Közlekedéstudományi Szemle, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1953 / 4. szám - AZ ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI EGYETEM ÚT-, VASÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI TANSZÉKÉNEK KÖZLEMÉNYEI - Győrffy Gyula: Az újjáépített Petőfi-híd jelentősége Budapest forgalmában

kor a Margit-hídé 30%, a Lánchídé pedig 19,5% (Dr. Széchy Károly: Az újabb stockholmi hidak és a stockholmi gyorsvasút ; Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés 1950. július)]. Ez természetes is, hiszen az egyre növekvő forgalom mellett a Szabadság-hídon bonyoló­dott le az a forgalom is, mely a pesti és a budai városrészeknek a hídtól jóval délebbre eső részei között állott fenn, t. i. az, melyet ma a felépült Petőfi híd bonyolít le. Egy 1950 tavaszán végzett forgalomszám­lálás rendelkezésre álló adatai szerint a Szabad­ság-hídon naponta 13 — 14000 különböző jármű haladt keresztül. Az akkori hidak forgalmával való összehasonlításul a 3. ábra szolgál, mely az 1950 március 17-én a közúti hidakon tartott forgalomszámlálás adatait tartalmazza száza­lékos feldolgozásban. Az aznapi összforgalmat 100%-nak véve, mutatja az ábra az egyes hidak forgalmát s ezenfelül érzékelteti, hogy az egyes hidakon belül milyen százalékos arányú volt a forgalom eloszlása járműnemenként. Az új Petőfi-híd megépítése előtt a meglévő öt közúti Duna-híd közül csak három hídon volt közúti villamosvasúti közlekedés: a Sztá­­lin-hídon, a Margit-hídon és a Szabadság-hídon. A Sztálin-híd utasforgalma elenyésző volt a másik két híd utasforgalmával szemben. Az 1951 szeptember 21-én tartott általános utas­számlálás adatai szerint a Szabadság-hídon — Fővárosi Villamosvasút üzemkezdetétől üzem­­zárlatáig — átutazott utasok száma mindkét irányban együtt közel 200 000 fő. A híd pesti hídfőjének keresztmetszetében meg is haladta ezt a számot (205 100). Ha ezt összevetjük a­ főváros legjobban túlterhelt villamosvonalai­nak ugyanakkor megállapított utasforgal­mával, azt látjuk, hogy a Nagykörút Rákóczi­ út előtti keresztmetszetében megszámlált 217 700 utas tömege alig múlja felül a Szabadság­­hídra irányuló utasok tömegét. Az előttünk álló konkrét példák elénk vetítik a Szabadság­had tehermentesítésének, az új déli híd megépí­tésének szükségességét s a következőkben látni fogjuk, hogy a felépített s a forgalomnak át­adott Petőfi-híd be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Az új hidat 1950-ben kezdték el építeni. A háborúban történt felrobbantása után kb. 27%-ban maradt épen s a roncskiemelések után úgy találták, hogy 3 800 tonna vas fel­használható lesz, tehát a régi vasmennyiség 70%-a elpusztult. A híd ugyanolyan hosszú, mint elődje (a régi helyén épült), folytatóla­gos rácsos gerendahíd régi nyílásbeosztással, de kiszélesített útpályával, mindkét oldalon egyirányú kerékpárúttal. A budai oldal hídlejárója az eredeti megoldás­sal azonos, (nem teljes lóhere), de a hídlejáró végén — tőle délre — helyezték el két nagy­körúti villamosviszonylat hurokalakú vég­állomását. A régi — pesti hídfeljáróban kikép­zett — végállomást megszüntették, ezért volt szükséges a nem átmenő jellegű villamos­­járatok részére a budai oldalon gondoskodni végállomásról. A pesti feljáró a régihez képest teljesen megváltozott. A régi híd forgalomelszívó hatását oly nagyon lerontó nagyemelkedésű feljárót módosították. A hídtengely folytatásában ki­építették a feljárót a Mester­ utcáig, ami ugyan városképi szempontból nem túl szerencsés, viszont a hídforgalom szempontjából elenged­hetetlenül szükséges volt. Ezzel a megoldással, a hídfeljáró meghosszabbításával, s a híd pályaszintjének csekély süllyesztésével a régi 3,00 %-os emelkedőt le tudták csökkenteni 2,50 %-ra, ami aránytalanul nagymértékben érezteti hatását a híd forgalmára nézve. A Nagy­körút közúti pályáját tulajdonképpen a híd­feljáró kettéosztja két 6 m széles egyirányú útpályára (4. ábra). A régi hídfeljáró karéjait megtartották a hídra fel-, illetve a hídról leka­nyarodó forgalom számára, a kritikus — kis­­sugarú — íveken is javítottak sugaruk meg­növelésével. A villamosvasútnak a hídfő előtt megállói vannak, melyek levezetőlépcsők segít­ségével jó összeköttetésben állnak a dunaparti sebesvasút-jellegű közúti villamosnak (2-es) a hídfeljáró alatt kiépített jóteljesítőképességű középperonos végállomásával, valamint a csepeli gyorsvasút Boráros-téri végállomásával. A pesti hídfeljáró kiépítésével kapcsolatban átrendezték a Boráros-teret is. A pestszent­­erzsébeti és nagy­vásártelepi villamosjáratok hurokalakú végállomása körül körforgalmat épít

Next