Közlekedés, 1972 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
1972. január „Biztosítani kell a káderekkel való foglalkozást, a tervszerű káderutánpótlást, a tisztségviselők, aktívak rendszeres alap- és továbbképzését a mind magasabb szintű feladatok eredményes ellátása érdekében.” (A KSZDSZ XXVIII. kongresszusa határozata V. fejezetének 5. pontja.) Negyvennyolc szakszervezeti tisztségviselő — elsősorban munkahelyi bizottsági titkár — háromhetes tanfolyamon vett részt 1971. decemberében Budakeszin. Továbbképzésüket a KV szervezési és káderosztálya szervezte meg, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa Oktatási Központjának segítségével. A bentlakásos tanfolyami hallgatói a szakszervezeti munka különféle területeinek elméleti és gyakorlati kérdéseivel ismerkedtek előadások, csoportos konzultációk és egymás közti közvetlen, kötetlen eszmecserék alapján. Ennek a szervezett képzésnek a mérlegét a három hét lejártával természetesen nem lehetett azonnal megvonni. Maga az élet vizsgáztatja majd a budakeszi tanfolyam hallgatóit. Ismerkedjünk meg néhányukkal... Ötvenhét társát képviseli Ha központi előadó érkezett a tanfolyamra, a hallgatók nevében Bencsik Ferenc üdvözölte, ő töltötte be az önkormányzatban a vezető bizalmi tisztét. Otthon, munkahelyén pedig: forgalmi bizottsági titkár. A Budapesti Közlekedési Vállalat II. sz. üzemegységében dolgozik, tehervillamos-vezetőként ötvenheten választották meg szakszervezeti tisztségviselőnek. — Azelőtt meg bizalmi voltam, húsz évig— teszi hozzá szerényen. Budakeszin gyakran összeült hallgatótársaival és ilyenkor beszélt nekik vállalati munkájukról. Az Április 4. szocialista brigádban dolgoznak, s 1971. mindegyik negyedévében kaptak jutalmat. Jól megy a munka, feladatuk teljesítéséért mindnyájan érzik a személyes felelősséget Elsősorban Angyalföld gyáraiba vontatják a vasúti kocsikat. S elmondta azt is, hogy Körmöczy Károly szb-titkárral együtt azon fáradoznak, hogy javuljanak a munkafeltételek, érezzék jól magukat a tehervillamosok nehéz, fontos munkát végző vezetői... Az osztálybizottság élén A kis asztalnál — egyik képünk tanúsága szerint — éppen heten folytattak eszmecserét. Völgyi László a Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Vállalatnál dolgozik. Szomszédjai, Eged Albert meg Kriston István Salgótarjánból, a Volán 2. sz. Vállalattól jöttek. Sápi András a Volán 20-as, Csatlós László meg a 22-es. Kovács Ferenc pedig ugyancsak a 20-as vállalat dolgozóinak a bizalmából került szakszervezeti tisztségbe, s így jutottak el ők is a budakeszi tanfolyamra. Ottjártunkkor Csatlós László műhelybizottságuk erőfeszítéseit hozta szóba: az adagolóbeállítás egészségi ártalmainak leküzdésén fáradoznak. Völgyi László, a Hungarocamion gazdasági igazgatósága terv- és elemző csoportjának vezetője pedig több mint 110 tagú osztálybizottságuk életéről adott tájékoztatást. Ő már a harmadik ciklusban tölti be osztálybizottsági titkári tisztségét, s mint elmondta, értékes tapasztalatokat szereztek a szerteágazó szakszervezti jogok alkalmazásában. Bér, jutalom, kitüntetésre és előlegre javaslat, segélyezés — mind megannyi olyan feladat, amit a közgazdasági meg a pénzügyiszámviteli főosztály dolgozóinak érdekében folyamatosan megoldanak. Választ kaptak kérdéseikre , a kör egyre bővült. Szünetekben, foglakozások alatt és után is mind többen és többen ismerkedtek egymás gyakorlati módszereivel , eredményeivel, Sikeres munkájával csakúgy, mint a megoldásra váró feladatokkal. Vajda István és Magyar Miklós nem a munkahelyi bizottság, hanem üzemegységük szakszervezeti munkájához szereztek hasznos ismereteket: ők mindketten tiszb-titkárok a Fővárosi Szállítási Vállalatnál (4-es és 5-ös ue.). A hallgatók minden lehetőséget megragadtak arra,, hogy választ kapjanak a mind szűket, mind pedig a dolgozótársaikat közvetlenül érintő, a mindennapos munkával, az élet- és munkakörülmények alakulásával összefüggő kérdésekre. Lovász Lajos, a BKV menetirányítója például az egyenruha kihordási idejének meghatározása iránt érdeklődött. A Volán 1. sz. Vállalat két gépkocsivezetője — Kecskés János, a 3-as, Dénes Károly, az 5-ös üzemegységből — az üzemanyag-túlfogyasztás megállapításának és a prémium megvonásának törvényes szabályait tudakolta meg. Órabér, fizetésemelés, kilométerpénz, egységdíjas fuvarok elszámolása — olyan kérdések ezek, amelyek szinte naponta választ várnak, vagy intézkedést követelnek a munkahelyeken. Fontos tehát mindezekkel tisztában lenni. S mitől függ, hogy a téli szünetben hány szülő mehet iskolás gyermekével üdülni? — kérdezte Fürth Sándorné, a Volán 22. sz. Vállalat dolgozója. Szabó Péterné (Metró), Puszta Kornélné és László Sándorné (20-as Volán) meg Giegler Gézáné és Tóth Andrásné (1-es Volán, 1-es és 3-as ne.) szintén a szociális juttatásokkal és a nőpolitikai intézkedésekkel öszszefüggő tudnivalók iránt érdeklődött Tájksztatás és útmutatás A harmadik hét utolsó napján több órás konzultációt és tájékoztatót tartott a tanfolyamon Vigh János, a KV titkára. A kérdésekre adott válaszok után átfogóan, főbb vonásokban vázolta, mit tett központunk 1971 márciusa óta, a XXVIII. kongresszus határozatai végrehajtásának megszervezéséért, a határozatok megvalósításáért. Ebben a témakörben a fővárosi közlekedés javítása, a szakmásítás előkészítése, a jubileumi jutalmak rendezése, a rakodásgépesítés és kisgépesítés fokozása, a gépkocsivezetői képzés bővítése, a szociális és üzemegészségügyi ellátottság gyorsabb ütemű fejlesztése, a korkedvezményes nyugdíjazás adott munkakörökre való kiterjesztetése, a gyermekintézmények létesítése, a lakásépítkezések vállalati segítése érdekében tett erőfeszítések kaptak hangsúlyt. A tájékoztató még egy fontos témával kiegészült. Beszélt Vigh János a KV októberi ülése állásfoglalása alapján az üzemi demokratizmus fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Ennek kapcsán bátorította a munkahelyi bizottsági titkárokat: lépjenek fel határozottan és egyértelműen azokkal a gazdasági vezetőskkel szemben, akik magukról megfeledkezve meg nem engedhető módon viselkednek a dolgozókkal. Sehol ne tűrjék a helyi kiskirályoskodást, fedjék fel a hatalommal való visszaélést. Ebben, a közszellem tisztításáért végzett munkájukban számíthatnak a KV teljes támogatására, szükség esetén védelmére. Buzdítás a további munkára Kedvezően fogadták a munkahelyi bizottsági titkárok a tájékoztató egészét. Örültek annak, hogy a kongresszusi határozatok — a körülmények és lehetőségek függvényében — haladnak a megvalósulás útján. Ezeknek az eredményeknek a megismerése egyben bátorítást, buzdítást jelent, újabb erőit ad nekik további munkájukhoz. Segítséget kaptak tehát tevékenységükhöz, amelyet társaik megbízásából és érdekében végeznek. Végezhetik is, az eddiginél nemcsak harcosabban, rendszeresebben és szervezettebben, hanem tudatosabban és eredményesebben is. Hiszen a tanfolyam jogaik ismeretével is felvértezte őket. Akkor cselekszenek helyesen, ha mindent elkövetnek azért, hogy érvényt szerezzenek e jogoknak a gyakorlatban. Jól tudhatják, hogy közhasznú és áldozatos tevékenységükben az eddiginél is hatékonyabb segítséget és támogatást kapnak. Kutas József Négyen a hat női hallgató közül (balról jobbra): Puszta Kornélné, László Sándorné, Fürth Sándorné és Szabó Péterné Eszmecsere a tanultakról, az otthoni munkáról, ismerkedés egymás módszereivel. A képen: Völgyi László, Eged Albert, Kriston István, Sápi András, Csatlós Iászló, Kovács Ferenc és (jobboldali) Bencsik Ferenc, a tanfolyam vezető bizalmija Figyelmesen hallgatják az előadást, s jegyzetelnek a munkahelyi bizottsági titkárok (Nagy Gábor felvételei) KÖZLEKEDÉS __________ Szélesebb körű nyilvánosságot a szocialista brigádmozgalomnak! A MEDOSZ Jókai utcai székházának kongresszusi termében ültek össze a Budapesti Közlekedési Vállalat szocialista brigádvezetői. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Vigh János, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének titkára. Daczó József vezérigazgató ismertette a BKV eredményeit, terveit, s részletes beszámolót tartott a brigádmozgalom helyzetéről. Nagy nehézségeket küzdöttek le •— A szocialista brigádmozgalomban rejlő hatalmas erő 1969-ben is nagyszerűen megmutatkozott, amikor zökkenő nélkül történt a kalauz nélküli közlekedésre való átállás — mondotta. — De ugyanez a közös munka, öszszefogás mutatkozott meg az elmúlt téli helytállásban is. Szólt a vezérigazgató arról a nagy nehézségről, amelyet 1971 őszén az influenza okozott. Bár volt olyan nap, hogy 500 járművezető nem állhatott munkába, mégsem volt semmiféle fennakadás a forgalomban. Ez szintén a szocialista brigádoknak volt köszönhető. A jó munka nem maradt jutalom nélkül. Amíg 1970-ben 680 ezer, addig 1971- ben egymillió 435 ezer forintot fordított a vállalat jutalmazásra. Szó es°tt a beszámolóban arról is, hogy a jelenleginél szélesebb körű nyilvánosságot kell biztosítani a szocialista brigádmozgalomnak. Ehhez új módszerek kidolgozása szükséges, mert a mostani, sajnos, nem megfelelő. Áttekintette a beszámoló a tanulási helyzetképet, amely igen kedvező: 253-an járnak középiskolába, 2500-an szervezett politikai oktatáson vesznek részt, míg 3800-an képezik magukat különböző szakmai tanfolyamokon. A közeljövő nagy eredménye lesz a szocialista brigádvezetők jogainak kiterjesztése, amely újabb előrelépés az üzemi demokrácia szellemének maradéktalan érvényesítése útján. Több beleszólásuk lesz ezentúl a brigádvezetőknek a jutalmak elosztásába, a bérek megállapításába, a kitüntetések odaítélésénél — és amint a létszámhelyzet engedi — a beosztások elkészítésénél is. A brigádmozgalom fejlődésének útja a komplex, vagyis a műszaki-forgalmi brigádok alakítása, ugyanakkor lehetőség nyílik újabb műszaki brigádok alakítására is. Szorgalmazni kell az ifjúsági brigádok létrejöttét. A vállalások tartalmával is foglalkozott a beszámoló, megállapítva, hoggy nemigen változtak az előző évekhez képest. A meglevő s álladósug sablonosságot a jövőben fel kell számolni. Kizárás helyett — neveléssel A vezérigazgatói beszámoló után Németh Ferenc, a vszb közgazdasági bizottsága vezetőjének kiegészítő előadása következett. Beszédében említette azokat a gondokat, amelyeket a különböző alacsonyabb szintű brigádvezetői értekezleteken szóvá tettek. Kitárt arra, hogy egyes helyeken még mindig él az a nézet, hogy a fegyelmezetlenséget elkövető brigádtagokat ki kell zárni a brigádból. Helyes, ha a közösség elítéli a renitenskedőket, de nem kizárással, hanem neveléssel kell elérni a kívánt javulást. Bírálóan szólt Németh Ferenc azokról a szakszervezeti bizottságokról, amelyek bár foglalkoznak abrigádmozgalommal, de nem törődnek megfelelően e jelentős mozgalom kibontakoztatásával. A továbbiakban foglalkozott a Minisztertanács által a BKV- nak nyújtott segítséggel, amely a javuló közlekedési helyzeten túl hatással lesz a dolgozók élet- és munkakörülményeire is. Ezt az intézkedést úgy tudják igazán megköszönni a szocialista brigádok, hogy javítják munkájuk minőségét és ezzel elősegítik a főváros tömegközlekedésének javítását. A hozzászólók sorát Kárpáti Lipót (Fürst garázs) nyitotta meg. Elmondta, hogy náluk a nagy terheltség ellenére is jelentősen növekedett az oktatásban részt vevők száma. Emelkedett a garázs dolgozóinak politikai műveltsége, ez is közrejátszik abban, hogy a brigádok mindent megtesznek a közlekedési fegyelem és a belső morál megszilárdításáért. A Sallai főműhely 17 szocialista brigádja nevében Pinczés János szólalt fel. Örömmel adott számot az éves terv határidő előtti teljesítéséről. Náluk úgy fogadják az új belépőket, hogy megszeressék az üzemet, ott maradjanak, s második otthonuk legyen. Az anyaggazdálkodási főosztály szocialista brigádvezetője, Majoros Erzsébet felszólalásában ismertette a főosztály munkáját, Bosnyák József pedig a trolibusz üzemegység negyven szocialista brigádjának üdvözletét tolmácsolta. Elmondta, hogy náluk nyolc komplexbrigád dolgozik 1971 elejétől kezdve. Egy év tapasztalata alapján nyilvánvaló, hogy helyes volt a komplexbrigádok megszervezése, mert eredményes munkát végeznek. Pacsirta Miklós, a Kiliángarázs műszaki szocialista brigádjai képviseletében elmondta, hogy két éve szervezték újjá az üzemegység brigádjait. A lendületre kapott brigádmozgalomnak azonban még sok nehézséggel kellett megküzdenie, amíg sikerült a brigádtagokban felkelteni az egyéni felelősséget A fáradozás eredményre vezetett. Amíg 1970 első felében 12 állandóan visszatérő hibát jegyeztek fel, azóta fokozatosan eljutottak odáig, hogy ezek a visszatérő hibák megszűnjenek. / - Alaptalan aggodalmak Fazekas László (Bácsés garázs) a vállalati dolgozókat érintő nagy jelentőségű októberi kormányhatározattal foglalkozott. Ugyanakkor a brigádtársak aggodalmának adott hangot, amikor szóvá tette, hogy sokakban kétség merült fel, vajon a változás következtében nem csökken-e majd a fizetés? A szocialista brigádvezetők minden cselekedetükkel azon vannak, hogy eloszlassák ezeket az alaptalan aggodalmakat. Kukor Gyula, a Száva pályaudvar Előre szocialista brigádjának vezetője arról beszélt hozzászólásában, hogy szükség lenne a szocialista brigád cím különböző fokozatainak odaítélésében felállított követelményrendszer felülvizsgálatára. Példának a saját brigádját állította, amely évek óta jól dolgozik, megszerezte a bronz fokozatot nincs egyetlen hibapontjuk, teljesítményük eléri a 135 százalékot, mégis csak a bronz fokozatra elegendő ez a teljesítmény. A vitában felszólalt Vigh János, a KSZDSZ titkára is. Felhívta a figyelmet, hogy a Minisztertanács segítsége egymagában még nem fogja megoldani a munkaerőhelyzet problémáit. Gondoskodni kell a fiatalok és a többi újonnan belépő dolgozó kellő fogadtatásáról, a jó üzemi közérzetről. Ennek a feladatnak jelentős része elsősorban a szocialista brigádokra hárul. Beszélt a gépkocsivezetés szakmásításáról s elmondta, hogy e kérdésben rövidesen végső döntésre kerül sor. A tanácskozás után műsort adott a Bem József r '-i táncegyüttes és a vállalat ifjúsági kórusa. ■ . YY 3