Közlekedés, 1983 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ára: 1,80 A A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK SAPJA LXXIII. ÉVFOLYAM, 1.SZÁM 1983. JANUÁR Napirenden az 1982-es gazdálkodás, az 1983-as terv Hr érdekvédelem a tervezésben, a terdelésben kezdődik Új titkárt választott a központi vezetőség December 16-án, Mátyási Árpád elnökletével tartotta 1982-es utolsó ülését szakszervezetünk központi vezetősége. Megjelent és részt vett a tanácskozás munkájában Jakab Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettese. Jelen volt Ónczó György közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, s ott voltak az ülésen a trösztök, nagyvállalatok pártbizottságainak titkárai, igazgatói is. A központi vezetőség megtárgyalta a szakma vállalatai 1982-es gazdálkodásának tapasztalatait és az 1983. évi tervfeladatokat, valamint a szakszervezeti szervek termelést, gazdálkodást segítő munkájának 1983-as feladatait. Áttekintette a nyugdíjas szakszervezeti tagokkal való törődés, s szervezeti életük tapasztalatait. Jóváhagyta a választott vezető testületek 1983. első félévi munkatervét, a két központi vezetőségi ülés között végzett munkáról szóló jelentést, s személyi kérdésekben döntött. 1982 - fordulópont a közlekedés életében Nem kis erőfeszítést takarnak a sallangtalan szavak: a közlekedés 1982-ben is kielégítette a népgazdaság szállítási igényeit. Amellett, hogy ennek értékét tisztán látjuk, igazak Ónczó György miniszterhelyettes szavai: 1982 fordulópont a közlekedés életében.• Sokéves gyakorlattal ellentétben — mondta a bv ülésén a miniszterhelyettes — az idén először csökkentek a szállítási teljesítmények. A távolsági autóbuszközlekedést mintegy két százalékkal kevesebben vették igénybe az idén, mint tavaly. A helyi tömegközlekedésben kismértékű — mintegy 1,5 százalékos — növekedés várható. Erőteljesebb viszont az áruszállítási teljesítmények mérséklődése. A közúti közlekedésben a belföldi teljesítmény csökkenése a tavalyi szinthez képest egyszázalékos. A belvízi hajózásnál közel tízszázalékos visszaesés tapasztalható. Az áruszállítási igények csökkenésével egyidejűleg kedvezőtlenül hatott, hogy láttándban nem javultak a vállalatok műszaki-gazdasági, kapacitáskihasználási mutatói. Tovább csökkent a járművek foglalkoztatási ideje (jórészt az ötnapos munkahét hatására). A nemzetközi fuvarpiac gyors igényváltakozásait a legrugalmasabban a közúti közlekedés tudta követni. Ennek eredményeként a nemzetközi szállítási teljesítmények mind a behozatali, mind a kiviteli forgalomban emelkedtek 1981-hez képest, akárcsak a légi közlekedés teljesítményei. A hajózás nemzetközi teljesítménye viszont mind a tervtől, mind az előző évitől elmaradt. Az Autófenntartó Ipari Tröszt vállalatainak termelési értéke közel három százalékkal kevesebb a tervezettnél, azt egyedül a gyártó vállalatoknál közelíti meg. Az AFIT kapacitása a beruházások által növekedett, ugyanakkor a kapacitások kihasználtsága romlott, s ez hátrányosan befolyásolta a hatékonyabb gazdálkodást célzó törekvéseiket. A bevételek — a vízi közlekedés kivételével — meghaladják az előző évit (döntően a tarifaemelések hatására). A ráfordítások azonban a bevételeknél gyorsabb ütemben növekedtek. Az objektív tényezőkön kívül az esetenkénti laza gazdálkodásnak is következménye, hogy a költséghányad mintegy 3,5 százalékkal romlott. A várható nyereség a közúti közlekedési vállalatoknál összességében az 1981-eshez hasonló, ami legnagyobb részt a Volán Tröszt eredményes gazdálkodásából származik. A légi közlekedésben a növekvő teljesítmények révén a nyereség is meghaladja a tavalyit, míg a hajózásban csaknem 25 százalékos csökkenéssel kell szembenézni. A tervezetthez közel alakul az AFIT várható eredménye. A megtakarítás: százezer tonna kőolaj A közlekedési vállalatok energiaigénye az 1982-es évben is csökkent. Ez egyrészt teljesítmények csökkenéséből is adódik, de mindenekelőtt szervezési és fejlesztési intézkedéseknek, a benzinüzemű járművek megfogyatkozásának és a fajlagos energiafelhasználás 3—4 százalékos mérséklésének köszönhető. A közlekedés összes energiamegtakarítása a tervezettnek megfelelően eléri a 100 ezer tonna kőolaj-egyenértéket. A közúti közlekedés a tervezettnek megfelelően tett eleget a tőkés devizahozam növelése terén fennálló kötelezettségeinek. A hajózás tíz százalékkal elmaradt az előirányzattól, a légi közlekedés valamicskét túl is teljesíti tervét. A rubel-elszámolású bevételek várhatóan elérik a tervezettet. Szakmánkban folytatódott a dolgozói létszám csökkenése. Az év végén mintegy 2100-zal kevesebben dolgoznak a Volán-vállalatoknál, mint az év elején. Százalékos arányban hasonló a csökkenés a városi közlekedésben (780 dolgozó hiányzik), a hajózásban és az autójavítóiparban is. Kedvezőtlen jelenség, hogy a létszám mérséklődése a fizikai dolgozók körében az átlagosnál nagyobb mérvű, s ez a fizikai—nem fizikai dolgozók arányának romlását is maga után vonja. Az átlagbérek 6,5—6,8 százalékkal növekedtek 1982-ben. Ez a növekedés mintegy másfél—két százalékkal meghaladja az előirányzatot, örvendetes tény, hogy a szociális ellátás színvonala minden vállalatnál emelkedett, a szűkülő lehetőségek ellenére is. A követelményekhez igazodva — A népgazdaság legfőbb feladata 1983-ban — mondotta Onczó György — a külgazdasági egyensúly javítása. Ennek sikere nem kis mértékben a közlekedési vállalatokon is múlik. Elő kell segíteniük, hogy a szállítással, mint értékkel mindenütt az országban jobban gazdálkodjanak, takarékosabban bánjanak. S ezentúl nagy jelentőségű a közlekedési vállalatok devizaszerző- és kímélő tevékenysége is — vázolta a célokat a miniszterhelyettes. 1983-ban a személyszállítás terén általában nem lehet növekedéssel számolni. A távolsági autóbuszközlekedésben 4—4,5 százalékos csökkenés, a hajózásban stagnálás, a légi közlekedésben ötszázalékos növekedés várható. A városi tömegközlekedés teljesítményei a fővárosban szinten maradnak, vidéken szerény mértékben növekednek majd. A közúti közlekedés áruszállítási teljesítményei előreláthatóan az 1982-es szinten alakulnak 1983-ban, a tengerhajózásban 2 százalékos csökkenés, míg a belvízi hajózásban hasonló mértékű növekedés várható. A légi közlekedés teljesítménye mintegy hét százalékkal növekedni fog. A célok között első helyen áll a tömegközlekedés elért színvonalának megőrzése, illetve lehetőség szerinti javítása, s a meglevő áruszállítási kapacitások hatékonyabb kihasználása. Az autójavító vállalatoknak 3—4, az ipari tevékenységet folytató vállalatoknak 8—10 százalékkal kell növelniük termelési értéküket. Új szolgáltatási formák bevezetésével meg kell előzni a lakosság részére végzett munkák további szűkülését. A javítóipar fontos feladata: meg kell szervezni a használt alkatrészek összegyűjtését és gazdaságos felújítását, újrafelhasználását. Az előzetes számítások arra mutatnak, hogy 1983-ban a közlekedési vállalatok nyeresége mintegy öt százalékkal csökken. Ez a folyamat a költséggazdálkodás jelentős javításával, az anyag- és energiafelhasználás csökkentésével fékezhető. A cél, hogy a közúti közlekedésben 2—3 százalékkal, a hajózásban 1—2 százalékkal mérséklődjék a fajlagos energiafelhasználás. A közlekedési dolgozók száma várhatóan ismét csökkenni fog két- háromezerrel. Az átlagbérek három, három és fél százalékkal növekedhetnek. A szociális ellátás fejlesztésében a meglevő lehetőségeket összpontosítva ott kell felhasználni, ahol a legégetőbb szükséget lehet általuk megoldani. Várhatóan befejeződik 1983-ban a Ferihegyi repülőtér fejlesztésére irányuló nagyberuházás. Tovább épül a metró. A vállalati beruházások a közúti és városi közlekedésben mintegy tíz, a hajózás területén öt százalékkal mérséklődnek. Mintegy ezer autóbusz (650 a Volán és 350 a városi közlekedés céljaira), 3800 teherautó, 46 metrókocsi, 7 HÉV vasúti kocsi és 20 villamos beszerzésére nyílik majd mód. A közlekedési vállalatok fő feladata most megkeresni a reális utakat, hogy a teljesítmények csökkenése, a növekvő költségek ellenére a szakma eredményesen gazdálkodjon — summázta az 1983-as év teendőit Ónozó György. — Ez a munka már folyik a vállalatoknál, s kiteljesedése lehet a feladat megoldásának záloga. Mi kell ehhez? — Alapvető és döntő — hangoztatta a miniszterhelyettes —, hogy erősödjék a tervezés demokratizmusa, mindenekelőtt a vállalatokon belül. A tervnek a körülmények folytán sok változó eleme van. A legfontosabb, hogy tisztán lássuk a fő célokat, ezek megvalósítására készüljenek tervvariánsok, és minden egyes dolgozó pontosan tudja, mi az, amit az eredményes gazdálkodás érdekében tőle várnak! A szakszervezet véleménye — A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete egyetért a szakma 1983. évi tervével — fordult a központi vezetőséghez Moldován Gyula főtitkár —, egyetért, habár annak egyes elemei, intézkedései szükségintézkedések, a körülmények kényszerítő erejéből fakadnak, s átmeneti jellegűnek tűnnek. Ezért is rendkívül fontos a tervezés demokratikus vonásainak erősítése, ami előmozdíthatja a tervek stabilitását, a feladatokkal való azonosulást. — Érthető, gyors, rendszeres, nyíltabb tájékoztatást kell adni a dolgozóknak — folytatta szakszervezetünk főtitkára — és ezt kell viszont is kérni. Ma nem lehet a dolgozók (Folytatás a 2. oldalon) Onczó György: Alapvető és döntő, hogy erősödjék a tervezés demokratizmusa Jakab Sándor: A tagság jogosan várja el, hogy lássa, hogyan képviseljük érdekeit Tanácskozik a központi vezetőség Moldován Gyula: Feladataink megkövetelik a gazdasági vezetés és a szakszervezet állandó, reális párbeszédeit