Közgazdasági Szemle – 1963.
1. Cikkek - A szocializmus felépítésének programja
A SZOCIALIZMUS TELJES FELËPITËSËNEK PROGRAMJA zásban. Ez azonban csak az egyik oldala a feladatoknak. Igen sok tennivalónk van a termelési viszonyok fejlesztésében. A szocialista termelési viszonyokat meg kell szilárdítanunk és tökéletesítenünk kell. Elsősorban erősítenünk kell a termelőszövetkezetek szocialista vonásait. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével megváltozott a parasztság termelésben elfoglalt helye. A termelési viszonyok megváltozásának a folyamata azonban — bár eredményeink jelentősek — még nem fejeződött be, és az új helyzetben rejlő lehetőségeket még kevéssé használjuk ki. A parasztság életformáját, gondolkodásmódját, a közös tulajdonhoz való viszonyát szocialistává kell formálnunk. Alakul már az egységes szocialista parasztság. Ebben a közösségi élet, a közös munka a legfőbb hatóerő. A falusi szocialista termelési viszonyok megerősödése rendkívül fontos, mert jelenleg főként a mezőgazdaság gyors, lendületes fejlődésétől függ egész népgazdaságunk további előrehaladása. A népgazdaság arányos fejlődésének, az életszínvonal emelésének követelménye csak úgy érvényesülhet az eddiginél teljesebben, ötéves népgazdasági tervünk előirányzatait csak úgy teljesíthetjük, ha a mezőgazdaságban mutatkozó nehézségeket leküzdjük. A mezőgazdasági munka szervezettségét, termelékenységét fokozatosan az ipari munka szintjére kell emelni. A gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsítása nemcsak a termelőerők tárgyi oldalának — a termelési eszközöknek — nagy ütemű gyarapodását igényli, hanem azt is, hogy a termelőerők szubjektív oldala — a termelő ember — is tökéletesedjék. A kongresszus ezzel a kérdéssel nagy súllyal foglalkozott. A munkatermelékenység emelésének feltétele a nép műveltségi és kulturális felemelkedése, a szocialista tudatosság fokozása. Az oktatási reform végrehajtása, a tanköteles korhatár felemelése és még számos intézkedés népünk műveltségi színvonalát nagyban emelni fogja. Az ideológiai nevelő munka pedig arra irányul, hogy a már szocialista termelési viszonyok között dolgozó emberek tudatából száműzze a régebbi helyzetükben keletkezett polgári és kispolgári nézeteket, kialakítsa és megszilárdítsa a szocialista tudatot és erkölcsöt. Különösen fontos a szövetkezeti parasztság szocialista tudatának fejlesztése. Növelni kell szakképzettségét, általános műveltségét és javítani kulturális, szociális helyzetét. Az ideológiai nevelés azonban nem elég. Társadalmunk az emberek tudatának átalakításában nem nélkülözheti a céltudatosan kialakított „aktív" környezet nevelő hatását. A tevékenység révén alakul át az ember, de nem csupán cselekedetei, hanem környezete által is. Az aktív nevelő környezet hatékony elemei nemcsak az irodalom, a művészet, az oktatási apparátus stb., hanem az emberek anyagi érdekeit közvetlenül érintő gazdasági körülmények is, mint például az életszínvonal, az árubőség, a szolgáltatások színvonala. Hatékony nevelő elemek találhatók a gazdasági munka frontján. Ilyenek a vezetés módszere, szakértelme, az eltérő vélemények szabad megvitatása, a bírálat serkentése, az üzemi demokrácia, a termelés szervezettsége, a bérezés és az anyagi ösztönzés módszere stb. ,,A jobb termelőszövetkezetek példája máris tömegesen bizonyítja — mondta Fehér Lajos —, hogy gazdasági és szervezeti megerősödésük, a szövetkezeti tagok gazdasági biztonsága, a szocialista termelési viszonyok kedvezően hatnak a szövetkezeti parasztság szocialista tudata, egy