Közgazdasági Szemle – 1940.
október–november - IRODALOM - KÖNYVISMERTETÉSEK - Dr. Kendi-Finály István: A magyar földért (Darányi Ignácz élete és munkássága.)
Könyv ismertetések 765 létesíteni. Előnyben részesítendők a visszavándorlók, akiknek átköltözködési költségeit meg kell téríteni és nekik segélyt adni a berendezkedéshez. Biztosítani kívánta a javaslat, hogy a nagybirtokosok ne nagybérlőknek adják ki földjeiket, hanem kisbérlők társulatainak (szövetkezeteinek). A parcellázáshoz hatósági engedély kell s a közérdekű parcellázásokhoz mérnöki és jogi közreműködést kell adni. Az 50 kat. holdnál nagyobb birtokok eladásánál az államot elővásárlási jog illeti meg. A szabadelvűek ellenezték ezt a javaslatot, mert a magántulajdonba való beavatkozástól féltek, viszont voltak olyanok is, akik erélyesebb rendszabályokat sürgettek, tehát keveselték a javaslat intézkedéseit. A javaslat egyébként nem került alkotmányos tárgyalás alá, mert a Wekerle kormány távozása folytán Darányi is megszűnt miniszter lenni. Amunkásügyek terén a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898. évi II. t. c. Darányi alkotása kimondja, hogy a szerződést írásban kell megkötni a községi jegyző előtt. A szerződés megvédi a munkaadót a sztrájk ellen, de azt is biztosítja, hogy a munkás méltányos bért kapjon. A sztrájkok elleni védekezésre szolgáltak az állami ménesbirtokokon létesített munkástartalékok, ahonnan a sztrájkoló munkásokat pótolni lehetett. Az egész országra megszervezte Darányi a munkásközvetítést. A munkásházak építését jelentékeny segéllyel támogatta. A gazdasági cselédek jogviszonyainak szabályozására külön törvényt hozatott, mely alapját képezte a további törvényeknek. A munkáknak az a része, amely a szociálpolitikai alkotásokkal foglalkozik, véleményünk szerint nem elég szakszerű. A szociális kérdésekkel sokkal részletesebben kellett volna foglalkoznia. Nem eléggé hangsúlyozza a munka a Darányi által létesített kirendeltségek jelentőségét. Darányi ugyanis a hegyvidékre (Munkács), a székelyföldre (Kolozsvár székhellyel) s a felvidékre (Zsolna) megbízottakat küldött ki, akik ott ahelyszínen — a hozzájuk beosztott szakemberekkel együtt — közvetlenül érintkeztek a gazdákkal, megismerhették bajaikat s javaslatot tehettek a miniszternek orvoslásuk iránt. Méltó helyet foglal el a munkában annak ismertetése, hogy Darányi milyen sokat tett a kísérletügy és a szakoktatás fejlesztésére. 17 kísérletügyi intézményt vett át s 11 újat létesített, ezek között a növény-élet- és kórtani állomást, továbbá az állat-élettani, dohánytermelési, tej- és szeszkísérleti állomásokat, amelyek mind hatékony segítséget nyújtanak a termelésnek és értékesítésnek. A szakoktatás terén Darányi kezdte a téli tanfolyamok tartását, amelyek ma már az egész országban meg vannak szervezve a gazdasági szakismereteknek a földmívelő lakóság körében való elterjesztésére. A gazdasági tanintézeteket Dará-