Közlekedés, 1971 (61. évfolyam, 1-24. szám)
1971-11-25 / 22. szám
Világ proletárjait egyesüljetek ! LXI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1971. NOVEMBER 25. A munkavédelmi feladatok az autóalkatrész-gyár szb-ülésén A megnyújtózott Nagy-Budapest északkeleti peremén található Cinkota évszázadok óta híres település. Sokáig arról volt híres — messze földön —, hogy középkori vendéglátóipari egységében sokkal nagyobb viccével’ mérték a bort, mint máshol az országban. Az utóbbi két évtizedben azonban roppant nagyot fordult a világ szekere és bár a „Nagyicce” legendája még ma is él, Cinkota már régen egészen másról híres.Nagyszerű ipari termékeiről, a Csókakő utcai Autóalkatrészgyár „AURAS”-berendezéseiről. Három kontinens országaiban is ismertek, keresettek az „AURAS” Autóalkatrészgyár dolgozóinak produktumai. Ennyit bevezetőül. Sokéves hiányosságok A szakszervezeti bizottság 13 tagjából tízen ültek asztalhoz, és ott volt — meghívottként — Budai Imre igazgató is. Miután Urbán János szbtitkár bejelentette, hogy hárman igazoltan vannak távol, a legfontosabb napirendi ponttal, a vállalati munkavédelmi helyzet beszámolójával megkezdődött az szb-illés. Mihályi Tivadar, az üzem szakszervezeti bizottságának munkavédelmi felügyelője az üzemi balesetek emelkedéséről számolt be. Részletesen úgy, hogy a részletek egyúttal rávilágítottak a balesetek forrásaira is. „Az okok — mondotta — ismertek. A Védőfelszerelések használatának mellőzése, a számszerűleg elegendő, de színvonalát tekintve gyenge oktatás, a munkaerőhiány, mindenekelőtt pedig a felületesség, a veszély iránti közömbösség.” Őszinte szavak voltak, amelyek veszélyességét egy négy évvel korábbi baleseti szemle jegyzőkönyve még jobban aláhúzza. Az 1967-ben végrehajtott baleseti szemle jegyzőkönyve ugyanis szinte pontosan azokat a hiányosságokat tartalmazza, mint az 1971. évié. A korszerű autóalkatrészcikkeket és szervizberendezéseket gyártó üzemben a munkavédelem nem áll olyan színvonalon, ahogy várni lehetne. Mihályi Tivadar nem igyekezett különösebben dramatizálni a helyzetet, amikor megállapította: az udvaron dolgozó munkások számára nincs tartózkodó helyiség, noha egy tartózkodó felállítása sem különösebb megerőltetésbe nem kerülne, sem műszaki akadályokba nem ütközne. A saját maga által feltett kérdésre, hogy vajon megtettek-e a vállalatnál minden munkavédelmi előkészületet a tél fogadására, a legjobb akarattal sem tudott a munkavédelmi felügyelő egyértelműen igennel válaszolni. Prémium feltétel a munkavédelem Mindez nem jelenti azt, hogy az „AURAS” Autóalkatrészgyárban a gazdasági és mozgalmi vezetés nem törődik ezzel a rendkívül fontos kérdéssel. De ez az szb-ülés nem a már elért eredmények hozsannázását tűzte ki célul, hanem a még jelentkező hiányosságok felvetését, olyan intézkedéseit sürgetését, amelyek további eredményekhez vezetnek. Ilyen — egyebek között — az 1971—1975. évi hosszúlejáratú munkavédelmi intézkedési terv, amelyről Danczák István biztonsági megbízott beszélt. És ő sem a már elért, bevezetett — a jobb helyzetet biztosító — részleteket említette, hanem azokat, amelyek — különböző okok miatt — eddig nem valósulhattak meg, nem javíthatják még a cinkotai üzem dolgozóinak munkavédelmi helyzetét. A biztonsági megbízott egy — a nehéz fizikai munkát megkönnyítő — targonca üzembe állítása körüli huzavonáról szólt, amely huzavona a targoncát előállító külföldi céggel állt elő, de hamarosan pontot tesznek — talán azóta már tettek is — az ügyre. Úgy, hogy nem törődnek a kötelező garanciával, hanem házilag javítják meg és helyezik üzembe a targoncát. Danczák István a továbbiakban számos olyan intézkedésről is beszámolt, amelyek az intézkedési terv idei szakaszában már megoldást nyertek. Nagyon odafigyeltünk a szavaira, mert rendkívül érdekes helyzetet ismertetett: — A gazdasági vezetés ezeknek a munkavédelmi feladatoknak elvégzését a prémiumfeltételekbe is beépítette, a szakszervezet javaslatára. A vállalat főmérnöke írásban köteles jelenteni a munkavédelmi előírásokban meghatározott feladatok elvégzését, vagy az elmaradás okát. Kairó előtt Az igazgató szorgalmasan jegyzetel. Az szb-titkár pedig felteszi a kérdést, hogy a balesetek szaporodása ügyében folynak-e a vizsgálatok a gazdasági vezetés részéről? Urbán János szb-titkár a két bejelentés után úgy foglalja össze a hallottakat, hogy a nagyobb munkavédelemmel kapcsolatos munkák, beruházások körül nincs hiba. A hiányosságok inkább középszinten jelentkeznek. Budai Imre igazgatón nem látszik, hogy három óra múlva a Ferihegyi repülőtéren kell lennie, ahonnan gépe Kairóba indul. A szakmát, a külkereskedelmi helyzetet, a nemzetközi piacot jól ismerő „AURAS”-igazgatót a MOGÜRT Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat kérte fel, hogy az Egyesült Arab Köztársaság fővárosában egy több napos külkereskedelmi tárgyaláson vegyen részt. A bejelentéseik után szót kért. A munkavédelmi őrök megnövekedett tekintélyéről beszélt bevezetőben. És arról, hogy a vállalat meg tudja oldani anyagilag a biztonságos munkakörülmények megteremtéséhez szükséges beruházásokat. Az olyan jellegű berendezéseket, amelyek a dolgozók testi épségét, egészségét védik, arra Cinkotán előteremtik a szükséges összeget, mert hangsúlyozta: „A baleseteket eleve ki kell zárni!” Az igazgató „régi motoros” a szakmában. Tudja, elismeri, hogy vannak még gócok, lazaságok, amelyeket fel kell számolni. És azt is tudja, hogy ezeknek az apró hiányosságoknak, lazaságoknak találkozásából tevődik össze a balesetek számának növekedése. Úgy véli, hogy a középszintű vezetésnek komolyabban kell vennie a munkavédelmi tennivalókat. A napirendi pont vitájának végén az igazgató egy szépen bekötött vállalati munkavédelmi szabályzatot emelt a magasba. A könyv részletesen tartalmazza az 1971—1975. évekre szóló munkavédelmi intézkedési terveket. Budai Imre kérte a szakszervezeti bizottságot, hogy segítse a terv tartalmi részének megvalósítását. Urbán János pedig szakszervezetünk legutóbbi kongresszusának határozataiból idézett emlékeztetőül: „A gazdasági vezetők az üzemi és közúti balesetek megelőzése és csökkentése érdekében fokozzák a munkavédelmi törvények, rendelkezések betartásának ellenőrzését.” Oktatás, sport László Ferencné, a szakszervezeti bizottság kultúrfelelőse és Polgári János szb-sportfelelős tájékoztatójával fejeződött be a cinkotaiszb-ülés. Ennek a két napirendi pontnak is voltak jelentős mondanivalói, megállapításai. Egyebek között, hogy a szakszervezeti aktivisták és a szakszervezeti tagság oktatása rendszeres. Négy évre készítettek oktatási ütemtervet, amely kiemelten kezeli az szb reszortbizottságaiban működő aktivisták képzésének ügyét. Az ütemterv szerint az első kat évben a bizalmiak mintegy 50 százaléka nyer kiképzést Különös gondot fordítanak a szocialista brigádokra és azokra, akik még nem vettek részt politikai képzésben. Hűséges asszonyok A cinkotaiak nőbizottsága, szakszervezeti bizottsága, párt- és KISZ-szervezete a fenti gondolatok jegyében november 10-én bensőséges ünnepséget rendezett a gyár ízlésesen feldíszített éttermében. Azokat az asszonyokat köszöntötték, látták vendégül, akik 15 esztendeje, vagy annál régebben dolgoznak a gyár műhelyeiben, a különféle munkahelyeken. A női törzsgárda-tagokat köszöntő szavaiban Budai Imre igazgató is utalt arra, hogy nem feltétlenül és nem mindig az anyagi elismerés jelenti csak a régi dolgozók megbecsülését. Noha a gyár soha nem maradt közömbös dolgozóinak anyagi gondjaival szemben sem, arra méginkább büszke a gyár gazdasági vezető testülete, hogy ahol és amikor csak tehette, nem fukarkodott az erkölcsi elismerés kinyilvánításával sem. A jó közösségi szellemről, a gyárban dolgozó asszonyok egymást segítő akcióiról beszélt az ünnepségen a pártbizottság és a szakszervezeti bizottság titkára. Urbán János szb-titkár hangsúlyozta, hogy a nőkről szóló párthatározat nyomán szervezett gondoskodás történik a családi gondok fő terheit viselő asszonyokról, mindenekelőtt azokról, akiknek egyedül kell nevelni gyermekeiket: 21 ilyen asszony van a gyár nődolgozói között. Valamennyien állandóan érezhetik a kollektíva segíteni akarását, s számíthatnak is mindenkor a támogatásra. Az ünnepség hivatalos részét és a műsort — a KISZ- szervezet színjátszói kedveskedtek ezzel az ünnepelt aszszonyoknak — követő beszélgetésekből valóban kitűnt, hogy milyen remek összhang nyilvánul meg az arra rászorulók támogatásában a gyár vezetői, nőbizottsága, szakszervezeti szervei között. Az asszonyok elmondták: a gyár lehetővé teszi számukra, hogy iskolába járó gyermekeik olcsó ebédet kapjanak a vállalati étteremben. Megoldották, hogy a reggel megrendelt árut az üzletben műszak végére előkészítik, s nem kell naponta sorba állni a bevásárláshoz. A szakszervezeti bizottság és a nők közös erőfeszítése nyomán számottevő anyagi segítséget kapnak a bajbajutottak. Mindenki emlékezik még arról, hogy a Csömörről bejáró Szabó Pétert nem hagyták magára öt gyermekével, amikor elveszítette feleségét. A szakszervezeti bizottság többször nyújtott anyagi segítséget a gyermekek neveléséhez, a vállalat nődolgozói több ezer forintot gyűjtöttek, a gyerekek számára ruhacsomagot készítettek. Ugyancsak segítettek az asszonyok és az stb. Morzsa Gyulánénak, amikor lakása leégésekor nehéz helyzetbe került, s jól jött a szakszervezet segítőkészsége Kéri Gyulánénak, másoknak is, a dolgozó asszonyok közül. Elmondották az asszonyok — csendes beszélgetések során —, hogy a sokirányú gondoskodás közül milyen nagy segítséget jelent nekik az a támogatás, amelyet a gyár a gyermekeik óvodába, bölcsődébe helyezése terén nyújt számukra. A cinkotai tanácsi és az ugyancsak helyi BKV- óvoda közül még amellett azt választhatják gyermekeik elhelyezéséhez, amelyik lakóhelyükhöz közelebb esik. Csuzmann Ferencné, a nőbizottság elnöke és Müller Ferencné, ugyancsak nőbizottsági tag megemlítette, elismerően, hogy a gyár segítségével rendbehozott BKV-óvodában 40 „AURAS”-gyerek elhelyezésére kötöttek szerződést. A jó kapcsolat alapján azonban megesik, hogy több gyerek elhelyezéséről is gondoskodni lehet, mint ahogy ez jelenleg is így van. Nagyon jólesett az ünnepségre meghívott asszonyoknak, hogy a gyár igazgatója és több más vezető sorra felkereste asztalaikat, s elbeszélgettek a személyes gondokról, ügyekről. A többi között Nagy Sándornéval, aki a szervizműhelyben dolgozik, s aki Rákoskeresztúrról jár be több, mint másfél évtizede. Ott láttuk az igazgatót, a pártbizottság titkárát és az szb-titkárt Ratkai Dezsőné asztalánál, aki férjével együtt Rákoshegyről jár ide dolgozni, aztán Sima Nagy Sándornéval beszélgetett. Alighanem arról is, hogy mennyire elégedettek a vezetők az asszony esztergaműhelyben végzett munkájával. Az ünnepség sokáig emlékezetes marad. Az estébe nyúló beszélgetések résztvevői, akiknek vörös szegfűvel kedveskedtek, a gyár vezetői megígérték, hogy a gyár mindig számíthat rájuk, az asszonyokra. Hűségesek voltak és azok is akarnak maradni a gyárhoz. Budai Imre igazgató Ünneplők és fnnepeitek a női törzsgárda-napon. (Nagy Gábor felvételei) Tanácskozik a szakszervezeti bizottság. László Ferencné agit-propreidős Csuzmann Ferencné, a nőbizottság elnöke A szakszervezeti bizottság irodájában — ahol az szb-ülés főzi lyik — a falon Modena város látványos címere és az 1970. évi munkaversenyben kiharcolt kongresszusi zászló. Mindkettő jelkép is lehetne. Az előbbit egy olasz szakszervezeti bizottság ajándékozta a cinkotaiaknak, jól sikerült tapasztalatcsere-látogatás emlékeként. A vörös kongresszusi vándorzászló a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének elismerése. A becsületesen, jól végzett munkát dicséri mindkettő. És azokat, akik e mögött a becsületesen, jól végzett munka mögött állnak. Okét, az „AURAS“ Autóalkatrészgyár dolgozóit, Vetkes József