Közlekedés, 1984 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ára: 1,80 Ft A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1984. JANUÁR A közlekedés nagy családjának kétszázezer összetartozó ember adja az erejét Boldog, békés új esztendőt! Nehéz gazdasági évet hagytunk magunk mögött. Munkánkat változó, valljuk be sokszor bizonytalan, de mindenképpen keményedő feltételek között kellett végezni. Mi közlekedésiek különösen kiszolgáltatottjai vagyunk a gazdasági élet változásainak. A szakmánkhoz tartozó vállalatok, gazdálkodó szervezetek teljesítményének mértékét és szerkezetét, más ágazatok határozzák meg. A népgazdaság tervcéljait, a prioritások változását nekünk követni kell, ily módon, nemcsak az erőforrások, a feladatok is változnak. A mi eredményeinknek nem mennyiségi jellemzői vannak, a mérlegre mindenkor az igénykielégítés minősége kerül. Ez 1983-ban is elérte a kívánt súlyt. Pedig nem kevés nehézséggel kellett megbirkózni a közel 200 ezer közlekedési dolgozónak, akik nemcsak a megváltozott gazdasági körülményekkel találták szemben magukat, hanem a folyamatban levő, sokakat érintő, átszervezések okozta szokatlan helyzetekkel is. A tervszerűség, a korszerű munka- és forgalomszervezés nem lett volna eredményes a metró-, a Villamos-, az autóbuszvezető, a rakodómunkás, a targoncavezető szakmaszeretete áldozatkészsége nélkül. Köszönet valamennyiüknek, és köszönet annak a több mint tízezer szakszervezeti aktivistának, akik szervezetünk különböző szintjein nagy lelkesedéssel, és áldozatokkal vállalták a szakszervezeti munka megújítását, javuló felkészültséggel, türelemmel értették meg a dolgozókkal a tervcélokat. Nem lesz kevesebb feladatunk az új esztendőben sem. Az átszervezett vállalatok új irányítási rendjének eleget kell tenni a vállalkozó típusú gazdaság korszerű követelményeinek. A közlekedési ágazatot továbbra is sújtja, hogy a gazdálkodás hatékonysága a különböző szabályozók következtében, a tarifáknál gyorsabban változó költségek miatt nem alakul kedvezően. Emellett a szokatlanul alacsony jövedelmezőség mellett is kell biztosítanunk a szakmai érdekvédelmet, és képviseletet, és ami talán a legfontosabb folytatni kell aktív, gazdálkodást segítő tevékenységünket. Ez nemcsak a munka tartalmának változását, a módszerek megújítását is igényli tőlünk. Folyamatban van az új vállalati irányítási rendszerhez alkalmazkodó, teljesértékű partnerkapcsolatokat biztosító, szakszervezeti rend kialakítása, amely megfelelő keretet biztosít majd a szakszervezeti tisztségviselőik tevékenységének.elyek azok a legkritikusabb pontok ahol nélkülözhetetlen a cselekvő jelenlétünk? Az áruszállítás területén meg kell értetni a dolgozókkal, hogy a teljesítmények mérsékelt növekedését is csak aktív piacpolitikával lehet elérni. A fuvarfeladatokért vívott verseny, a változó igények kielégítése nemcsak vezetői feladat, a beosztottól is mást követel, magatartásban, felelősségvállalásban és nem utolsósorban a teljesítmények minőségében. Intenzívebb szakszervezeti törődést kíván a munkaverseny korszerűsítése és a differenciált bérpolitika megvalósítása. A személyszállítás legnagyobb problémája a tömegközlekedést biztosító vállalatok munkaerő-ellátottsága. Fontos az egyre idősödő gépkocsivezetői állomány egészségének megőrzése érdekében végzett munkaegészségügyi tevékenység, és a megfelelő keresetpolitika kialakítása. A műszaki háttér biztosítása, e csökkenő lehetőségek mellett, csak a fejlesztések sorrendjének ésszerű megválasztásával, és igen ,takarékos felhasználással lehetséges. Meg kell értetni a dolgozókkal, hogy menynyire életbevágó a devizakitermelés és -kímélés és az energia- és üzemanyag-takarékosság. Segíteni kell a gazdasági vezetőket a célszerű és közvetlen érdekeltségi rendszer kialakításában és e rendet meg kell óvni a torzulásoktól. A szabályozómódosításokhoz olyan javaslatokat kell készíteni, hogy ezek minden vállalatnál alkalmazkodjanak a sajátosságokhoz. Nem szabad elfelejtkeznünk a kisvállalkozások adta feladatokról. Szem előtt kell tartanunk az emberi értékek, a közéletiség, a szabad idő értelmes eltöltése és természetesen a főmunkaidőben nyújtott teljesítmény javulásának követelményeit. A mi feladatunk hosszú távú érdekvédelem, ennek szempontjait kell érvényesítenünk a látszólagos pillanatnyi előnyökkel szemben. A gazdasági tervező munkában való eredményes részvételünk a záloga a fenti elképzelések megvalósításának. Megélni csak úgy fogunk, ha alkalmazkodunk, mégpedig ha nem ameglevő eszközökre, hanem mindenkor a fizetőképes keresletre tervezünk. Életbevágó a naprakész kölcsönös információcsere, és a rugalmasság. A tervek valóraváltásának pedig legfontosabb feltétele a demokratikus, kiegyensúlyozott jó munkahelyi légkör. Mindezek olyan új vonások a szakszervezeti munkában amelyeket nem lehet csak az eddig alkalmazott módszerekkel elérni. A távlati érdekképviselet a szakszervezetek részvételének módszerben változtatását, megújítását kívánja vezetőktől, tisztségviselőktől és aktivistáktól egyaránt. Nem kevés , amit kérünk tagságunktól. Áldozatokat, megértést, legyenek a kezdeményezések élesztői, az új módszerek bevezetésének segítői. Bizonyítsuk közösen, hogy a közlekedési „család” valós fogalom, kétszázezer összetartozó ember adja az erejét. Valósítsuk meg az együtt elhatározottakat, egymásért felelősséget érezve dolgozzunk együtt az új esztendőben és ehhez kívánunk valamennyi közlekedési dolgozónak, szakszervezeti tisztségviselőnek és családtagjaiknak, jó egészséget, boldog békés új esztendőt! Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete vezetése nevében Moldován Gyula főtitkár . Ülésezett a IV. Európai Autóközlekedési Szeminárium 1983. NOVEMBER 24—26. KÖZÖTT rendezték meg Helsinkiben az európai közlekedési szakszervezetek IV. autóközlekedési szemináriumát. E tanácskozáson 18 ország 25 közlekedési szervezete vett részt. Szakszervezetünket Moldován Gyula főtitkár, dr. Papp Béla kv.-titkár és Mészáros János, a kv. munkatársa képviselte. A szeminárium növekvő nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy a két nagy nemzetközi szakszervezeti szövetség, a Szakszervezeti Világszövetség és a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége közlekedési tagozatának képviselői is részt vettek a tanácskozás munkájában. A közlekedési szakszervezetek képviselői három fő témakört vitattak meg háromnapos találkozójukon. A nemzetközi szállítás járművezetőinek egészségügyi problémáit, a segítségnyújtás lehetőségeit a nemzetközi közúti szállítás résztvevői számára, valamint a nemzetközi közúti gépjárművezetők képzésével kapcsolatos teendőket. A JÁRMŰVEZETŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁVAL kapcsolatosan megállapították, hogy jelentősen emelkedett az ún. foglalkozási megbetegedések száma. A keringési, idegrendszeri, stb. károsodások hatásaként mind több járművezető kényszerül idő előtt nyugdíjba vonulni. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozták az ergonómiai tényezők és az egészségi állapot szoros kapcsolatát. Ezért a részt vevő szakszervezetek egyetértettek abban, hogy a munkáltatóknak és a járműgyártóknak egyaránt nagyobb gondot kell fordítaniuk a korszerű egészségügyi követelményeknek megfelelő vezetőfülke kialakítására. A SZEMINÁRIUM MÁSODIK NAPIRENDI PONTJAKÉNT megvitatták a nemzetközi szállításban részt vevő járművezetők részére nyújtható segítség lehetőségeit. Az egyes országok eltérő közlekedésjogi szabályozásai, a megfelelő nyelvismeret hiánya igényli, hogy a közlekedési szakszervezetek is segítsék rendelkezésre álló eszközeikkel a rászoruló külföldi járművezetőket. Erre irányult szakszervezetünk javaslata is, hogy felhasználva jogsegélyszolgálatunk országos hálózatát sokrétű segítséget adjunk a nemzetközi szállításban részt vevő járművezetőknek. A nemzetközi szállításban részt vevő járművezetők képzését elsődleges követelményként határozta meg a szeminárium. E képzés ki kell, hogy terjedjen — a hazai gyakorlatnak megfelelően — az egyes országok fontosabb vám-, közlekedési és egyéb jogszabályára, valamint az alapfokú nyelvoktatásra is. A szeminárium résztvevői egyetértettek abban, hogy mindhárom témakörre vonatkozóan a közlekedési dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében indokolt egységes nemzetközi ajánlás kidolgozása. Ennek megfelelő fóruma lehet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Szállítási Bizottságának 1984-ben e tárgykörben rendezendő ülése. A SZAKKÉRDÉSEK MEGVITATÁSA mellett nagy hangsúlyt kapott a szemináriumon a nemzetközi politikai helyzet megvitatása. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a béke megóvása ma a legfontosabb feladat és ennek egyedüli útja az enyhülés vívmányainak megőrzése, a nukleáris fegyverzetek csökkentése. Az együttesen megoldható szakmai kérdések széles körű megvitatásával, közös álláspontok kialakításával az európai közlekedési szakszervezetek szemináriuma is bizonyítja, hogy nemcsak lehetőség, de szükségszerűség is az eltérő társadalmi-gazdasági rendszerű országok közti együttműködés fenntartása, elmélyítése. Ülést tartott az elnökség és a központi vezetőség 1983. december 14-én a KSZDSZ elnöksége az információs jelentések tartalmi elemzéseinek tapasztalatait, az 1049/1982-es számú Mt.O SZOT-elnökség együttes határozatának végrehajtását vitatta meg. Javaslatot tettek a KSZDSZ 1984. évi költségvetésének felhasználására, beszámoltak az elnökség két ülése között végzett munkáról, és nyugdíjfelemelési javaslatokról döntöttek. Az 1983. december 20-án lezajlott bv-ülés témája, amelyet Klézl Róbert, a KM miniszterhelyettese terjesztett elő, a szakmához tartozó vállalatok 1983. évi gazdálkodása, és az 1984. évi feladatok meghatározása volt. Dr. Papp Béla, a kv titkára beszámolt a központi vezetőség termelést, gazdálkodást segítő tevékenységéről szóló állásfoglalásának végrehajtásáról. A munkahelyi olimpia tapasztalatait és a mozgalom továbbfejlesztésének feladatait Kuróczi Gyuláné, a kv titkára terjesztette elő. Ezután megtárgyalta a központi vezetőség az elnökség és titkárság 1984. I. féléves munkatervét. A központi vezetőségi ülésen elhangzottakat következő lapunkban részletesen ismertetjük. A közlekedésben dolgozó nők munka- és életkörülményeinek vizsgálata A Közlekedési és Szállítási Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, nőbizottsága, mely 1979-ben alakult a közlekedésben dolgozó nők munka- és életkörülményeinek vizsgálata és a nők követeléseinek érvényesítése céljával, a francia Közlekedési és Vasutas Szakszervezet (CGT) meghívására Párizsban tartotta ülését 1983. november 29—30-án. A francia szakszervezetek meghívása és aktív részvétele az ülés előtti és alatti munkában annak a jele, hogy a harcos francia szakszervezetek elismerik és nagyra értékelik a bizottság eddig végzett munkáját és a további tevékenységben rejlő lehetőségeket. Ezt támasztja alá még az is, hogy a párizsi ülésen vett először részt a távoli Japán Polgári Repülési Szakszervezetének (MINKO ROREN) képviselője. A bizottság munkájában a szovjet, cseh, francia, magyar nőképviselők mellett, igen sok ország közlekedési szakszervezete részt vesz, és rendszeresen küld tájékoztatót az országukban a közlekedésben dolgozó nők helyzetéről válaszul azokra a kérdőívekre, melyeket a bizottság küld el számukra. Éppen ezeket a nagyszámú adatokat figyelembe véve, az eddig végzett munka számbavétele mellett, a bizottság elhatározta, hogy a közeljövőben brosúrában kívánja öszszefoglalni és terjeszteni a beérkezett, a közlekedésben dolgozó nők helyzetére vonatkozó tájékoztatást a nemzetközi szövetség tag- és baráti szervezetei számára. A brosúra előreláthatóan 1985. januárjában jelenik meg. A szovjet szakszervezetek meghívására, ugyancsak 1985-ben, Moszkvában kerül megrendezésre a közlekedésben dolgozó nők konferenciája az „A közlekedésben dolgozó nők helye és szerepe a munkahelyen és a szakszervezetben — a szakszervezetek gondoskodása a nőkről, mint dolgozókról és anyákról”. A konferenciára a nemzetközi szövetség nőbizottsága és a szovjet szakszervezetek 25 ország szakszervezeti aktivistáját várják, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az SZDSZ és a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség képviselőit. A konferencia széles körű lehetőséget biztosít a nődolgozók közötti vélemény- és tapasztalatcserére, a főbb és legalapvetőbb követelések kidolgozására, a nők érdekvédelmében végzendő feladatok körvonalazására nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal részvétele a konferencián lehetővé teszi, hogy a résztvevők az NMH elé tárják a közlekedésben dolgozó nők legégetőbb, orvoslásra váró problémáit. A konferencia előkészítése és sikeres lebonyolítása érdekében a háromfős előkészítő bizottság (Franciaország, Szovjetunió és Magyarország képviselőinek részvételével) három jelentéstervezetet dolgoz ki a körvonalazott témakörben a következő címmel: 1. A nők helye és szerepe a közlekedésben. 2. A nők szerepe a közlekedési szakszervezeti mozgalomban. 3. A közlekedésben dolgozó nőket és anyákat védő törvények. Ezeket a tervezeteket a meghívott országok közlekedési szakszervezetei még 1984 folyamán megkapják, hogy tagságuk és a vezetőség segítségével hatékonyan fel tudjanak készülni a konferenciára, és részvételükkel valóban előmozdíthassák a közlekedésben dolgozó nők ügyét nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A fenti napirendi pontokon kívül a nőbizottság minden tagja szólt arról a harcos és vezető szerepről, melyet a nődolgozók játszanak a békéért és leszerelésért folytatott világméretű mozgalomban. A résztvevők felhívással fordultak a közlekedésben foglalkoztatott nődolgozókhoz, hogy fokozzák küzdelmüket a békéért, az atommentes Európáért, a háborús veszély teljes kiküszöböléséért, az élet védelmében. A bizottság ülésén a tagok mellett mindvégig jelen volt Georges Lanoue elvtárs, a CGT Vasutas Szakszervezete főtitkára, a Nemzetközi Szövetség idén megválasztott új elnöke, aki elismeréssel szólt a bizottság munkájáról és erőfeszítéseiről, és biztosította a bizottságot a francia szakszervezetek támogatásáról nemes céljai elérésében. Hasonló szellemben foglalt állást az ülésen szintén megjelent Sylvie Salmon Tharreau, a CGT Közlekedési Szakszervezet újonnan megválasztott, fiatal főtitkára, aki nő és anya, és akit az egyik legnagyobb francia szakszervezet vezetésével bíztak meg a közelmúltban, valamint a CGT Szövetségi Irodája képviselője, Jacqueline Leonard is. Az ülésen részt vett nőképviselők felelősséggel tekintették át az elvégzett és a bizottságra váró feladatokat. A tanácskozás eredményeit és a körvonalazott feladatokat tartalmazó jegyzőkönyv aláírása jelzi minden résztvevő elhatározását, hogy a jövőben még nagyobb aktivitással és következetességgel kívánják előmozdítani a közlekedésben dolgozó asszonytársaik élet- és munkakörülményeinek, érdekvédelmeinek további javítását. E bizottság elnöki teendőit 1980. óta Káróczi Gyuláné, a magyar Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete titkára látja el nagy felelősséggel és áldozatkészséggel, és sokat tett és tesz azért, hogy a bizottság munkáját sikeresen végezze és hogy a kitűzött feladatok ne csak papíron vázolt mondatok, hanem élettől lüktető mozgalom legyen a nők, a dolgozók és az egész társadalom érdekében.