Közlekedés, 1981 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

1981. január Tervtel­jesítésünk alapja: a brigádmunka Munkaverseny az AURAS-nál CINKOTÁN MINDENKI IS­MERI az AURAS gyárat. Ahogy az ember leszáll a HÉV-ről, már messziről szemébe ötlik falitáblá­juk, sportkörük híres az állomás várócsarnokánál. A cinkotai AFIT AURAS Autó­alkatrészgyár szakszervezeti bi­zottságának titkárával, Lovas Gyulával beszélgetünk, aki egyéb­ként villanyszerelő csoportvezető az üzemben. Témánk a munkaverseny. Lo­vas Gyula erről igen szívesen tá­jékoztat, hiszen ez egyik erőssé­gük. Elmondja, hogy háromféle tevékenységet tartanak számon: a brigádok közötti versenyt, a kongresszusi munkaversenyt, és a műhelyek közötti munkaversenyt. A brigádok közötti versenyt ta­vasszal értékelik a versenysza­bályzat előírásai szerint, melye­ket a hármas követelmény alap­ján állítottak össze. Itt minden brigád pontosan tudja, hogy mi­lyen fokozat eléréséhez, mit és mennyit kell teljesítenie. A bri­gádok önértékelése után a gazda­sági vezető mondja ki a végső szót, melyik brigád meddig jutott a versenyben. A legutóbbi érté­kelésnél akadt olyan brigád, amelyik gazdasági munkáját ki­tűnően ellátta, de a hármas kö­vetelménynek ezzel még nem tett eleget. Ezért anyagi elismerést kapott, de brigádfokozatot nem. Megtudom, hogy a kongresszusi munkaversenyben nagyszerű eredmények születtek. A brigádok 10100 munkaórás produktív te­vékenységet számolhattak el. Két lehetőség volt, vagy munkaórát ajánlottak fel, amit a gazdasági vezetés töltött meg tartalommal, vagy pedig konkrét feladat el­végzésére tettek vállalást. A KONGRESSZUSI VERSENY LEGJOBBJA eddig a Mező Imre brigád, 144 óra/fő eredménnyel, második az Allende brigád 122 óra fő és harmadik a Zalka Máté brigád 112 óra/fő eredmén­yével. Eddig a kongresszusi munka­­versenyben 100 000 forint jutal­mat fizettek ki a legjobb teljesít­ményt nyújtóknak. A harmadik versenyforma a műhelyek közötti, azolt ugyan­csak tavasszal értékelnek. A­­ szakszervezeti irodába sorba jönnek a legjobb brigádok veze­tői. Elsőként Kiss II. Lajos, a Zalka Máté brigád vezetője érke­zik a szerviz szereldéből. Ered­ményeik titkáról szólva elmond­ja, hogy náluk sok pontot hozott az újítás. — Mi rendszeresen újítunk. 1979-ben volt egy anyagmegta­karítással kapcsolatos újításunk, ami 300 000 forint hasznot jelen­tett a vállalatnak. Igaz, a mi hely­zetünk kivételesen szerencsés. Olyan emberek dolgoznak a Zal­ka brigádban, akikre minden­ben lehet számítani. Van két alapszervezeti párttitkárunk, szak­­szervezeti titkár is dolgozik ná­lunk, KISZ vezetőségi tag, há­rom munkásőr. A HÁROM MUNKASÖR KÖ­ZÜL az egyik éppen a brigádve­zető, aki a csoportvezetői tisztet is ellátja. A 8 éves múlttal ren­delkező közösség bronz, ezüst és háromszoros arany kitüntetés tu­lajdonosa. Az Abende brigád a tényezők brigádja, vagy, ahogy, hivatalo­san mondják, felületkikészítők, 25-en vannak, nők és férfiak ve­gyesen. — Kongresszusi küldött is volt a brigádunkból — mondja Giba Sándorné brigádvezető. A kong­resszus óta még lelkesebben és felelősségteljesebben dolgozunk. 1975-ben alakult a brigádunk és sok nehézséggel küzdött. Én egy éve lettem brigádvezető és meg­mondom, félve vállaltam ezt a posztot, bár 10 éve dolgozom itt, mindenkit ismerek. Mi is azok közé tartoztunk, akik magas munkaóra számot ajánlottunk fel a kongresszusi versenyben, ezért anyagi elismerést kaptunk, de brigádfokozatot nem. Valami mégis megindult nálunk, tanul­nak az emberek, 1979-ben ketten szereztek szakmunkás képesítést, és reméljük, ha így haladunk to­vább, a korábbi bronz és ezüst fokozatunk mellé újabb is kerül. — A kongresszusi verseny leg­­jobbja a Mező Imre brigád, mely 1964-ben alakult. Farkas Sándor brigádvezető-helyettes képviseli a közösséget a beszélgetéskor. El­mondja, hogy a XI. pártkong­­reszus idején a budapesti pártbi­zottság elismerő oklevelét kap­ták. Ez a lakatos brigád szerke­zeti lemezmunkákat végez. A há­rom brigád munkája tulajdon­képpen szorosan kapcsolódik, egymást segíthetik és gátolhat­ják is. Ebben a brigádban ketten járnak marxista egyetemre, 1 dolgozó marxista középiskolába, sokan szemináriumra. — A társadalmi munka is erős oldalunk — mondja Farkas Sán­dor. — A Georgina utcai iskolát patronáljuk, az egy gyár—egy is­kola mozgalom keretében. Nem­régiben két BKV által tervezett autóbusz megállót készítettünk a kerületnek, ha kell, soron kívül, különféle célszerszámokat gyár­tunk. Újítóink is vannak, egyik brigádtagunk a kiváló újító ezüst fokozatát kapta. Brigádtagjaink­­között van a munkásőr, pártvezető­ségi tag, dolgoznak a­­főbizottság­ban, a vöröskeresztben, könyvter­jesztőnk most kapott dicséretet. Jól összeszokott brigád, jó közös­ség. A BESZÉLGETÉSBE BEKAP­CSOLÓDIK Kovács Pál verseny­felelős is, aki egyébként a tan­műhely vezetője. Mozaikból rakjuk össze a képet. A vállalat 24 brigádja egyre jobban érzi és érzi feladatatát, a terv teljesíté­séhez nagy mértékben hozzájá­rulnak vállalásaikkal. Erre nagy szükség van, hiszen a vállalatnak két igen fontos terméke van: pót­­alkatrészeket és szervizállomáso­kat, berendezéseit gyártja. Nagy részben tőkés exportra dolgoznak. Legnagyobb gondjuk a munka­erő megtartása. A fluktuáció 2—3 éve tart és ez a körülmény a bri­gádéletben is hanyatlást okozott. Szerencsére a párt és a szakszer­vezet időben felismerte a helyze­tet és rászorították a gazdasági vezetést, hogy a korábbinál job­ban foglalkozzanak a dolgozók­kal, a brigádokkal. A kibontako­zás jelei már láthatók. Körmend közelében, Vasvárott új üzeme épül az AURAS-nak, mégpedig nem is akármilyen. A dolgozók maguk építik fel a gyárat, ami­ben dolgozni fognak. A vasváriak már tanulnak Cinkotán és ez újabb fejlődés kezdetét jelenti. Leopold Györgyi Januártól olcsóbb •Január 2-től olcsóbb a Vo­lán-taxi. A telefonon azonnalra rendelt kocsik óráját ugyanis ezentúl nem a fuvar felvételekor, hanem a címre érkezéskor csap-,­ják le a gépkocsivezetők, ami át­lagosan 18—20 forintos megtaka­rítással jár — az utasoknak. Kedvező feltételek mellett bé­relhetnek a családok hét végére túrakocsit a vállalattól, javítószol­gálata pedig ugyancsak január­tól felkészülten várja a magán­­autósokat. Vállalja a szabadalom­ként­ elfogadott üzemanyag-meg­takarító készülék beszerelését. Újdonság a 10—20—50—100 fo­rintos Volán-taxi csekk bevezeté­se is, melyet a Volán utazási iro­dákban lehet megvásárolni. A csekk korlátozás nélkül kivihető külföldre, és bármikor felhasznál­ható fizető­eszköz a vállalati taxi­kon. HÉT ÉS FÉL MÉTER széles­ségű, s negyven centiméter vas­tag bazalt-beton réteget terít a Ferihegyi repülőtéren dolgozó géplánc, amely az új leszállópá­lya gurulóútját készítette a hi­deg beálltáig.. KÖZLEKEDÉS ts Sikeres évet zártunk 1980-nal — állapította meg tömören a lényeget Gyene Péter szakszer­vezeti bizottsági titkár a BKV Fürst üzemegységében.’ — Az üzemegység vezetősége feladattervet készített, hogy a gazdasági és politikai munka mi­nél összehangoltabb legyen. Két évet „kihagytunk” az Élüzem cím megszerzésében, de 1980-ban si­került ismét megszerezni a szük­séges pontszámot, s ennek nagyon örültünk. A nyolcvanas évnek az MSZMP XII. kongresszusa, ha­zánk felszabadulásának 35. évfor­dulója felfokozott hangulatot adott. Érezhető volt ez a szakszer­vezeti választások és a XXX. kong­resszus előkészítésében is. Sike­rült jól megfogni a feladatokat, a gazdasági munkát segítő tevé­kenységünkben az üzemi demok­rácia fórumait felhasználva jól tudtuk mozgósítani dolgozóinkat a feladatok végrehajtására. A brigád mozgalmunk is tartal­masabb volt 1980-ban. Több kiváló brigádunk van, s egy kollektíva megkapta a „Budapestért” kitün­tetést. Harminckét brigádból — úgy gondolom — ez igen szép eredmény. Külön is említésre méltó a Petőfi szocialista brigád teljesítménye. A forgalomban dol­goznak, a menetteljesítésben ki­emelkedő munkát végeztek. Ak­tív, mindenre érzékenyen reagáló kollektíva­n lehet rájuk számí­tani. Célunk volt ebben az évben mind a műszaki, mind a forgal­mi munkában, hogy a mennyisé­gi mutatók teljesítésével egyidő­­ben a­ minőségi munkára fordít­sunk nagyobb figyelmet, mint például az utastájékoztatásra, és a műszaki biztonságra. A munkakörülmények változá­sával kapcsolatban el kell mon­danom, hogy míg a gépkocsiveze­tőknél figyelemre méltóan javul­tak a feltételek, ugyanez nem mondható el a műszakiaknál. Saj­nos nálunk nem fejlődött olyan mértékben a műszerezettség, mint a forgalomban. Ugyanakkor tény az is, hogy 1980-ban csökkentek a közúti események, sikerült sta­bilizálni a műszaki biztonságot. Bizakodva tekintünk a rekonst­rukció elé, a munkakörülmények jelentős javulását várjuk tőle. Üzemegységünkben 95—96 szá­zalékos a szervezettség (itt bizony van mit javítandók, Szerk.) a vá­lasztások után három új bizalmi került a bizottságba. Számos terü­leten segítik munkánkat, a főbi­zalmiakkal együtt. A legfonto­sabb, hogy az új dolgozókkal megfelelően foglalkoznak, segítik mielőbbi beilleszkedésüket. Öröm­mel vettük, hogy 1980-ban sok be­lépőnk volt, elmondhatjuk, hogy nincs létszámgondunk. Nagy fi­gyelmet fordítottunk az emberek egyenlő leterhelésére­­, korábban sok volt a túlóra. Újítási munkánkról szólnék még.­­A vállalati újítási vetélke­dőn IV. helyezést értünk el. Nagy többségben olyan újításokat ad­nak be dolgozóink, amelyek házi­lag megvalósíthatók. Igen széles skálán mozog a javaslatok köre, a mukavédelemtől a konstrukciós módosításon át a szerelőszerszá­mok készítéséig. 1980-ban ötven­két dolgozónk adott be újítási ja­vaslatot, ebből tizenhárom újítást fogadtunk el, illetve vezettünk be. Fontos feladatunk a jövőben a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő jobb kihasználása, és törekednünk kell a még jobb műszaki biztonságra. Bizonyos vagyok abban, hogy dolgozóink aktivitására mindebben számítha­tunk.­ tt Aktivisták köszöntése Mint minden évben, az idén is megjutalmazták a Volán 1. sz. Vál­lalat szakszervezetében dolgozó aktivistákat. A november 26-án ren­dezett ünnepségen 60-an vették át a jutalmat. A vállalat szakszerve­zeti bizottság apparátusában dolgozó törzsgárda tagok is ezen az ünnepségen vették át jutalmukat. Vaskó László a 7-es üzemigaz­gatóságtól a gyémánt fokozatot, a vele járó 6 ezer forintot, Locskai Gábor a 6-os üzemigazgatóságtól arany fokozatot és 4 ezer forin­tot, Oszkay Kálmánné a 8-as üzemigazgatóságtól bronz fokozatot és 1500 forintot, Cholnoky Péterné, a vszb politikai munkatársa bronz fokozatot és 1500 forintot, Antal Lajosné vezető könyvtáros alapfokú törzsgárda kitüntetést kapott. Schützer György titka Megszokott pillanatkép az Üllői úton. A gépko­csik végeláthatatlan sorokban várakoznak a zöld jelzésre. A kocsisor percekig mozdulatlan. A vasúti híd alatt egy üzemanyaggal csordultig töl­tött tartálykocsi kényszerű fogságban álldogál. A hídon hegesztenek. A szikrák a tartálykocsi teteje körül szálldogálnak. Rémült pillantások a magasba. A kocsikísérő az ajtót markolássza. A „pilóta” látszólag rezzenéstelen arccal ül, hogy be­lül mi játszódik le benne, az rejtély marad. A ko­csisor végre meglódul, felszabadult sóhaj. Ez me­leg helyzet volt — állapítják meg a tényeket — a tartálykocsi kabinjában. Ezt a kis történetet Schützer György, a Volán 21. sz. Vállalat gépkocsivezetője, máig is élete legnehezebb perceinek tartja. Pedig jogosítvá­nyában a pecsét 1939-es keltezésű. Igaz, az még „úrvezetői” volt. A közhasználatú gépjárműveze­tői engedélyt, 1948-ban szerezte meg. Azóta — kisebb megszakításokkal — járja az országot. Két évig a TEFU volt a munkáltatója, majd 1951-től az Erdőgazdaságnál megszakítás nélkül húsz évet tölt. — Csodálatos két évtized volt — emlékszik némi nosztalgiával. — Az ország valamennyi erdejében jártam. A kedvencem azóta is a pilisi parkerdő. Akik jártak már ősszel vagy tavasszal erdőben azoknak ezeket az élményeket felesleges ecsetel­nem. Télen és olvadáskor a tengelyig érő sár vagy hó miatt nehéz, időnként emberfeletti erő­feszítést követel az a munka. A szépség azonban sok mindenért kárpótolt. — Miért változtatott munkahelyet? — A hajnali kezdés, a késő estig tartó műszak már nagyon fárasztott. No meg a feleségem is gyakran zsörtölődött. Barátaim tanácsolták a Volánt, mondván: „itt könnyebb a munka”. Ezúttal a tévedhetetlennek hitt barátok is mellé­fogtak. Schützer György a Volán 21. sz. Vállalat egyik üzemanyag-tartálykocsijára került. Mun­kahelye lett ismét az egész ország. Az éjszakai mű­szak, a korán kelés sem változott. Az erdőket az országutak váltották fel, s időnként ez sem veszély­telenebb . — Érthetetlen az emberek felelőtlensége az uta­kon — vélekedik Schützer György. — Időnként hajmeresztő dolgokat láthatok. Nemcsak a legele­mibb udvariassági szabályokat szegik meg, ha­nem időnként a KRESZ-előírásokat is. Manapság sok baj van a közlekedési morállal. A legtöbb vállalatnál az üzemanyag-tartálykocsi­ra a legrátermettebb gépkocsivezetőket ültetik. Itt nincs helye a vagány vezetési stílusnak, a ráme­­nősségnek. Óvatosa­n, de egyben rugalmasan kell közlekedniük. , Volán 21. sz. Vállalat a jelekből félve jól dön­tött, amikor ezzel a munkával Schützer Györgyöt bízta meg. Az 58 éves gépkocsivezető, a november 7-i vállalati ünnepségen vehette át a 1,5 millió bal­esetmentes közlekedésért járó kitüntetésit. Ilyen teljesítménnyel az országban még nagyon kevesen dicsekedhetnek. Ismerve az utakon uralkodó álla­potokat szinte hihetetlenül nagy távolságnak tű­nik. — Minek köszönheti ezt a kiemelkedő teljesít­ményt? — Lehet, hogy sokan nem értenek velem egyet, de legfontosabbnak a szerencsét tartom. Időn­ként én is — néha saját hibámból is — közel ke­rültem a balesethez Az országutakon nem válo­gathatunk a partnerek között. Egymás hibáját kell kijavítanunk. Ugyancsak fontosnak tartom a jó műszaki állapotú gépkocsit. A szerelők eleinte bizalmatlanságnak vették, amikor a gépkocsit a munkájuk után ellenőriztem. Ha kellett, be is másztam alá. Ma már megszokták a szerelők ezt a rigolyámat is, már nem csodálkoznak rajtam. Talán ennek köszönhetem, hogy én az autómentők­nek még nem szereztem munkát. A recept még korántsem teljes a másfél millió kilométerhez, de a legfontosabbakat valószínű­leg elmondta Schützer György. A felsoroltak mellett még megemlítette a nyugodt kiegyensúlyo­zott életet, az idegeskedésmentes vezetést, és még valamit, amit búcsúzásképpen mondott: — Szeretni kell ezt a munkát, másképpen nem megy. Én már jó néhány, évtizede járom az utakat. Még ma sem unom. Szabadidőmben a Zsi­gulimmal már fél Európát bejártam. Mindössze ennyi Schützer György titka ... Guba Zoltán 3

Next