Közjegyzők Közlönye, 2003 (7/50. évfolyam)
2003 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Kopár Bernadett: A magyar közjegyzőség stratégiai felkészülésének kulcspontjai az európai uniós csatlakozásra
Közjegyzők Közlönye A törvényalkotó a korábbi szabályozáshoz képest - az eddigi állam- és jogtudományi végzettség helyett - új, szélesebb körben alkalmazható megfogalmazással „egyetemi jogi végzettséget” követelt meg, összhangban a többi uniós tagállamban meglévő szabályozással. A Novellához fűzött általános indokolás szerint ez azt is jelenti, hogy a külföldi és a külön jogszabályi rendelkezések szerint honosított diploma megszerzése is megfelelő a közjegyző kinevezése esetén. Az említett feltételek közül továbbá új elem a választójoggal való rendelkezés követelménye is. Miért volt szükség ennek felvételére? A törvényalkotó a választójogi törvényre utalással így további kizáró eseteket tudott meghatározni, nevezetesen azt, hogy a jelölt nem állhat cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya, továbbá szabadságvesztés büntetés vagy büntetőeljárásban jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés alatt. A törvényalkotó szándéka - miszerint a közjegyzői kar kiválasztása során a legnagyobb gondossággal és szigorral járjunk el - egyértelmű. A közjegyzői törvény 17. § (3) bekezdése a kinevezést kizáró okokról részletes felsorolást ad, a törvényhozó a „választójoggal rendelkezés” klauzula beiktatásával pedig további kinevezési akadályokat határozott meg, melyek jellegüknél fogva alapvető alkalmatlansági kritériumok. Fent már utaltam arra, hogy a bírákra és ügyvédekre vonatkozó új szabályozás bevezetése is indokolta a Novella megalkotását. Ennek ismeretében már nem véletlen, hogy a bírák kinevezési feltételei között ugyanúgy megtaláljuk a választójog követelményét.4 . Ahogy a bírák és ügyvédek esetében a törvényalkotó magasabb szakmai és erkölcsi követelményeket támasztott a pályákra kerülőkkel szemben, úgy a közjegyzői pálya vonatkozásában is indokolt volt szigorúbb követelményrendszer kialakítása. A kinevezési feltételek sarkalatos pontja: a magyar állampolgárság megkövetelése. Az Európai Unió tagállamaiban jelenleg is heves viták kereszttüzében áll az ún. állampolgársági fenntartás, vagy más szakkifejezéssel élve a nemzeti elbánás elve. Mit is jelent ez? „Valamennyi latin közjegyzőségi rendszerrel működő EU tagállamban jelenleg az a közjegyzői kinevezés feltétele, hogy az illető az adott állam állampolgára legyen. Ezt az a klasszikus felfogás indokolja, miszerint az igazságszolgáltatás feladata az állami szuverenitás része, sértené az állami felségjogot, ha az annak körébe tartozó tevékenységet nem a saját állampolgárok gyakorolnák.” Napjainkban ez a klasszikus felfogás több oldalról is támadások színtere. Mind az Európai Parlament, mind az Európai Bizottság erőteljesen szorgalmazza az állampolgársági záradék hatályon kívül helyezését. Újabb és újabb kísérleteket tesznek arra, hogy a közjegyzőket bevonják a letelepedési szabadság körébe és ezáltal biztosítsák azt, hogy az Európai Unió polgárai hozzáférhessenek ezen foglalkozáshoz is. A legújabb fejlemények szerint a spanyolok és portugálok már feladták az állampolgársági fenntartás elvét, és többen egy esetleges próbapertől várják a jelenlegi vita lezárását. Az 1989 évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról A 2. § (2) bek. a)-d) pont felsorolja, hogy ki nem rendelkezik választójoggal. A 1997. évi LXVII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról A 3. § (1) bek. a)-g) pont ad felsorolást a bírák kinevezési feltételeiről. A c) pont szerint bíróvá csak az nevezhető ki, aki választójoggal rendelkezik. ‘ Pr. Klaus Woschnak: A közjegyzői hivatásgyakorlás joga és a közösségi jog Közjegyzők Közlönye 78/2000. (4. o.) Amszterdami Szerződéssel módosított Római Szerződés új számozás szerinti 45. (régi 55.) cikke értelmében, habár főszabályként a tagállamokon belül a szabad munkaerő áramlás és a letelepedés szabadsága érvényesül, a szabad munkavállalás joga nem alkalmazható azon tevékenységek gyakorlóira, akik - akár csak alkalmilag is - az állami közhatalom gyakorlásában vesznek részt. Ahogy látható, az állampolgársági fenntartás jövője az Európai Unióban még nem dőlt el, ugyanakkor a jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy a tagállamok idővel kénytelenek lesznek feladni azt .Ameddig ebben a kérdésben Brüsszel nem jut döntésre, a magyar szabályozásnak még önálló tere van. Részletesen most nem térek ki a Novellának a bevezetésben említett további módosító rendelkezéseire,s csak a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát érintő változásokat foglalom össze röviden. Már szóltam arról, hogy a közjegyzői törvény módosításával a területi kamarához hasonlóan a Magyar Országos Közjegyzői Kamara is köztestületi jelleget nyert. Számos új feladattal gazdagodott, így működteti a Végintézkedések Országos Nyilvántartását (VONY), a Zálogjogok Országos Nyilvántartását (ZÓNA) és a közjegyzői levéltárat (közjegyzői irattárat), valamint nyilvántartást vezet a jogerős fegyelmi határozatokról. Felelősségbiztosítást köthet, illetve alapot hozhat létre a bizalmi őrzésből eredő károk megtérítésének fedezésére, végül pedig a hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzői hozzájárulás fizetésére kötelezheti a közjegyzőket. Az országos kamara a korábbi szabályozáshoz képest tágabb körben - már nemcsak a közjegyzők magatartásáról - adhat ki iránymutatást, így többek között rendelkezhet a továbbképzésekről, a közjegyzőjelöltek és helyettesek szakmai képzéséről, a közjegyzői nyilvántartásokról, a kötelező díjszabás alkalmazásáról, valamint a statisztikai adatszolgáltatásról is... (Ktv. 55. §) A Novella által biztosított nagyobb hatáskör és egyéb újabb jogi lehetőségek talaján elindulva a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nem kis erőfeszítéseket tett az informatikai rendszer kiépítése területén. Létrehozta a saját hálózatú MOKK-mail levelezőrendszert, önálló honlapot alkotott meg, valamint elektronikus úton működteti a már említett ZONY-t és VONY-t. Megkezdődött továbbá a közeljövőben bevezetésre kerülő elektronikus okirattár előkészítése, amelynek működtetése szintén az országos kamara feladata lesz. A kiépült informatikai rendszerek zökkenőmentes alkalmazásának köszönhetően elmondható, hogy a magyar közjegyzőség e területen nincs lemaradásban a többi uniós tagállamhoz képest. Köszönhető mindez a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának, mely előrelátóan már időben megkezdte a magyar közjegyzőség ezirányú felkészítését a csatlakozásra. 1.2. A közjegyzőségek közötti együttműködés A fent már említett CME által elfogadott Európai Kódex nagy hangsúlyt fektet a közjegyzők államhatárokat átlépő szakmai segítségnyújtásának elősegítésére is. A MOKK szerepét a közjegyzőségek közötti szorosabb együttműködés megvalósításának területén is ki kell emelni. A magyar közjegyzőség éppen a jövőbeli európai uniós tagságra való felkészülés érdekében erősíti kapcsolatait a közép-európai közjegyzőségekkel, a jövőben szorosabban együttműködnek a közjegyzői hivatásjog és a közjegyzői hivatáspolitika kérdéseiben. ’ Telek Anikó fent említett cikke sorra veszi a közjegyzői törvény módosításait. 4