Közlekedés, 1987 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
1987. JANUÁR Ifjúságpolitika ’SZ Nem akarunk a KISZ-szel rivalizálni! A döntés nem újkeletű. A SZOT 1985. október 25-i határozata alapján döntött úgy a KSZDSZ XXXI. kongresszusa, hogy létrehozza a Központi Vezetőség Ifjúsági Tanácsát. Egyben meghatározta az alapszervezeti ifjúsági munka fő irányait is. — Mi történt azóta? — ezt kérdeztük Wentzel Istvántól, a KSZDSZ Ifjúsági Tanácsának vezetőjétől. — Nem új feladat, mivel régi mozgalmi, szakszervezeti hagyomány a fiatalokkal, az ifjúmunkásokkal történő foglalkozás. A szakmai szakszervezeteknél az ötvenes évekig élt is ez a jó hagyomány. Majd egy más irányú ifjúságpolitikai munka folyt egészen a 80-as évekig. Az 1984. évi MSZMP KB ifjúsági állásfoglalás teremtette meg újra a lehetőségét és igényét a szakszervezeten belül folyó ifjúsági munkának. Ennek értelmében tűzte a SZOT napirendre a témát 1985-ben. Hogy azóta mi történt? Tulajdonképpen egy esztendő tapasztalata áll még csak rendelkezésünkre. A Központi Vezetőség Ifjúsági Tanácsa már az alakuló ülésén a végrehajtás módozatairól gondolkozott és javasolta az elnökségnek egy vitaindító anyag elfogadását, mely alapul szolgálhat az ifjúsági tagozatok és tagozatvezetőségek létrehozására. — Ha jól értem, most a szervezés fázisában vannak? — Így igaz. A SZOT-határozat értelmében 1987. márciusáig kell befejezni a szervezést, de mi szeretnénk ezen túljutni minél előbb, hogy azután megkezdhessük az érdemi munkát. Az elnökség által elfogadott ütemtervnek megfelelően több fórumon, demokratikus légkörben vitattuk meg a mit és hogyan témakörét. Már 1985 decemberében elkészült nálunk az első vitaanyag és ezt bocsátottuk országos véleményezésre. Sok jó vélemény, javaslat járult hozzá, hogy a bv határozata világos és programadó lett. Nem lenne reális a kép, ha elhallgatnánk, hogy nem mindenütt fogadta lelkesedés, egyetértés az ifjúsági bizottságok létrehozását. Sőt, akadtak kifejezetten ellenzői is. Tehát, az alapszervezetek részéről nem volt tapasztalható kezdetben az egyöntetű fogadókészség. Sokat segített a KISZ XI. kongresszusa, mely egyértelműen alátámasztotta a szakszervezeten belüli ifjúsági tagozatok létrehozásának szükségességét. Ekkor vált világossá, hogy a szakszervezet nem rivalizálni kíván a KISZ-szel, az ifjúsági kérdést illetően, hanem együttműködni, együtt dolgozni. — Hány fiatalt érint a KSZDSZ- ben ez a határozat? — Több mint 50 ezer harminc év alatti fiatal dolgozik nálunk. Természetesen a szakszervezeti ifjúsági munkának csak egy részét képezi az ifjúsági tagozatok megalakítása és működtetése. Az ifjúsági munka több színtéren folyik és ezt a tevékenységet a jövőben valamennyi területen erősíteni kell. A múlt évben mintegy 100 alapszervezetnél alakult meg az ifjúsági bizottság. Útmutatót és kísérőlevelet bocsátottunk a fiatalok rendelkezésére, hogy minél jobban felkészítsük őket a szervezés, a választás feladataira. A célunk tulajdonképpen az, hogy a fiatalok nagyobb részt vállaljanak a szakszervezeti munkából, mi az érdemi cselekvéshez szeretnénk számukra saját szervezeti kereteink között sokszínű lehetőséget biztosítani. Az öntevékenységnek kívánunk zöld utat adni, természetesen szakszervezeti jogosítvánnyal, nem átvéve és nem helyettesítve az ifjúsági szervezet munkáját. Egyszerűen a fiatalokra szeretnénk bízni saját dolgaik intézését, így például az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök hasznosítását. A hatásköröket bizalmi, néhol pedig üzemegységi szintig bontottuk le. A lényeg az, hogy a döntési pontok nem ütközhetnek, a döntéseknél partnerként ott kell legyen az ifjúsági bizottság vezetője is. Egységes elv és vonalvezetés mellett lehet ezt a lehetőséget csak érvényesíteni hasznosan, valóban a fiatalok javára. Tehát nem elkülönülve, hanem a szakszervezeti keretek között kell dolgozni, a vezető testületek irányításával. Az Ifjúsági Tanács vezetője tagja az szb-nek, a bizalmi testületnek, illetve meghívott. A szakszervezeti irányítás és felelősség megmarad. Az önállóság nem jelent elszakadást, a szervezet részeként, a szervezeten belül kell a fiataloknak aktívabban, célratörőbben intézni ügyeiket. — E kezdeti stádiumban nehéz következtetéseket levonni. Mégis, mire számítanak? — Meggyőződésünk, hogy a mai kornak megfelelő ifjúságpolitikai munka kialakításában segíteni fognak az ifjúsági tagozatok. Feladatközpontú tevékenységet szeretnénk kialakítani a fiatalok körében. Azt szeretnénk, ha nyitottak lennének, ötletesek és vállalkozók, gyakorolják minél szélesebb körben a szakszervezeti jogokat, a partner KISZ- szervezettel jó együttműködésre törekedjenek. Nem utolsó szempont az sem, hogy a káderek kiválasztásánál szóba jöhetnek a szakszervezetben dolgozó, legalkalmasabb fiatalok. Új munkamódszerekre van lehetőség az ifjúsági bizottságok létrehozásával a tagság széles körű bevonása révén. A fiatalok érdekvédelmének egy új, magas szintű lehetőségéről van szó. Hogy mennyire lesznek életképesek ezek az ifjúsági tagozatok, azt a gyakorlat dönti el és egy év múlva, ha visszatérünk rá, már sokkal többet tudunk róla mondani. Leopold Györgyi KÖZLEKEDÉS Még jobban jelen lenni és befolyásolni a folyamatokat Kihelyezett értekezlet Szekszárdon A KSZDSZ központi vezetősége mellett működő Közgazdasági Bizottság és a KSZDSZ közgazdasági osztálya kibővített értekezletet tartott Szekszárdon a Gemenc Volán Vállalatnál, melynek központi témája a vállalat gazdálkodásának alakulása, különös tekintettel a gazdasági környezet és a helyi körülmények változására. Az értekezleten részt vett Moldován Gyula, szakszervezetünk főtitkára és dr. Papp Béla kv-titkár is. Groll Béla, a közgazdasági bizottság vezetője megnyitójában kiemelte, hogy egyre inkább a gazdasági környezethez történő alkalmazkodástól függ a vállalatok léte. A fő gondot szakmánk területén nem a gazdasági szabályozók szigorítása jelenti, sokkal inkább az évek óta tartó mérsékelt gazdasági növekedés és ennek hatása a fuvarfeladatokra. Nagyobb dinamika esetén a szabályozók szigorító hatását sokkal könnyebb lenne kigazdálkodni. További nehezítő tényező a számban és kapacitásban egyaránt igen jelentős magánszektor, amely már régen nem a lakossági szolgáltatás területén keresi a fuvarfeladatokat, amiért eredetileg létrehozták. Pech József, a Gemenc Volán igazgatója előadásában a vállalat rövid bemutatása után azokról a változásokról beszélt, amelyek az utóbbi években érték őket. Ezek az átlagosnál jóval nagyobbak voltak, ami döntően a paksi atomerőműberuházással kapcsolatos. Kezdetben nem terveztek iparvágányt, ezért a vállalat jelentős beruházások árán rövid időn belül 25—30 százalékos fejlődést ért el. Később mégis felépült az iparvágány és így olyan eszközök szabadultak fel, amelyeket rendkívül nehéz volt máshol hasznosítani. A teherfuvarozás területén jelentős struktúraváltás végrehajtására kényszerült a vállalat. A gépkocsiállomány 550 darabról 420 darabra csökkent, azonban sikerült talpon maradni a fuvarpiacon, annak ellenére, hogy rendkívül éles a verseny és célfuvarozó vállalatok is telepítettek kapacitást a megyébe. Legnagyobb gond a struktúraváltást illetően a billenős gépkocsiknál volt. A nagy kapacitású tömegárus gépkocsikat nem tudják a megyében foglalkoztatni, ezért kénytelenek három másik megyében is dolgozni. A vállalatnak számolnia kell azzal, hogy kapacitás-túlkínálat lesz jellemző az egész VII. ötéves tervidőszakban. A januári hatósági tarifaemelés érvényesítése is nogy gond lesz, ez évben 15 millió forint kedvezményt kellett biztosítaniuk a fuvaroztatóknak. A vállalati tevékenység sikeres területe az ipari üzem. Kizárólag üzletpolitikai alapon autóbontot hoztak létre és jelentős az alkatrész- és fődarabfelújítás is. Elsősorban a Volán-vállalatoknak ajánlják fel felújított anyagaikat, de a gazdasági környezetet is el kívánják látni. Előadása befejező részében az igazgató a vállalat belső érdekeltségi rendszerét mutatta be. Az üzemegységek nagyfokú önállóságot élveznek, önállóan készítik el gazdálkodási tervüket, amelyek teljesítésére épül az üzemegységek anyagi érdekeltsége. A kiindulási alap az állami szabályozás közvetítése az üzemegységek felé. A belső gazdálkodó egységek önállóságának növekedésével párhuzamosan további hatáskörök leadására kerül sor, a központ feladata egyre inkább a koncepciók kidolgozása és a végrehajtás ellenőrzése lesz. Az előadást követően a bizottsági tagok számos kérdést tettek fel a vállalat gazdasági vezetésének, majd a válaszadás után dr. Juhász György, a Borsod Volán igazgatója, a közgazdasági bizottság elnöke szólalt fel. Több nyitott kérdésre hívta fel a figyelmet és hangsúlyozta, hogy a problémákat saját erőből kell megoldani vállalatainknak. A kérdés nem az, hogy a hatékonyság terén lépni kell, hanem az, hogy mikor és mekkorát. Vállalataink előtt kétféle stratégia lehetősége áll: dinamikus növekedés a létszám szinten tartása mellett, vagy szerényebb növekedés a létszám egyidejű csökkentésével. Dr. Juhász György elismerését és köszönetét fejezte ki a különböző gazdasági szektorok közötti versenyfeltételek javításáért, amit „nagy lépésként” értékelt és amiből a szakszervezet is kivette részét. Dr. Papp Béla, a kv titkára hozzászólásában kiemelte, hogy az ilyen jellegű értekezletek célja, hogy aktuális, valós problémákkal találkozzunk, amelyek megerősítenek bennünket egy-egy kérdés képviseletében. A szabályozóváltozás megnövekedett mozgásteret biztosít vállalatainknak a közületekkel szemben, amit azonban az azonnali kimerítés helyett piacépítés megvalósítására célszerű felhasználni. A belső érdekeltséggel kapcsolatban a bv-titkár hangsúlyozta, hogy garanciát kell találni a vállalati érdek érvényesítésére, az azonban ne menjen az üzemegységek önállóságának rovására. Első helyre a saját értékrendünkben is a hatékonyságnak kell kerülni. Ki kell lépni a nagyság bűvöletéből, a hatékonysági követelmények minden nagyságrendnél azonosak. Az értekezletet Moldován Gyula, főtitkár hozzászólása zárta. Utalt arra, hogy a közlekedés számára a kitűzött cél a működőképesség megtartása. Ebből a szemszögből nézve az elmúlt évet, ennél számos területen többet sikerült elérni. A szakszervezet feladata még jobban jelen lenni és befolyásolni a folyamatokat. A főtitkár elismeréssel szólt a közgazdasági bizottság és a közgazdasági osztály mellett működő többi bizottság döntéselőkészítésben betöltött szerepéről. A testületi ülések elé került előterjesztések szakmai szemszögből megalapozottak voltak, amihez sok segítséget adtak a bizottsági tagok. A jövőben még inkább szükség lesz arra, hogy a szakszervezeti önálló álláspontot a megalapozottság jellemezze. Hauser József A közelmúltban jelentette meg a Műszaki Könyvkiadó a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál együttesen három szerző könyvét „Közlekedéspolitika, Közlekedésgazdaságtan” címmel. A könyv szerzői: dr. Iványi Árpád, a KM közlekedési főosztályának vezetője, Pál József, a MÁV VÍG főosztályának vezetője és dr. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár. A könyv szerkesztője Urbán Lajos közlekedési miniszter. A mintegy 32 ív terjedelmi, 51 ábrát és 60 táblázatot tartalmazó szakkönyv a cím szerinti megosztásban olyan ismeretanyagokat tartalmaz, amely megőrzi a már ismert értékeket és mindezt új tényekkel, korszerű elemekkel mai ismeretigényeink szintjére hozza. A megállapítások realitását növeli, hogy a szerzők nagy időtáv — több évtized — múltbeli és jövőbeni fejlődését vázolják fel és nagy következetességgel minden érintett témakörben a népgazdaság és a közlekedés kölcsönhatásait is feltárják. A könyv első része a közlekedéspolitika tartalmának, mozgásterének és fejlődésének összefoglalása, valamint a közlekedéspolitikai koncepció létrejöttének, változásainak, jövőjének a megvalósítási eszközrendszerének ismertetését tartalmazza. A második rész a közlekedésgazdaságtan, melynek fejezetei úgy épülnek fel, hogy a gazdasági tervezés, a szabályozás és a szervezeti rendszer általános rendjébe beillesztik a maga sajátosságaival a közlekedés vállalatait. E bevezető fejezetekben nemcsak a mai üzemgazdasági követelmények megfogalmazását találjuk meg, hanem a szocialista vállalatelméleti megalapozás mellett újszerűen találkozhatunk az érdekviszonyokkal, azok erőteljesebb megjelenésével a vállalatok működési, gazdálkodási gyakorlatában. A második rész további fejezetei a vállalati működés és a gazdálkodáshoz szükséges erőforrások felhasználásának és lekötésének, a tarifapolitika alkalmazásának, a költséggazdálkodásnak legfontosabb törvényszerűségeit, követelményrendszerét, korszerű módszereit tartalmazzák. A zárófejezet a gazdasági eredményesség és a hatékonyság kérdéseivel foglalkozik. A különböző hatékonysági mértékfogalmak ismertetésével a résztől indulva a komplex hatékonyságvizsgálatokról ad átfogó képet és a kor követelményeinek megfelelő módszereket. A szakma- vagy vállalatpolitikai kérdésekkel foglalkozók számára fontos segítség ez a könyv, amely nem egyszerűen az elméleti megalapozást, az ágazatra vonatkozó legfontosabb ismereteket adja rendszerszemléletben, hanem szinte minden részében a fejlődést, annak alaptendenciáit bemutatva a ma kérdéseire is megfelelő választ ad, s ezzel eligazodásunkat segíti. Megismerését tisztségviselőink, aktivistáink minél szélesebb körében ajánljuk. Dr. Papp Béla Korszerű ismeretek a közlekedéspolitikáról és a közlekedés gazdaságtanáról Szakszervezetünk közbenjárására Hátrányoktól mentesültek a gépkocsi oktatók Az autóközlekedési tanintézetek gyakorlati oktatóinak két régi problémájára talált megoldást a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete. Sikerült elérni, hogy a gyakorlati oktatásra használt személygépkocsikra is érvényes legyen a garancia, és hogy ezeknek a kocsiknak a casco biztosítását a jövőben ne terhelje 50 százalékos pótdíj. A Merkur Vállalat korábbi álláspontja szerint a rendszeres oktatásra használt autókra nem érvényesíthetik a garanciát — ezt az új kocsik jótállási füzetébe be is jegyezték. A szakszervezet tárgyalásokat folytatott a Merkúrral, s ennek eredményeként a Merkur hozzájárult, hogy a garanciális és szavatossági igény az oktatásra használt személygépkocsikra is érvényesíthető legyen. Az új kocsik jótállási füzetébe tehát már nem jegyzik be a garancia megvonására vonatkozó kitételt, s a változásról értesítették a vevőszolgálati állomásokat is. A másik kérdés rendezése végett szakszervezetünk a Hungária Biztosítóval vette fel a kapcsolatot. Azzal érvelt, hogy az oktatókocsik saját hibás baleseteinek sem a gyakorisága, sem a keletkező kár értéke nem indokolja a cascobiztosítás 50 százalékos pótdíját. A Hungária Biztosító összehasonlító vizsgálatot végzett az ügyben, s helyt adott a szakszervezet kérésének. Eszerint 1986. november 1-től a régebbi cascónál is eltörölték a pótdíjat, az ez után megkötött biztosítások díja pedig megegyezik az oktatásra nem használt kocsikéval. A „Ne a gépkocsiját, hanem a férjét törje” címmel tartott múlt évi közlekedésbiztonsági vetélkedőn több mint százan vettek részt. Az elméleti és ügyességi számokból álló verseny színvonalát jelzi, hogy több kategóriában a 100 százalékos teljesítményt elért versenyzők között a sorrendet csak az elméleti feladat megoldására felhasznált idő alapján lehetett eldönteni. Az autóbuszvezetői kategóriában Berente Imre (BKV) és Kárái Károly (Szegedi Közlekedési Vállalat), a villamos- és trolibuszvezetői kategóriában Oláh László (BKV) lett az első. A versenyt megtekintette Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes (jobbról a második) is.