Közlekedés, 1958 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA Szakszervezetünk kongreszszusa hat évtizedes, harcos múltra visszatekintő életének egyik legjelentősebb, súlyos megpróbáltatásokkal terhes, de eredményekben gazdag szakaszát zárta le. Az elmúlt években az imperialisták minden eszközzel igyekeztek megakadályozni a szocializmus erőinek előretörését, vissza akarták hódítani hatalmi pozícióikat. Nem riadtak vissza a legelvetemültebb háborús uszítástól, sőt, a háborús provokációtól, a világbéke veszélyeztetésétől sem. Igyekeztek zavart kelteni a nemzetközi munkásmozgalomban. A szocialista országok, a béke elleni legsúlyosabb imperialista provokáció az 1956 októberében lezajlott Egyiptom elleni katonai, és a magyar munkásparaszt hatalomra törő, ellenforradalmi támadás volt. Az imperialisták a belső osztályellenségre támaszkodva — kihasználva a párt és az állam vezetésében elkövetett hibákat is —, restaurálni akarták Magyarországon a tőkések és földbirtokosok hatalmát, hogy megsemmisítsék vívmányainkat, megbontsák a szocialista országok egységét, háborús tűzfészekké tegyék hazánkat. A támadók az egész világ haladó erőivel találták magukat szemben. Különösen nagy segítséget adtak a magyar népnek a Szovjetunió, a szocialista országok népei, és támogatták nehéz harcunkat a kapitalista országok öntudatos dolgozói, szakszervezetei, valamint a szabadságukért küzdő gyarmati népek. A segítségért ez alkalommal is felemelő érzéssel mondunk köszönetet. A magyarországi ellenforradalom leverése a nemzetközi proletárszolidaritás és a szocialista világrendszer erejének kiemelkedő példája volt. A nemzetközi osztályharc frontján lezajló összecsapásokból a szocializmus és a haladás erői megerősödve kerültek ki. A szovjet emberek az elmúlt évben, elsőnek a világon útjára bocsátották a mesterséges holdat. Ez a kapitalizmus fölött aratott ragyogó technikai győzelem, a szocialista társadalmi rend erejének és nagyszerű jövőjének bizonyítéka. A Szovjetunió a mesterséges holdak, az interkontinentális rakéta megalkotásával, következetes békepolitikájával nem csupán keresztülhúzta a háborús uszítók sötét terveit, hanem jelentősen megnövelte a szocialista világrendszer tekintélyét, a szovjet nép iránti megbecsülést és szeretetet is. A legutóbbi kongresszus óta lezajlott időszak — a szocializmus ellenségeinek minden rágalma ellenére is —, szerves része volt annak a tizenhárom esztendőnek, mely idő alatt a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal győzelemre vitte hazánkban a munkáshatalmat. Nincs mit szégyenkeznünk az elmúlt évek fejlődését illetően, mert ezt az időszakot döntően és lényegében nem a hibák, hanem az eredmények jellemzik. Fejlődésünk nem volt zökkenőmentes, súlyos megpróbáltatást, népünknek sok szenvedést okozott az ellenforradalom. De bár előrehaladásunkat rövid időre meg is állíthatták, eredményeinket nem tudták megsemmisíteni. A népgazdaság, az ipar nagyarányú erősödésével együtt fejlődött hazánkban a közlekedés is. Főleg az elmúlt öt év alatt épült ki modern személy- és teherszállító autóközlekedésünk, jelentősen fejlődött a távolsági autóbuszközlekedés is, amely 1957-ben 86,6 százalékkal több utast szállított, mint 1953-ban. A Fővárosi Autóbusz és Villamosvasút 1957-ben közel egymilliárd utast szállított. Szaporodott közlekedésünk szállítóeszközeinek száma is. A nagyarányú fejlesztés ellenére sem tudtuk azonban teljesen kielégíteni a gyorsan növekvő igényeket. A tárolásra és karbantartásra szolgáló létesítményeit építése sem tartott lépést a követelményekkel. A járműállomány fejlődése kisebb arányú volt a villamos közlekedésnél, a hajózásnál, és a szállítmányozásnál, mint az autóközlekedésnél. Előző kongresszusunk óta tovább javultak a közlekedési és szállítási dolgozók munka- és életkörülményei, növekedett szociális és kulturális jóléte. A dolgozók keresete 1953-hoz viszonyítva átlagosan 25—30 százalékkal emelkedett. Csupán 1957-ben — a forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései nyomán —, 160 millió forint többletkeresethez jutottak a szakma dolgozói. Számos esetben a szakszervezet kezdeményezésére oldódott meg több olyan probléma, amely a dolgozók egyes rétegeit évek óta foglalkoztatta. Előrehaladás történt a közlekedési és szállítási dolgozók munkakörülményeinek javításában — bár a helyzettel még nem lehetünk teljesen elégedettek. Komplex telepek építésével megkezdődött az autóközlekedési dolgozók munka- és szociális körülményeinek további javítása. A kulturális intézmények hálózatának kiépítésével gazdagodott a dolgozók kulturális ellátása, emelkedett általános műveltségük színvonala. Ismeretes, hogy népünk nagy sikereket ért el az egész népgazdaság fejlesztésében, az élet- és munkakörülmények javításában. Ez arról tanúskodik, hogy pártunk és kormányunk útmutatásait követve, úrrá lettünk az ellenforradalom okozta nehézségeken. Nemcsak helyrehoztuk az okozott súlyos károkat, hanem a régi vezetés hibáinak felszámolásával új, nagyarányú fejlődés feltételeit is megteremtettük. A közlekedési és szállítási dolgozók, szakszervezetünk az elmúlt öt év alatt — harcos múltjához méltóan —, igyekezett helytállni felelősségteljes posztján. Az utas- és áruszállítás rohamosan növekvő követelményeinek sokszor önfeláldozó munkával igyekeztek eleget tenni a dolgozók. A népünket ért súlyos megpróbáltatások idején, az árvíznél, földrengésnél és az ellenforradalom elleni harcban is sok közlekedési dolgozó hősies munkájával, helytállásával szerzett megbecsülést szakmánknak, fejezte ki hűségét a világ proletariátusának nagy ügye, a szocializmus iránt, és így bizonyította be igaz hazaszeretetét is. Szakszervezetünk az elmúlt időszakban minden erejével a szocializmus építésében a közlekedésre és szállításra háruló nagy feladatok megoldására, a nép szolgálatára, a munkáshatalom erősítésére szervezte és mozgósította a dolgozókat, védte a dolgozók érdekeit. Nagy feladatot jelentett a közlekedési dolgozók különféle szakmai rétegeinek érdekképviselete. A szakmai bizottságok létrehozásával ebből a szempontból javult szakszervezetünk munkája. Szakszervezetünk tevékenysége is elősegítette, hogy a közlekedés általában lépést tudott tartani a személy- és áruszállítási igényekkel, hogy az öt év alatt növekedett a közlekedési dolgozók anyagi és kulturális jóléte. Szakszervezetünk munkája azonban nem volt mindenben kielégítő. Mint ahogy részese volt az eredményeknek, éppenúgy felelősséget érez az elkövetett hibákért is, amelyek sok tekintetben súlyosan érintették szakszervezeti mozgalmunkat is. Az ellenforradalmi támadás következtében szakszervezetünk rendkívül súlyos helyzetbe került. Ellenséges elemek és megtévesztett dolgozók — a valóban elkövetett hibákat kihasználva és felnagyítva —, megbontották szakszervezetünk egységét. Az egységes és erős közlekedési és szállítási dolgozók szakszervezete helyett szakmai szervezeteket akartak létrehozni. Szakszervezetünk egységét azonban szívós, felvilágosító munkával sikerült helyreállítani. Szakszervezetünk eredményeit döntő mértékben annak a több ezer aktivistának köszönheti, akik mint bizalmiak, társadalmi munkabizottsági tagok, választott vezetők, minden nehézséget vállalva vettek részt a munkában. A tagság és az aktívák jelentős része példamutatóan helytállt az ellenforradalmi támadással szemben, megvédte szervezetét, harcolt a munkáshatalomért. A kongresszus elismerését fejezi ki mindazoknak a közlekedési és szállítási dolgozóknak, akik termelőmunkájukban példamutatóan siettek népünk segítségére az árvízvédelemnél és a földrengésnél, akik helytálltak az ellenforradalom nehéz napjaiban, s a legnehezebb időszakban biztosították a lakosság ellátását, az ország vérkeringését és védték szervezetünk egységét, a nép hatalmát. Eredményeink forrását a kongresszus abban látja, hogy a szocializmus nemzetközi erői mindenkor, de a válságos időkben különösképpen segítették népünket, hogy a szakszervezet tevékenységét a marxizmus-leninizmus elvei, a munkásosztály forradalmi pártja vezeti, hogy a szakszervezeti mozgalom jelentőségének megfelelő társadalmi és politikai súlyt kapott, hogy a közlekedési és szállítási dolgozók jelentős része részt vállalt a szakszervezet harcából, munkájából. Ez adja meg szakszervezetünk eredményeinek, érdekvédelmi, a dolgozók között végzett szervező, nevelő, felvilágosító tevékenységének alapvető feltételeit a jövőben is. !”jj ! Lehetővé kell tenni, hogy a dolgozók valóban részt vegyenek a teljek kidolgozásában, véleményüket figyelembe vegyék a beruházások (járművek és állóeszközök) legcélszerűbb elosztásánál, felhasználásánál. Szakszervezetünk karolja fel és szélesítse a közlekedés valamennyi ágazatában a dolgozók kezdemény-ízésén alapuló, és a bürokratikus vonásoktól mentes munkaversenyt. Mindenütt a szakma sajátosságainak legjobban megfelelő versenyformákat kell kialakítani. Az autóközlekedésben például az egy kilométerre eső önköltség csökkentése, főleg az üzemanyag és gumitakarékosság legyen a cél. Szakmai ágazatonként dolgozzák ki és ismertessék a verseny célkitűzéseit. I o I A közlekedés fegyelmezezett, öntudatos dolgozói elítélik a szocialista tulajdon herdálását. A szervezett dolgozók tartják fontos kötelességüknek a közlekedési eszközök, a szállított áruk állagának megóvását, az anyagi eszközök legésszerűbb felhasználását. Induljon széleskörű harc a közjavak herdálói, a hivatali hatalmukkal visszaélők s tolvajok ellen, meg kell szervezni a hatékony társadalmi ellenőrzést. a) A gazdasági vezetők — hivatásuknak megfelelően —, a legszigorúbb takarékosság szem előtt tartásával irányítsák a rájuk bízott részlegeket. Teremtsék meg a bizonylati fegyelmet, megfelelő szigorral járjanak el a közönség megkárosítóival szemben. Ebben a munkájukban a szakszervezeti tagok mindenben segítsék a gazdasági vezetőket. b) A szakszervezet ne tűrjön meg soraiban olyan dolgozókat, akik súlyosan megkárosítják népünket. A mozgalmi munka hatalmas nevelő erejével is küzdjünk a fegyelmezetlenség, a lazaság ellen. c) A központi vezetőség harcoljon az emberek testi épségét és a járművek állagának megóvását is szolgáló balesetmentes közlekedésért. A legjobb eredményt elérő dolgozókat megfelelő elismerésben kell részesíteni. d) Sokoldalú, mindenekelőtt nevelő munkával segítse szakszervezetünk általában a szocialista munkafegyelem megszilárdítását, a közlekedési fegyelem megtartását. A személyszállító vállalatok szakszervezeti bizottságai küzdjenek azért, hogy a dolgozók udvariasak, figyelmesek legye® nek az utazóközönséggel, hogy növekedjék a magyar közlekedés kulturáltsága, mert csak így vívható ki szakmánk nagyobb megbecsülése is. Szakszervezetünk a közlekedési dolgozók széles rétegét mozgósítsa, segítse és ösztönözze a közlekedés technikájának céltudatos fejlesztését: a) Szélesítsük ki az újítómozgalmat és feladattervek, pályázatok kiírásával és felvilágosító szóval irányítsuk az újítók figyelmét a legfontosabb feladatok megoldására. Az újítások elbírálásánál, megvalósításánál — szem előtt tartva az újítók és a népgazdaság érdekeit, harcolni kell a maradiság és mindenféle spekuláció ellen. b) Segítse szakszervezetünk a forgalmi és műszaki, különösen pedig a fiatal dolgozók szakképzettségének növelését. Fejleszteni kell a műszaki propaganda különböző formáit. A központi vezetőség teremtse meg a műszaki tudományos egyesületekkel való jobb együttműködés feltételeit. A műszaki szakosztály munkájával is fejlessze a közlekedést, és általában a műszaki értelmiségi dolgozók alkotó munkája kibontakozásának feltételeit. ["fm A dolgozók szélesebb ré-éétegeinek a gazdasági kérdések eldöntésébe való bevonása céljából nagy gonddal segítse a központi vezetőség az ipari üzemeinkben most létrehozott üzemi tanácsok munkáját, és emelje magasabb színvonalra a termelési tanácskozásokat. A dolgozók mozgósításának legfőbb feltétele, hogy javaslataikat, véleményüket meghallgassák, és azokat megvalósítsák. Szakszervezetünk dolgozzon ki, keressen olyan módszereket, amelyek a forgalmi dolgozók széles rétegei számára is lehetővé teszik, hogy a termelési tanácskozásokon résztvegyenek. rjTl Szakszervezetünk java!__solja a kormánynak, hogy a jövőben a közlekedésre fordított beruházások arányát növelje, mert az utak és a forgalmi eszközök állapota, korszerűsége alapvetően befolyásolják a közlekedés és szállítás önköltségét, biztonságát és kulturáltságát. Ha a közlekedés fejlesztése elmarad az általános előrehaladás ütemétől, az előbb-utóbb az egész gazdaság növelésének fékjévé válhat. I. Erősítsük szakszervezetünk egységét, a munkások hatalmát! A felszabadulás óta eltelt évek — és nem utolsósorban az ellenforradalom tapasztalatai —, bizonyítják, hogy szocialista jövőnk, hazánk és népünk szabadságának egyetlen biztosítéka az erős munkáshatalom. Szakszervezetünknek éppen ezért legfőbb feladata társadalmi rendszerünk, a munkáshatalom megszilárdítása. Szakszervezetünk sikeres politikai tevékenységének feltétele, sorai egységének megvédése, erősítése. A közlekedés és szállítás dolgozói között nincsenek, és nem is lehetnek érdekellentétek. Ellentétek szítása csak az ellenséget szolgálhatja. Le kell leplezni mindenféle egységbontó törekvést, harcolni kell a szakmai elzárkózás ellen. Lehetővé kell tenni, hogy a különféle szakmai rétegek munkában, de szabad idejükben is megismerjék, s kölcsönösen becsüljék egymást. Szakszervezetünk valamennyi választott szerve és aktivistája minden lehetőséggel élve, de mindenekelőtt felvilágosító szóval, végezzen önálló és állandó jellegű politikai nevelőmunkát. Szálljon szembe minden olyan revizionista nézettel, amely a proletárdiktatúra, a munkásosztály vezető szerepe ellen irányul, éppen úgy, mint azokkal a szektás megnyilvánulásokkal, amelyek a szocialista demokráciát csorbíthatják, lebecsülve a dolgozó tömegek jogainak tiszteletben tartását. Szükséges ezért, hogy szakszervezetünk központi vezetősége rendszeresen tájékoztassa a tagságot és különösen az üzemi szakszervezeti vezetőket az időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről, s bennük a békeharc eseményeiről. Az utóbbi években a dolgozók soraiba nagyobb számban kerültek be a múlt rendszer kiváltságos, azóta deklasszálódott elemei. Ezek egy része 1956-ban szembefordult a munkáshatalommal. Az ilyen elemeknek nincs helye a közlekedés fontos területén, és velük semmiféle közösséget sem vállalunk. A tanulságból okulva szakszervezetünk öntudatos, harcos tagjai védjék meg a becsületes dolgozókat az ellenséges befolyástól, leplezzék le, szigeteljék el a zavart keltő elemeket. • II. Segíteni kell a pontos, gazdaságos közlekedés és szállítás kialakítását! A munkáshatalom erősítésének, az életszínvonal megvédésének a legfőbb módja és feltétele hazánkban a népgazdaság fejlesztése. A magunk részéről a közlekedés és szállítás gazdaságosságának növelésével, a kulturáltabb közlekedés megvalósításával kell hozzájárulnunk gazdasági helyzetünk rendezéséhez, hogy ne legyünk ráutalva többé barátaink gazdasági segítségére, sőt, minél gyorsabb ütemben letörleszthesük adósságainkat. Szakszervezetünk ezért minden erejével segítse a kulturált, a gazdaságos, megbízható, gyors és pontos személy- és áruszállítás kialakítását. Küldöttek a kongresszuson Újhelyi Júlia (64. sz. Autóközlekedési Váll.) Péterffy Sándor (MAVAUT főműhely) Kutnyánszki Józsefné Pánczél Lajos (EVV Hungária pur (MAHART) Nagy János (FOSPED) Gajdos Vince (All. Kordélyog Vi III. Javítsuk tovább a dolgozók munka- és életkörülményeit, szociális ellátását Szakszervezetünk a dolgozók bérügyeinek, szociális ellátásának és munkaegészségügyi problémáinak intézésénél minden eszközt használjon fel a munka- és életkörülmények állandó javítására. Az utóbbi időben a forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései lényegesen javították a dolgozók életkörülményeit, növelték szakmánk megbecsülését. Ismerve a népgazdaság helyzetét, tudjuk, hogy a közeljövőben a keresetek általános további növelésére lehetőség nincs, szakszervezetünknek tehát azt kell kivívnia, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket arra használják fel, hogy: m -Teljesebben szerezzenek érvényt a szocialista bérezés elveinek, javítsák a különféle dolgozó rétegek között a bérek és keresetek arányát. Olyan bérrendszer bevezetését szorgalmazzák, amelyek biztosítják a teljesítmény utáni igazságos bért, és gazdaságos termelésre ösztönöznek. A gazdaságos termelés pedig jelenlegi életszínvonalunk megtartásának legfőbb feltétele. 1_2_1 A dolgozók szociális ellátotásának javításáért biztosítani kell. a) A szociális célra fordított beruházást ne aprózzák szét, hanem a szükségleteknek leginkább megfelelő módon, hatékonyan használják fel.