Közlekedés, 1978 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

A Láng-gyári felhívás nyomán Folytatják a versenyt a BKV brigádjai A múlt év utolsó előtti hetében forró hangulatú mu­nkásgyűlést tartottak a budapesti nagyüze­mek dolgozóinak küldöttei a­z an­gyalföldi Láng Gépgyárban. A küldötteket és a megjelent ven­dégeket Hámori Csaba, a KISZ budapesti bizottságának első tit­kára üdvözölte. Részt vett a munkásgyűlésen Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes, Her­­czeg Károly, a SZOT főtitkárhe­lyettese, Katona Imre, a buda­pesti pártbizottság titkára, Pász­tor Gabriella, a KISZ KB titká­ra. A csepeli munkások felhívása nyomán milliók mozgalmává vált jubileumi mu­nkaverseny si­kerét, a múlt évi népgazdasági tervben elért eredményeket dr. Martos Istvánné, a SZOT elnök­ségének tagja, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára ismertette. Többek kö­zött arról szólt, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére folytatott jubileumi munkaversenybe be­kapcsolódó kollektívák becsület­beli ügyüknek tekintették a vál­lalások teljesítését. A párt Köz­ponti Bizottsága, valamint a Mi­nisztertanács és a SZOT vezetői­nek együttes tanácskozása, a KISZ KB és a SZOT legutóbbi ülése is megállapította, gazdasá­gi és társadalompolitikai céljaink megalapozásához jelentősen hoz­zájárult a jubileumi munkaver­seny sikere. Az 1978-as népgazdasági terv hazánk gazdasági erejének to­vábbi gyarapítását szolgálja, amellyel megalapozhatjuk az életszínvonal további növelését — hangoztatta dr. Martos István­né. A népgazdasági feladatok sú­lyát átérezve mind több szocia­lista brigád úgy döntött, csatla­kozva a SZOT és a KISZ KB felhívásához, tovább folytatják a jubileumi versenyt az 1978. évi feladatok teljesítése, az ötödik ötéves terv időarányos célkitűzé­seinek megvalósítása érdekében. A munkásgyűlésen többen szót kértek és ismertették küldőik, a budapesti nagyüzemek dolgozói­nak elhatározását, hogy megőr­zik és tovább fejlesztik a csepe­liek kezdeményezését, a jubileu­mi munkaversenyt és egyben is­mertették brigádjaik, üzemeik idei vállalását is. A felszólalók között volt Tes­­sényi András, a Budapesti Köz­lekedési Vállalat autóbuszvezető­je, az Óbuda autóbusz üzemegy­ség Sallai Imre szocialista bri­gádjának­ vezetője is. A munkásgyűlésről, a BKV versenycéljairól a háromszoros aranyfokozattal kitüntetett bri­gád vezetőjével munkakezdés előtt az Óbuda autóbusz üzem­egység sab-irodájában beszélget­tünk. — Nagy megtiszteltetésként fo­gadtam a megbízatást, hogy 26 ezer ember képviseletében részt vehettem az angyalföldi munkás­gyűlésen és elmondhattam, mit teszünk azért, hogy a fővárosi tömegközlekedés színvonala to­­­vább javuljon. — A verseny folytatását jóval az új év előtt elhatároztuk. A konkrét vállalások megtételéhez segített a fő ten­nnivalók meghatá­rozásával a vállalati versenyfel­hívás — folytatta a brigádvezető. Majd felidézte a vállalati ver­senyfelhívás rájuk vonatkozó pontjait. — Brigádvállalásunk kidolgo­zásánál a felhívásnak arra a ré­szére voltunk különös figyelem­mel, hogy­ minden,rendelkezésre álló­ eszközzel csökkenteni kell a fővárosban folyó nagy építkezé­sek forgalomzavaró, akadályozó hatásait, kulturált utastájékozta­­tással, járműveink esztétikai és műszaki állapotának javításával, egyenletes közlekedés biztosítá­sával tovább kell növelni mun­kánk színvonalát. A 22-es járaton dolgozó, a ju­bileumi versenyben tett vállalá­sait maradéktalanul teljesítő 13 tagú Sallai Imre szocialista bri­gád, miután megvitatta a válla­lati versenyfelhívást, meghatá­rozta a saját tennivalóit és meg­tette éves vállalását. Egyben fel­szólította az Óbuda autóbusz üzemegység, illetve a vállalat szocialista és munkabrigádjait a csatlakozásra, a jubileumi ver­seny folytatására, a kitűzött nép­gazdasági célok teljesítésére és túlteljesítésére, a fejlett szocia­lizmus építésének céltudatos se­gítésére. Tessényi András brigád­vezető, a BKV dolgozóinak kül­dötte mindenről beszámolt, a Láng gépgyári munkásgyűlésen. Azóta a Sallai Imre forgalmi brigád vállalásának és verseny-felhívásának sokszorosított pél­dányai eljutottak a vállalat bri­gádjaihoz, s mint Nagy József, az Óbuda autóbusz üzemegység szb­­titkára elmondta, a 41 brigádból 34 már csatlakozott a jubileumi verseny folytatásához, és a ver­senyt kezdeményező brigádhoz hasonló értékes felajánlásokat tettek. A Sallai Imre szocialista brigád kezdeményezésére a csat­lakozó forgalmi brigádok a saját hibából eredő menetkimaradás megszüntetését, a munkaidő­­veszteség csökkentését, a zsúfolt­ság csökkentésére a menetidő be­tartását, a forgalombiztonság nö­velése céljából a defenzív veze­tést vállalják. A BKV gazdálko­dási tervének teljesítéséhez pe­dig ésszerű takarékosságot vál­lalnak. A jubileumi verseny folytatá­sát kezdeményező kollektíva vál­lalásában együvé tartozónak ítél­te a szolgáltatás színvonalának célul tűzött növelését a saját ál­talános, szakmai és politikai is­meretei gyarapításának szüksé­gességével. Ezért felajánlásukban ezekről­ sem feledkeztek meg. P. & Tessényi András, a BKV Sallai Imre forgalmi szocialista brigád­jának vezetője ÚJ ÖLTÖZŐ-FÜRDŐ Nemrégiben kaptuk a hírt ar­ról, hogy a szegedi Volán 10. sz. Vállalat csongrádi telepén új öl­töző-fürdő kombinátot adtak át rendeltetésének. Az új szociális létesítményt a gépkocsivezetők és a rakodómunkások nagy öröm­mel vették birtokukba. Mintegy 360 dolgozó szociális körülményei javultak meg ezzel. Világ proletárjai, egyesüljetek! A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1978. JANUÁR TÚLTELJESÍTETTÉK TERVÜKET Túlteljesítette bevételi tervét a múlt évben a Volán 2. sz. Vállalat balassagyarmati üzemegységének Petőfi szocialista brigádja. A be­vételi terv 9 százalékos túlszár­nyalása mellett jelentős mennyi­ségű üzemanyagot is megtakarí­tott a törzsgárdatagokból álló, nagy gyakorlatú gépkocsivezetői brigád. ’m— mm­unniiii'ii­­ A SZOT és a KSZDSZ titkárságának együttes ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának, valamint a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének titkársága január 13-án a KSZDSZ székházában együttes ülést tartott. A tanácskozás témája a magyar szakszervezetek XXIII. és a szakma XXIX. kongresszusa ha­tározatai végrehajtása helyzetének értékelése volt. Az együttes titkársági ülésre szakszervezetünk vezető testvldeinek megbízása alapján egy különbizottság írásos beszámolót készített, amely fő vonalaiban összegezte az említett kongresszusok óta eltelt két évben végzett munka legjelentősebb tapasztalatait és megjelölte a következő időszak feladatait. A megjelölt témában a SZOT titkársága is állíttatott össze írásos értékelő anyagot. Az együttes ülés az írásos előterjesztések, valamint Tóth Istvánnak, a KSZDSZ főtitkárának szóbeli kiegészítője alapján végezte munkáját. A megtárgyalt témák részletezésére, a tanácskozás főbb megállapításainak ismertetésére a Közlekedés egy későbbi számában visszatérünk. Az ülésen részt vettek a SZOT titkársága részéről: Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, Duschek Lajosné, Juhász Ottó, Timmer Jó­zsef és Vas János, a SZOT titkárai, dr. Sáli Ferenc, a szervezési és káderosztály vezetője, valamint Csáki Lászlóné, az osztály helyettes vezetője és Domonkos L­ászló, az osztály politikai munkatársa; az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztálya képviseletében: Moldován Gyula, az osztály munkatársa; a KSZDSZ részéről: Tóth István főtitkár, Kuróczi Gyuláné és Arató Árpád, a központi vezetőség titkárai, Rudits József, a szervezési és káderosztály vezetője, valamint Schwarcz Gyula, a központi vezetőség apparátusa pártszervezetének titkára. Fejér megye közlekedésének fejlesztéséért A Közlekedéstudományi Egye­sület lapja, a Városi Közlekedés, múlt évi utolsó száma Fejér me­gyével foglalkozik. A bevezetőt Takács Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára írta. Egyebek között hangsúlyozza: „A Városi Közlekedés e számá­ban Fejér megye közlekedéspoli­tikai kérdéseit jól ismerő veze­tők és közlekedési szakemberek írtak tudományosan is megalapo­zott cikkeket. Az a törekvés ve­zette őket, hogy bemutassák a közlekedési hálózatok fejlődését, az elért eredményeket, a megle­vő gondokat, és javaslatokat te­gyenek a közlekedési feladatok­nak az igények növekedésével összehangolt megoldására.” A lap Fejér megyei számában foglalkoznak a szerzők az úthá­lózat helyzetével, Székesfehérvár belvárosa forgalmának szervezé­sével, a megye másik városa, Dunaújváros közlekedésének és úthálózatának fejlesztésével, a Velencei-tó és környéke közleke­désének helyzetével és fejlesztése terveivel, továbbá a megyeszék­hely autóbusz -közlekedésének 1955-től napjainkig elért fejlődé­sével. Ismerteti a lap a közúti közlekedés kiszolgáló létesítmé­nyeinek és szervezeteinek mun­káját, összegezi, elemzi­ a közúti balesetek elhárításának tapaszta­latait és tennivalóit, majd a Köz­lekedéstudományi Egyesület, va­lamint a Magyar Autóklub me­gyei munkájáról ad áttekintést. A Városi Közlekedés Fejér me­gyei száma cikkeinek, tanulmá­nyainak szerzői között van a Vo­lán 14. sz. Vállalat több szakem­bere, vezetője is. Feldolgozott egy-egy szakmai témát Döbren­­tey László, a vállalat osztályve­zetője, dr. Escher József főosz­tályvezető, Fekete Adrienné rendszerszervező, Floch Tamás csoportvezető, Fornai Miklós igazgatóhelyettes, Gyimesi Vince osztályvezető és Staudinger Ist­ván főosztályvezető. Csatlakozás az angyalföldiekhez Továbbra is nagy lendülettel Látogatás a székesfehérvári autójavítóknál Sándorovits Miklós, az AFIT II. sz. Autójavító Vállalat székesfe­hérvári 7. sz. üzemegységének üzemvezetője örömmel kalauzol a műhelyek világába. Teszi ezt azzal a jóleső érzéssel, hogy hó­napról hónapra több a látnivaló, jobb kedvvel dolgoznak az üzem­ben, hiszen szinte szemük előtt alakul, változik, s lesz korszerű üzem a fehérvári autószerviz. — Egy nagy rekonstrukció kel­lős közepén vagyunk — mondja az üzemvezető, miközben az ügy­félváróban kezdjük a sétát. Az ügyfélváróban, amely kellemes, nyugodt légkört biztosít várako­zóknak és dolgozóknak egyaránt. Szemnek szép, kellemes környe­zet, működő büfé — várakozók­nak, vendégeknek és dolgozóknak egyaránt főzi a kávét és adja a hűsítőt szendvicset, kinek-kinek igénye szerint — egyszóval itt a várakozás nehéz percei se tűnnek hosszúnak. — 1976. november 3-án adtuk át a várót meg az ehhez kapcso­lódó öltözőt, fürdőt és ebédlőt. Mindez 4,5 millió forintba került Itt kellett elkezdeni a rekonst­rukciót, s haladnak beljebb és bel­jebb az építők. Csak éppen a központi fűtés rendetlenkedik, ezzel van baj, ezt próbálják házilag megcsinál­ni, mert bosszant mindenkit, aki az ügyfélváróban tartózkodik.­­ Folyi­k a szerelőcsarnok kor­szerűsítése. Eddig mindössze 11 állás volt, most 21 lesz. Ugyan­akkor most készül a szervizrész­leg, alsó és felső mosó, zsírzómű­­hely, de ezzel egyidejűleg raktár­bővítésre és az irodák korszerűsí­tésére is sor kerül. És az új elekt­romos központ is most épül. Mindez kb. 16—18 milliós beru­házás. Az összeg egyik felét a megyei tanács, másik felét az AFIT, illetve a vállalat adja. Mindez teljesen megváltoztatja az üzem befogadóképességét. Ed­dig 120 óra kapacitású volt az üzem, ez most felugrik 260—280 órára Ehhez persze szükséges lesz majd a létszámbővítés. kb. dup­lájára emelkedik a mai 66 fős létszámunk. — Azonban — folytatja Sándo­rovits Miklós , a nálunk dolgozó szocialista brigádok közös össze­fogása lehetővé tette, hogy ilyen körülmények között is 1977 első félévének végén a vállalat 13 üze­me közül mi lettünk a másodi­kok. És ez, akárhogyan is nézzük, nagy szó. S már elő is kerül az oklevél, a nagy becsben tartott oklevél, amely azt tanúsítja, hogy a fe­hérváriak az 1977 első féléves, üzemek közötti munkaversenyben a II. helyezést kapták. Ezt már Erdélyi Lajos párttit­kár, aki egyben a Frankel Leó szocialista brigád vezetője, teszi hozzá: — És a vele járó ötezer forint jutalmat is megkaptuk. — És ezt az előkelő helyet sze­retnénk megtartani az év végi ér­tékelésnél is. De legalábbis nem ak­arunk a harmadik helynél hát­rább végezni — teszi hozzá az üzemvezető. — S ehhez az üzemben dolgozó 7 brigád mindent megad, hiszen minket dicsérnek az eredmények — mondja Erdélyi Lajos. — Ugyan még csak a brigádunk szocialista, a hetedik 1977-ben alakult, még csak a címért verse­nyez. Egyébként a tagok életkorát tekintve a mi brigádunk is fiatal brigád, én vagyok közöttük a leg­idősebb, a többi társam 26 év alatti. Mi bronzkoszorús kitünte­tést szereztünk eddig, most lé­pünk, reméljük, magasabbra. Bri­gádunk négy lakatosból és két villamossági szakemberből áll. Kaszás György, Bujtár Sándor, Szaki József, Komáromi Ferenc és Kiss Miklós alkotja a brigádot, váltott műszakban dolgozunk. Ha kell, társadalmi munkában tevé­kenykedünk. Amikor a vasgyűj­­tés folyt, akkor a mi brigádunk három teherautónyi vashulladé­kot gyűjtött, s loptunk is érte kétezer forint jutalmat. Ez egy­úttal rendteremtés is volt az üzemben, mert szebb, tisztább lett az udvar.­­ 1977-ben egységesen csatla­koztak brigádjaink a csepeliek­nek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére indított munkaverseny­­m­ozgalmához, s hogy milyen tel­jesítéssel, azt bizonyítja az a má­sodik hely. Kb. 300—400 ezer fo­rinttal teljesít többet üzemünk az éves tervnél, és ebben a bri­gádok helytállása is benne van. December második felében hal­­lőttük az angyalföldiek felhívását Szocialista brigádjaink gyűlésén, határozták el, hogy csatlakoznak a Láng Gépgyárban elindított kezdeményezéshez, s 1978-ban is tovább folytatjuk az 1977-beli oly sikeres munka­versenyt. — A brigádunk tervtel­jesítése 102 százalékos. 150 óra társadalmi munkát végeztünk 1977-­-ben és ezenkívül rendbehoztuk a rak­tárt. Egyébként éves tervét az üzem december 20-ra teljesítette! Ez mindannyiunknak nagy örö­möt okozott "— mondja befejezé­sül Erdélyi Lajos párttitkár, Takács Tibor

Next