Közlekedés, 1979 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

2_ Küldött voltam a Békekongresszuson Több mint 33 éve béke van. Úgy elrohant az idő, hogy észre sem vettük. Gyorsan elfelejtet­tük a világháború okozta sebe­ket. Szorgalmasan dolgoztunk és csak arra törekedtünk, hogy mind jobban éljünk. Már lassan elfelejtjük a há­rom évtizeddel ezelőtt végzett rohammunkákat. Azokban az években nem nagyon ismertük az időkorlátokat és csak arra törekedtünk, hogy munkánk le­gyen, és a ránk bízott feladatot a legjobb tudásunk szerint telje­­síts­ük.­­Nem is gondoltunk akkor arra,­ hogy az a munka lesz az alapja a mai békés, nyugodt életnek. Váratlanul ért az az örömhír, hogy részt vehetek a IX. Béke­­ko­ngresszuson. Nagyon nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy ott lehettem. Tetézte izgalma­mat az a­z .körülmény, hogy a kongresszus színhelyének az Or­szágház kongresszusi­ termét je­lölték ki. Sokat olvastam az Or­­­szágház csodálatos termeiről és a tv-híradóban is megcsodáltam már a Parlament szépségét, még­is izgatottan vártam, hogy kö­zelről lássam, és beülhessek azokba a padokba, ahol az or­szág sorsáról döntenek. Zala­ megyét 23 küldött kép­viselte a kongresszuson. Eluta­zásunk előtt közösen értékeltük az Országos Béketanács jelenté­sét a magyar békemozgalom VIII. Békekongresszus óta vég­zett munkájáról. Az Országos Béketanács vala­mennyit társadalmi és tömeg­szervezettel­­szoros együttműkö­­désben, a Hazafias Népfront ke­retében fejti ki tevékenységét. A több mint 4 millió dolgozót­ tö­mörí­tő szakszervezetek a béke­mozgalom legszélesebb szerve­zett tömegbázisa. Minden ember pártállásra való­­ tekintet­­ nélkül ,­ ha" becsülettel istolmozik"és fel­­emeli szavát : a háború­­ellen, a békét erősíti. Országunkban nincsenek háborúban és fegy­verkezésben érdekelt erők. A szocialista világrendszer létre­jöttével, s a világban betöltött döntő szerepével reálissá vált a háború és fegyver nélküli világ, megteremtése. Korunkban a há­borús veszély elleni fellépés szo­rosan kapcsolódik a független­ségi harchoz, az éhínség, a nyo­mor, a kizsákmányolás, az el­nyomás elleni küzdelemhez, a társadalmi haladás erőinek sike­reihez. Ennek megnyilvánulásai az Ázsia, Afrika és Latin-Ame­­rika népével­­való szolidaritás, és­­ a gyarmati uralom alól felszaba­dult­ népek küzdelmének támo­gatása. Ezekkel az alapvető ismere­tekkel birtokunkban indultunk f él a IX Békekongresszusra. De­cember 1-én reggel 8 órakor iz­gatottan vártuk, hogy a Parla­ment nagy kapuit kinyissák ■ előttünk. A zalai küldöttség a karzaton kapott helyet. Pontosan 9 órakor elkezdődött a IX. Békekongresszus. A meg­hívott 800 küldött közül 791 je­len volt.. A kongresszus munká­járól a napilapok részletesen be­számoltak. Több mint ötvenen mondtak véleményt. Közülük csak azt a néhányat szeretném említeni, melyek a­ legnagyobb hatást tették rám. Ilyen volt Ro­­mesh Chandra. A Béke-világta­­nács­­ elnökének beszédét a tol­mács segítségével mindenki nagy figyelemmel hallgatta. Kevesen értették közvetlenül az angolul elmondott beszédet, de különle­ges hangsúlyban megtartott elő­adása, annak szuggesztív hatá­sa mindenkire nagy hatást gya­korolt. Elmondta, hogy a magyar mozgalom a béke-világmozga­­lom első soraiban harcol. To­vábbra is legfontosabb feladat­unkk­: kell tekinteni’ az enyhülé­sért­’ a fegyverkezés ellen folyta­tott harcot. Ezt a harcot opti­mizmus, bizakodás, éberség kell hogy jellemezze. Hollandi Mária pedagógiai fő­iskolai hallgató elmondta, hogy Szegeden Jemen, Peru, Vietnam, Jugoszlávia, Csehszlovákia diák­jaival a mindennapi munka- és baráti kapcsolatok jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a magyar fiatalok megismerjék a távoli és közeli népek életét. Hangsúlyoz­ta továbbá, hogy a leendő peda­gógusoknak egyik legfontosabb feladata, hogy a fiatalokat meg­tanítsák a békét szeretni és azért küzdeni.. Csodálatos érzés volt hallgat­ni Juhász Ferenc „Az írástudók hűsége” c. versrészletét, melyet Szabó Gyula adott elő.­­Másnap , a délutáni órákban fejeződött be a­ IX. Magyar ,­ Bé­kekongresszus. A kiadott állás­foglalás hangsúlyozza, hogy ha­zánkban a béke ügye nemzeti ügy. A békemozgalom „támasz­kodjék hatékonyabban a mun­kásság és a szövetkezeti paraszt­ság példamutatására, áldozatvál­­la­lakára,’ brigád- és versenymoz­­galmára. Vonja fokozottabban cselekvési körébe a gyárak, az ipari és mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek, a kereskedelem, a hivatalok, a közlekedés, a kul­turális’,­’ a tudományos, az egész­ségügyi intézmények dolgozóit.” ..A jövő örököse a ma felnö­vekvő ifjú nemzedék, ezért a társadalom valamennyi korosz­tálya közül az ifjúság a legérde­kel­tebb abban, hogy­ tartós béke legyen a világon.” Kovács János, a Volán 16. sz. Vállalat küldötte Javultak a munkakörülmények és a szociális ellátottság A Volán 8 sz. Vállalat múlt évi utolsó szak­­­­szervezeti­ tanácskozásán a vállalat 1979. évi terv­­­­javaslatát tárgyalta meg a testület. Az írásos elő­terjesztést Vándor Pál igazgató szóban is kiegé­­■szdeüe: — A vállalat, alapvető feladata 1979-ben az egyre, növekvő személy- és áruszállítás igényei­nek magasabb fokú kielégítése, a termelékenység, az eszközkihasználás fokozása, a műszaki színvo­nal emelése, az anyagtakarékosság, a biztonság, az­ üzemi technológia és a munkaszervezés tőké­­, létesítése, v .. . Ezek figyelembevételével dolgoztuk ki tervün­ket. A kialakult kedvező gazdasági eredmények lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vállalat a tervezettet meghaladó mértékű bérszínvonal és személyi jövedelem növekményt érjen el. 1979-re 5,7 százalékos bérfejlesztést irányoztunk elő. A­, átlagbérek nagyobb mértékben növekednek a fi­zikai munkások körében mint a nem fizikaiaknál. Kiemelten­ kezeljük a közvetlen gépjárműre dol­gozó karbantartó munkások átlagbérét. 1979-ben 95,6 millió forint beruházást tervezünk. Fejlesszük a Vállalat gépjárműállományát a fu­varpiaci igényekkel összhangban; folytatjuk az autóbuszok rekonstrukciós váltását; befejezzük a szeghalmi­ forgalmi-műszaki telep munkálatait, biztosítva a szükséges technológiai berendezése­ket. Bácskai László tiszt-titkár beszámolt arról, hogy a szakszervezeti bizottság megtárgyalta a gazda­sági vezetés 1978. évi tevékenységét. Örömmel állapította meg, hogy az 1978. évi tervben foglal­takat a vállalat maradéktalanul teljesítette­­, sőt túlteljesítette. A tervben rögzített személyi jöve­delem mértéke a gazdasági eredmények arányá­ban megvalósult. A vállalat teljesítette szociál­politikai tervét. Javultak a munkakörülmények és a szociális ellátottság. A testület megállapítá­sa szerint, a gazdasági vezetés mindent megtett annak érdekében, hogy a vállalat gazdasági ered­ményei, a dolgozók életszínvonala, élet- és mun­kakörülményei javuljanak. Az üzemi demokrácia fórumrendszerei jól mű­ködnek, betöltik hivatásukat. A testület nemcsak a jó eredményeket nyugtázta, hanem a jövőre nézve javaslatot tett, a belső tartalékok feltárá­sára, az eszközök jobb kihasználására. Állásfog­lalásában határozott intézkedések megtételét, kér­te a közúti és üzemi balesetek megelőzésére, a MÁVI-VOLÁN kapcsolatok még jobb kialakításá­ra, a gépjárművezetők rendszeres oktatására, a társadalmi tulajdon védelmének fokozottabb el­lenőrzésére. A vállalati szakszervezeti tanács ezután egyhan­gúan szavazta meg, és hagyta jóvá a vállalat 1979. évi tervjavaslatát. Béla Vali KÖZLEKEDÉS Szociálpolitikai mérleg Ezekről a feladatokról és gon­dokról beszélt Kruchió Istvánné is. — A vállalat szociálpolitikai ter­vében foglaltak rendre megvaló­sultak — kivéve az építőipari ka­pacitás hiánya miatt már egy évet késő Révész utcai karbantar­tó üzem szociális létesítményét. — Pedig már nagyon sürgető lenne, hogy a 12-es üzemegység 240 dolgozójának öltözőfürdője, ebédlője elkészüljön. A bútorok egy része már meg is érkezett, ugyanis 1978 végére ígérték az építők az átadást, de arra csak a félév végén kerül sor. Elkészült viszont Székesfehér­várott a 7-es üzemegységben dol­gozó 100 ember öltözője, étterme és a korszerű lakossági szolgál­tatáshoz tartozó ügyfélváró és az ehhez csatlakozó büfé. A 9-es üzemegységben, Tatabár­nyán kapacitásbővítést jelent és a dolgozók munkakörülményeit is javítja .az üzembe helyezett reví­ziós sor. A munkakörülménye­­ket javítja a tetőszerkezet felújí­tása is, amivel szintén 1978-ban­ végeztek.­­ A munka- és szociális körül­ményeket egyaránt kedvezően megváltoztató több éves gondunk végére sikerült pontot tenni a Kerepesi úti 10-es üzemegység­ben, a Skoda szervizben. Két olaj­­tüzelésű kazán beépítésével át­tértünk a saját fűtésre. A saját fűtéssel végre meleg lesz a műhelyekben és nem kell hideg zuhany alá állni a dolgo­zóknak a műszak befejeztével, mint eddig. A múlt év szociálpolitikai ered­ményei között szó volt még az üdülési albizottság munkája ne­hézségeiről, hogy a háromféle üdülési lehetőség — SZOT, vál­lalati és a tröszt gyulai gyógy­üdülője — ellenére főszezonban kevés a beutaló. A szociálpolitikai mérleg egyér­telműen kedvező része az, amely­­re önerőből befolyást tudtak gya­korolni. Többek között a nyugdí­jasokkal való törődés, az alacsony nyugdíjat kapók fokozott anyagi segítsége. A legutóbbi évben a szo­ciális segély összegének 80 szá­zalékát a nyugdíjasok kapták. A nyugdíjasok anyagi­, támogatásá­hoz a tröszti szakszervezeti ta­nács is hozzájárult, s abból újabb 15 ember megélhetési gondjain enyhítettek. A nyugdíjas bizottság­­aktivitá­sa és a vállalatvezetés idősek iránti, tiszteletének, eredménye, hogy a II-es autójavítónál éven­te kétszer rendeznek nyugdíjas­­találkozót. A legutóbbin decem­berben szintén szétosztottak 15 ezer forint segélyt a rászorulók­nak. Jóleső érzéssel hallottuk azt is, hogy 1978-ban előszezon­ban 31 nyugdíjast ingyen üdül­­tettek a vállalat balatonszéplaki üdülőjében. Pap Zoltán, a műszaki bizott­ság vezetője az újítások számá­nak, az újítómozgalom népsze­rűségének emelkedését értékeli az év eredményének. A tröszt vállalatai közül az utolsók kö­zött voltak az 1977-ben beadott 17 újítással., , Némi magyarázatul szolgál. Elmés kéziszerszámok hogy a II-es­­autójavító teljes egészében lakossági szolgáltatást végez, s az autók javítására szi­gorú gyári technológiai előírá­sok érvényesek, így e területen igen mérsékelt lehetőség van újításra. De az emberi munkát könnyítő célszerszámok készíté­sére annál nagyobbak a lehe­tőségek —, mondja Pap Zoltán. Ilyen elmés kéziszerszámok vannak is szép számmal. Az autószerelő megcsinálja magá­nak, használja is, de hogy elké­szítését leírja, lerajzolja és be­adja újításnak, arra már nem gondol. Nem egyből úgy lett újí­tás, hogy a műszaki bizottság vezetője addig nem „szállt le” a dolgozóról, míg legalább kézzel le nem írta az újítása mibenlé­tét.. Az újítóknak azzal is könnyí­tettek, hogy kézírást is elfogad­nak, rajzot sem kell mellékelni, azt a műszakiak elkészítik. A mozgalom népszerűsítésére is nagy gondot fordítanak és egyre több emberrel­ sikerült már meg­értetni, egyéni érdekén túl pénzt is kap az elfogadott újításért. Az újítómozgalom népszerű­sítésére szolgál az évenkénti két újítási ankét. A legutóbbin arról döntöttek, hogy az új esztendő­ben meghirdetik a szocialista brigádok közötti újítási versenyt és visszatérnek az évekkel ez­előtti ötletnapra is. Az újítási feladatterv csakúgy, mint az újítási propaganda, a munkavédelemre, a munkakö­rülmények javítására, a környe­zetvédelemre irányul. Az embe­reket közvetlenül érintő orien­­­táció eredményeként a múlt év Javult a tagdíjfizetési morál A szakszervezeti munka fontos részének gazdája az AFIT II. sz. Autójavító Vállalatnál Hahn Ferenc gazdasági felelős. Vele a dolgozók szervezettsége, a tag­díjfizetési készség, a szakszerve­zeti pénzzel való gazdálkodásról beszélgettünk. Év közben a szervezettség igen hullámzó volt, hallottuk. Az első, második negyedévben 91 százalékra csökkent. Oka a fia­talok bevonulása után helyükbe lépő újak szervezetlensége, aki­ket­ a bizalmiak csak 2-3 hónap eltelte után tudtak beléptetni a szakszervezetbe. Az­­új belépők szervezetlensé­ge egy mulasztásra is ráirányít­ja a figyelmet. Főleg a szór­ványoktatásban képzett szak­munkástanulókra nem fordíta­nak gondot. Belépnek ugyan ők a szakszervezetbe, de tag­sági könyvük üresen marad a 3 éves tanulóidő alatt, így auto­matikusam ki is zárják magukat a szervezetből. A taglétszámcsökkenés a szak­szervezeti pénzgazdálkodásra is kedvezőtlenül hatott, a tagdíjfi­zetési készség sem volt problé­mamentes. — Több titkári értekezleten és üszb-ülésen is felhívtuk a fi­gyelmet a szervezettségben tör­tént visszaesés megszüntetésére, a tagdíjfizetési morál javítására. A nagyobb odafigyelés, a bizal­miak aktivitásának­­ javulása eredményt hozott, és­ sikerült el­érni a 97 százalékos szervezett­­­séget Az AFIT II. sz. Autójavító Vállalat szakszervezeti életévek eredményei és gondjai vázlatos felsorolása is arról tanúskod­ó feladataiknak fejlődő színvona­lon tettek eleget, s eredményeik jó alapul szolgálnak az új esz­tendő nagyobb követelményeinek teljesítéséhez. Porza Saroltái 1979. január A fejlődés útja nem mentes a gondoktól Az év vége, év eleje mindenütt a mérlegkészítés ideje. Összegez­ni, hogy a feladatokból mit és mennyit végeztünk el, s a mérleg­megvonás tanulságait felhasználni arra, hogy az új esztendőben töb­bet, eredményesebben dolgozhassunk. Ilyen szándékkal beszélgettünk az AFIT II. sz. Autójavító Vállalat néhány szakszervezeti tisztségvi­selőjével, Kruchió Istvánné szociálpolitikai bizottság vezetőjével, Pap Zoltánnal, a műszaki bizottság vezetőjével, Hahn Ferenc gazda­sági felelőssel és Herczeg Imre oktatási felelőssel. Mielőtt a szakszervezeti munka egy-egy részterületén 1978-ban el­ért eredményeiről szólnánk, szükséges elmondani, hogy a budapesti II-es autójavító a fővároson kívül jelentős részt vállal a Dunántúl autótulajdonosai igényeinek kielégítésében. Üzemegysége van Tata­bányától Székesfehérváron át Komáromig és Dunaújvárosig és Bu­dapesten is több karbantartó üzemet tart fenn. Többek között a Ke­repesi úti Skoda márkaszerviz is ehhez a vállalathoz tartozik. Az utóbbi évek jelentős fejlődését — 13 üzemegységből és a vállalat központjából áll — a dinamikus létszámnövekedés is mutatja. Az 1978-at kétezren felüli létszámmal zárták. A fővárosban és vidéken képzett szakmunkástanulók száma évek óta eléri a háromszázat. A fejlődés útja nem mentes a gondoktól. A magasabb termelési ér­ték, a növekvő létszám megkívánja a munka- és szociális körülmé­nyek közel azonos arányú fejlesztését, vannak üzemegységek, ame­lyekben az elavultság miatt azt meg is kell előznie. 11 hónapjában 46 újítást, közü­lük 8 az újítási feladatterre vo­natkozik, adtak be. Sikerként tartják számon, hogy az elfoga­dott újítások fele kalkulálható és mérhető gazdasági eredmény­­nyel jár a vállalat és az újító számára is. Bizalmi oktatás­ ­ok­ra és tisztségben egyaránt fiatal ember Herczeg Imr­e ok­tatási felelős. Miközben tanulja a megbízatásával kapcsolatos tennivalóit, aközben készítette elő Balogh János vszt-titkár irá­nyításával a tisztségviselők to­vábbképzését. A 25 tszb-tagtól, illetve műhelytitkártól méltán várnak magasabb színvonalú munkát a jövőben. Ehhez a to­vábbképzésen a szükséges gya­korlati tapasztalatokkal egybe­kapcsolt elméleti segítséget meg­kapták. Decemberben fejeződött be a 11 héten át tartó, hetente egy­­egy előadást jelentő bizalmi ok­tatás. Hétről hétre 140-150 bi­zalminak nyújtottak segítséget a megnövekedett jogokkal járó kötelezettségek gyakorlásához,, és a vszt reszortfelelőseinek elő­adásaiból áttekintést kaptak a vállalati szakszervezeti munka egészéről is.­­ Minden üzemegységben és a vállalat központjában is sike­rült megszervezni a tömegpoliti­kai oktatást. A 14 szeminárium mindegyikében a Társadalmunk időszerű kérdései témát válasz­tottak. A tömegpolitikai okta­tásban 263 ember képzéséről gondoskodunk — sorolta az ok­tatási felelős. Az eredményes munkát, a hallgatók rendszeres részvételét a szemináriumveze­tők kiválasztásával is elősegítet­te a vszb. Komáromban a városi pártbizottság egyik munkatársa a propagandista, Dunaújváros­ban az SZMT adott előadót­. A többi szemináriumnak az üzem­egységvezetők, vagy helyetteseik a propagandistái.

Next