Közlekedés, 1973 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA IXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT A MÚLT ÉVI MUNKÁRÓL ÉS AZ IDEI FELADATOKRÓL TANÁCSKOZOTT KÖZPONTI VEZETŐSÉG” Szakszervezetünk központi vezetősége január 5-én tartotta meg idei első ülését. Az ülésen megjelent Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, Mónus Gábor, a SZOT osztályvezetője és Csáki Lászlóné, a SZOT osztályvezető-helyettese. Meghívottként részt vettek a tanácskozáson a szakmánkhoz tartozó trösztök, nagyvállalatok, közvetlen vállalatok vezérigazgatói, igazgatói is. A megnyitó után a választott testület a tanácskozás napirendjéül az alábbi tárgysorozatot fogadta el: 1. Előterjesztés a közlekedés 1972. évi helyzetéről, valamint az 1973. évi népgazdasági tervből a közlekedési ágazatra háruló feladatokról és az ezekkel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról. Előadó: Mátyási Árpád, a KSZDSZ titkára és Déri Ernő, a KV kulturális, agitációs, propaganda- és sportosztályának vezetője. 2. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete 1973. évi munkaprogramjának irányelvek A központi vezetőség és az elnökség első félévi munkaterve. Előadó: Tóth István, a KSZDSZ főtitkára. Az ülésen elnöklő Maróti Károly — a napirendek tárgyalásának megkezdése előtt — emlékeztetett arra, hogy a központi vezetőség legutóbbi ülése óta elhunyt Nagy Béla, szakszervezetünk alelnöke. A részvevők egyperces néma felállással adóztak emlékének. Ezután az első napirend írásban előre kiadott előterjesztéséhez Mátyási Árpád és Déri Ernő fűzött szóbeli kiegészítést. A közlekedéspolitikai koncepció szellemében A munkaerő gazdálkodás egyes kérdéseiről Bevezetőben Mátyási Árpád arról szólt, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülésén átfogó elemzést adott a X. kongreszszus óta végzett, kétévi munkáról, a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális élet helyzetéről, megjelölve a kongresszusi határozatok hatékonyabb végrehajtásának követelményeit, feladatait. A SZOT december 15-i ülése, a pártállásfoglalás szellemében megjelölte a szakszervezeti mozgalom ezzel kapcsolatos munkájának főbb irányelveit. Tanácskozott a teendőkről azóta az országgyűlés is. Szakszervezetünk teljes egyetértését fejezi ki a párt határozatával, a SZOT-ülés értékelésével, s vállalja a soron következő feladatok megoldásában való cselekvő részvételt Az egyetértésnek az a felismerés az alapja, hogy a további munkára vonatkozó irányelvek, az elért eredmények megszilárdítására, a feltárt nehézségek leküzdésére, a keletkezett feszültségek feloldására kidolgozott és tervezett intézkedések hatékonyan szolgálják a népgazdaság fejlesztésének, a munkásosztály helyzete további javításának, a dolgozók életszínvonala folyamatos emelésének ügyét. A múlt évi munkát ismertetve az előterjesztés megállapítja: ágazataink, vállalalataink 1972-ben az áruszállítási igényeket kielégítették, a személyszállítást a korábbinál magasabb színvonalon bonyolították le. Tovább nőtt az autóbuszhálózatba bekapcsolt települések száma, s több mint ezer új járatpár tette kulturáltabbá az utazást. A zsúfoltság további csökkenése mellett általában fennakadás nélkül tudta átvenni a Volán — a közlekedéspolitikai koncepció alapján — a megszűnő, gyenge forgalmú vasútvonalak forgalmát. A közúti áruszállítást végző vállalataink munkájában fennakadást jelentett a fuvarigények mérséklődése, s ez a szállítási teljesítmények csökkenéséhez vezetett. Mindez leginkább a tömegáruk szállításának a beruházási korlátozás miatt történő elmaradására vezethető vissza, de közrejátszottak benne a kereskedelempolitika, a fuvarszerzés hiányosságai és A tanácsi közlekedés számottevően fejlődött 1972-ben. A főváros tömegközlekedését érintő kormányhatározat igen kedvezően befolyásolta a Budapesti Közlekedési Vállalat munkaerő-ellátottságát és a daigók jövedelmének alakulását. Így tulajdonképpen megszűnt a korábbi években tapasztalt krónikus autóbusz- és villamosvezetői hiány. Jelentős mennyiségű korszerű, nagy befogadó képességű autóbuszt és villamost állított a vállalat forgalomba, s ez mérsékelten csökkentette a zsúfoltságot. A vízi közlekedés teljesítménye számottevően növekedett az előző évben beszerzett tengeri hajók üzemeltetése eredményeként. A légi közlekedésben — főként a speciális járatok elmaradása következtében — lényegesen csökkent az évi teljesítmény. Ipari vállalataink 1972-ben jelentős eredményeket értek el. Az AURAS Autóalkatrész-gyár termelése és bevétele dinamikusan növekedett. Az AFIT vállalatainak teljesítménye mérsékelten nőtt. Az autójavító iparban jelentősen éreztette hatását a nagyjavítások számának csökkenése és a kevesebb bevételi eredményt A beszámoló kritikusan vetette fel, hogy a munkaerőgazdálkodás hatákonysága elmarad a lehetőségektől. Ez mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy a munka termelékenysége nem növekszik megfelelő ütemben. Kedvezőtlen a munkások és az alkalmazottak létszámarányának változása. Továbbra is az tapasztalható, hogy a vállalatok többségénél még mindig tart az alkalmazotti létszám indokolatlan növelése. Csak a MAHART-nál és a Hungarocamionnál csökkent az alkalmazotti létszám növekedésének aránya, az összlétszámhoz viszonyítva. A Volánvállalatoknál az összlétszám 2,2 százalékos emelkedésén belül az alkalmazottak létszámozó karbantartási munka iránti igény növekedése. Az írásos jelentés számot adott arról, hay szakmánk területén 1972-ben a beruházási korlátozás figyelembevételével jelentős mennyiségű fuvareszköz került beszerzésre. A közúti közlekedés mintegy 600 autóbusszal és 1410 tehergépkocsival gyarapodott. A hajózás fejlesztését négy uszály és egy átépített tolatóvontató mellett egy 13 000 tonnás mélytengeri hajó beszerzése segítette. A vállalati eredmények alakulása általánosságban meghatározza vállalatainknál a bérszínvonal, illetve a személyi jövedelem alakulását A bérszínvonal növekedése szakmánk területén — előzetes adatok szerint — mintegy 3— 4 százalékra becsülhető. Ennél kisebb arányú a bérfejlesztés ott, ahol a bérszínvonal vagy jelentősen magasabb az átlagnál (Hungarocamion, KÖTUKI)), vagy a gazdasági eredmények nem megfelelő alakulása nem tesz lehetővé nagyobb arányú bérfejlesztést (Volán Tröszt), ma 4,4 százalékkal nőtt, a MALÉV-nél az összlétszám 2,4 százalékos emelkedése mellett az alkalmazotti arány 5,1 százalékkal növekedett. Az AFIT- vállalatoknál a munkáslétszám 2,5 százalékos felfutása együtt járt az alkalmazottak 9,6 százalékos létszámemelkedésével, amit csak részben indokol a szervizszolgáltatások fejlődése. Nincs rendjén az alkalmazotti létszám növekedése azért sem, mert ahol ez történik, annál a vállalatnál nem veszik kellően figyelembe a teljesítmények alakulását, nem hasznosítják teljesebben a munkaüzem-, forgalom- és ügyvitelszervezésben rejlő lehetőségeket. Itt kell szóvá tenni, hogy az élőmunkával való gazdálkodás sem érte el a kívánt színvonalat. Ennek a nemkívánatos jelenségnek a velejárója és következménye a munkatermelékenység stagnálása, sőt helyenkénti visszaesése. Gondosságra, körültekintésre vall viszont a munkaidő-alappal való gazdálkodás, ami a túlórák számának csökkenésében mutatkozik meg. Szakmánk egész területén jelentős előrelépés történt a túlmunkaidő csökkentésében. Igen nagy eredmény, hogy az utazóforgalmi dolgozók többségénél 1972 végére sikerült elérni vagy erősen megközelíteni a havi 210 órás foglalkoztatást. További fontos feladat ezzel kapcsolatban annak biztosítása, hogy szakszervezetünk XXVIII. kongresszusa határozatainak megfelelően a negyedik ötéves tervidőszak közepéig az utazóforgalmi dolgozók túlmunkaidejének csökkentése befejeződjön. Mátyási Árpád a szóbeli kiegészítőt mondja A forgalomnak decemberben átadott új metróvonal Moszkva téri mélyállomásának peronszakasza (MTI Fotó: Bara István felv.) A szocialista munkaverseny segítségével Az MSZMP Központi Bizottsága 1971 decemberi határozatát követően 1972 júniusában szakszervezetünk központi vezetősége elfogadta a munka-, üzem- és forgalomszervezés továbbfejlesztésére kidolgozott irányelveket és megjelölte ezzel kapcsolatban a szakszervezeti szervek feladatait. A szervezés szakmai tennivalóinak megtárgyalása a KPM szeptemberben tartott kétnapos munkaértekezletén került sorra. A tanácskozáson részt vettek a vállalatok, ágazatok pártszervezeteinek és szakszervezeti tanácsainak titkárai is. A határozatok kidolgozása, a rendelkezések kiadása elősegítette a szervező tevékenység szélesebb körű kibontakozását. A Volán Trösztnél megindult a tevékenységi folyamatok komplex szervezése. Az AFIT legfontosabb, folyamatban levő szervezési feladatai: a karbantartó állomások működési és szervezeti szabályzatának, egységes ügyviteli rendszerének bevezetése; továbbá a kapacitások növelése és az eszközök jobb kihasználása érdekében a kétműszakos üzemidő bevezetésének megszervezése.Az új alapokra helyezett szervezési tervek a belső tartalékok feltárását, a munkafolyamatok jobb megszervezését, a munkatermelékenység növelését és az önköltség csökkentését állították központba. Szakszervezetünk e munka segítése érdekében a Közlekedéstudományi Egyesülettel közösen szervezési ankétot rendezett vállalati igazgatók és szakszervezeti tanácstitkárok részére. A vállalati szakszervezeti szervek az intézkedési tervek kidolgozásához — testületi üléseken kialakított állásfoglalással — segítséget nyújtottak. E munkában további előrelépésre van szükség. Mint Mátyási Árpád, a KV titkára szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: rendszeressé, folyamatossá kell tenni a szervezési intézkedések megvalósításáért végzett munkát a vállalatoknál. Nem lehet belenyugodni abba sem, hogy például a Volán Tröszt területén a vezénylők munkájának értékelésére, fokozottabb megbecsülésére kiadott vezérigazgatói utasítás helyenként a teljes feledés homályába merült. A szocialista munkaverseny hatékonyan segítette a közlekedés és szállítás feladatainak megoldását. Jelentős mozgósító hatást váltott ki, hogy a közlekedés előtt álló gazdasági és politikai feladatokat a szocialista brigádvezetők márciusban megtartott országos tanácskozása elé tárták. A célkitűzések megismertetése elősegítette a hatékonyság növelését, a tartalékok feltárását, a szolgáltatások javítását, az üzemi és közúti balesetek csökkentését. A szocialista brigádmozgalommal szemben támasztott magasabb követelmények megértésére, a minőségi változás szorgalmazására mutat, hogy a brigádok és a mozgalomban részt vevők száma egyes vállalatoknál az előző évivel azonos szinten maradt. A mozgalom szocialista jellegének erősítését segíti a brigádok erkölcsi és anyagi elismerése, kitüntetése is. Az újszerű kitüntetést, a Vállalat kiváló brigádja címet a szakma egész területén 18 brigád kapta meg. Szakszervezetünk elnöksége és a közlekedés- és postaügyi miniszter négy kollektívának ítélte oda a Szakma kiváló brigádja kitüntetést. Kielégíteni a növekvő igényeket Az 1973. évi feladatokra rátérve az előterjesztés megállapítja: a KPM számításai, az előzetes tervek azt mutatják, hogy a szakmánkhoz tartozó ágazatok, vállalatok ki tudják elégíteni a velük szemben támasztott követelményeket A közlekedési munkamegosztásban — a közlekedéspolitikai koncepcióból, a negyedik ötéves tervidőszakra meghatározott feladatoknak megfelelően — tovább folytatódik a helyesebb arányok kialakítása, az alacsony kihasználtságú vasútvonalak forgalmának átterelése közútra. Ennek megfelelően újabb körzetesítésekre kerül sor. Húsz települést kapcsolnak be az autóbuszhálózatba, s az autóbuszállomány mérsékelt növekedése mellett tovább javulnak a munkások és a tanulók utazási körülményei. A fővárosban a kelet—nyugati metróvonal teljes üzembe helyezése —, amelyre 1972 decemberében, az eredetileg tervezett határidőnél egy évvel előbb került sor — hozzájárult az utazási idő bizonyos fokú rövidüléséhez. Ezzel lehetővé vált a járműállomány egy részének átcsoportosítása, egyes járatok sűrítése. A KV titkára rámutatott: a forgalomszervezésnek ezeket az újszerű és különleges feladatait a BKV illetékeseinek igen nagy gonddal, körültekintéssel és átgondolt intézkedések foganatosításával kell megoldaniuk. Szakmánk idei népgazdasági feladatait illetően a személyszállításban egy mérsékeltebb ütemű, az áruszállításban pedig erőteljesebb fejlődés várható. A tervek szerint az utasszám a Volán Tröszt vállalatainál 3,3, a MALÉV-nél 10,4, a tanácsi közlekedésben pedig 0,8 százalékkal növekszik. A vízi közlekedésben viszont a szállított utasok számának 3,2 százalékos csökkenésével számol a terv. Az áruszállítás várhatóan az alábbiak szerint alakul: a Volán Tröszt vállalatainál a szállított áruk súlya 6, a vízi közlekedés tonnateljesítménye 8,8 a MATEV által szállított súlymennyiség 1,8 százalékkal növekszik. (Folytatás a 2. oldalon) 1973. JANUÁR