Közlekedés, 1988 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

2 • • Ülésezett a központi vezetőség Bérjegyzéken, megbízásos alapon történik a tagdíjfizetés (Folytatás az X. oldalról) jogosabb megoldást. A bizalmiaknak több idejük jut az érdemi munkára, az oly sokak által igényelt következetesebb érdekképviseletre. A kvtitkár előadói beszédében hangsúlyozta: ahol már korábban, kísérleti jelleggel bevezették a bérjegyzék útján történő tagdíjfizetést, ott, most kedvezőbben fogadták a végleges intézkedést. Hasznosnak és eredményesnek minősítette a nagyvállalati középszerveknél, illetve az alapszervezeteknél tartott vitákat, amelyek alapján az elnökség két alternatívát terjesztett a központi vezetőség elé. Az első változat szerint, ne legyen kivétel a főfoglalkozásból adódó keresetelemek beszámításánál. A második megoldás szerint pedig ne képezze a tagdíj alapját a városi közlekedésben dolgozók ún. forgalmi juttatása. Az elnökség előterjesztésében szerepelt az is, hogy tagdíjbevétel részesedése az eddigi 47—53 százalékról, 50—50 százalékra változzon. Az előterjesztés feletti vitában szót kért Nádor Lajos (Főtaxi), Kappelmayer Antal (Hajdú Volán), Perbíró László (Mahart), Kriston István (Nógrád Volán), Séra Antal (Győri Autójavító Vállalat), Horváth Antal (Volánbusz), Kővári Ferenc (Hungarocamion), Szűcs István (Vértes Volán), Nadabán Demeter (Békés megyei szint) és Réthelyi Károly (Volántourist). A hozzászólók — többek között — elmondták, hogy a megfelelő előkészítés érdekében, szükséges volt csoport- és összevont taggyűlésen megvitatni a tagsággal és ezeket a megbeszéléseket, taggyűléseket felhasználták a szakszervezeti tagkönyvek ellenőrzésére is. A szakszervezeti tagok a fokozottabb érdekvédelmet és a juttatások mértékének növekedését várják ettől az intézkedéstől. Véleményük szerint, gondoskodni kell arról, hogy a bizalmiak kapcsolata a csoporttagokkal ne csökkenjen és a jövőben többet foglalkozzanak élet- és munkakörülményeikkel, illetve nevelésükkel. Több hozzászóló mondott véleményt az előterjesztett két alternatíváról, amelyek közül, a városi közlekedésben dolgozók számára kedvezőbb változatot fogadta el a központi vezetőség. Így nem képezi a tagdíj alapját az ún. forgalmi juttatás. Az ugyancsak Hegyi Kálmán kvtitkár előterjesztésében megtárgyalt és egyhangúlag elfogadott első féléves munkatervből említésre érdemes, hogy szakszervezetünk központi vezetősége várhatóan kétszer ülésezik az első félévben. Az első ülés napirendjén a szakszervezeti politikai agitáció és propaganda, valamint a bizalmiak tömegpolitikai munkájának helyzete szerepel. A második ülésen pedig — többek között — a személyi jövedelemadó hatását ellensúlyozó keresetnövelés lehetőségeit fogják megvitatni a testület tagjai. Az elnökség havonta ülésezik és idei első ülésén programtervet készítenek az ún. félidős, kibővített központi vezetőségi ülésre. A következő ülésen megtárgyalják a káderutánpótlási és képzési terv végrehajtásának tapasztalatait, valamint a hajósok létszám- és bérhelyzetét. A márciusi elnökségi ülés napirendjén az üzemegészségügy helyzete szerepel. Áprilisban viszont kihelyezett ülést tartanak a Ferihegyi repülőtéren, ahol — ezúttal — a Malév lesz a házigazda. A májusi testületi ülés a műszaki fejlesztési program végrehajtását, a júniusi viszont a tömegpolitikai és a tisztségviselői oktatás tapasztalatait tárgyalja. A testületi ülésekről folyamatosan tudósítunk. A kv-ülés résztvevői Versenyfelhívás A hazai újítómozgalom és feltaláló tevékenység aktivizálására, a műszaki alkotó munka magasabb fokú társadalmi elismertetésének, továbbá a szellemi alkotások hatékony hasznosulásának elősegítésére az MSZMP Központi Bizottsága 1986. a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos novemberi állásfoglalásában meghatározott cselekvési programjának és irányelvének, továbbá az 1987. júliusi állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően az gazdasági hatékonyság növelése. A vetélkedő egyben a műszaki alkotási, innovációs, iparjogvédelmi és újítómozgalmi szervezési ismeretek és módszerek megismertetését és széles körű elterjesztését is hivatott szolgálni. A vetélkedő keretében megvalósuló versenyek során a műszaki, az innovációs, az iparjogvédelmi szakemberek saját ismereteik megméretésén túl lehetőséget kapnak egymás tevékenységének jobb megismerésére, tapasztalataik kicserélésére, a versenyeket szervező megyei és a versenyt támogató ágazati, társadalmi szervezetek pedig arra, hogy ezen keresztül is felmérjék és elősegítsék a területükön gazdálkodó szervezeteknek, mint a műszaki fejlesztés megvalósítása fő színterének aktivitását, az itt folyó, s a műszaki fejlesztést szolgáló szakmai tevékenység színvonalát. A versenyben részt venni kívánó szakembert munkáltatója nevezi. Nevezési díj: személyenként és kategóriánként: 700,5 Ft. Egy személyt csak egy kategóriába lehet nevezni. Nevezési határidő: 1988. február 1. A nevezési lapok a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál (SZBT-nél) vehetők át és oda is kell két példányban beküldeni a nevezési díj egyidejű befizetése mellett. Javasoljuk a vállalatok és egyéb gazdálkodó szervezetek vezetőinek, segítsék elő, hogy területükön minél nagyobb számban jelentkezzenek dolgozóik ezen vetélkedőre. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, a KISZ KB, a MTESZ, a minisztériumok (országos hatáskörű szervek), szövetkezeti érdekképviseleti szervek és a szakszervezetek megyei tanácsai támogatásával országos versenyt hirdet „ORSZÁGOS MŰSZAKI—IPARJOGVÉDELMI VETÉLKEDŐ" címmel. A vetélkedő célja: a műszaki szellemi alkotómunka kibontakoztatásának elősegítése, az alkotó erőfeszítéseknek a legfontosabb feladatokra való összpontosítása, az alkotókedv fellendítése, az újítások, találmányok megvalósításának, hasznosításának ösztönzése, mindezekkel a KÖZLEKEDÉS Beszámolnak a végzett munkáról a szakszervezeti szervek A szakszervezeti szervek beszámolási rendszerét a SZOT elnökség 1976. szeptember 27-i határozata szabályozta, ezt követően a KSZDSZ elnöksége 1977-ben foglalta össze a beszámolással kapcsolatos feladatokat szakmánk területén. A rendszeres beszámolási kötelezettséget a Magyar Szakszervezetek XXV. kongresszusán elfogadott Alapszabály írja elő. Az alapszervezetekben a nagyvállalati középszerveknél évenként egyszer átfogómódon számba kell venni a végzett munkát a vezető testületeknek és be kell számolni róla a szakszervezeti tagságnak. Különös jelentőséget ad a beszámolásnak, hogy ez évben a két kongresszus közötti időszak félidejéhez érkeztünk el. Ebben az évben várhatóan a harmadik negyedévben rendezzük meg a Központi Vezetőség kibővített ülését, amelyen — többek között a középszervi és az alapszervezeti beszámolók felhasználásával is — azSZDSZ XXXI kongresszusa óta végzett munkát értékelik. Azoknál az alapszervezeteknél és középszerveknél, amelyeknél valamilyen okból az elmúlt évben elmaradt a beszámolás, ott a választások óta végzett munkát kell ismertetni. Be kell mutatni, hogy az adott egységben eddig milyen eredményt értek el azSZDSZ XXXI. kongresszusa határozatainak és a helyi feladatoknak a végrehajtásában. Szakmánk területén a beszámolási rendszer évek óta jól szolgálja az egységes cselekvés és gondolkodás kialakítását, erősíti a dolgozók felelősségérzetét, növeli aktivitásukat, elősegíti a demokratikus jogok érvényesülését. Nélkülözhetetlen forrása a szakszervezeti mozgalom fejlesztésének. A beszámoló értekezletek alkalmat adnak arra, hogy demokratikus légkörben, nyílt vitában — főleg a vitatott kérdésekben — egységes álláspont kialakításával szilárdabbá váljék a kollektívák belső kapcsolata, eszmei, politikai, cselekvési egysége. Számadásra kötelezik a választott testületeket, a bizalmiakat, a főbizalmiakat a végzett munkájukról, másrészt biztosítják a tagság, a szakszervezeti csoportok tagjai demokratikus jogainak érvényesülését. A tagság a saját tapasztalatai alapján minősíteni, ellenőrizni tudja a végzett szakszervezeti tevékenységet. Segítik feltárni a végrehajtás problémáit és egyben hatást gyakorolnak a munka továbbfejlesztésére. A beszámolók az alapszervezetek, a középirányító szervek és a központi vezető szerveink, illetve tagjai ismeretének bővítését jelentősen elősegítik. Az alapszervezetek munkájának megítélése alkalmat ad arra is, hogy a központi vezető és a középirányító szervek érzékeljék, milyen hatékonysággal dolgoztak mennyire ,segítették az alapszervezetek önállóságának kibontakozását. Ezért indokolt, hogy a közvetlen felsőbb szervek, testületek tevékenysége is tükröződjék a beszámolókban. A végzett szakszervezeti munkát értékelő és az 1988. évi feladatokat meghatározó beszámoló értekezleteket ez évben január 1. és május 31-e között rendezik meg alapszervezeteink, nagyvállalati középszerveink. A beszámolás csoportszintű taggyűléseken kezdődik és vállalati szintű bizalmi testületi ülésen, kisebb taglétszám esetén összevont taggyűlésen fejeződik be. A megjelölt négy hónap elegendő időt ad a különböző szunitű beszámoló értekezletek megrendezésére, amelyek döntő többségét a jelen félévre szóló munkatervekben már megtervezték. Mégis indokolt az éves beszámoló értekezletek előkészítésére az alapszervezetek vezetőségének programot összeállítani a legfontosabb tenni- és tudnivalókról. A programok összeállítása során ügyelni kell a beszámolás időrendi sorrendjére, ezen belül, hogy az egyes beszámolási lépcsők között legyen elegendő idő a felkészülésre. Minden ilyen program egy példányát a közvetlen felettes szakszervezeti szervhez szükséges eljuttatni, hogy gondoskodni tudjon az éves beszámolási munka segítéséről, a hatáskörébe tartozó területen. Az alapszervezetekben végzett munkáról szóló beszámoló nehéz, felelősségteljes feladat, ugyanis nemcsak összegezni és bemutatni, hanem értékelni és minősíteni is kell a végzett munkát. Az értékelésnél a viszonyítás alapja lehet egy korábbi időszak, egy vagy több év munkája. Ezzel alapvetően a végzett munka mennyiségére lehet választ adni. Lehet viszonyítani a munkát a munkaprogramhoz és a munkatervhez. Ezzel az összehasonlítással a munka tervszerűségét, célirányosságát és szervezettségét lehet értékelni. A végzett munka valóságos és objektív értékeléséhez azt szükséges vizsgálni, hogy a beszámolási időszakban az adott szervezet azt tette-e, amit azon a szinten és funkcióban tennie kellett. Úgy végezte-e feladatát, ahogyan a jelenlegi igények és az adott körülmények között elvárható. Azt kell meghatározni, hogy mi az, amivel az adott helyen hozzájárultak az eredményekhez és mi az, amivel még adósak maradtak, amit ez évben hatékonyabban kell elvégezni. Más szóval a munka megítélésénél vizsgálni kell, hogy az adott szakszervezeti szerv mivel, hogyan segíti elő, hogy a hatáskörébe tartozó szakszervezeti szervek jobban, az igényeknek megfelelő színvonalon végezzék munkájukat. A beszámolók vessenek fel kérdéseket a gondolatok, elképzelések megvalósítását gátló és elősegítő tényezőket egyaránt. Lehetőség szerint a beszámolók ajánljanak alternatívákat és ennek megfelelően a beszámoló értekezletek foglaljanak állást a soron következő szakszervezeti feladatokról. Felelősségteljes feladatot jelent az alapszervezetek, a testületek, az szaktitkárok, főbizalmiak, bizalmaik, függetlenítettek munkájának, a beszámoló értekezletek előtt történő értékelése, minősítése. E feladat kapcsán a testületek a vezetők munkáját megismerve, segítő szándékkal feltárva a meglevő hiányosságokat, elismerve az eredményeket, a munkavégzés továbbfejlesztéséhez kell megfelelő ösztönzést adni. A főbizalmiak, a szakszervezeti bizottságok beszámolójának sikerét a csoport szintű taggyűléseken kell megalapozni. Ezért az előkészítés során figyelmet kell fordítani a bizalmiak beszámolója elkészítésének segítésére. Fontos követelmény, hogy az éves beszámolás megfelelő nyilvánosságot kapjon. Szükséges, hogy a felmerült javaslatok, észrevételek megválaszolásra kerüljenek és a lehetőségek keretein belül az illetékesek intézkedjenek a végrehajtásukról. Burger Péter Nőfelelősök tanácskozása Országos értekezletet rendezett a KV Nőbizottsága a nagyvállalati nőfelelősök részére. Az értekezlet célja a friss információk cseréje, a felvetődött kérdések megvitatása, az együttgondolkodás megteremtése az együttes cselekvés érdekében. A továbbképzés jelleggel megszervezett találkozó első napirendjeként Hegyi Kálmán, központi vezetőségünk titkára szólít a gazdasági kibontakozás segítésének szakszervezeti feladatairól. A gondolkodásra késztető előadás megnyitotta a kérdések zsilipjét, melynek középpontjába a szakszervezet érdekvédelmi szerepe került, így felvetődött, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos feszültségek oldására mennyire készül fel a szakszervezet, tud-e orientálni más szakma felé? Ideológiai életünk, valamint a szakszervezeti nyilvánosság kérdései is jelentkeztek. Hiányolták a hozzászólók, hogy sokszor a szakszervezet nem elég őszinte, az aktivista nem tudja meggyőzni társait, mert ő maga sem elég tájékozott. Példaként említették a szóbeszéd tárgyaként szereplő nyugdíjkorhatár-emelés és a foglalkoztatási gondok ellentmondását, valamint a bérbruttósítás kérdését, mely utóbbival kapcsolatban rendkívül későinektartották a vonatkozórendeletek megjelenését. Több hozzászóló foglalkozott a család védelmével. Úgy vélték, a család van a legnagyobb veszélyben, amikor kényszerítő erővel hat a megélhetés miatt a női munkavállallás és sok esetben nincs meg a választás lehetősége sem egy rugalmasabb, a pillanatnyi élethelyzetet jobban figyelembe vevő munkarendre. A jövedelemszabályozás, a személyi jövedelemadó-rendszer, a bérbruttósítás szakszervezeti feladataikerültek a továbbiakban napirendre. Hauzer József és dr. Szabó Erzsébet, a bv közgazdasági osztálya munkatársai előadásában. A véleményekben megfogalmazódott, hogy a jövő évi szabályozás sok vállalatunkat hozza nehéz helyzetbe. A kérdések többek között a részmunkaidős és nyugdíjas dolgozók bérének bruttósításával, a vállalati gazdasági munkaközöségük sorsával, egy átfogó bérreform szükségességével foglalkoztak. A nőpolitikai munka időszerű kérdései, feladatai fogalmazódtak meg Gergely Zoltánnénak, akv nőbizottsága vezetőjének előadásában. Az érdekvédelmi feladatok első vonalában álló kérdésekről, a szakmai tapasztalatokról, a női foglalkoztatásról, szakképzésről, bérezésről kiemelten szólít az előadó. E feladatok folyamatos elemzést, értékelést, odafigyelést követelnek meg a jövőben is a testületektől, a nőbizottságoktól. Nagy hangsúlyt kaptak a népesedéspolitika, családvédelem, nevelő munka kérdései és szakszervezeti feladatai is az értekezleten. A nap mérlege: érdeklődést és felelősséget tükröző vélemények, sok információ, őszinte, nyílt hangvétel, érzelmektől is átfűtött hang, s az a hit, hogy a gondok ellen és ellenére is tenni akarunk. Gergely Zoltánné 1988. JANUAR Irunk krónikát A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága krónikaíró pályázatot hirdet üzemünk, munkahelyünk élete 1987- ben címmel. A pályázaton részt vehetnek bármely ígyár, üzem,gyáregység, intézmény és vállalat dolgozói. Pályázni lehet az üzem, a munkahely egészét, vagy annak kisebb egységét bemutató munkákkal. A pályamunkák tárják fel azokat a legfontosabb gazdasági, mozgalmi, politikai feladatokat, amelyek megvalósításához a munkahely közösségének alapvető érdeke fűződik. A krónikák dolgozzák fel, hogyan sikerült ezeket a feladatokat teljesíteni, illetve ha nem sikerült, mi volt a gondok oka. Az írások számoljanak be arról, melyek voltak a dolgozók számára a legfontosabb munkahelyi események. Saját egyéni érdekeik menynyiben estek egybe a munkahelyek egészének érdekeivel, vagy tértek el attól. A pályamunkák hitelesen mutassák be az eredményeket, a pozitív vonásokat és gondokait egyaránt. Kerüljék a sablonokat, az adatok halmozását, törekedjenek a közérthetőségre. A pályamunkák terjedelme egész üzem, vagy nagyobb üzemegység esetében legfeljebb 50 oldal, kisebb közösségek esetében legfeljebb 20 oldal lehet. A munkáknak tartalmazniok kell az illető üzem, üzemrészközösség pontos megjelölését, rövid bemutatását is. A pályaműveket két példányban, 1988. április 30-ig kell eljuttatni a Hazafias Népfront budapesti szervezeteihez. Az értékelés és eredményhirdetés várhatóan ősszel lesz.