Közlekedés, 1976 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA___________ LXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1976. JANUÁR A vállalati tervek készítéséről A VÁLLALATOKNAK 1975. június 30-ig el kell készíteni középtávú tervüket, melyben az 1976—1980-as időszakra meghatározzák a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek vállalati végrehajtását. Ahhoz, hogy a vállalati célkitűzések megalapozottak legyenek és biztosítsák a belső tartalékok maximális feltárását, a feladatok tervszerű és hatékony végrehajtását, az élet- és munkaikörülmények további javítását, szükséges, hogy a szakszervezeti szervek az eddiginél hatékonyabban közreműködjenek a tervek készítésében, s a gazdasági vezetés pedig fokozottabban igényelje a szakszervezet segítő tevékenységét. A hatékonyabb szakszervezeti részvétel érdekében fontos, hogy a tervkészítés megkezdése előtt a szakszervezeti bizottság és a gazdasági vezetés közös programban rögzítse az együttműködés formáit és módszereit. Fordítsanak különös gondot annak meghatározására és szabályozására, hogy kik ellenőrzik a dolgozók által felvetett és megvalósítható javaslatok sorsát, hogy azok bekerüljenek a tervekbe. Szükséges, hogy a gazdasági vezetés adjon tájékoztatást a hasznosított javaslatokról, és azokról, amelyek valamilyen oknál fogva nem vehetők figyelembe. Határozzák meg azokat a tervfejezeteket, melyeket megosztva, illetve átfogóan célszerű megvitatni, akár a szakemberekkel, a szakszervezeti bizottsággal, akár az adott munkakörben vagy egységnél foglalkoztatott dolgozókkal. Ilyen lehet pl. az utazóforgalmi dolgozók munkaidő-csökkentésével kapcsolatos feladat, amely összefügg a teljesítménnyel és a bérezéssel is. Vagy pl. egy-egy üzem rekonstrukciója, amely többletfeladat elé állítja az érintett kollektívát. A kollektív szerződés-tervezet előkészítésével megbízott szakemberek és tisztségviselők munkáját nagymértékben megkönnyítik, ha ők is részt vesznek a tervkészítésben is, hiszen a kollektív szerződés alapja a vállalati terv. A szakszervezetek közreműködése a tervkészítésben akkor eredményes, ha megfelelő információval rendelkeznek a vállalat egészét, az egyes állománycsoportokat, munkaköröket, rétegeket vagy egyes munkahelyeken dolgozókat érintő kérdésekben. Az elmúlt év — a felszabadulási jubileum meg a párt- és szakszervezeti kongresszusok esztendeje — rendkívül gazdag volt tájékozódás és tájékoztatás, a tervek teljesítésének értékelése szempontjából. A dolgozók aktivitása sok javaslat és kritikai észrevétel formájában is kifejezésre jutott. Mindezek most jó alapot adnak a szakszervezeti állásfoglalások kialakításához. Az elmondottakon kívül célszerű, hogy a szakszervezet részletesebb tájékozottságot szerezzen olyan tervcélkitűzésekkel kapcsolatban, melyek akár közvetlenül, akár közvetve összefüggnek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásával, a vállalati bér- és munkaerő-gazdálkodással, s nem utolsósorban a szociálpolitikával. A gazdasági vezetés feladata, amint azt az idevágó jogszabály előírja, hogy „ ... tájékoztassa minden tervezési lépcsőben az azonos szintű szakszervezeti szerveket a tervfeladatok előkészítéséről, a tervezési munka helyzetéről és azokról a tervelgondolásokról, amelyekhez véleményt igényelnek a szakszervezeti szervektől. A gazdasági vezetés vegye figyelembe, hogy a szakszervezeti szerveket a szakszervezeti tanácsot, szakszervezeti bizottságot, műhely (osztály) bizottságot, szakszervezeti taggyűlést — jogok illetik meg a tervkészítésben, a tervjavaslatok véleményezésében. Biztosítsa a tervkészítésre vonatkozóan is a pártellenőrzés minden szükséges feltételét. A vállalati igazgatók és tervező apparátusok biztosítják a vállalati párt- és szakszervezeti szervek számára a tervezésben való érdemi közreműködés lehetőségét”. Ez az utasítás amellett, hogy biztosítja a szakszervezet érdemi közreműködését, egyben el is várja az aktív segítő tevékenységet. Miben segíthet a szakszervezet? E kérdésre ismételten a rendelkezés az irányadó, amely így szól: „A vállalati tervekről összefoglalóan is ki kell kérni a szakszervezeti szervek véleményét. A munkaerő és munkabér, valamint az egészségügyi, szociális-kulturális ellátás tervezésében az egyetértés, a szociális segélyezés, kulturális és sport fenntartási kiadások előirányzatainál a döntés joga illeti meg a szakszervezetet.” A munkaerő és munkabér tervfejezetekkel kapcsolatban fontos szakszervezeti feladat, hogy segítsék érvényre juttatni a párt-, kormány- és szakszervezeti határozatot, hogy minden területen érvényesüljön az élőmunkával történő maximális és ésszerű takarékosság. Segítsék a gazdasági vezetést annak vizsgálatában és megvalósításában, hogy hol, mely területeken lehet képzéssel és továbbképzéssel, munka- és üzemszervezéssel, gépesítéssel, a párhuzamos, felesleges munkák megszüntetésével, a munkafolyamatok egyszerűsítésével megoldani ezt a gondot. A munkaerő időleges vagy végleges átcsoportosítása, a munkafegyelem javítása, a veszteségidők minimálisra csökkentése, s nem utolsósorban a munkahelyi légkör javítása ugyancsak elősegíti a legkedvezőbb létszámterv kialakítását. Ismert, hogy a munkaerőterv kialakításának fontos tényezője a helyes vállalati bérpolitika. Éppen ezért, szem előtt tartva a párt életszínvonal-politikai célkitűzéseit, a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos határozatokat, olyan ösztönzőket kell kialakítani, hogy a hatékonyság mellett ösztönözzenek a takarékossabb munkaerő-gazdálkodásra is.Ennek lehetőségeit már a tervekben biztosítani kell. A szakszervezeti bizottságok a munkabérek tervezése során vizsgálják meg, mely területen van lemaradás, hol indokolt az esetleges feszültségek bérfejlesztéssel történő feloldása, hol szükséges a nagyobb hatékonyságot biztosító munkát premizálással is elősegíteni. Az egészségügyi, szociális, kulturális ellátás tervezésénél nagy gondot kell fordítani a munkakörülmények javítására, a dolgozók egészségügyi, szociális és kulturális igényeinek fokozottabb kielégítésére. Ennek érdekében szenteljenek különösen nagy figyelmet a jóléti célú intézmények — óvoda, bölcsőde, üdülők, sport- és művelődési intézmények — fejlesztési és fenntartási költségelőirányzatainak kialakítására. Vegyék figyelembe, hogy 1977. december 31-ig az utazóforgalmi dolgozóknál is el kell érni a havi 191 (évi 2300) órás munkaidőt. A szabad idő célszerű és kultúrált felhasználásáról a vállalatnak a szakszervezettel közösen kell gondoskodnia. A tervnek, illetve a tervfejezetnek fontos része a szociális segélyezésre, különösen a kiskeresetű nagycsaládosok támogatására tervezett keret, a továbbtanulásra, továbbképzésre, az üzemi étkeztetésre, munkásszállások és pihenőhelyek, valamint az üdültetésre tervezett összegek meghatározása. Kiemelt feladatként kezelték a dolgozók vállalati lakásépítésének támogatását. Célszerű, ha a szociális, kulturális és sportfeladatokat, a jóléti célokait szolgáló keretek és erre fordítható szakszervezeti pénzforrások felhasználásának konkrét céljaira együttesen és összehangoltan tesznek javaslatot. A szakszervezeti közreműködéssel elkészített tervjavaslat széles körű megvitatását kell biztosítani. Lehetőleg kisebb egységekkel tárgyalják meg a tervjavaslatot. A vállalati és üzemegységi feladatok rövid áttekintése után az adott kisebb egység, kollektíva tennivalóit, a végrehajtás módját is szükséges ismertetni. Ismertessék azt is, hogy milyen fejlesztési lehetőséggel számolhat a kollektíva, továbbá a feladat végrehajtásához milyen összegű, illetve mértékű bérfejlesztést biztosítanak. A dolgozókkal történt tárgyalás után az általuk tett megvalósítható javaslatokat be kell építeni a szakszervezeti tanácsülés elé kerülő, írásos tervjavaslatba. Kerülni kell a számok halmazát, helyette a főbb mutatók mellett azt kell indokolni, hogy mit miért kell tenni és miben kérik a szakszervezeti tanács és a tisztségviselőkön keresztül a dolgozók segítségét. Annak érdekében, hogy a szakszervezeti tanács érdemben tárgyalhassa a tervjavaslatot, a tárgyalás előtt legalább 8—10 nappal a tanácstagok rendelkezésére kell bocsátani az előterjesztést. A fejlesztési célkitűzések és beruházások meghatározásánál a testület különös gondot fordítson a helyes sorrendiség megállapítására. A vállalati tervet a tanács véleményezi, de a korábban említett kérdésekben egyetértési, illetve döntési joga van. A mellőzött, de a testület szerint jogosnak vélt kifogásokat a vállalati szakszervezeti szervek közöljék szakszervezetünk központi apparátusával, a tröszti vállalatok a tröszttanáccsal is. A KÖZÉPTÁVÚ TERVEKKEL EGYÜTT célszerű, sőt szükséges, elkészíteni a középtávú átfogó takarékossági intézkedési tervet is a munkaverseny-célkitűzéseket. Azokat a főbb feladatokat kell itt számba venni és meghatározni, amelyeknek tervszerű és hatékonyabb végrehajtása népgazdasági, vállalati és dolgozói érdekből a legfontosabbnak tekinthető. A tervek és célkitűzések akkor tölik be szerepüket, ha nagy gondot fordítanak az előkészítő munkára s ebben biztosítják a dolgozó kollektívák széles körű részvételét. Ez feltétele annak, hogy a dolgozók magukénak érezzék a tervet, s annak végrehajtásáért tudásuk legjavát adva munkálkodjanak. Varga István Munkabizottságok ülése A központi vezetőség szervezési, káder-, valamint kulturális, agitációs és propagandabizottsága január 5-én együttes ülést tartott. Napirenden szerepelt szakszervezetünk XXIX. kongreszszusa munkája tanulságainak értékelése és a kongresszus határozatából adódó feladatok megbeszélése. A két munkabizottság javasolta szakszervezetünk titkárságának, hogy a kongresszuson elhangzott és írásban beadott felszólalásokra minden kongresszusi küldött írásban kapjon választ. A munkabizottságok ezután megbeszélést tartottak az 1976. évi feladatokról. Politikai továbbképzés A Volán-vállalatok vszt-titkárai és a tröszt szakszervezeti tanácsának munkatársai január 12-től egyhetes politikai továbbképzésen vettek részt Balatonvilágoson. A politikai továbbképző tanfolyam nyitóelőadását Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője tartotta belpolitikai életünk időszerű kérdéseiről. A résztvevők az egy hét alatt elhangzott előadások és a konzultációk anyagát jól hasznosíthatják a szakszervezeti munkában. Alkotó ifjúság Kiállítással zárult a pályázat A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett ágazati Alkotó ifjúság pályázat, a benyújtott legjobb pályaművekből megrendezett kiállítással 1975. decemberében lezárult. A közlekedés és hírközlés területére szóló pályázaton közel ötezer fiatal vett részt, 730 pályamunkával. A pályamunkák vállalati, majd alágazati szintű értékelését követően 88 mű került az ágazati kiállításra, illetve a zsűri elé. A legjobb pályaművekből a Budapesti Műszaki Egyetem központi épületének aulájában kiállítást rendeztek. A kiállítást 1975. december 15-én dr. Ábrahám Kálmán, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium államtitkára nyitotta meg. Megnyitó beszédében kiemelte a fiatalokban rejlő alkotókedvet és készséget, hangsúlyozva, hogy munkájukkal tevékenyen részt vettek a IV. ötéves terv feladatainak megvalósításában. Az elismerő és bátorító szavak után az államtitkár átadta a pályadíjakat. A közlekedés- és postaügyi miniszter I. díját kapta a Kocsivilágítási próbapad című pályamunka. Szerzői: Pálinger Antal, Gergye Lajos, Csókás Béla, Tóth Ildikó, a MÁV Dunakeszi Járműjavító üzemének dolgozói. A II. díjat a Tartásidő mérőeszköz című pályamunka kapta. Szerzői: Belényesi Miklós és Kovács Endre, a Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóság dolgozói. A III. díjat kapta a Meghatározott fuvarozási feladatba rendelkező gépkocsik általános helyettesítési módszere című pályamunka. Szerzői: Birinyi István és Gulyás Jenő, a Volár 1. sz. Vállalat dolgozói. A KPM ifjúsági bizottságának különdíjában hét pályamunka részesült, amelyek közül hármat a szakmáink területén dolgozó fiatalok készítettek. A KSZDSZ elnöksége által alapított különdíjat a Gépkocsik elektromos berendezése című pályamunka kapta. Készítették: Melles László, Monok László, Simon László, Tóth László és Végh Ferenc, a zalaegerszegi Volán 16. sz. Vállalat II. éves autószerelő szakmunkástanulói. A pályamunka a gépkocsiban található összes elektromos berendezéseket és vezetékeket foglalja össze. A modell működését 12 voltos akkumulátor biztosítja. Mint működő modell, oktatás céljára is igen hasznos szemléltető eszköz. A Volán Tröszt különdíjait kapták Újítási javaslat kilométeróra berendezés készítésére című pályamunkával Pallag László és Molnár György, a békéscsabai Volán 8. sz. Vállalat dolgozói, továbbá: A MÁZ—503/A tehergépkocsi átalakítása három oldalra billentő és vontató kivitelre témájú pályamunkával Sebe Andor, a veszprémi Volán 15. sz. Vállalat dolgozója. Az Autófenntartó Ipari Tröszt különdíját a 12 voltos gyújtó transzformátor vizsgáló készülék című pályamunka kapta, amelyet Mendevits György, az AFIT győri XV. sz. Autójavító Vállalat dolgozója készített. A MAHART vezérigazgatóság különdíjat Csaptai László és Berger Rezső, a MAHART Balatoni Üzemigazgatóság dolgozói kapták a Balatonboglári kikötő építési makett készítéséért. A KISZ Központi Bizottság emlékplakettjét 22 fiatal alkotókollektíva kapta meg. M. 3. Több ezren tanulnak a BKV-nál Ötféle továbbképző tanfolyamot szerveztek munkásoknak a Budapesti Közlekedési Vállalatnál. Segéd- és betanított munkásoknak szakmát adó tanfolyamot szerveztek, s van olyan tanfolyam is, amelyen a szakmunkások egy második szakmához szükséges tudást szerzik meg. Öszszesen húsz szakma oktatása folyik. A legnépszerűbb a gépjárművezető és -karbantartó tanfolyam. Megszervezték a szakmunkások ismeretfelújító tanfolyamait is. A fizikai munkát végző csoportvezetők és brigádvezetők elsősorban vezetési módszereket és politikai ismereteket tanulnak. Az ötödik tanfolyami forma a betöltött munkakörökhöz szükséges továbbképzés, például a targoncavezetői, darukezelői tanfolyamok. Elismerik a munkájukat Timkó Miklós autóbuszvezető, a Volán 3. sz. Vállalat sátoraljaújhelyi üzemegységében dolgozik. Munkakönyvi bejegyzése 1955-ben kelt. — Egy munkahelyem van, amióta dolgozom — kezdi beszélgetésünket. Eljegyezte magát a szakmával. Különben Nagyrozvágyra való, ott lakik a családjával. Élete nagy részét a közlekedésben töltötte. Tudja, milyen felelősség egy autóbuszt vezetni! Hány és hány embernek az élete van a kezében, amíg a volánt fogja. Elvégzi a munkáját, ahogy tudásából telik. Mióta vezet, még nem volt balesete. 1956 óta tagja a szakszervezetnek, s 1959 óta párttag. — Voltam már pártbizalmi, propagandista, részt vettem politikai oktatásban és 1970 óta szocialista brigádvezető vagyok — folytatja. — A mi brigádunk a legrégebbi dolgozókból tevődik össze. Tizenöt-húsz éves törzsgárdatag mind a kilenc munkatársunk. Nem dicsekvésképpen mondom: vaamennyiünk megkapta az 500 —750 ezer kilométeres balesetentes vezetésért járó jelvényt. Egy munkatársunk, Galambos József, a vállalat régi dolgozója, egymillió kiloméért vezetett balesetmentesen. Büszkék vagyunk valamenyyien elismerésére. Fokozatosan haladt brigádunk az eredményes úton. Ezüst jelvényesek, zászlós kitüntetettek voltunk, úgy érezzük, az idén értékelik munkánkat. 1974- ben közel 54 ezer forint értékű üzemanyagot takarítottunk meg, és jelentős társadalmi munkát végeztünk. S amit a lenagyobb eredménynek tarok: késés, nélküli pontosan közlekedett a brigád minden alja. Pedig van nullára futatott buszunk is. Úgy tartjuk üzemben, hogy jó legyen és normán belül fogyasszon üzemanyagot. Ellenőrizzük egymás kocsiját — ez kölcsönösen segítséget jelent. A Gagarin brigádban van tűzvédelmi, biztonsági felelős, Titkó Mihály. Az is a feladata, hogy mindenkitől megkérdezze, nem hibás-e a tűzoltókészülék? Nagy hozzáértéssel dolgoznak a brigád tagjai. Többen vállalkoztak arra, hogy fődarabcsere nélkül a lehető legnagyobb teljesítményt érik el járművükkel. Törekvésüknek máris van eredménye. — Beszéltünk munkájukról, eredményeikről, gondjaikról. A KSZDSZ XXIX. kongreszszusának anyagaival hogyan ismerkednek? — Ami engem illet, én még sokáig fogom tanulmányozni. Az ember mindig fedez fel benne valami újat. — és ez jó. Csak a mi vállalatunkról szólhatok, de azt elmondom. A beteglátogatást jobban meg kellene szervezni. Gyakori az egy-két napos betegség, tudom ez másutt is gond. Nekünk öntevékenyen kell segítenünk a jobb munka érdekében. — Mit várok és várunk munkatársaimmal az 1976-os esztendőtől? Bízom abban, hogy munkánkat kellően értékelni fogják. Elmondhatom, hogy üzemanyagból 1975-ben hat hónap alatt több mint 9700 litert takarítottunk meg. Az egész évi mennyiség elszámolása még most van folyamatban. Úgy érzem, jól gazdálkodtunk. Természetesen lehet még tovább is fokozni ezeket az eredményeket. Erre törekszünk az új esztendőben, az ötödik ötéves terv induló évében. Tavaly egyik munkatársunk, Csallóközi Sándor gépkocsivezető a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta, két évtizedes jó munkájáért. Mi a vállalatnál a kiváló brigád címet szeretnénk magunkénak tudni, ez közös nagy óhajunk. Rendezi gondolatait és az elmondottakhoz végül még hozzáfűzi: — Becsülettel dolgozunk. Hideg téli éjszakákon járatjuk a motort, hogy idejében, pontosan vihessük a munkásokat munkahelyeikre. A mi életünket, a mi munkánkat nem lehet összehasonlítani a fiatalokéval. Ők már csak a fejlődést látják, hogy munkájuknak egyre több lesz az öröme. Mi személyes tapasztalataink alapján érezzük a fejlődést, a korszerűbb utakat, a jobb buszokat, a kulturáltabb közlekedést. Nekünk is mindig többre, szebbre kell törekednünk. Ez a fejlődés alapja. Bízom a jövőben, a munkánk értelmében. Ezt a bizakodást kívánom az új esztendőben minden kollégámnak. Szentesi Magda