Közlekedés, 1951 (43. évfolyam, 1-13. szám)

1951-01-02 / 1. szám

VnXS PROLETÁRJAI Az ötéves terv második terverének sikere érdekében, szocialista munkában eltöltött, eredményes és boldog új esztendőt kívánunk dolgozóinknak! XL­III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. * A VASUTAS DOLGOZÓK LAPJA ★ 1951 JANUÁR 2. "E­gy é­vvel ezelőtt, 1950 január ■*“* 1-én, a dolgozó nép millióinak lelkesedése és várakozásteli érdeklő­dése közepette elindultunk, hogy le­rakjuk hazánkban a szocializmus alap­jait. Ebben az esztendőben kezdtük meg ötéves tervünk végrehajtását. Azóta egy kerek esztendő telt el, amelyet a győzelmes harcok egész sora tesz számunkra felejthetetlenné. Ezt a harcot a termelés frontján, a béke arcvonalán vívtuk a belső és külső ellenség, a haladás gyűlölői a bürokraták, a közömbösök el­len. Ebben a küzdelemben nem voltunk egyedül. A győzelmet, kiváló eredményeinket annak köszönhetjük, hogy mérhetetlenül gazdag tapaszta­lattárával barátilag támogatott ben­nünket a hatalmas Szovjetunió, se­gített és vezetett bennünket nagy pár­tunk, s a magyar dolgozó nép vezére, Rákosi elvtárs. Ennek köszönhetjük, hogy jóval az első tervév befejezése előtt vasuta­saink nemcsak megoldották a tervben előírt feladatokat, de túl is teljesí­tették az előirányzatot. Az öntudatos magyar vasutasság hosi munkája meghozta gyümölcsét. Dol­gozóink azelőtt elképzelhetetlennek tartott szállítási feladatokat oldottak meg. Ez év júliusában például 73 szá­zalékkal több árut szállítottunk, mint az utolsó háború előtti év átlaghónap­jaiban. És a kocsifordulót, amely 1938- ban, a csúcsforgalom idején 10 nap volt, 3,7 napra­ szorítottuk le, de volt időszak, amikor elértük a háromnapos kocsifordulót is. A szovjet tapasztalatok felhasználá­sával creditor mozgalmak, mnt * „2000 tonnás"­, az ,,500 kilométeres"­­mozgalom, az irányvonatképzési, va­lamint a felemelt sebességgel közle­kedő vonatok és az ezek összekap­csolásából indított úgynevezett „né­gyes kapcsol­ó"-mozgalom döntően erősítették népgazdaságunkat. Köztu­domású, hogy csupán a ,,2000 ton­nás"- és az „500 kilom­éter­es"-mozga­lom 33 és félmillió forint megtakarí­tást eredményezett. Ha ehhez hozzá­számítjuk a „mosás­tól-mosásig" -moz­galom, az irányvonalképzés és a se­bességemelésből, a különféle üzemi, szovjet példából eredő, megtakarítá­sokat,­­ akkor ez az összeg jóval magasabb lesz. U­gyancsak népgazdaságunk erősí­tését szolgálja élenjáró mozdony­vezetőink szénmegtakarítási moz­galma is. Hogy ez milyen hatalmas jelentőségű a szocializmus mielőbbi megvalósításáért vívott harcban, mi­sem jellemzőbb, mint a legutóbbi, november havi eredmény. Ezen idő alatt hazánkban, az egyes vasútigaz­­gatóságok területén nem kevesebb, mint 17.636 tonna szenet takarítot­tak meg derék vasutasdolgozóink. Ez a hatalmas szénmennyiség 1.175 vagon szénnel egyenlő és nem az­ eredetileg vállalt 3 százalékos,­ hanem 10 százalékos felajánlás­nak felel meg. Az öntudatos vasutas dolgozóik gyakor­lati munkájuk során máris jól alkal­mazzák Rákosi elvtárs október 27-én elhangzott útmutatását. Ezzel segítik hős bányászaink széncsatáját. A magyar vasutasok, 1950 őszén, a magyar vasút történetében páratlan szállítási feladatot oldottak meg. Az őszi csúcsforgalmat sikeresen hajtot­ták végre. Lengyel József sztahano­vista mozdonyvezető felhívására tö­megesen vettek részt „Az őszi for­galom legjobb dolgozója" címért in­dított versenyben. Ez a szocialista versenyszakasz, Pártunk irányítá­sával döntően járult hozzá a si­kerhez. A versenyben élenjáró dolgozóink jutalmazására január 20-án, a vasutas sztahanovisták tanácskozásán kerül sor. December 16-án vette kezdetét „A téli forgalom legjobb dolgozója" címért folyó verseny. Vasutasaink te­hát nem pihennek meg határaikon, hanem újult erővel látnak neki a tél­víz idején, a zord időjárás alatt sem szünetelő, de nem is gyengülő téli for­galom sikeres lebonyolításának. A szeptember elsejei normarendezés után, most újabb három szolgá­lati ágban vezettünk be új normákat, illetve hajtottunk végre normarende­zést. Nem kétséges, hogy ezt viszont össze kell kapcsolnunk a téli for­galom soron lévő hatalmas feladatai­val. S úgy kell dolgoznunk, hogy a kezdeti hibákat kijavítva, mindkét feladatot jól oldjuk meg. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a dolgozók megértették a normarende­zés szükségességét és számos helyen nagy százalékban nemcsak teljesítet­ték, de túl is szárnyalták normáikat, főként azokban az üzemekben, ahol a szakszolgálat biztosította a műszaki előfeltételeket. Tagadhatatlan, hogy nagy eredmé­nyek születtek az 1950. esztendőben, az eredmények mellett azonban szá­mos hiányosság és hiba fékezte a még jobb, a még kiemelkedőbb ered­ményt. A téli forgalom lebonyolítá­sánál ezeket a hibákat és hiányossá­gokat meg kell szüntetnünk. Ö­téves tervünk második tervéve­l feszített terv lesz. Ez annyit je­lent, hogy az első tervév eredményei lehetővé tették, hogy az eredeti tervtől eltérően, nagyobb beruházásokat, épít­kezéseket stb. hajtsunk végre. An­­­nyit jelent, hogy ebben a tervévben meggyorsul a szocializmus építésének üteme. Annyit jelent, hogy közelebb kerülünk célunk megvalósításához, boldog jövőnk felépítéséhez. De nem­csak ennyit jelent. Azt is jelenti, hogy fokozottabban kell dolgoznunk e feszített terv végrehajtásán. Erőinket fokozni kell, még többet és még job­ban kell munkálkodni, emelni kell a termelékenységünket. A feszített terv annyit jelent a vas­úton, hogy kivétel nélkül mindenkit mozgósítanunk kell népgazdaságunk, hazánk erősítésére a vasút területén. Annyit jelent, hogy a szociáldemo­krata munkamódszereket kiküszöböl­ve, munkafegyelemre, szocialista ha­zaszeretetre, a dolgozó nép tulajdo­nának védelmére neveljük dolgozóin­kat és könyörtelen harcot folytassunk az imperialisták belső ügynökeivel, a jobboldali szociáldemokratákkal szem­ben. Azt jelenti a feszített terv, hogy a termelés frontján elért győzelmek­kel méginkább erősítjük a hatalmas Szovjetunió vezette béketábort, a szívünkhöz annyira közelálló néphad­seregünket. Mi a feladatunk a vasút területén, hogy a feszített tervet maradéktalanul megvalósítsuk? Hogy valóra váltsuk mindazt, amelyet az ötéves terv má­sodik tervére nyújt számunkra? Elsősorban és döntően biztosítanunk kell, hogy a népgazdaság számára szükséges szállításokat a téli forga­lom idején sikeresen bonyolítsuk le. A téli forgalommal kapcsolatos ver­senyt az eddiginél nagyobb lendület­tel kell fejlesztenünk. A tervév első negyedévi sikerének egyik fontos láncszemét képezi a téli szállítások zökkenőmentes végrehajtása. S­zakszervezeti funkcionáriusaink­nak a PB határozata alapján kell javítani munkájukon. A szocialista munkaversenyt a felölelhető területen minden dolgozóra ki kell terjeszte­nünk. Ki kell küszöbölni a verseny­nyel összefüggő hiányosságokat. Biz­tosítanunk kell a verseny nyilvános­ságát és népszerűsíteni az élenjáró vasutas dolgozókat, a szocialista munka vasutas hőseit. A sztahanovistákat, egy-két kivé­teltől eltekintve, nem igen népszerű­sítettük, pedig jónéhányan vannak kö­zöttünk, akiket ismertté, becsültté kell tennünk. Aki példaképe lehet a többi dolgozónak. Nem segítettük őket. Nem kértük véleményüket, tanácsu­kat. Itt is gyökeres javulásnak kell bekövetkezni az új esztendőben. Tovább kell szélesítenünk az üze­men belüli versenyt, fel kell számol­nunk a száz százalékon aluli teljesít­ményeket, fokozva a munkamódszer-, átadási-, a tapasztalatcsere-mozgalmat. A feszített terv nem­ tűri a kam­pányszerűséget, a tervszerűtlenséget, a kapkodást a munkánkban. Funkcio­náriusainknak állandóan ellenőrizniük kell, hogy versenyünknek az üzemi terv legyen az alapja. A tervet min­den dolgozónak ismernie kell és a munka folyamatosságának biztosítá­sára haladéktalanul fel kell bontani és egészen a munkapadig le kell vin­nünk a tervet. Ellenőrzéseink során valamennyi üzemi bizottságot felülvizsgáljuk ab­­­­ból a szempontból is, hogy a munka­verseny szervezése az üzemi bizott­ság kezében van-e. A Központi Veze­tőség október 27-i ülésén mondotta Rákosi elvtárs, hogy a munka­verseny szervezését a legtöbb he­lyen a pártszervezetek végzik az UB-k helyett. Ezt az állapo­tot — ahol még fennáll — azonnal meg kell szüntetni. Az üzemi bizott­ságoknak a bizalmiakon keresztül moz­gósítani kell dolgozóinkat a második tervév feladatainak elvégzésére. Fog­lalkoztatnunk kell a bizalmi testüle­teket, hogy megszüntessük azt a laza kapcsolatot, amely az egyes üzemi bizottságok és a dolgozók között még ma is fennáll. M­ég mindig nem elég szoros a kap­csolatunk és ebben az évben még jobban el kell mélyítenünk kapcso­latainkat a pártszervezetekkel, hogy összehangoljuk munkánkat a tervév nagy feladatainak elvégzésére. Ugyan­ennek a célnak az elérésére elmélyít­jük kapcsolatainkat a szakvonali ve­zetéssel. Az új esztendőben különös gondos­sággal fordulunk üzemünk ifjúsága és a nődolgozók felé, mint ahogy na­gyobb támogatást nyújtunk a mű­szaki értelmiségnek is feladataik meg­oldásában. Minden lehető eszközzel támogatjuk népköztársaságunk kormányának ha­tározatát a takarékossággal kapcso­latban. A gyakorlati segítségen túl, tudatosítjuk dolgozóinkban, hogy a nemzetközi osztályharc élesedése, a béke megvédése, az amerikai impe­rialisták szüntelen agressziója köve­teli tőlünk ötéves tervünk mielőbbi befejezését, a szocializmus építésének meggyorsítását és néphadseregünk to­vábbi erősítését. Éppen ezért harcot indítunk a balesetek csökkenéséért, az anyaggal való takarékosságért, az ön­költség csökkentéséért, a minőségért. Továbbfejlesztjük a vasutasok szén­csatáját nemcsak a vontatásnál, ha­nem az egész vasút területén. A feszített tervév sikeres befeje­zése érdekében emeljük a dolgozók, a funkcionáriusok szakmai tudását, biztosítjuk a szakmai továbbképzést. Ugyanezen cél eléréséért döntő vál­tozásra törekszünk a káderekkel való foglalkozás, nevelés és kiválasztás terén. A széncsata mellett nagy gonddal fejlesztjük a négyes kapcsolt­ moz­­galmat, megszüntetjük a vonatok ké­sését, döntően pedig a munkásvona­tok késését. Valamennyi feladatot összekapcsol­juk az ellenség elleni kíméletlen harccal. Leleplezzük a sorainkban megbúvó jobboldali szociáldemokra­­tákat, a háborúra uszító imperialisták ügynökeit és megsemmisítjük alkotó­munkánk, békés építésünk ellenségeit. Ö­sszekapcsoljuk tervünkkel, munkánk tengelyébe állítjuk a békéért vívott harcot, amely elvá­laszthatatlan a termelés frontján ví­vott küzdelemtől. Amely elválasztha­­hatatlan attól, hogy helyesen, gyorsan és keményen vigyük a tervet a meg­valósulás felé. Amely elválaszthatat­lan a szocialista hazafias érzéstől, a haza védelmétől, a néphadsereg sze­­retetétől. Elválaszthatatlan a világ­béke őre, a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránti forró szeretetünk, ra­gaszkodásunk elmélyítésétől. Szakszervezetünk megtisztelő fel­adata, hogy jó munkáján keresztül erősítse a dicsőséges Szovjetunió ve­zette béketábor ügyét. Mi, vasuta­sok, megfogadjuk az új esztendő kü­szöbén, hogy a termelés frontján jobban, eredményesebben fogunk dol­gozni, hogy ezzel is elősegítsük a béke erőinek végső győzelmét. Úgy fogunk dolgozni, hogy kiérdemeljük nagy Pártunk és szeretett Rákosi elv­­társunk megbecsülését és bizalmát. NÉMETH ISTVÁN SZAKSZERVEZETÜNKNEK TOVÁBB KELL JAVÍTANIA MUNKÁJÁT A MÁSODIK TERVÉV SIKERÉÉRT RÁKOSI ELVTÁRS VEZETÉSÉVEL ELŐRE, AZ ÖTÉVES TERV MÁSODIK TERVÉVÉNEK SIKERÉÉRT! LENIN, SZTÁLIN ZÁSZLAJA ALATT. "

Next