Közlekedéstudományi Szemle, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1953 / 4. szám - AZ ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI EGYETEM ÚT-, VASÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI TANSZÉKÉNEK KÖZLEMÉNYEI - Győrffy Gyula: Az újjáépített Petőfi-híd jelentősége Budapest forgalmában

Láthatjuk a százalékos kimutatásból is, hogy az összes híd forgalmának csak 13,1 %-a jutott a Boráros-téri hídra s a Szabadság híd (azelőtt Ferencz József-híd) forgalma is felülmúlta azt. Ha a már többízben említett hátrányok nem állottak volna fenn, a Boráros-téri híd forgalma még a délbudai részek laza beépített­sége ellenére is — minden valószínűség szerint — felülmúlta volna a Szabadság-híd forgalmát s előkelőbb helyet foglalt volna el forgalomsűrűség szempontjából a budapesti hidak között. A háborúban felrobbantott hidak miatt meg­bénult az összeköttetés Pest és Buda között s a hídroncsokra épített ideiglenes alkotmányo­kon meginduló forgalom a megtépázott ország élniakarását hirdetve, kezdete volt egy foko­zatosan kibontakozó fellendülésnek, mely nap­jainkban gépjárműparkunknak a háború előtti­vel szembeni sokszoros megnövekedését jelen­tette. A Szabadság-híd és a Boráros-téri híd roncsain felépített provizórium napi jármű­­forgalma 1945. évi júliusi megfigyelések szerint: Boráros-téri hídprovizórium ........ 1080 jármű Szabadság-hídprovizórium ......... 1587 jármű Az újrafelépített Szabadság-híd forgalma állandóan növekedett s forgalomszámlálási ada­tok alapján megállapítható, hogy forgalma majdnem elérte teljesítőképessége felső határát ,kihasználási foka: 96% volt, ugyanakkor, ami­ 50,5%Ж 2. ábra. Az 1938 39. év­i forgalomszámlálás grafikonja 1. kép. A Boráros-téri híd budai hídfeljárója 2. kép. A Boráros-téri híd pesti hídfeljárója

Next