Közlekedés, 1984 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ára: 1,80 Ft A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1984. JANUÁR A közlekedés nagy családjának kétszázezer összetartozó ember adja az erejét Boldog, békés új esztendőt! N­ehéz gazdasági évet hagytunk magunk mögött. Munkánkat változó, valljuk be sokszor bizonyta­lan, de mindenképpen keményedő feltételek kö­zött kellett végezni. Mi közlekedésiek különösen kiszol­gáltatottjai vagyunk a gazdasági élet változásainak. A szakmánkhoz tartozó vállalatok, gazdálkodó szerveze­tek teljesítményének mértékét és szerkezetét, más ága­zatok határozzák meg. A népgazdaság tervcéljait, a prioritások változását nekünk követni kell, ily módon, nemcsak az erőforrások, a feladatok is változnak. A mi eredményeinknek nem mennyiségi jellemzői vannak, a mérlegre mindenkor az igénykielégítés minősége ke­rül. Ez 1983-ban is elérte a kívánt súlyt. Pedig nem ke­vés nehézséggel kellett megbirkózni a közel 200 ezer közlekedési dolgozónak, akik nemcsak a megváltozott gazdasági körülményekkel találták szemben magukat, hanem a folyamatban levő, sokakat érintő, átszervezé­sek okozta szokatlan helyzetekkel is. A tervszerűség, a korszerű munka- és forgalomszervezés nem lett volna eredményes a metró-, a Villamos-, az autóbuszvezető, a rakodómunkás, a targoncavezető szakmaszeretete áldo­zatkészsége nélkül. Köszönet valamennyiüknek, és kö­szönet annak a több mint tízezer szakszervezeti akti­vistának, akik szervezetünk különböző szintjein nagy lelkesedéssel, és áldozatokkal vállalták a szakszerve­zeti munka megújítását, javuló felkészültséggel, türe­lemmel értették meg a dolgozókkal a tervcélokat. Nem lesz kevesebb feladatunk az új esztendőben sem. Az átszervezett vállalatok új irányítási rendjének ele­get kell tenni a vállalkozó típusú gazdaság korszerű követelményeinek. A közlekedési ágazatot továbbra is sújtja, hogy a gazdálkodás hatékonysága a különböző szabályozók következtében, a tarifáknál gyorsabban változó költségek miatt nem alakul kedvezően. Emellett a szokatlanul alacsony jövedelmezőség mellett is kell biztosítanunk a szakmai érdekvédelmet, és képviseletet, és ami talán a legfontosabb folytatni kell aktív, gazdál­kodást segítő tevékenységünket. Ez nemcsak a munka tartalmának változását, a módszerek megújítását is igényli tőlünk. Folyamatban van az új vállalati irányí­tási rendszerhez alkalmazkodó, teljesértékű partner­­kapcsolatokat biztosító, szakszervezeti rend kialakítása, amely megfelelő keretet biztosít majd a szakszervezeti tisztségviselőik tevékenységének.­elyek azok a legkritikusabb pontok ahol nélkü­lözhetetlen a cselekvő jelenlétünk? Az áruszál­lítás területén meg kell értetni a dolgozókkal, hogy a teljesítmények mérsékelt növekedését is csak aktív piacpolitikával lehet elérni. A fuvarfeladatokért vívott verseny, a változó igények kielégítése nemcsak vezetői feladat, a beosztottól is mást követel, magatar­tásban, felelősségvállalásban és nem utolsósorban a tel­jesítmények minőségében. Intenzívebb szakszervezeti törődést kíván a munkaverseny korszerűsítése és a dif­ferenciált bérpolitika megvalósítása. A személyszállítás legnagyobb problémája a tömeg­­közlekedést biztosító vállalatok munkaerő-ellátottsága. Fontos az egyre idősödő gépkocsivezetői állomány egészségének megőrzése érdekében végzett munka­egészségügyi tevékenység, és a megfelelő keresetpoli­­ti­ka kialakítása. A műszaki háttér biztosítása, e csökkenő lehetősé­gek mellett, csak a fejlesztések sorrendjének ésszerű megválasztásával, és igen ,takarékos felhasználással le­hetséges. Meg kell értetni a dolgozókkal, hogy meny­nyire életbevágó a devizakitermelés és -kímélés és az energia- és üzemanyag-takarékosság. Segíteni kell a gazdasági vezetőket a célszerű és közvetlen érdekeltségi rendszer kialakításában és e rendet meg kell óvni a torzulásoktól. A szabályozómódosításokhoz olyan ja­vaslatokat kell készíteni, hogy ezek minden vállalatnál alkalmazkodjanak a sajátosságokhoz. Nem szabad el­felejtkeznünk a kisvállalkozások adta feladatokról. Szem előtt kell tartanunk az emberi értékek, a közéle­­tiség, a szabad idő értelmes eltöltése és természetesen a főmunkaidőben nyújtott teljesítmény javulásának kö­vetelményeit. A mi feladatunk hosszú távú érdekvéde­lem, ennek szempontjait kell érvényesítenünk a látszó­lagos pillanatnyi előnyökkel szemben. A gazdasági tervező munkában való eredményes részvételünk a záloga a fenti elképzelések meg­valósításának. Megélni csak úgy fogunk, ha al­kalmazkodunk, mégpedig ha nem a­­meglevő eszközök­re, hanem mindenkor a fizetőképes keresletre terve­zünk. Életbevágó a naprakész kölcsönös információ­­csere, és a rugalmasság. A tervek valóraváltásának pe­dig legfontosabb feltétele a demokratikus, kiegyensú­lyozott jó munkahelyi légkör. Mindezek olyan új voná­sok a szakszervezeti munkában amelyeket nem lehet csak az eddig alkalmazott módszerekkel elérni. A táv­lati érdekképviselet a szakszervezetek részvételének módszerben­ változtatását, megújítását kívánja veze­tőktől, tisztségviselőktől és aktivistáktól egyaránt. Nem kevés , amit kérünk tagságunktól. Áldozatokat, megér­tést, legyenek a kezdeményezések élesztői, az új mód­szerek bevezetésének segítői. Bizonyítsuk közösen, hogy a közlekedési „család” valós fogalom, kétszázezer össze­tartozó ember adja az erejét. Valósítsuk­ meg az együtt elhatározottakat, egymásért felelősséget érezve dolgoz­zunk együtt az új esztendőben és ehhez kívánunk va­lamennyi közlekedési dolgozónak, szakszervezeti tiszt­ségviselőnek és családtagjaiknak, jó egészséget, boldog békés új esztendőt! Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete vezetése nevében Moldován Gyula főtitkár . Ülésezett a IV. Európai Autóközlekedési Szeminárium 1983. NOVEMBER 24—26. KÖ­ZÖTT rendezték meg Helsinkiben az európai közlekedési szakszervezetek IV. autóközlekedési szemináriumát. E tanácskozáson 18 ország 25 közle­kedési szervezete vett részt. Szak­­szervezetünket Moldován Gyula fő­titkár, dr. Papp Béla kv.-titkár és Mészáros János, a kv. munkatársa képviselte. A szeminárium növekvő nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy a két nagy nemzetközi szak­­szervezeti szövetség, a Szakszerveze­ti Világszövetség és a Szabad Szak­­szervezetek Nemzetközi Szövetsé­ge közlekedési tagozatának képvise­lői is részt vettek a tanácskozás mun­kájában. A közlekedési szakszervezetek kép­viselői három fő témakört vitattak meg háromnapos találkozójukon. A nemzetközi szállítás járművezetői­nek egészségügyi problémáit, a segít­ségnyújtás lehetőségeit a nemzetközi közúti szállítás résztvevői számára, valamint a nemzetközi közúti gép­­járművezetők képzésével kapcsolatos teendőket. A JÁRMŰVEZETŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁVAL kapcsolatosan meg­állapították, hogy jelentősen emelke­dett az ún. foglalkozási megbetege­dések száma. A keringési, idegrend­szeri, stb. károsodások hatásaként mind több járművezető kényszerül idő előtt nyugdíjba vonulni. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozták az ergo­nómiai tényezők és az egészségi ál­lapot szoros kapcsolatát. Ezért a részt vevő szakszervezetek egyetér­tettek abban, hogy a munkáltatók­nak és a járműgyártóknak egyaránt nagyobb gondot kell fordítaniuk a korszerű egészségügyi követelmé­nyeknek megfelelő vezetőfülke ki­alakítására. A SZEMINÁRIUM MÁSODIK NAPIRENDI PONTJAKÉNT megvi­tatták a nemzetközi szállításban részt vevő járművezetők részére nyújtható segítség lehetőségeit. Az egyes országok eltérő közlekedésjogi szabályozásai, a megfelelő nyelvis­meret hiánya igényli, hogy a közle­kedési szakszervezetek is segítsék rendelkezésre álló eszközeikkel a rá­szoruló külföldi járművezetőket. Er­re irányult szakszervezetünk javas­lata is, hogy felhasználva jogsegély­­szolgálatunk országos hálózatát sok­rétű segítséget adjunk a nemzetkö­zi szállításban részt vevő járműveze­tőknek. A nemzetközi szállításban részt vevő járművezetők képzését elsődle­ges követelményként határozta meg a szeminárium. E képzés ki kell, hogy terjedjen — a hazai gyakorlat­nak megfelelően — az egyes orszá­gok fontosabb vám-, közlekedési és egyéb jogszabályára, valamint az alapfokú nyelvoktatásra is. A szemi­nárium résztvevői egyetértettek ab­ban, hogy mindhárom témakörre vo­natkozóan a közlekedési dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tása érdekében indokolt egységes nemzetközi ajánlás kidolgozása. En­nek megfelelő fóruma lehet a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet Szállí­tási Bizottságának 1984-ben e tárgy­körben rendezendő ülése. A SZAKKÉRDÉSEK MEGVITA­TÁSA mellett nagy hangsúlyt ka­pott a szemináriumon a nemzetközi politikai helyzet megvitatása. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a béke megóvása ma a legfontosabb feladat és ennek egyedüli útja az enyhülés vívmányainak megőrzése, a nukleáris fegyverzetek csökkenté­se. Az együttesen megoldható szakmai kérdések széles körű megvitatásával, közös álláspontok kialakításával az európai közlekedési szakszervezetek szemináriuma is bizonyítja, hogy nemcsak lehetőség, de szükségszerű­ség is az eltérő társadalmi-gazdasá­gi rendszerű országok közti együtt­működés fenntartása, elmélyítése. Ülést tartott az elnökség és a központi vezetőség 1983. december 14-én a KSZDSZ elnöksége az információs jelenté­sek tartalmi elemzéseinek tapasztalatait, az 1049/1982-es számú Mt.O SZOT-elnökség együttes határozatának végrehajtását vitatta meg. Javaslatot tettek a KSZDSZ 1984. évi költségvetésének felhasználá­sára, beszámoltak az elnökség két ülése között végzett munkáról, és nyugdíjfelemelési javaslatokról döntöttek. Az 1983. december 20-án lezajlott bv-ülés témája, amelyet Klézl Róbert, a KM miniszterhelyettese terjesztett elő, a szakmához tartozó vállalatok 1983. évi gazdálkodása, és az 1984. évi feladatok meg­határozása volt. Dr. Papp Béla, a kv titkára beszámolt a központi vezetőség termelést, gazdálkodást segítő tevékenységéről szóló állás­­foglalásának végrehajtásáról. A munkahelyi olimpia tapasztalatait és a mozgalom továbbfejlesztésének feladatait Kuróczi Gyuláné, a kv titkára terjesztette elő. Ezután megtárgyalta a központi vezetőség az elnökség és titkárság 1984. I. féléves munkatervét. A központi veze­tőségi ülésen elhangzottakat következő lapunkban részletesen ismer­tetjük. A közlekedésben dolgozó nők munka- és életkörülményeinek vizsgálata A Közlekedési és Szállítási Szak­­szervezetek Nemzetközi Szövetsége, nőbizottsága, mely 1979-ben alakult a közlekedésben dolgozó nők mun­ka- és életkörülményeinek vizsgá­lata és a nők követeléseinek érvé­nyesítése céljával, a francia Közle­kedési és Vasutas Szakszervezet (CGT) meghívására Párizsban tartot­ta ülését 1983. november 29—30-án. A francia szakszervezetek meghí­vása és aktív részvétele az ülés előt­ti és alatti munkában annak a je­le, hogy a harcos francia szakszer­vezetek elismerik és nagyra értéke­lik a bizottság eddig végzett munká­ját és a további tevékenységben rej­lő lehetőségeket. Ezt támasztja alá még az is, hogy a párizsi ülésen vett először részt a távoli Japán Polgári Repülési Szakszervezetének (MIN­­KO ROREN) képviselője. A bizottság munkájában a szovjet, cseh, fran­cia, magyar nőképviselők mellett, igen sok ország közlekedési szak­­szervezete részt vesz, és rendszere­sen küld tájékoztatót az országukban a közlekedésben dolgozó nők helyze­téről válaszul azokra a kérdőívekre, melyeket a bizottság küld el szá­mukra. Éppen ezeket a nagyszámú ada­tokat figyelembe véve, az eddig vég­­­zett munka számbavétele mellett, a bizottság elhatározta, hogy a kö­zeljövőben brosúrában kívánja ösz­­szefoglalni és terjeszteni a beérke­zett, a közlekedésben dolgozó nők helyzetére vonatkozó tájékoztatást a nemzetközi szövetség tag- és baráti szervezetei számára. A brosúra elő­reláthatóan 1985. januárjában jele­nik meg. A szovjet szakszervezetek meghí­vására, ugyancsak 1985-ben, Moszk­vában kerül megrendezésre a közle­kedésben dolgozó nők konferenciája az „A közlekedésben dolgozó nők he­lye és szerepe a munkahelyen és a szakszervezetben — a szakszerveze­tek gondoskodása a nőkről, mint dol­gozókról és anyákról”. A konferen­ciára a nemzetközi szövetség nőbi­zottsága és a szovjet szakszerveze­tek 25 ország szakszervezeti aktivis­táját várják, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az SZDSZ és a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­ség képviselőit. A konferencia szé­les körű lehetőséget biztosít a nődol­gozók közötti vélemény- és tapasz­talatcserére, a főbb és legalapvetőbb követelések kidolgozására, a nők ér­dekvédelmében végzendő feladatok körvonalazására nemzeti és nemzet­közi szinten egyaránt. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal részvétele a kon­ferencián lehetővé teszi, hogy a résztvevők az NMH elé tárják a köz­lekedésben dolgozó nők legégetőbb, orvoslásra váró problémáit. A konferencia előkészítése és sike­res lebonyolítása érdekében a há­romfős előkészítő bizottság (Fran­ciaország, Szovjetunió és Magyaror­szág képviselőinek részvételével) há­rom jelentéstervezetet dolgoz ki a körvonalazott témakörben a követ­kező címmel: 1. A nők helye és szerepe a közle­kedésben. 2. A nők szerepe a közlekedési szakszervezeti mozgalomban. 3. A közlekedésben dolgozó nőket és anyákat védő törvények. Ezeket a tervezeteket a meghívott országok közlekedési szakszervezetei még 1984 folyamán megkapják, hogy tagságuk és a vezetőség segítségével hatékonyan fel tudjanak készülni a konferenciára, és részvételükkel va­lóban előmozdíthassák a közlekedés­ben dolgozó nők ügyét nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A fenti napirendi pontokon kívül a nőbizottság minden tagja szólt ar­ról a harcos és vezető szerepről, me­lyet a nődolgozók játszanak a bé­kéért és leszerelésért folytatott világ­méretű mozgalomban. A résztvevők felhívással fordultak a közlekedés­ben foglalkoztatott nődolgozókhoz, hogy fokozzák küzdelmüket a béké­ért, az atommentes Európáért, a há­borús veszély teljes kiküszöböléséért, az élet védelmében. A bizottság ülésén a tagok mellett mindvégig jelen volt Georges Lanoue elvtárs, a CGT Vasutas Szakszerve­zete főtitkára, a Nemzetközi Szövet­ség idén megválasztott új elnöke, aki elismeréssel szólt a bizottság mun­kájáról és erőfeszítéseiről, és biztosí­totta a bizottságot a francia szak­­szervezetek támogatásáról nemes cél­jai elérésében. Hasonló szellemben foglalt állást az ülésen szintén meg­jelent Sylvie Salmon Tharreau, a CGT Közlekedési Szakszervezet újonnan megválasztott, fiatal főtit­kára, aki nő és anya, és akit az egyik legnagyobb francia szakszervezet vezetésével bíztak meg a közelmúlt­ban, valamint a CGT Szövetségi Iro­dája képviselője, Jacqueline Leonard is. Az ülésen részt vett nőképviselők felelősséggel tekintették át az elvég­zett és a bizottságra váró feladato­kat. A tanácskozás eredményeit és a körvonalazott feladatokat tartalma­zó jegyzőkönyv aláírása jelzi min­den résztvevő elhatározását, hogy a jövőben még nagyobb aktivitással és következetességgel kívánják elő­mozdítani a közlekedésben dolgozó asszonytársaik élet- és munkakörül­ményeinek, érdekvédelmeinek továb­bi javítását. E bizottság elnöki teendőit 1980. óta Káróczi Gyuláné, a magyar Köz­lekedési és Szállítási Dolgozók Szak­­szervezete titkára látja el nagy fe­lelősséggel és áldozatkészséggel, és sokat tett és tesz azért, hogy a bi­zottság munkáját sikeresen végezze és hogy a kitűzött feladatok ne csak papíron vázolt mondatok, hanem élettől lüktető mozgalom legyen a nők, a dolgozók és az egész társada­lom érdekében.

Next