Közigazgatástudomány, 1944 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1944 / 1-2. szám

KÍSÉRLET KOLOZSVÁROTT A KÖZIGAZGATÁS ÉS TÁRSADALOM EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE. A textilanyagok előállítása terén mutatkozó utánpótlási ne­hézségek az idei télen erősen éreztették hatásukat a városi lakos­ság ruhaellátásában. Az anyaghiány­ különösen sújtotta a visz­­szatért erdélyi területek lakosságát, mely a huszonkétéves idegen uralom gazdasági nyomása folytán kevésbbé rendelkezett tarta­lékkal s a visszatérés óta pedig nem volt alkalma tartalékot gyűj­teni. A városok között elsősorban természetszerűen a nagyvárosok lakosságát érintette az anyaghiány s a nehézségek, mint a sze­génység és annak tünetei, mindig itt jeletkeztek legkiáltóbban. A falvak, vagy mezőgazdasági jellegű városok lakossága ugyanis Erdélyben ruhaellátás terén is házi ipara útján önellátásra ren­dezkedett be s részükre, bár leszűkített keretek között, de bizto­sítva volt az utánpótlás. A nagy ipari városokban azonban erről szó sem lehetett s mivel a kilátásba helyezett népruházási akció egyelőre csupán a jövőben jelenthetett változást a helyzeten s akkor is csak a hadiüzemekben dolgozó munkások saját szemé­lyének, a városigazgatásnak magának kellett átsegíteni a rászo­ruló lakosságot a tél hidegének elviselésén. Különösen Kolozsvárott jelentett e kérdés súlyos problémát. Kolozsvár ugyanis Erdélynek legnépesebb városa s így természet­szerűen itt csoportosultak a város vonzó hatásának következté­ben azok a gyökérnélküli társadalmi elemek, akik rendes foglal­kozással, szakképzettséggel nem rendelkeznek, existenciájuk biz­tosítva nincs s így a gazdasági változások elsősorban őket sodor­ják válságba s mivel semmi tartalékuk sincs, a nehézségeket ők bírják legkevésbbé viselni. Másrészt Kolozsvár fogadta be az or­szág valamennyi törvényhatósága közül a legtöbb menekültet s nem kell különösebben bizonyítani, hogy a menekültek legna­gyobb része a rajtuk lévőn kívül más ruhaneműt nem hozott ma­gával. Mivel tehát Kolozsvárt az anyaghiány az említett okok kö­vetkeztében más közü­leteknél aránylag is súlyosabb nehézsége­ket okozott, a városigazgatás igyekezett gondoskodni a pótlásról. Ezért a város főispánjának és polgármesterének kezdeménye­zésére megindult 1943 novemberében a kolozsvári téli ruhasegély akció. Az akciónak három fázisa volt. Az első fázis a propagandát szolgálta, a második fázis a gyűjtés lebonyolítását, a harmadik fázis pedig a gyűjtött anyag kiosztása volt. I. A propagandára az 1943 november 14-től 21-ig terjedő he- ^oTIST'’ tét fordították. A propaganda tervbe vette a város közönséget­­. ^ ■ .

Next