Közlekedés, 1989 (79. évfolyam, 2-12. szám)

1989-02-01 / 2. szám

1989. FEBRUÁR KÖZLEKEDÉS Országos titkári értekezlet Derzsi András az átszervezésről és az együttműködésről (Folytatás a 2. oldalról) pedig a 65-35 százalékos arány 55, a 70-30 százalékos arány viszont 215 szavazatot kapott, így többségi alapon ezt a javaslatot fogadták el erre az évre az országos tit­kári értekezlet résztvevői. Miniszteri tájékoztató A tanácskozás ezt követően Derzsi András közlekedési, hír­közlési és építésügyi miniszter tájékoztatójával folytatódott. Mint ismeretes, az Országgyű­lés decemberi döntése értel­mében a két minisztérium és a Magyar Posta összevonásá­val, január 2-a óta működik az új tárca. Az új miniszter előadói beszédében hangsú­lyozta, hogy most folyik a vi­tás kérdések lezárása és a feladatok véglegesítése, de a teljes körű átszervezés március 30-ig mindenképpen befejező­dik. Az új tárca funkcionális minisztérium lesz, amely erő­teljesebben kívánja az ágazati érdekeket képviselni a kor­mányzati munkában. Az össze­vonás előnyeit kihasználva, csökkentik a tárcán belüli, de az ágazatonkénti döntési szin­teket is. Három ún. blokkra épül az új minisztérium működési me­chanizmusa. A termelő-infra­strukturális, közgazdasági és igazgatási blokkot Udvari László államtitkár felügyeli (életrajzát a 8. oldalon közöl­jük — A szerk.), aki a közle­kedési szakma régi ismerője. Az építészeti és építésügyi blokkot a február 24-én kine­vezett Baráth Etele államtitkár felügyeli. A harmadik, ún. mű­szaki fejlesztési blokk vi­szont mindhárom ágazat mű­szaki fejlesztésével foglalkozik majd. Folyik a hatáskörök át­tekintése és ott, ahol feles­legesnek ítélik az államigaz­gatási irányítást, mindenkép­pen megszüntetik. Az év végé­ig próbaidős az új minisztéri­um és ennek megfelelően de­cemberben kerül a Miniszter­­tanács elé az átszervezés ta­pasztalatait értékelő beszámo­ló. A tájékoztatót követően Szendrei Péter, a Balaton Vo­lán tiszb-titkára élve a kérde­zés lehetőségével, elmondta, hogy az országos titkári érte­kezlet valamennyi résztvevője örül annak, hogy az új minisz­ter elfoglaltsága ellenére részt vesz a tanácskozáson. Mert elődje, az akkori közlekedési miniszter a XXXI. kongresszu­sunkat követően egyetlenegy RSZDSZ-fórumon sem vett részt. Pedig ez a szakma több figyelmet érdemel - összeg­zett az ajkai titkár. Derzsi András a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a közismert nyugdíjkorhatár csök­kentése ma is napirenden van, de még nem született döntés. Az ugyancsak évek óta napi­renden lévő járműpark kérdé­sét az első félévben ismételten áttekinti a tárca vezetése, mert a tömegközlekedésben alapkérdésnek tekinti. Végeze­tül kinyilvánította együttmű­ködési készségét, amelynek el­ső megnyilvánulása a mostani párbeszéd. Papp Béla a minisztériumi átszervezésről elmondotta, hogy szakszervezetünknek alap­vető érdeke a termelő-infra­struktúra bővítésének­ támoga­tása, hiszen ez új munkahe­lyek létesítését jelentheti szá­munkra. Örömmel nyugtázta, hogy a minisztérium átszerve­zése ellenére az új miniszté­rium és szakszervezeti szövet­ségünk kapcsolati rendszere változatlan marad. A vállalati önállóság növelésével viszont a vállalati szférába kerül át az érdekképviseleti ütközés. A szakma erkölcsi és anyagi megbecsülésének helyreállítá­sa azonban mindannyiunk kö­zös ügye. Az országos titkári értekez­let - egy nappal a tervezett­nél korábban - az idei SZOT- beutalók elosztásával és a szakszervezeti tisztségviselők, valamint függetlenített dolgo­zók üdülési igényeinek elbírá­lásával zárult. Eszerint a füg­getlenített tisztségviselők kérel­mét és hozzájárulásának mér­tékét a jövőben saját alap­szervezete bírálja el. Az országos titkári értekez­let dokumentumait következő, márciusi számunk mellékleté­ben teljes terjedelemben kö­zöljük. Fotó: Tóth Béla Kiss Pál Derzsi András 3 Programnyilatkozat szakszervezetünk célkitűzéseiről és mozgalompolitikai elveiről A Közlekedési Szakszerve­zetek Szövetsége (továbbiak­ban: KSZSZ) a közlekedés­ben és annak tevékenységé­hez kapcsolódó vállalatok és intézmények munkavállalói érdekeinek védelmére létre­hozott önálló és független szakszervezet. Céljainak megvalósítására, erejének fokozására — szu­verenitása megtartásával — csatlakozik a Szakszervezetek Demokratikus Országos Szö­vetségéhez. Alapvető célkitűzése: — a szervezkedési körébe tartozó dolgozók munkaviszo­nyához, munkavégzéséhez, élet- és munkakörülményei­hez kapcsolódó érdekek kép­viselete, védelme, érvényre juttatása, ezekben a társa­dalmi igazságosság érvényesí­tése, a tagjai társadalmi elis­mertségének helyreállítása, hogy a végzett munkájuknak megfelelő helyet foglalják el a népgazdaság más ágaza­tai sorában és a végzett munkájuk értékének megfele­lő díjazásban részesüljenek. — elősegíteni, hogy tag­sága egészét, vagy egyes ré­tegeit érintő szociális intéz­kedések minél teljesebben a szociálpolitika elveinek meg­felelően valósuljanak meg. — a szakszervezeti tagság társadalmi közérzetét korunk és országunk fejlettségének megfelelő, elvárható szintre emelése erősítse az emberi értékek megbecsülését, az ál­talános és szakmai tudás gyarapításának igényét, — kialakítsa és erősítse az egymás közötti szolidaritást, — védje és bővítse a KSZSZ közös és oszthatatlan vagyonát, ennek megfelelően gazdálkodjon a tagdíjbevéte­lekkel. A szövetséget az alap- és középszervek tagozatokba tö­mörülve — mely tagozatok tagszervezetté válhatnak — alkotják. A KSZSZ tagozatai a tagság önszerveződése út­ján a vállalati, intézményi önálló szervezetekből jönnek létre, alulról történő építke­zéssel. A szerveződés alapja, hogy a szövetség tagjai ön­kéntes egyezségre lépnek közös és sajátos céljaik meg­valósítására, érdekeik haté­konyabb védelmére, az egy­ség és az ebben rejlő erő biztosítására. A szövetség nyitott. Tagja lehet és önkéntesen csatla­kozhat hozzá minden olyan szakszervezeti szervezet és dolgozó, amely, illetve, aki a szövetség céljaival azonosul, szervezeti rendjét, a működé­sére vonatkozó szabályokat elfogadja, aktívan közremű­ködik céljai megvalósításá­ban, valamint kölcsönös el­határozás alapján eldöntött mértékű anyagi hozzájárulás­sal támogatja. A szövetség szervezetei önállóak, önállóságuk a tagság érdekvédelme kérdé­seiben teljes, tőlük jog- és hatáskört felettes szervek, testületek el nem vonhatnak. Az önállóság kinyilvánítása magába foglalja az érintett testületek, tisztségviselők fe­lelősségét is. A fontos ér­dekvédelmi kérdések megol­dása érdekében végső eset­ben szükséges a szervezet egy részének, vagy egészének egységét és cselekvő támoga­tását­­ kinyilvánítani. Ilyen esetekben a tagság érdekeit megjelenítő választott képvi­selők, tisztségviselők teljes egyetértésre jutnak a cél meghatározásában, a meg­valósításhoz szükséges ma­gatartásban, módszerben, el­fogadják és azt tudatosan támogatják. Egyes esetekben a döntés­ben érdektelen, vagy ellen­­érdekelt szervezetek saját ér­dekeik pillanatnyi háttérbe szorításával támogatják más szervezetek érdekérvényesítő törekvéseit, azaz szolidárisak vele. A tagsági akarat kifejezé­sére, az ellenőrzés közvetlen megvalósítása érdekében a vezető testületek összetételé­ben a képviseleti elv az ál­talános. A szövetség működése min­den szinten és minden tevé­kenységében nyílt. A szán­dékok, a cselekvések nyilvá­nosságot kapnak, ellenőriz­hetőek és biztosítva van a véleménynyilvánítás, a bele­szólás joga és lehetősége. A KSZSZ az érdekérvénye­sítésben a maximális esély­­egyenlőségre törekszik. A KSZSZ kinyilvánítja készségét kapcsolatok kialakítására és tartására minden olyan szer­vezettel, intézménnyel, sze­méllyel, amely, illetve aki se­gítséget nyújt a tagsága ér­dekeinek feltárásához, a munkavállalói érdekek haté­konyabb érvényesítéséhez. Irányukban kölcsönös megál­lapodás alapján kötelezettsé­geket vállal. A KSZSZ kapcsolati rend­szerét a tagság érdekeinek érvényesítése, a működéshez szükséges információk intéz­ményes biztosítása és környe­zeti befolyásának növekedé­se által meghatározottan működteti. Kapcsolati rendsze­rében csak az egyenjogú partneri viszony, az önálló és független véleményalakítás, véleménynyilvánítás lehetősé­gét, a kölcsönös tolerancia igényét veszi alapul. Kapcso­lataiban erős, felkészült és alkuképes pozícióra törekszik, önálló véleményalkotásá­hoz és annak képviseletéhez szükséges információkat el­sősorban a munkakapcsolati és a nyilvános információkra építi, amelyeket saját belső információival és elemzésé­vel gazdagít, tesz teljesebbé. A hivatalos információk át­vételére és a tagság véle­ményét tükröző információk kölcsönös cseréjére a partner­szerveivel — szükség szerint — megállapodik. Kapcsolati rendszerében továbbra is igényli és hasz­nosítani kívánja azokat a szakértői egyeztetéseket, vé­leménycseréket, amelyeket a korábbi szakágazati munka­­bizottságok tettek lehetővé. Ezeket az érdekegyeztetés előzetes formáinak és a tel­­­jesebb érdekfeltárás lehető­ségének tekinti. Társadalmi kapcsolataiban a szövetség érdekei figyelembevételével, azok szélesítésére törekszik, a társadalom és a gazdaság fejlődését célzó és szolgáló más politikai, társadalmi, ér­­d­ekképviseleti szervekkel és szervezetekkel. E kapcsolatai­ban a folyamatosság és az akcióra való együttműködés formái szükségszerűen van­nak jelen. A KSZSZ külső kapcsolati rendszerében meghatározó módszer a személyes képvise­let és munkakapcsolat. A KSZSZ státusának dek­larálására, valamint szervező­désére, a tagság feltételeire alapszabályt alkot. A szerve­zeti felépítést, valamint an­nak jog- és hatásköreit a szövetség szervezeti és műkö­­dési szabályzata rögzíti. Mit akar a közlekedési szakszervezet? Támogatjuk azokat a tö­rekvéseket, amelyek a legki­sebb áldozatvállalással vezet­nek ki a társadalmi, gazda­sági válságból. Átérezve fe­lelősségünket az életkörülmé­nyek további romlásának megállításában: — Tiltakozunk a kormány egyoldalú árpolitikája ellen! — Követeljük az esély­egyenlőség elvén alapuló szociálpolitikát! — Követeljük a törvényes munkaidő alatt keresett jö­vedelemből tisztességes meg­élhetés biztosítását! Követeljük az infláció terheinek bér- és szociálpoli­tikai intézkedésekkel történő ellensúlyozását! — Követeljük a szolidari­tási sztrájk engedélyezését! Szakmánkat érintően köve­teljük: a 40 órás munkahét azon­nali és teljes körű bevezeté­sét is. Szükségesnek tartjuk: — a közlekedésben dolgo­zók jövedelmi helyzetének javítását, a közszolgáltatás területén és a révészek szá­mára a kedvezményezett bér­­fejlesztés lehetőségét, — a mértéktelen túlfoglal­koztatás csökkentését, — a gépjárművezetők által kényszerűen vállalt túlórák pótlékolt elszámolását, — a gépjárművezetők for­galmi juttatásának valameny­­nyi megyeszékhelyre való ki­­terjesztését, — a személyi jövedelem­­adó mértékeinek csökkenté­sét, a forgalmi juttatás és túlórapótlék adómentességét, az autójavító ipar mű­ködési feltételeinek javítását, — a közlekedésigazgatás­ban (felügyelet, ATI, vizsga­­bizottság) dolgozók bérezésé­nek felülvizsgálatát. Ismételten kezdeményezzük és támogatjuk: — az autóbuszvezetők és a folyami fedélzeti dolgozók nyugdíjkorkedvezményének el­ismerését, — a gépjárművezetők ve­zetési idejének csökkentését. A Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége Országos Titkári Értekezlete

Next