Közlekedés, 1971 (61. évfolyam, 1-24. szám)
1971-01-03 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! # ------------------------------- ■ ■■ ... ■' . —————^ A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA___________ LXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1971. JANUÁR 10. Válaszoljunk dolgozóink mindennapos kérdéseire A politikai nevelő munka a KV-ülés . Mint előző lapszámunkban közöltük, 1970. december 17- én ülést tartott a KSZDSZ Központi Vezetősége. Napirenden szerepelt többek között a Központi Vezetőség 1968. november 15-i intézkedési tervének végrehajtásáról szóló jelentés, melyet Déri Ernő elvtárs, a Kulturális, Agitációs, Propaganda- és Sportosztály vezetője terjesztett elő. Az alábbiakban e napirendről adunk ismertetést. Az előterjesztés felölelte az elmúlt két év alatt elért eredményeket, és megjelölte a további feladatokat az intézkedési terv végrehajtásában. Rámutatott, hogy értünk el olyan kezdeti eredményeket, mint a „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok szervezése, Politikai Akadémia létrehozása, az előadói csoportok megalakítása, a szocialista brigádokban végzett politikai nevelő tevékenység, amelyek azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a politikai nevelés keretei. Most a fő figyelmet arra kell fordítani, hogy a X. pártkongresszus határozata szellemében szakszervezetünk XXVII. kongresszusára készülve fokozzuk a felvilágosító, nevelő munkát. Erre annál is inkább nagy szükség van, mert dolgozóink, szakszervezetünk tagsága igényli, hogy kapjon választ az őt érdeklő nemzetközi, belpolitikai és a termeléssel, élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos kérdéseire. Hangsúlyozást nyert, hogy a szakszervezet politikai nevelő testület, a munkásosztály önkéntes érdekvédelmi szervezete, amelyet nap, mint nap át, kell hogy hasson a politikai meggyőző tevékenység. Csupán intézkedésekkel, utasításokkal szakszervezeti munkát végezni nem lehet, a politikai nevelés nem reszortfeladat, hanem valamennyi választott tisztségviselő és funkcionárius előtt álló állandó követelmény. A vitában felszólalók hasznos kiegészítéseket, javaslatokat tettek. BEDE KAROLT elvtárs rámutatott, hogy az előadói csoportok tagjai hasznos látogatásokat tesznek az üzemekben, helyes, hogy felkeresik a dolgozókat munkahelyükön, és elbeszélgetnek velük. Javasolta, hogy a szervezésnél, az időpont megválasztásánál a szakszervezeti bizottságok számoljanak a vidékiekkel, vegyék figyelembe, hogy ezeken a politikai beszélgetéseken ők is részt vehessenek. Elmondotta, hogy a szóbeli beszélgetéseknek az az előnye a rádióval, televízióval és az újságcikkekkel szemben, hogy vitázásra, véleménycserére adnak lehetőséget. BAKSA LÁSZLÓ elvtárs javasolta, hogy a „Társadalmunk időszerű kérdései a tanfolyamoknál ne a létszám növelésére hanem a jelenleg folyó tanfolyamok tartalmi kérdéseire fordítsuk a fő figyelmet. Adjunk a propagandista kezébe helyi érveket, tájékoztassuk őket az időszerű politikai kérdésekről, hogy érdekessé tudják tenni a foglalkozásokat. Elmondotta például, hogy a vállalat tervét brigádvezetői értekezleten megvitatták és ez óriási érdeklődést váltott ki, ez ösztönözte a szakszervezeti bizottságot arra, hogy a tervet a propagandistákkal is megismertesse. Szóvá tette, hogy nagyobb megbecsülést kell biztosítani a közlekedésben dolgozók fáradtságot nem ismerő, áldozatkész munkájának. Helytelen, hogy a napi sajtó és a hírközlő szervek elég egyoldalúan mutatják be a közlekedési dolgozók tevékenységét, mert észrevesznek minden apróságot, egy-egy késést, menetrend-kiesést, előforduló udvariatlan Vetélkedők, tanfolyamok BAKOS MIHÁLY elvtárs elmondotta, hogy a Volán Trösztoszt milyen lépéseket tett a Központi Vezetőség intézkedési terve megvalósítása érdelvében, amely hozzásegítette szakszervezetünket a határozat időarányos megvalósításához. Részletesen beszélt a trösztnél megszervezett vetélkedőről, amelynek pozitív hatása van az ismeretterjesztésre, a könyvtári tevékenységre, múzeum-, tárlatlátogatásra, és nagyon érdekli a dolgozókat. Javasolta, hogy ezt a módszert a későbbiekben is állandósítsa a Központi Vezetőség. Rámutatott, hogy sokféle politikai hatás eredményeképpen a dolgozók politikai érettsége állandóan fejlődik. Ez megmutatkozott az 1970-es árvízi helyzetnél, amikor a tröszthöz tartozó gépkocsivezetők és dolgozók önfeláldozóan, szorgalmasan, családjuktól távol segítettek a bajba jutottakon. Ha a politikai munkát fokozzuk, ezzel egyenes arányban nő a dolgozók tudatossága. SÓLYMOS KÁROLY elvtárs a politikai tömegoktatásban elért eredményekről szólva elmondotta, hogy a „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok iránt nagy az érdeklődés. Javasolta, hogy a szakszervezet lapjai közöljenek még több portrét, a jól dolgozó, kiemelkedő aktivistákról. MARTÁK GÁSPÁR elvtárs javasolta, hogy a szocialista brigádok részére szervezzen a szakszervezet továbbképzést. Meg kell vizsgálni a szakszervezeti könyvtárak könyvállományát, mert ő úgy látja, hogy sok az elavult könyv, és ezeket korszerű, friss anyagra kell kicserélni. Növekvő érdeklődés VIGH JÁNOS elvtárs, szakszervezetünk titkára, hozzászólásában rámutatott, hogy a politikai tömegmunkának nagyon jó talaja van, mert az emberek érdeklődnek a politikai kérdések iránt, és a pártkongresszus ezt az érdeklődést még csak felfokozta. Nagyon sok olyan feladatot kell megoldanunk, ami foglalkoztatja szakszervezetünk tagságát. Ilyen például az általános politikai kérdések mellett a jogi, közgazdasági, munkaügyi témákkal való foglalkozás. Tapasztalatunk szerint a dolgozók nem ismerik kellőképpen jogaikat, és ezért nem tudják azokat érvényesíteni munkájuk, életkörülményeik javítása során. A politikai munkában meg kell találnunk a helyes arányokat, és szakszervezetünk tevékenységének ismertetése mellett különös gondot kell fordítani arra, hogy válaszoljunk a dolgozókat érdeklő minden kérdésre. Azoknak a beszélgetéseknek van kedvező visszhangja, ahol a munkahelyen adódó, az élet által felvetett problémák kerülnek megvitatásra. A nagyobb megbecsülésért Felszólalt a Vitában BARANYAI TIBOR elvtárs, a SZOT Kulturális, Ágit. prop. osztályának vezetője is. Elmondotta, hogy a politikai nevelő munka lehetőségei sokkal nagyobbak, mint amennyire ezekkel eddig számoltunk. Figyelembe kell venni, hogy ez a munka nem reszortfeladat, nemcsak a kulturális, agit. prop. osztályok feladata, hanem valamennyi szakszervezeti aktivista és funkcionárius állandó feladata. Nem szabad a formákat túlértékelni és egyik vagy másik politikai eszközt előtérbe helyezni, együtt kell hasznosítani a lapok, a vetélkedők, a politikai tanfolyamok, szocialista brigádok és más formák alkalmazását. A hangsúlyt a tartalomra, a mondanivalóra kell fektetni. A soron levő politikai feladatok közül is kiemelkedő az 1971-es vállalati gazdasági terv megismertetése, annak megmutatása, hogy ennek végrehajtásában mi az egyes munkacsoportok és az egyes emberek szerepe. Mert ha a dolgozók megismerik feladataikat, aktívan részt tudnak venni a terv végrehajtásában, és ez nemcsak a vállalat, hanem az egyes dolgozók érdeke is, miután növekszik a vállalati nyereség és emelkedik az egyes dolgozó jövedelme. Baranyai Tibor, a SZOT osztályvezetője, felszólalás közben. A képen Somoskői Gábor, a SZOT titkára (baloldalt) és Déri Ernő, szakszervezetünk osztályvezetője ságot — ami mégiscsak kivétel —, és nem mutatják meg a nagy tömeg sokszor hősies helytállását. Felajánlotta, hogy ebben a szakszervezetnek a SZOT is segítségeit fog nyújtani. Szakszervezetünk politikai nevelő munkáját úgy értékelte, hogy az 1968-as határozat végrehajtását kell tovább folytatni és az elért kezdeti eredményekre támaszkodva a munka színvonalát tovább emelni. ellátás, a munka folyamatossága, a keresetek, a szociális körülmények érdekük legjobban a dolgozókat. A politikai nevelő munkával természetesen nem lehet gyökeres változásokat elérni. Ahol rosszak a munkakörülmények, vagy hibák vannak a munka szervezésében, ezeket kell elsősorban megváltoztatni. De ezt kövesse a politikai felvilágosító munka, ez kapcsolódjon a dolgozók által felvetett javaslatokhoz, a problémák megoldásában részt vevő szakszervezeti szervek és egyes dolgozók népszerűsítéséhez. Javasolta, hogy a közgazdasági, munkajogi és munkaügyi felvilágosítást erősíteni kell úgy is, hogy a szakszervezet lapjai adjanak hasznos tanácsokat, konkrét útmutatásokat, a szakszervezeti aktivisták, műhelybizottságok és bizalmiak ismertessék rendszeresen a dolgozók jogait, életkörülményeit érintő rendelkezéseket. Somoskői Gábor, a SZOT titkára felszólalását mondja. Mellette Maróti Károly, szakszervezetünk elnöke Az üzemi politikai egység SOMOSKŐI GÁBOR elvtárs, a SZOT titkára, felszólalásában rámutatott, hogy az előrelépés egyik döntő feltétele, hogy a szakszervezet tudatosítsa, hogy az üzemeket, ezeket a gazdasági egységeket politikai egységként kell felfogni. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az igazgatók és a gazdasági vezetők nemcsak a termelésért felelősek, hanem az üzem kollektívájának erkölcsi, morális állapotáért is. Ebből következik, hogy a gazdasági vezetőknek is részt kell venniük a politikai munkában A dolgozókat nagyon sok olyan kérdés érdekli, amelyre elsősorban ők tudnak válaszolni és teljesen jogos az igényük, hogy a gazdasági vezetés rendszeresen informálja őket. A tömegpolitikai munka egyenes arányban van a demokratizmus elmélyülésével, elősegíti azt, és ha szélesedik és elmélyül a demokrácia, még jobban elvárják a dolgozók a rendszeres tájékoztatást. Látni kell, hogy a tájékozott, az öntudatos ember sokkal nagyobb eredményeket ér el a munkában, mint aki passzív. A tájékoztató munkában a konkrétság felé kell haladni. Arra van szükség, hogy minél kisebb gazdasági egységek konkrét kérdéseiről beszéljünk, mert való igaz az a megállapítás, hogy az emberek érdeklődnek a nemzetközi és belpolitikai kérdések iránt, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy mégis munkahelyük viszonyai, a termelés szervezése, anyag Az új megismertetése ANNÁR JÁNOS elvtárs a műszaki propaganda szerepére, jelentőségére mutatott rá. Részletesen elemezte, hogy a közlekedésben is állandóan nagy teret hódít az új, modern tecruka, amelynek kezelése megköveteli, hogy dolgozóink megismerjék az új gépkocsikat, szállítógépeket, a javítóipar megismerkedjen az új konstrukciókkal. Ezzel csak oly módon lehet lépést tartani, ha dolgozóink figyelemmel kísérik a változásokat. Ehhez a szakszervezetnek segítséget kell nyújtani, úgy, hogy fokozzuk a műszaki propagandát, ismertessük meg dolgozóinkkal a holnapot jelentő új felszereléseket, hogy alkalmassá váljanak ezek kezelésére. RIMASZOMBATHY GÉZA elvtárs felszólalásában örömét fejezte ki afölött, hogy a SZOT lapja, a MUNKA, nagy terjedelmet szentelt szakszervezetünk , a közlekedési dolgozók életének, mert decemberi számában négy cikket is közölt. A napirenddel kapcsolatban új határozat nem született. A Központi Vezetőség úgy döntött, hogy változatlanul az 1968-as intézkedési terv végrehajtása a feladat. Majd szakszervezetünk XXVIII. kongresszusának határozata a végrehajtást finomítani fogja, és megjelöli a politikai munka további feladatait. A pártkongresszus útmutatásával Az ülés a többi napirend között megtárgyalta és elfogadta a KV és az elnökség 1971. I— IV. havi munkatervét. Az erre vonatkozó javaslatot TÓTH ISTVÁN főtitkár elvtárs terjesztette elő. Rámutatott: a tervezett témák feldolgozása alapvetően szakszervezetünk 1971. márciusban összeülő XXVIII. kongresszusának előkészítését szolgálja. Igyekszünk biztosítani annak lehetőségét, hogy vezető testületeink és funkcionáriusaink minél elmélyültebben elemezzék a végzett munkát és kritikusan vizsgálják mindazokat a tényezőket, amelyek a tevékenységünk eredményességére, vagy esetenként sikertelenségére utatással voltak. Arra van szükség, hogy szakszervezetünkben a bizalmiaktól, a dolgozóktól a legmagasabb tisztségek viselőiig, egyénenként mindenki és valamennyi választott testület készítse el több éves munkájának mérlegét. Ehhez hozzásegít bennünket a X. pártkongresszus anyagainak, határozatainak ismerete, illetve megismerése. A pártkongresszus határozataiból adódó feladataink konkrét kimunkálása most kerül sorra. Szükséges ehhez haladéktalanul hozzáfogni, hogy a kapott politikai útmutatások már a választások során is érvényesülhessenek. Az alapszervezetekben egy nagy csatát megnyertek, túljutottató abizalmi választáson. Még távszakszervezeti szervek, a területek megválasztása időszakában-a dolgozókat közvetlenül érintő kérdésekben egyértelműen állást kell foglalni. Bátor, nyílt, őszinte szókimondásra van szükség, oda kell figyelni a dolgozók jelzéseire, meg kell hallgatni szavukat. Az ő életük ugyanis közvetlenül az adott üzem gazdálkodásának, szociális ellátottságának, munkakörülményeinek alakulásától függ. Ebben a tekintetben a helyi gazdasági vezetőkre nagyobb feladatok hárulnak. Amint a X. pártkongresszuson is felvetették: a dolgozók joggal igénylik, hogy vezetőik adjanak rendszeresen tájékoztatást részükre. Itt az ülésen is felvetődött, az üzemekben, a munkahelyeken az emberek sokszor szóvá teszik, hogy mi az, ami akadályozza, vagy legalábbis nehezíti a még jobb munkát —folytatta Tóth István elvtárs. — Teljesen igazuk van a dolgozóknak, amikor kérik, sőt követelik, hogy jobb forgalomszervezéssel, átgondoltabb menetrend szerkesztésével, vagy a folyamatos anyagellátással biztosítsák gazdasági vezetőik az eredményesebb munkát. Szakszervezeti bizottságaink az ilyen kérdések felvetésében legyenek az eddiginél kezdeményezőbbek, tanúsítsanak az említett problémák megoldásának elősegítésében nagyobb bátorságot, lépjenek fel határozottabban minden hasonló rendellenességgel szemben. Ezzel segítik a munkafegyelem szilárdítását, a jobb gazdasági eredmények elérését. Végezetül Tóth István elvtárs beszélt a IV. ötéves terv főbb célkitűzéseiről és az azokból adódó 1971. évi feladatokról. Tóth István főtitkár a pártkongresszus utáni célkitűzéseket ismerteti