Közlekedés, 1987 (77. évfolyam, 1-12. szám)
1987-07-01 / 7. szám
1987. JÚLIUS KÖZLEKEDÉS Együtt vagy külön ? A hozzáértők szerint három-négy év kellett ahhoz, hogy kitisztuljon a kép: együtt, vagy pedig külön jobb az autójavító cégeknek. A vélemények különbözőek, mert a véleményeket az érdekek alakítják, márpedig a volt anyavállalatok érdekeltsége eltér a „testéből” kiszakadt kirendeltségek — most már kisvállalatok — céljaitól, szándékaitól. Az biztos, hogy a kezdeti időben nyakukba szakadt az a sok gazdasági, adminisztratív és politikai tennivaló, amit a nagyvállalat sok évi gyakorlata alapján könnyedén elvégzett. Később az is világossá vált, hogy az önállóság sem fenékig tejfel, mert csak akkor jó, ha nyereséget produkál a kis kollektíva. Márpedig az első hónapok és évek csak küszködéssel — mostani divatos kifejezéssel —, a talponmaradásért vívott küzdelemmel teltek el. Igaz ez még akkor is, ha Pásztor József, a Borsodi Autójavító Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára azt mondja, hogy a cége találkozókat, konzultációkat szervezett volt üzemegységednek. Ilyenkor tájékoztatták egymást az eredményekről, megbeszélték a közös gondokat és igyekeztek segíteni egymáson. De milyen háládatlan is a volt „gyermek”! Lassan kezdtek elmaradni ezekről a megbeszélésekről a kisvállalatok vezetői, elsőként is azok, akik egyre több eredményt tudtak felmutatni. Laszók László, a Miskolci Autójavító Kisvállalat szakszervezeti titkára nem is titkolja, hogy igyekeztek vesztésre, sőt sokszor az alapvető alkatrészekre sem. Egy-két év után néhány cég megroggyant, s bizony még most is akad olyan az öt megyei kisvállalat között, amelyik nem heverte ki az első idők nehézségeit. Lehet, hogy nem is fogja, mert önerőből képtelen az épületek állagmegóvására, a jelentősebb beruházásokra, így helyzete — különösen a verseny fokozódása következtében — lassan kilátástalanná válik. Ha ez így van, akkor mi a haszna a lakosság szemszögéből az önállósulásnak? Laszák László azt mondja, hogy így nagyobb a felelősség, többet kell vállalkozni és mindenáron javítani kell a szolgáltatások színvonalát. Megtanulnak üzleti ésszel gondolkodni a cégek, keresik az új formákat. Mint például a sárospatakiak, akik már nemcsak a motorkerékpárok javítását vállalták el, hanem kisteherautókat és utánfutókat is kölcsönöznek a gazdáknak, ha azok ilyen kéréssel fordulnak hozzájuk. Életképesek a kisvállalatok, minél gyorsabban kikerülni az anyavállalat szárnyai alól. A piaci érdekeltség is más volt, hiszen a BÁV a haszonjárművek javítására összpontosította erejét, míg a kisebb cégeknek a lakosság felé kellett fordulniuk. A BAV is nyitott, mondja erre Pásztor József, hiszen az Ikarus, a Robur és a többitípus javítása mellett elvállalták a Bulgáriában készült targoncák javítását, üzemi szállítójárműveket készítettek, a tehergépkocsik lakókocsijait újították fel, sőt az autóbontóban még autóárveréseket is tartottak. A kisvállalatoknak azonban munkájuk egyre nagyobb hányadát a lakossági igények kielégítésére kellett fordítani, magyarázza Laszák László, hiszen létkérdés volt számukra a vevőkör bővítése. Kevés volt a vállalati vagyon, nem jutott pénz felPásztor József szerint meggondolatlan lépés volt megbontani a jól működő tröszti és vállalati szervezetet. Rövid időn belül olyan súlyos gondokkal találják szemben magukat a kisvállalatok, amelyekkel egymaguk nem tudnak megbirkózni. Ez pedig a bukásukhoz vezethet, ami szétzilálhatja az autójavító szolgáltatást. Együtt vagy külön? Majd eldől. Versenyben maradni!... Elhasznált, keskeny utakon és öregedő autókkal ugyan, de folyik a verseny. Nem sebességi futamról van szó, hanem piaci versenyről, amely egyre jobban kiéleződik a fuvarozók között. A Borsod Volán az ország legnagyobb szállítóvállalatai közé tartozik. A cég tavaly mintegy kétmilliárd árbevételt és több mint 200 millió forint nyereséget könyvelt el. Vagyona meghaladja az egymilliárd forintot, a nemzetközi fuvarozás bevételeiből pedig másfél millió dollárt mondhat magáénak. Autóbuszai 384 településre közlekednek és naponta több százezer embert szállítanak. A napi hétezer járatnak akkor is el kell indulnia, ha a járművek közel 40 százaléka már nullára íródott. Annak a 15 millió tonna árunak is célba kell érnie, amit tavaly mozgattak meg a cég teherautói, pedig itt is legalább 30 százalékos a „0”-ra íródott kocsik aránya. A Borsod Volánnak komoly erőfeszítésébe telik majd az egyre erősödő konkurencia visszaszorítása és új piacok szerzése. A vállalatnak hagyományai vannak a stratégiai tervezésben, ez sokat segíthet. Célul tűzték ki például, hogy beépülnek a nagyobb fuvaroztatók technológiai folyamataiba és komplex fuvarozási szolgálatokat vállalnak. Növelni akarják a határmenti áruforgalmat és szorgalmazzák az úgynevezett teljes körű megbízatások vállalását. Ez utóbbi tavaly biztos munkát jelentett a vállalatnak, hiszen tizenhárom vasútállomáson csaknem 66 ezer vasúti kocsi kezelését vállalták. A vállalat vezetői is tisztában vannak azzal, hogy csak fejlesztéssel, a szolgálatok bővítésével tudják viszszaszorítani a magánszektor terjeszkedését. Hiteleket vettek fel, kötvényt bocsátottak ki, sőt lízingeléssel is igyekeztek lassítani a gépkocsipark elhasználódását. Tulajdonképpen ezek az akciók tették lehetővé, hogy tavaly nyolcvan autóbuszt és csaknem 130 tehergépjárművet tudtak vásárolni. Ma már mindenképpen meg kell említeni , ha egy cég eredményes munkájáról szólunk —, hogy hiánytalanul teljesítette az állammal és a bankkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeit. A dolgozók bérét 4,3 százalékkal emelték, anélkül, hogy többletadót fizettek volna. A vállalat a következő időszakban a konjunktúra nyújtotta lehetőségeket igyekszik kihasználni a távolsági és a nemzetközi fuvarozásban, mind pedig a tömegáru-fuvarozásban. Körültekintőnek kell lennie, ha jól fizető piacot akar találni. A cég vezetői bizakodóak, hiszen erre az évre 2 milliárd forintot meghaladó árbevétel elérését tűzték ki célul. Kulcskérdés : Egyre több jelentés, állásfoglalás, határozat születik a közlekedéssel kapcsolatban. A fokozódó érdeklődés érthető, hiszen a népgazdaság fejlődésének kerékkötője, vagy segítője lehet az infrastruktúra egyik fontos eleme: a közlekedés. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében talán még inkább a figyelem középpontjába került a személy- és áruszállítás helyzete, hiszen gazdasági potenciálja alapján a megyék között az első, területe és népessége alapján a második helyet foglalja el. Talán az is oka lehet az egyre szaporodó és mélyreható elemzéseknek, hogy megyénk az országos fejlettségi szint 80—85 százalékán áll, s mint arról az előbb is szó volt, ebbe beletartozik a közlekedés is. A megye fejlődésének, újonnan jelentkező gondjai megoldásának kulcskérdése lehet a közlekedés fejlődése. A változó iparszerkezet, a munkaerő-vándorlás, a várhatóan növekedő ingázás, s mindenekelőtt a szállíttatók igényeinek változása új feladatok elé állítják majd a megye közlekedési vállalatait. A feszültségek időnként már most is érezhetőek, akár a személy-, akár az áruszállításról van szó. Kevés a fejlesztésre fordítható pénz, nullára íródtak a járművek, több szakember kellene, elhasználódtak és korszerűtlenek az utak. A bajok orvoslásának csak egy részét tudják magukra vállalni a cégek. Ma még nincs nagyobb baj. Minden jegy sorsjegy! FORMA-1. AUGUSZTUS 7-8-1 A HUNGARORING PÁLYÁN. Jegyek kaphatók: az IBUSZ, a Cooptourist, az Express, a Magyar Autóklub, a Volánteru, a Hungarocamion, az Állami Biztosító irodáiban, a Centrum Áruházakban, az Utasellátónál, a Tourinformnál és a helyszínen. Gyerek, ifjúsági és diákjegy : 3 napra 600,- Ft, vasárnapra 300,- Ft Orisse meg jegyit, mert ön is nyerhet a Forma-1-en. - Skoda 120 GLS típusú személygépkocsit, - egyhetes kairói utazást, 2 személyre, a Camel ajándéka, - egyhetes szicíliai körutazást, 2 személyre, a Malév ajándéka, 25 000 forintos OTP lakásnyeremény-betétkönyvet, valamint a Centrum, az Utasellátó és a VIDEOTON több százezer forint értékű ajándékát. Sorsolás a helyszínen,a nyereményjegyzéket a Népszavában közöljük. Ifjú aktivisták Kevés szakma büszkélkedhet olyan mozgalmi utánpótlással, mint a közlekedési. Más iskolákban még a KISZ-életet is komoly erőfeszítésbe telik előrébb mozdítani, a közlekedési szakmát oktató szakmunkásképző intézetekben ugyanakkor a gyári munkahelyeken is megirigyelhető szakszervezeti élet folyik. Gombos Péter, a miskolci 101-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet szakszervezeti titkára 2200 fiatal mozgalmi munkáját vezeti, mellette az 1-as szakközép és a mezőkövesdi 120-as ipari tanintézet munkáját is koordinálja. Műszaki tanárként kezdte az iskolában, majd négy évvel ezelőtt elvállalta ezt a sokak számára fura megbízatást. —Semmi furcsaság nincs ebben — szögezi le a fiatal vezető. —■ Nyolc évvel ezelőtt született meg a SZOT-határozat, amely a céljai között a szakmunkástanulók munkássá nevelését és a mozgalmi aktivisták utánpótlásának biztosítását tűzte ki célul. Mint pedagógus, nagy lehetőséget láttam a tanórán kívüli nevelésben, ezért is vállaltam szívesen a megbízatást. — Mennyire veszik komolyan a gyerekek a szakszervezetben való ténykedést? — A KISZ mellett ez másik demokratikus fórum. A gyerekek ezzel tisztában vannak és nagyon aktívan vesznek részt a munka irányításában. Elvárják, hogy kéréseiket, javaslataikat figyelembe vegye az iskola vezetése egy-egy döntés meghozatala előtt. Nagyon ügyelnek arra, hogy az a 300 ezer forint, ami fölött rendelkeznek, olyan helyre kerüljön, amelyet ők határoztak meg. — Ez elég jelentős összeg ahhoz, hogy komoly dolgokat is meg lehessen valósítani belőle. — A tanárán kívüli nevelésre, tudatformálásra, ismeretszerzésre igyekszünk fordítani a pénzt. Kulturális seregszemléket rendezünk, szpartakiádokat tartunk és rendszeresen megszervezzük a szakmai vetélkedőket. Természetesen a tartalmas szórakozásra is jut ebből az összegből. — Gondolom, a gyerekek elsődleges feladata a tanulás. — Mint ahogyan a munkahelyen a termelés a legfontosabb feladata a szervezett dolgozóknak, úgy az iskolában a tanulás van első helyen. A szakszervezet a maga sajátos eszközeivel igyekszik segíteni a tanulmányi munkát. Tanfolyamokat szervezünk, pályázatokat hirdetünk és jutalmakkal ösztönzünk a jobb tanulmányi eredmény elérésére. — A tantestület hogyan viszonyul az alapszervezeti munkához? — Az első időben idegenkedtek tőle a pedagógusok. Tapasztalataik aztán meggyőzték őket arról, hogy ez igen hasznos dolog, s ma már a nevelés új formájaként, új lehetőségeként fogják fel. Egy jó bizalmi ugyanis nagyban megkönnyítheti a tanár dolgát, az osztályfőnök munkáját. — Az iskolából kikerültek közül találkozik olyan volt aktivistájával, aki nem szakadt el a szakszervezeti munkától? — Az a véleményünk, hogy ha nyolcvan bizalmi közül tizenöt-húsz továbbra is aktivista marad, akkor az ifjúsági alapszervezetnek már értelme van. Többen a munkahelyen is folytatták a mozgalmi munkát, hiszen a legügyesebb gyerekekre mindig fölhívjuk az üzemek figyelmét. Biztos vagyok abban, hogy néhányukkal, mint szakszervezeti vezető kollégával is fogok találkozni. Miskolcon a villamos közlekedés már a század elején megindult Titkárok tanácsa Az 1983-ban végrehajtott decentralizálás nemcsak szakmailag bontotta meg a közlekedési vállalatokat, hanem a mozgalmi munkában is új helyzetet teremtett. Megnőtt a szakszervezeti alapszervezetek száma, a főbizalmiakból titkár lett. Ez új feladat elé állította az ágazat vezetését, ezért kezdeményezte egy koordinációs tanács megalakítását. Borsodban 1984-ben alakult meg az ágazati szakszervezet megyei konzultatív titkári tanácsa. Nagy Bertalan személyében függetlenített vezető került a tanács élére. A tanács 13 alapszervezet munkáját fogja össze, segítve a határozatok végrehajtását. Nemcsak a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete felé közvetít, hanem a Szakszervezetek Megyei Tanácsával is szoros kapcsolatot tart fenn. Nagy része van abban, hogy a megyében összefogott a szakszervezeti munka, s az alapszervezetek ismerik és segítik egymás munkáját. A rendszeres konzultációk arra is lehetőséget nyújtanak, hogy a közlekedés általános és sajátos szakszervezeti feladatait közösen oldják meg a cégek és az intézmények. Számok a közlekedésről Annak ellenére, hogy a közlekedési eszközök és az úthálózat elhasználódása, korszerűtlensége egyre nehezebb feladat elé állítja Borsod- Abaúj-Zemplén közlekedési vállalatait, még állják a sarat. Nincs már olyan község, ahová ne jutnának el az autóbuszok. Érdekes számadat, hogy minden négyzetkilométerre legalább négy megállóhely jut, azok egymástól való átlagos távolsága másfél kilométer, a településenkénti megállóhelyek száma pedig átlagban 4,16. A megyében közlekedő nagy befogadóképességű autóbuszok száma 1135, ebből 254 darab a közületeiké. Miskolcon 50 darab csuklós villamos és 272 darab Ikarus autóbusz bonyolítja az egyre növekvő forgalmat. A rendszeresen bejáró, több, mint 35 ezer, valamint az alkalmilag a városba látogató 20 ezer utassal együtt naponta 650 ezer embert kell fuvaroznia a Miskolci Közlekedési Vállalatnak. Ez annyit jelent, hogy évente 257 millióan veszik igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Az előrejelzések szerint ez a szám jövőre legalább 2 százalékkal magasabb lesz. A Borsod megyei összeállítást írta: Fónagy István 3