Közlekedés, 1949 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1949-01-01 / 1. szám
2.___________ KÖZLEKEDÉS !Ai-l - '■ »»m Újítások a motortechnikában . Újtipusú gázosító berendezés ! Autómotor hengerelnek üzemanyaggal való. pMt&it kétféleüzén oldhatjuk a mel. A benzinmotoroknál általános lett a gázosító szerfread, míg a Diesel-motoroknál kizárólag kís helyet foglal el az adagolószivattyú. A technika fejlődésével a benzinmotorral szemben támasztott igények is nőttek. A gázosító által elvégzett munkát úgy ahogy" kielégítőnek lehet mondani, de mégis felismerték azt, hogy a gázosító előnyeire való tekintettel tett engedmények neon mindig és mindenben indokoltak. Szögezzük le a puszta tényeket: a gé Torító üzemek nem gazdaságos, többheingeres motornál az egyes hengereknek keverékkel való ellátása nem egységes, sem minőségre, sem mennyiségre való talántétel, és így tovább. Viszont utolérhetetlen előnye a gázoldónak az, hogy gyenge millőeégis anyagból, tömeggyártási módszerrel olcsón lehet előállítani. A másik megoldás a benzinmotornál: az adagolószivattyú. Ennél a helyzet pontosan a fordított. Kiváló Üzemi tulajdonságok; gazdaságos üzemet biztosít, de. . . a gázosítóval elmntétben rendkívül drága. Előállítása elsősorban kiválóan felszerelt gyárat, kiváló elméleti és gyakorlati tudású szakszemélyzetet, kiváló nyersanyagot, gondos munkát igényel. Nagy általánosságban az adagolószivattyú a motor árának legkevesebb egyharmadát teszi ki. Az adagolószivattyúval kapcsolatos költségeiket részben csökkenteni lehnt, így például (kizárólag benzin- Biotornál!) a szívócsőbe való befecskendezéssel; elosztószelepes-egydugattyas adagolószivattyúval; stb. Az elért, nyereség azonban nem számottevő. Keresni kellett tehát egy olyan berendezést, amely a gázosító é® az adagolószivattyú előnyeit egyesíti magában. Egyesíti mégpedig úgy, hogy a benzinmotor üzemét gazdaságossá teszi, fordulatszámát nem csökkenti, kiváló üzemi tulajdonságokkal rendelkezik és ráadásul olcsó, tehát egyszerű. A kívánt megoldást megtalálták az u. n. benzin-adangolóe gázosítóban. A készüléket feltalálója utáni Brockhouse-Marchant benzinadagoló készüléknek nevezik. Az új készülék működési lényege az, hogy először is a benzinnek a fúvólkából való kiáramlását időzíti, azaz korlátozza, ugyanekkor az ezalatt a rövid idő alatt kiáramló benzin mennyiségét is szabályozza. Ha az esedékes henger szívási idejét, tehát a szívószelep nyitvatarásának idejét összevetjük azzal az idővel, amíg a fúvóka benzint szállít, megállapíthatjuk, hogy ez az idő a teljes szívási ütemnek mintegy egyharmadát teszi csak ki. Az első lépés tehát a mennyiségi szabályozás. Ezenfelül egy tűszelep a motor üzemi körülményeinek megfelelően a fúvóka átmérőjét változtatja. Ezzel lényegében a keverék minőségét változtatja meg, így a leggazdagabb keveréktől a takarékos szegény keverékig mindig a motor fordulatszámának megfelelő benzin-gáz-levegő keverék áll a rendelkezésre. A második lépés tehát a minőségi szabályozás. A készülék egyszerű és olcsó anyagból állítható elő. Gyártása külön szakképzettséget n©m igényel. Ma használatos bármelyik motorra felszerelhető. Ára a gázpartó árának kb. másfélszerese. Ezzel eleget tesz a harmadik követelménynek is: olcsó és egyszerű. A szerkézért lényegében a legegysztűbb egyfúvókás párosítóból, egy bütyköstengely útján vezérelt levegőadagoló szelepből, egy benzinadagoló tiszajepből és két fojtószelepből áll. Működését titánon kísérjük figyelemmel a szerkezeti vázlatot. A gázosító levegő ellátása két nlt történik. A levegő egy része (mégpedig a nagyobbik része) a megszokott szívócsövön áramlik be. A másik rész — mégpedig a kisebbik rész — a levegőadagoló szelepen jut be először is a fúvókához, ahol a benzint kiszippantja és a gázosítást részben elvégzi. Innen már egy gazdag keverék jut be a szívócsőbe, ahol a külön áramló levegővel keveredik és a kívánt mértékre felhígul. Mire szolgál most az a levegőadagoló szelep ! Ennek a kettéosztott, légáramlatnak rendkívül érdekes szerepe van. A szívócsövön beáramló levegő a fúvókénál természetesen bizonyos vákumot — szívást — idéz elő. Tekintettel arra, hogy a gázosító úszódásában a benzin a külső levegő nyomásán áll, így természet, hogy a szívás hatására a benzin áramlása megkezdődik. A fúvókából kiürílő benzint az adagolószelepem át beáramló levegő felveszi, elportaentjti, majd elgazosítja. Ha most a levegőadagoló szelep az emelő bütyök elfordulása után záródik, a szívóhatást okozó vákum azonnal megszűnik és ezzel megszűnik a benzin áramlása is. Az természetes, hogy a bütyök nyírja a szelepet. Amint már említettem, a levegőadagoló szelep nyitási ideje lényegesen rövidebb, mint a szívószelepé; ennek mintegy harmadára terjed csak ki. A két fojtószelep a szívócsőben, a fúvókacső két oldalán vaan elhelyezve. Működésük egyszerre, egy időben történik, de nem egyenlő mértékben. Mégpedig a motor indításánál a külső fojtószelep majdnem zárva van, annak ellenére, hogy a belső már bizonyos mértékben nyitva áll. Ugyanígy az üresjáratnál is hasonló a helyzet: a külső már kis mértékben nyitva van, míg a belső alig mozdult. Viszont a magasabb fordulatszámoknál a kiülső szelep lényegesen hamarább nyit teljesen, mint a belső. A két szelep mozgatókarjával összeköttetésben áll egy tüskfilepnek az állító karja is. Ez a tüszelep a fúvóka nyílásának átmérőjét és ezzel a kiáramló benzinmermyiséget szabályozza, aza® a keverék minőségiét határozza meg. A Marchapt gázosító működése így kettős jellegű. Gázosító jellegű abból a szempontból tekintve, hogy a benzin áramlását a motor szívóhatása idézi elő és a robbanó keverék képzése a készülékben történik. Adagolószivattyú jellegű viszont abban a tekintetben, hogy a benzin áramlása mindig előre meghatározott időben, ideig és ritmikusan megszakítva történik, sőt mindez állandóan a motor fordul,tezámához igazodik. A gépkocsivezető a készülék beépítése esetén is kizárólag a gázpedált használja csak. A gázpedál lenyomása nemcsak a fojtószelepeket, a tűszerepet nyitja, hanem a centrifugál szabályozót is állítja. Gyakorlat által beigazolt tények szerint a készülékkel mintegy 20 százalékos benzin megtakarítás érhető el, így a benzinmotor fogyasztása megközelíti a Diesel átlagos fogyasztását. A motor működése ezenfelül egyenletesebb, a lerakódások teljesen elmaradnak. Meglepően alacsony üres járati fordulatszám érhető el a készülékkel, a jelenlegi üresjárati fordulat fele alatt marad. A készülék olcsó és egyszerű. Meghajtását a motor bármelyik mozgórészéről kaphatja. A kísérleti motorokon ,a töltődinamó tengelyének meghosszabbítása hajtotta bütykös tengelyt. A készülék még kísérleti stádiumban van. Kereskedelmi forgalomban még nem kapható. Ütőhang az I. országos helyicsoport-titkári értekezlethez A magyar demokratikus vasutasok életében a vasúiuistenyi konferenciák mindig határkövet jelentenek. Szakszervezeti vonatkozásban méginkább nagyobb súlyt jelentett az I. Országos Helyicsopört Atkárá Értekezlet, amely elhatározta, hogy a szakszervezet erejével, minden rendelkezésre álló eszközzel segít valóra váltani azt a határozati javaslatot, amely a III. üzemi értekezlet javaslatának anyagát is magában foglalja.. A helyicsoport-titkári értekezletet — minden jelenlévő helyicsoporttitkár megállapíthatta — a határosat: megszavazásánál nagy lelkesedés hatotta át. Sokan joggal hihetnék azt, hogy ez a lelkesedés abban fog megnyilvánulni, hogy a titkárok saját területükön leviszik az üzemi parlamenthez, megértetik az üzemi dolgozók velük a határozat lnyegét és huzavona nélkül nekilátnak ■ annak megvalósításához. Kevés helyi csoportnál történt ez így. A helyicsoport-titkárok jórésze még ma sem tart ott, hogy a javaslat érdekében lépéseket ugyan, nyilvánvaló azzal a kifogással, hogy a karácsonyi ünnep előkészítése, nem is szólva a Szilveszterről, „komoly” munkát igényelt. Ismét mások szűk baráti körben, vagy a tagság előtt ismertették a határozati javaslatot, magának re az országos helyicsoport-titkák értelmezhetnek lefolyását, de ennél aztán nem is mentek tovább. Vannak elvtársak, akiket a javaslatban szereplő dátumok nyugtatnak meg, mondván, hogy a legkorábbi megvalósítandó is 1919 májusa így „ráérünk arra még.” A befutó jelentések is azt bizonyítják, hogy a karácsonyi és újévi ünnepek egy héttel előbb, már ünneppé változtatták a hétköznapok tempóját és a jelek arra mutatnak, hogy az ünnepek után akarják kipihenni az ünnepeimet. Elvtársak, nem egészen jól van ez így. TÖBB ÉBERSÉGET, TÖBB AKTIVITÁST minden hétköznapra, olyan Imduletet, amellyel pótolni tudjuk eddigi mulasztásunkat, s amely lendület képessé tesz bennünket arra, hogy a határozati javaslat pontjait minden vonatkozásban maradéktalanul végrehajtsuk. A magyar vasutas még eddig volt. Zárt kötelezettségének eleget tép, itt az ideje, hogy komolyan hozzálássunk a munkához. Keményen kell dolgoznunk az újesztendőben ahhoz, hogy valóban értői lehessünk népi demokráciánknak, hogy minél előbb eljussunk a szocializmusba. Amikor éberséget kérünk minden, vasutas dolgozónktól, ez az éberség nemcsak a határozati javaslat megvalósítására vonatkozik, hanem az élet minden területére. Rajtunk a sor, hogy mindezt megvalósítsuk, az mira vállalkoztunk. A határozati javaslat is hangsúlyozza, hogy ha tárogatóink csak annyit érnek, amennyit gyakorlatilag megvalósítunk belőlük, tehát munkára fel és oldjuk meg gyakorlatilag is határozatainkat. Jogerős B.H.É.V. fegyelmi bírósági határozatok 1948. január hótől Vajda József Filatorgáz állomás létszámába tartozó pénztárkezelőt azért, mert szolgálata előtt annyira fcittatodott, hogy szolgálatát ellátni nem tudta, a II. fokú fegyelmi bíróság szolgálatból elbocsátotta. Uncz László, a forgalmi szakosztály létszámába tartozó felügyelőt, mert 194-ben, mint a kiürítési kormánybiztosság összekötő tisztje, résztvett 2 darab új, népírtengelyyes Diesel-szerelvény nyugatra való elhurcolásánban a II. fokú fegyelmi bíróság szolgálatból elbocsátotta Ferenc* István V. iigazgatás létszámébk® tartozó főmotorvezetőt, mert szolgálat közben Kfk. ISO kg boxot eltulajdonított és azt vendéglébe vitte eladás céljából, a II. fokú fegyelmi bíróság szolgálatból elbocsátotta. Heffl Vilmos V. igazgatás létszámába tartozó mater vezetőt azért, mert a Budi— Császárfürdő állomáson történt dohánylopásban részt vett, valamint 1947 február 21-én mozdonyával helytelen vágányra haladt és összeütközött, minek következtében egy kartársunk meghalt, a II. fokú fegyelmi bíróság, szolgálatból elbocsátotta. Gruber Károly Fitatorigdi létszámába tartozó kalauzt azért, mer bevételéből 182,06 forintot nem számolt el, valamint 7 napig igazolatlanul távol volt, a II. fokú fegyelmi bírósa a szolgáltból elbocsátotta. Zentai Győző Vágóhíd létszámába tartozó kalauzt azért, mert 1. beszédéből 100 forintot vendéglői számlája kiegyenlítésére használt fel, továbbá 50 forint hiányát pedig hónapokon keresztül leplezte. 2. 1947 szeptembertől Jegytömbjeiből elszámolás nélkül jegyeket atott el, továbbá útjegyeseket és pót illetékszelvényekkel összesen 52468 fontit értékben nem számolt el, a II fokú fegyelmi bíróság, szolgálatból elbocsátotta Androla János Cinkota létszámába tartozó kalauzt, mert 1. 1917 szeptember hó 8-a körül bevételéből 300 forintot saját céljaira fordított, 2. Ugyancsak szeptember hóban tartott rovarcsaláskor 206,38 forint hiánya mutatkozott, 20 19'17 október 7-én az utasoknak kiadott árjegyeket indigó nélkül állította ki, miáltal a bevételét ellenőrizni nem lehetett, a 11. fokú fegyelmi bíróság a szolgálatból elbocsátotta. Kerekes Kálmán Kermes állomás létszámába tartozó tisztet azért, mert 1. Engedély nélkül vidékre távozott ás egy hónapot ott töltőn, 2. gyógyulását hátráltató sportot űzött, 3. szolgálatát engedély nélkül elhagyta 4. 540.94 forint hiányával nem tudott elszámolni 688.20 forinttal a MÁV-ot megkárosította. a II. fokú fegyelmi bíróság szolgálatból elbocsátotta Nagy Sándor Pestszenterzsébet állomás létszámába tartozó üzemi segédtigatet, mert 1. szolgálati helyéről vendéglőbe távozott, ahol lesttagodott, 2. az anyasrvonatot 39 percet visszatartotta, mert annak vezetője használt talpfát tüzelés céljára nem adott, a II. fokú fegyelmi bíróság szolgálatból elbocsátotta. Jánosi János Vágóhíd létszámába tartozó kalauzt, mert 1. kevesebb értékű jegyet adott, mint amennyi pénzt kapott. A feljebbvalója intézkedését az utasok előtt bírálat tárgyává tette S. zöldtoskos fényképes igazolványát f kölcsönadta, valamint késésekért a 11. fokú fegyelmi bíróság szolgálatból elbocsátotta. A Gépjárművezetők Szakszervizi és Szeged helyi csopportjainak fegyelmi bizottsága Sebők János gépjárművezetőt, szegedi tűzitulajdonost, sorozatos utcai botrányokozásért verekedésén és szolgálatban részlegségért kizárta tagjai sorából és mivel t1 fenti általános viselkedésével a közlekedést erkölcsi és biztonsági szempontból veszélyezteti vezetői igazolványának és a taxijogának megvonását javasolja. Szakszervezetünk központi vezetősége at felterjesztett jegyzőkönyvek áttanulmányozása alapján a szegedi helyi csoport fegyelmi bizottságának ítéletét jóváhagyta. A Gépjárművezetők Szakszervezete központi vezetősége a szegedi helyi csoport fegyelmi bizottságának felterjesztett jegyzőkönyve ésJavaslata alapján Tolnai Sándor gépjárművezetőt, szakszervezetellopás magatartása miatt tagjai sorából kizárta. A Gépjárművezetők Szakszervezete központi fegyelmi bizottsága Gombos József gépjárművezetőt szolgálatkörbeni részegségért három hónapra eltiltotta a taxivezetéstől. Nemrég István gépjárművezetőnek szolgálatbani részegségért, a közhasznú vezetői jofsosultságának a visszavonását javasolja. Kiss Lajos MATEOSz tulajdonosnak a munkavállalójával szemben tanúsított magatartása miatt teherautó fuvarozási engedélyének megvonását javasolja. A rögbi Győző gépjárművezetőt övezetellenes kijenetéséért hat hónapra kizárta a munkaközvetésből. Batterer Ede taxitulajdonos szarksszervezetellenes magatartása miatt taxi.sorsának megvonását javasolja. Varga Ferenc gépjárművezetőt szolgálásban történt fegyelmezetlen és erkölcstelen magatartásáért a taxivezetéstől l évre eltiltja. Nagy Béla gépjárművezetőt szedgá. tatköy.bftnt nyegységért 1 évre eltiltja a texivezetőől Szabó István gépjárművezetőt, Mogürt.Taxibusz ellenőrző jóléti alappénztárának szabálytalan kezeléséért szigorúan megdorgálja és szaksvervezett tisztségektől egy évre megfocsatja A Mogürt .Taxibusz fegyelmi bizottsága La.covics László Cseh Gusztáv és Varga István gépjárművezetőket szobd* latközbeni részegségért a vállalattól azonnali elbocsátásra ítélte és vezetői igazolványuk megvonását javasolja Magyar György gépjárművezetőt *ikm kosztárért és szabálytalanságokért a vállalattól való azonnali elbocsátásra és közhasznú vezetésre való jogosultságának a megvonását javasolja. Besenyei András Magócs József. Kappelmayer József, Bencsik Ferenc és Molnár János jegykezelőket jegy csalágért s vállalattól való azonnali elbocsátásra ítélte Szállítómunkások A SZÁLLÍTÓMUNKÁSOK SZAKSZERR vezeti, nécsi csoportjának volt csoportvezetője Zengői József szállítómunkás Ez a magáról megfeledkezett imkoló elkövette azt a szégyenteljes, dolgot, amit a munkásmozgalomban csak a logaljasabb emberek szoktak elkövetni, elsikkasztotta a beszedett tagdíjak egy részét. A bíróság ezért négyhónapi börtönre ítélte öntudatos munkás csak megvetéssel gondolhat az ilyen sikkasztó munkásárulókra A vasutas szakszervezeti választott bíróság határozata A VB és a vasutas szakszervezet elnöksége az alapszabályának 9. §-a alapján Sebestyén Andor MÁV az],eigaZ£t*tót (MÁV Igazgatóság, Elnöki II), Hájas Antalt (Mezőnyékládháza) Kozma Károly állomásfelvigyázót (Kőbánya, felső p u ), Selypes András főtisztet (tokaji hídépítés), időad Közúri József esztergályost (Budapest-^* Ferencváros fűtőház), Koltai Jenő főkalauzt (Szombathely), Bandi Jenő állomásfőnökét (Vásárhelykutaa) a tarok sorából kizárta Kovács Józsefet és Kovács Mihályt (Győr) tisztségükről leváltotta. Az alapszabály 11. §-a alapján, Fogyai István műszaki tanácsost (VAV Igazgatóság F IIIII), Szekeres József műszaki tanácsost (Bpesti Üzletvezetőség 111. o.), Welzer Jenő műszaki felügyelőt (Bpesti Üzletvezetőség HLZ), Jani József távirdamestert (Székesfehérvár) kizárta Dr. Balassa László, a MÁV Igazgatóság létszámába tartozó szerdőtitkárt fukkasítás miatt; Szentiványi János, Budapest—Nyuszati pályaudvar létszámába tartozó szertárnokot, akit demokráciaellenes kijelentéseiért 2 és fél évi börtönbüntetésre ítéltek; Bán Tivadar, a MÁV Igazgatósága létszámába tartozó főellenőrt menetjegykedvezmény csalás miatt zárta ki. A Magyar Vasutasok és Hajósok Országos Szabad Szakszervezetének Választott Bírósága javaslata alápján a szakszervezeti központ vezetősége Boros Sándor volt kecskeméti helyicsoport, titkárt, Mészáros Lajos volt szakszervezeti pénztárnokot, Kávai Ferenc és Abonyi Gyula volt szakszervezeti pénztárellenőröket, valamint Endrei Rezső volt szakszervezeti helyi csoport elnökét a szakszervezeti tagok sorából kizárta. 1941. január X. Az önköltségcsökkentés az életszínvonalemelés előfeltétele