Közlekedés, 1973 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1973-09-01 / 9. szám
1973. szeptember Négyszáz gyermeket üdültetnek „A szakszervezeti szervek szorgalmazzák, hogy a vállalatok új üdülők létesítésével vagy több vállalat összefogásával, a meglevők korszerűsítésével, bővítésével teremtsék meg azokat a feltételeket, hogy a családos, gyermek- és gyógyüdültetés iránti igények fokozatosan kielégítést nyerjenek” — írja elő szakszervezetünk XXVIII. kongresszusának határozata. A Volán 1. sz. Vállalatnál e három üdülési forma közül a gyermeküdülés iránti igényeket minden évben kielégítik. És ebben nagy szerepe van a vállalat badacsonyi gyermeküdülőjének. A festői környezetben, a badacsonyi hegyoldalon levő kastély tizenkét év óta a gyermekek paradicsoma. Évente 360—100 gyermek tölt el két hetet a kellemes környezetben. 6—12 éves korú fiú- és leánycsoportok váltogatják egymást. A jó kosztról, gondos ellátásról tanúskodik a mérleg, amely távozáskor majdnem minden gyermeknél 2—3 kilós súlytöbbletet mutat. Az üdülő egész személyzete azon igyekszik, hogy a kis vendégek mindent megkapjanak. Gyümölcsöt például már akkor is kapnak, mikor primőrnek számít. Az üdülő orvosa mindennap látogatja, ellenőrzi őket. Turnusonként négy tanár felügyel a gyerekekre. Van is mire vigyázni, különösen a fürdésnél, hiszen az északi parton gyorsan mélyül a víz. Szerencsére a tizenkét év alatt nem volt semmiféle baleset. A tanárnők közül az egyik nemrég maga is az üdülő nyaralója volt, így nem csoda, hogy minden évben visszatér. A Baracskay gondnok házaspár az üdülő megnyitása óta fáradhatatlanul dolgozik. Szeretik a gyerekeket, a legtöbb már az érkezéskor ismerősként üdvözli őket. A vállalat szakszervezeti bizottsága is elégedett a gondnokok munkájával. Sok a visszatérő gyerek, hiszen aki akar, minden évben üdülhet. Az idén ismét szépült az üdülő: új bútorok, a szobákban körül, szép modern polcok, rajtuk játékok, mesekönyvek. A diavetítő, a tévé, a lemezjátszó mind a gyerekek szórakozását szolgálja. Csak ebben az évben majdnem 33 ezer forintot költöttek bútorbeszerzésre. Az épület karbantartása pedig 220 ezer forintba került. A szakszervezeti bizottság állandóan figyelemmel kíséri a gyermeküdülőt, a gyerekek ellátását, hiszen minden dolgozónak nagy megnyugvás, hogy biztonságos, jó környezetben nyaralhat a gyermeke. L. I. VOLÁN VÁLLALATOK, Állami gazdaságok, TERMELŐSZÖVETKEZETEK 1101 BUDAPEST, X., kőbányai út 49/B. és a Csongrádi Üzemegység 6610 Csongrád, Attila u. 33. Vállalja: 0 Önindítók 0 Dinamók 0 Irányjelzők 0 Gyújtómágnesek 0 Kürtök 0 Tápszivattyúk Fesz. szabályozók 0 Porlasztók 0 Nyersolajadagolók 0 Főszűrők 1 0 Porlasztótartók 0 Ablaktörlők 0 Porlasztóvizsgáló készülékek javítását, cseréjét, felújítását Pontos munka, teljes garancia! KÖZLEKEDÉS Budapest centenáriuma tiszteletére Új AFIT-szerviz a fővárosban Újabb létesítménnyel gyarapodott az AFIT országos gépkocsi karbantartó hálózata. Budapest centenáriumi programja keretében elkészült a főváros XXII. kerületében a Nagytétényi út és a Háros út kereszteződésénél az évi 200 000 óra kapacitású szerviz úgy, hogy augusztus 20-a tiszteletére átadhatták rendeltetésének. A több mint 40 millió forintos költséggel létesített állomás elsősorban az egyre nagyobb számban üzemeltetett Skoda, Trabant és Wartburg személygépkocsik karbantartását, javítását végzi. A lakossági szolgáltatások közé tartoznak az új személygépkocsik vevőszolgálati ellátása, a garanciális javítások, a kocsik ápolása, a szervizmunkák. Jól felszerelt műhelyben rendezkedtek be a karambolozott gépkocsik sérüléseinek javítására és fényezésére. A diagnosztikai vizsgálatokat speciálisan képzett szakmunkások végzik a legkorszerűbb mérőműszerekkel, ellenőrző berendezésekkel. Az időszakos hatósági műszaki vizsgára való előkészítésre és a vizsgák végrehajtására is alkalmas az állomás. A 2645 négyzetméter beépített alapterületen két főépület áll rendelkezésre. A munkahelyek és az ügyfélforgalmi helyiségek levegőjének tisztaságát korszerű szellőzőberendezések biztosítják. A tágas, modern, kényelmes ügyfélváró és a büfé ugyancsak említést érdemel. A munkahelyek az oldal-üvegfalakon és a födémszerkezetbe épített ablakokon keresztül kellő fényt, világosságot kapnak. Ez nagymértékben megkönnyíti a dolgozók munkáját. A munkások részére modern öltöző-mosdó és zuhanyozó készült. A karbantartó állomás dolgozói a tőszomszédságban levő Gyufaipari Vállalatnál étkeznek. Ezt az étkezési lehetőséget az AFIT a gyufagyár üzemi konyhájának, illetve éttermének megfelelő bővítésével biztosította a dolgozóknak. A gyáriakkal kialakult jó kapcsolatra jellemző, hogy az AFIT szervizállomás dolgozói a gyár kultúrtermét is igénybe vehetik. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a szociális létesítmények a beruházási költségeknek mintegy 10 százalékát képviselték. Biztosak vagyunk abban, hogy az AFIT II. sz. Autójavító Vállalat által üzemeltetett új létesítmény dolgozói mindent megtesznek a korszerű üzemben annak érdekében, hogy az ügyfelek megelégedését kivívják. Varga Ferenc Fékhatás vizsgálata a diagnosztikai soron Saját otthon—vállalati segítséggel A MALÉV, a szakszervezeti bizottság kezdeményezésére, 1968 óta évről évre hatékonyabb anyagi támogatást nyújt dolgozói lakásgondjainak megoldásához. A kezdet a nyereségrészesedésből e célra fordított kétszázezer forint volt, most, 1973-ban egymillió forintnál tartanak. A növekvő összeget a rászorultság mértéke szerint, hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönként kapják a dolgozók. Hazánk légiközlekedési vállalata közismerten a fiatalok vállalata. Dolgozói között sok a pályakezdő fiatal, akiknek a szakmai fejlődés szabta követelmények gyakran áldozatokkal járó teljesítésén túl, gondot jelent az önálló otthon megteremtése is. A MALÉV-nél ezért, átérezve a fiatalok, egyedülállók lakásgondjait, folytatva az öt évvel ezelőtt megkezdett támogatást, évről évre emelkedő összeget szavaztak meg lakástámogatás céljára. A kezdet óta visszatérülő kölcsönökkel együtt lett milliós alapja a vállalat lakásépítési akciójának. — A legkedvezőbb megoldás az lenne, ha a vállalat eredeti elképzelése mihamarabb megvalósulna — mondja Hegybíró mmmmmmm A lapunk augusztusi számában Munkahelyi vezetők továbbképzése címmel közölt cikk egy mondata sorkihagyással jelent meg. Az ötödik bekezdés utolsó mondata — helyesen — így hangzik: ,,A tanfolyamot végzett százharminc középvezető nyolcvan százaléka megfelelő színvonalon sajátította el az anyagot, húsz százalék viszont alapképzettsége bizonyos hiányosságai miatt nem tudott olyan eredményt elérni, amilyen kívánatos lett volna.” Gyula, a szakszervezeti bizottság titkára: — Mi ugyanis vállalati lakásokat szeretnénk építeni dolgozóinknak. Első ilyen, lakótelep-építési szándékunk meghiúsult, mert a XVIII. kerületi KISZ-lakótelep közvetlen szomszédságában kiszemelt terület beépítésére nem kaptunk engedélyt. Nem szegte kedvünket az elutasítás, keresünk másutt szabad területet és szándékunk az, hogy saját erőből, belátható időn belül 150 lakást felépítünk dolgozóinknak. Erre a célra az egymilliós kölcsönalapunk mellett már van félmilliónk a bankban. Addig azonban meg kell elégednünk azzal, hogy évente mind több dolgozónknak segítünk az otthonteremtésben. A mi anyagi lehetőségeinket és a kölcsönt kérő dolgozónk szociális körülményeit figyelembe véve adunk 15—20 ezer forint, másfél év múlva törlesztendő, kamatmentes kölcsönt — mondta a szakszervezeti bizottság titkára. S ami miatt külön is elismerést érdemel a MALÉV szakszervezeti bizottságának és gazdasági vezetésének ezzel összefüggő munkája, az az, hogy az utóbbi egy évben lakásépítési kölcsönben részesülők fiatalok és egyedülállók. Hátuk közül, akik az utóbbi egy évben kaptak lakásépítési kölcsönt, Kuti Ilonával beszélgettünk a légi utaskísérők pihenőjében, két gép érkezése közbeni rövid szünetben. A még jóval harmincon aluli csinos fiatalasszony — ugyanis mióta lakástulajdonos, más tekintetben is megváltozott az élete — életrajza rövid. Különösen azért, mert ez az élete első munkahelye. — Tíz éve, hogy az iskolapadból a MALÉV-hez kerültem és légi utaskísérő lettem. Mögöttem több mint fél évtizedes repülés sokezer kilométere van. Mióta nem repülök, az utaskísérők ügyes-bajos dolgait intézem, beosztásom szerint az utaskísérők szolgálatvezetője vagyok, amolyan munkahelyi mama-szerepet is betöltve —■ mondja mosolyogva. — Magamról még mit is mondhatnék? Büszke vagyok a tízéves törzsgárdatagságomra, s arra, hogy megfeleltem mindenkori feladatomnak. Ami többek között abban is megnyilvánult, hogy a repülőtéri elfoglaltsága ellenére, mindig készséges volt, ha szükség volt társadalmi munkájára. — Gyakran segített a szakszervezetnek, mint tolmács, ilyen minőségben csoportvezetőként foglalkozott a csereüdültetésben nálunk levő külföldi vendégekkel — jellemezte a szakszervezeti bizottság titkára Dévainé Kuti Ilonát. — Novemberben lesz egy éve, hogy önálló, saját otthonom van. S hogy ez micsoda boldogság, az tudja igazán, aki éveken keresztül gyűjtötte a pénzt, a berendezési tárgyakat. Az én otthonom az életem, a munkám története vázák, térítők, apró berendezési tárgyak alakjában elbeszélve. Messze, nagyon messze volt még a saját lakás lehetősége, amikor én már olyan szemmel néztem a külföldi nagyvárosok üzleteinek kirakatait, hogy ez, vagy az az apróság hogyan illeszkedne a megálmodott lakásomba. És mert tudtam, hogy csak a magam erejéből juthatok önálló otthonhoz, minden félretehető forintnak a bankban volt a helye. Négy évnyi takarékoskodás, szülői segítség, baráti kölcsön sem lett volna elég, ha a vállalat nem segít... De segített. És a XI. kerület, Hengerhalom úti lakótelepi társasház egyik két szoba összkomfortos lakása lett Kuti Ilonáé a munkahelytől kölcsönbe kapott húszezer forinttal. Nyolc hónappal később a „saját” otthonból a „mi” otthonunk lett. Helyükre kerültek az íj bútorok, a darabonként vásárolt, a repülést idéző díszítőelemek és használati tárgyak. Révbe ért egy fiatal ember. nem utolsósorban a dolgozók lakásépítési akciója támogatásáról szóló határozat értelemszerű, helyes alkalmazásának eredményeként. P. S. Dévainé Kuti Ilona egy utasnak ad felvilágosítást Az Aktivista Tájékoztató a jubileumról Hetvenöt év. Az Aktivista Tájékoztató ezzel a címmel vezércikket közöl szakszervezetünk hetvenöt éves küzdelmeiről, harcairól, háromnegyed évszázados fennállásának történetéről. Alig száz fuvarkocsis 75 évvel ezelőtt alakította meg első szervezetünket, a Budapesti Teherszállító és Fuvaripari Munkássegédek Szakegyletét. Hosszú, nehéz volt az út — írja a cikk szerzője —, amíg a múlt század végén szakmánk munkásai eljutottak szakszervezetünk megalkotásáig. Történelmi visszatekintésében a lap rámutat. Az agrárproletariátus soraiból kikerült kocsisok és rakodómunkások elképzelhetetlen nehéz körülmények között éltek és dolgoztak akkor. A Népszava így írt erről 1894-ben: „... Munkaidejük 18 óra naponta. Reggel 3-kor már munkában kell lenniük... Napközben pihenési idejük nincs... ezer-ezerötszáz 80—85 kilós zsákot kell egy dolgozónak naponta emelni... A munkabérük heti nehéz munkáért 7 forinttól 9 forintig terjed... Hús hetenként csak egyszer jut nekik. Három forintot kell félretenni hetenként lakbérre, marad tehát még hat forint, a hat-tíz tagú családnak élelemre és ruházatra.” A továbbiakban arra emlékeztet a vezető írás, hogy az 1903- as és 1904-es sztrájkharcok során alakul ki a Szakegylet osztályharcos „törzsgárdája”, amely szorosan kötődik a munkásmozgalom balszárnyához. Ennek a törzsgárdának köszönhető, hogy a Szakegylet politikai tevékenysége mindvégig a szociáldemokrata párt baloldalának irányvonalát követi. A közúti villamosvasúti munkások, valamint a gépjárművezetők szervezkedése is megindul a század elején. 1901-ben létrejön a Magyarországi Automobil Vezetők és Szerelők Szakegylete. A munkásmozgalom általános megélénkülése 1917—18-ban nem marad hatás nélkül elődszervezeteinkre sem. 1918-ra a szállítómunkás szakszervezet taglétszáma 8500 főre emelkedett. Elődszervezeteink kivették részüket a proletárdiktatúra megteremtéséből, a Tanácsköztársaság védelmi harcaiból is. Bár a fehérterror lesújtott a szakszervezetekre — a villamosvasúti munkások szövetségét betiltották —, a Magyarországi Szállítási és Közlekedési Munkások Országos Szövetsége — a szállítómunkás szakszervezet a proletárdiktatúra leverése után is viszonylag erős maradt, s a baloldal egyik gyülekezőhelyévé vált. A fehérterror tombolása közepette megjelenő szaklap, a Közlekedési Munkás — melynek egyes oldalai a cenzúra miatt sokszor üresek maradtak — bátor hangja miatt több retorziót szenvedett. Ennek ellenére a szállítómunkások szervezete eredményes érdekvédelmi és politikai munkát folytatott. 1924-ben — a tagok négy éven át gyűjtött adományaiból —, a testvérszakszervezetek és a nemzetközi szövetség segítségéből felépítik a Szállítási és Közlekedési Munkásotthon (a mai Poscher János Klub) épületét, amely nagy lendületet ad a szervezeti életnek és a kulturális tevékenységnek. A szállítómunkások a Gömbös-féle totális fasiszta diktatúra ellen egységesen lépnek fel a harmincas években. A villamosvasúti dolgozóknak csak 1925-ben nyílt lehetőségük ismét létrehozni osztályharcos szakszervezetüket. 1942 elején súlyos csapás éri a szakszervezetet: 126 vezetőjét büntetőszázadba hurcolják, közülük csak néhányan térnek vissza. A Szállítómunkás Szakszervezet munkája csak 1944-ben bénul meg, amikor a Gestapo elhurcolja Poscher Jánost, a szakszervezet elnökét és más elvtársakat. Új erőre csak a felszabadulás után tud kapni a munkásszervezet. A felszabadulás után kísérlet történik ugyan az egységes közlekedési szakszervezet létrehozására, ez azonban végérvényesen csak 1950. december 17-én sikerül. Az Aktivista Tájékoztató belső két, egybenyíló oldalán számos korabeli képet, dokumentumot közöl a szakszervezet 75 éves harcaiból, küzdelmeiből, így többek között a fuvarozómunkások első általános sztrájkjáról, a mátyásföldi repülőgépgyár munkászászlóalj repülőiről, akik részt vettek a proletárdiktatúra megteremtésében. Megrázó kép a Kis Újságból, amint négy fuvarozó munkás áldozta életét az 1903-as sztrájk során. Korabeli, élethű kép mutatja be továbbá a sztrájkoló villamosvasúti munkásokat, a taxisofőrök sztrájktanyáját, a Tanácsköztársaság megvédéséért harcba induló matrózokat. A szállítómunkások 1945. május elsejei felvonulását ábrázoló kép zárja a korabeli harcok képbemutatóját. Szakszervezetünk kéthavonta megjelenő kiadványa, az Aktivista Tájékoztató legutóbbi — jubileumi száma — méltón emlékezik meg a 75. évfordulóról. Az említett anyagok mellett a ma feladatairól, jelenlegi teendőinkről is számos anyagot közöl a lap, tisztségviselőink figyelmébe ajánlva bevált módszereket. Köszöntés Köszöntjük a 75 éves Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetét. Voltaképpen idézőjelbe is tehetnénk ezt a mondatot. Gyakran és szembeötlő helyen láthatjuk. Ugyanis a BKV tömegközlekedési járműveinek ablakaiban olvashatjuk ezt a szép,ízléses formában közölt köszöntést. Növeli a díszes matrica értékét, fokozza a kedvező hatást, hogy a jubileum évszámát pirossal nyomtatták. A 75-ös szám az uralkodó, a meghatározó és így az utazóközönség is nap mint nap megfigyelheti, láthatja. Ez a körülmény azzal az eredménnyel jár, hogy az utasok százezrei és milliói — naponkénti utazásuk közben — tudomást szereznek szakmánk e jelentős jubileumáról. A felirat, a jubileumi évszám szakszervezetünk koszorúval övezett emblémájával is , kiegészül és így válik teljessé. A fővárosi tömegközlekedés javításáért folytatott küzdelem jelképének is tekinthető ez, hiszen szakszervezetünk legutóbbi, XXVIII. kongreszszusa óta — de azt megelőzően is — céltudatos erőfeszítéseket tettünk a milliós és milliós tömegeket érintő kérdés megoldása, a budapesti közlekedés javítását szolgáló intézkedések foganatosításának elősegítése érdekében. 11