Közgazdasági Szemle – 1988.
január - Simon András: A hiány makroökonómiájáról
Közgazdasági Szemle, XXXV. évf., 1988.1. sz. (1—17. I.) SIMON ANDRÁS: A hiány makroökonómiájáról A hiány fogalma A közgazdasági értelemben vett hiány fogalma a piachoz kapcsolódik. Akkor beszélünk hiányról, ha a piacon a vevőnek van pénze, de azt nem tudja az általa kívánt árura elkölteni. A hiánynak ez a közgazdasági értelmezése természetesen nem azonos a köznapi szóhasználat hiány fogalmával. Hiányérzetünk független lehet a nálunk lévő pénztől, vagy jövedelmünktől. Nagyon sok mindenben szenvedhetünk hiányt, akár éhezhetünk is, anélkül, hogy a piacon hiányjelenségek mutatkoznának. A vállalatoknak is lehetnek vágyaik, vásárlási elképzeléseik, beruházási éhségük. Ezek azonban hiányjelenségeket csak akkor okoznak, ha a vállalatoknak a vásárláshoz pénzük is van. Hiány fogalmunk tehát nem a szükségletek kielégítettségének, hanem a piac állapotának jellemzője. Eddig a pontig egységesnek mondható a hiány fogalmának közgazdasági értelmezése. A hiány mértékének jelentése ennél jóval kevésbé tisztázott. Az alábbiakban ezért megkísérlem meghatározni a hiány mértékét. Értelmezésemet összhangba kívánom hozni a hiány fogalmának imént kiemelt tulajdonságával, azzal, hogy a piac állapotának a jellemzője. A hiány mértéke A piac olyan hely, ahol pénzért árut vásárolhatunk, vagy adhatunk el. Tegyük fel, hogy egy adott terméket nem lehet pénzért kapni. A piacon ekkor nincs ilyen termék, a hiány teljes. Ilyen például Magyarországon a telefonvonal. Bár fizetni kell a telefonvonalért, de hiába van valakinek pénze, azért még nem kap telefont. Önmagában pénzért egyáltalán nem vehetünk telefont. A hiány tehát teljes, függetlenül attól, hogy évente hány vonalat osztanak szét, illetve mennyire növekszik az igénylők száma. A piac állapota ugyanilyen lesz akkor is, ha a sorbanállók száma kétszeresére nő, vagy felére csökken. Természetesen nem közömbös számunkra, nem közömbös a fogyasztók számára sem, hogy hogyan aránylik az igénylők száma a készülékek számához. Köznapi értelemben a hiány mértéke a sorbanállók számával növekszik, hiszen egyre többen vágynak telefonra. A piacon azonban nem fokozódik a hiány, hiszen ott eddig sem volt, és továbbra sem lesz telefon. Azt jelenti ez, hogy a hiánynak nincsenek fokozatai? Vagy meg lehet kapni valamit, vagy nem? Nem ezt jelenti, hanem azt, hogy pontosítanunk kell értemezésünket. Eszerint egy termék piacán a hiány intenzitásának fokozatairól akkor beszélhetünk, ha a terméket már meg lehet kapni, de még nem mindig és nem mindenhol, tehát csak bizonyos valószínűséggel. A hiány mértéke tehát annak a valószínűségnek a komplementere, hogy a vevő a piacon az általa kívánt árut minden sorbanállás, keresgélés, kényszerhelyettesítés nélkül megkapja. Ez a mérőszám már alkalmas a piac jellemzésére. Dr. Simon András a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa.