Közlekedéstudományi Szemle, 1951 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1951 / 8. szám - Faragó Ferenc - Kovács László: A vasúti járműpark munkájának tervezése
A vasúti járműpark munkájának tervezése FARAGÓ FERENC— KOVÁCS LÁSZLÓ Az 1951. évi közlekedési tervek különböző részlettervekből álltak, nevezetesen: beruházási-, műszaki fejlesztési-, teljesítményi-, felújítási és fenntartási-, anyag-, munkaügyi, önköltségi, valamint pénzügyi tervből. A műszaki fejlesztési tervben a legfontosabb szerepet a műszaki gazdasági mutatók képviselték, amely műszaki gazdasági mutatókban egyes, a közlekedési ágra nézve legfontosabb és legnagyobb jelentőségű feladatokat számszerűen oly módon határozták meg, hogy az egyes tényezők megváltoztatásából következtettünk a megkívánt műszaki fejlesztés 1951. évben elérendő színvonalára. Az 1951. évi tervekben azonban nem találjuk meg annak a számítását, hogy a rendelkezésünkre álló járműpark — vonó, illetve vontatott járművek — biztosítani tudják-e az 1951. évre megtervezett teljesítményt. Ily módon tehát tervezésünk azt a mulasztást követte el, hogy a tervfeladatokon belül nem vizsgálta meg, hogy biztosított-e a teljesítmény eléréséhez szükséges járműállomány, vagy pedig a beruházási tervvel kapcsolatosan előállhatott volna az is, hogy olyan járművek beruházását irányozzuk elő 1951-re, amleyek beszerzése nélkül is teljesíthető lett volna a tervünk. Az ötéves terv soron lévő feladatai törvényszerű sorrendiséget kívánnak meg tőlünk a beruházások tervezésében és parancsolólag előírják, hogy a felesleges beruházásokat kerüljük, illetőleg a beruházások elmaradása következtében előálló megtakarításokat a népgazdaság más területén használjuk fel. Ezek a szempontok vezettek bennünket arra, hogy megvizsgáljuk a különböző közlekedési ágak rendelkezésre álló járműpark-kapacitását, illetőleg, hogy számítási módszert dolgozzunk ki arra nézve, miképpen is tudnak matematikai és műszaki megfontolások alapján a járműpark állagából, a különböző műszaki fejlesztési és kihasználtsági mutatók felhasználásával egy-egy közlekedési ág áru-, illetve személyszállítási kapacitását felmérni. Számítási módszerünk kidolgozásánál figyelembe vettük a Szovjetunió tervezési gyakorlatát. Ezen tervezési módszerrel a közlekedési ágak áru- és személyszállítási kapacitásán kívül kiszámíthatjuk a gördülőanyag szükségletet, amely számítás azután a beruházási terv döntő műszaki indokolását is adja. A számítási módszert valamennyi közlekedési ágnál elvégeztük, illetőleg a számítási módszer alapjait lefektettük. Az alábbi ismertetés során elsősorban a közlekedés szempontjából legnagyobb jelentőséggel bíró és legnagyobb volument jelentő vasúti áru- és személyszállítási kapacitás tervezési módszerét kívánjuk tárgyalni. Se A közlekedés feladata, hogy a népgazdaság termelési tevékenységének ellátása érdekében a különböző nyersanyagokat, félgyártmányokat, árucikkeket a termelő helyről a felhasználás helyére elszállítsa. Ezen szállítási feladatokon belül a nagyobb szállítási távolságú, nagyobb volumenű cikkek szállítása képezi elsősorban a vasúti áruszállítás feladatát. Az áruszállításon túlmenően a vasúti közlekedés feladata a személyszállítási forgalom lebonyolítása. A személyszállítási feladatok annak következtében merülnek fel, hogy a dolgozók egyrésze nem a lakóhelyén végzi termelő munkáját, másrészről az üdültetések, hivatalos utazások, más kulturális, illetőleg szociális igények is megkívánják a szervezett személyszállítás lebonyolítását. A vasúti közlekedés ezen kétirányú tevékenységének következtében a járműpark kapacitásának, illetőleg a szükséges járműállomány megállapításának módszere is szétválasztandó külön áruszállításra és külön személyszállításra. Ezen túlmenően a kapacitás-számítás több lépcsőben készül, nevezetesen a személyszállítást különválasztjuk elővárosi és távolsági vasúti közlekedésre; megállapítjuk a személyszállítás mozdonyszükségletét, továbbá az áruszállítás mozdonyszükségletét, majd ezen két érték összegezéséből meghatározható, hogy a tervidőszakban van-e szükség és milyen mérvben mozdonybeszerzésre. A tervezésnek fentiekben ismertetett általános felépítését az I. tábla mutatja. A táblából kivehetően az áruszállítás volumenéből levezethetjük a teherkocsi kapacitást és szükségletet. A személyszállításnál távolsági és elővárosi bontásban külön-külön határozzuk meg a kapacitást és a kocsiszükségletet. Jelen tanulmányunk során részletesen csak a vasúti áruszállítás és a vonóerőszükséglet számítására térünk ki. A személyszállítás kocsiszükségletének meghatározását csak nagyvonásokban — a vonóerő számításához szükséges mértékben — ismertetjük. Az áru- és személyszállítás mozdonyszükségletének összegéből állapítandó meg, hogy a tervezett időpontban új mozdonyok beszerzésére van-e szükség, vagy pedig mozdonyfelesleggel számolhatunk.