Közlekedéstudományi Szemle, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 4. szám - AZ ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI EGYETEM ÚT-, VASÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI TANSZÉKÉNEK KÖZLEMÉNYEI - Győrffy Gyula: Az újjáépített Petőfi-híd jelentősége Budapest forgalmában
tettek ki, mely állítólag ideiglenes jellegű s végleges terv szerinti átépítésére a soroksári úti villamosvágányoknak a Duna felőli oldalra való szélső fekvésbe helyezésekor a közeljövőben kerül sor. Ez örvendetes dolog lenne, mert a pestszenterzsébeti villamosok, a csepeli gyorsvasút, valamint a dunaparti villamos hatalmas tömegekben áramló utasai kénytelenek szintben keresztezni a girotoire legforgalmasabb ágát, a közúti járművek pedig a villamosokat mindkét irányban. Mindenesetre a régi Boráros-téri rendezésnél a lehetőségekhez képest többet nyújt s mind forgalmi, mind baleseti szempontból jobb megoldást jelent. A gyalogosközlekedés egy részének biztonságos lebonyolítása érdekében a meglévő aluljárórendszert kibővítették és kapcsolatot létesítettek a gyalogaluljáró és a híd között is. Az új hídnak a forgalom számára való átadásakor lényeges új közlekedésrendészeti szabályokat léptettek életbe. Leglényegesebb a Szabadság-hídra vonatkozó forgalomkorlátozás, mely szerint a hídon 3 500 kg-nál nagyobb összsúlyú teherautók, továbbá lovaskocsik, kézikocsik és kerékpárok közlekedése 6—21 óráig tilos. Ezzel a radikális rendelkezéssel elérték azt, hogy a Dél-Buda—Dél-Pest közötti számottevő tehergépjármű forgalom csakis a Petőfihidat használhatja, s az ily módon mesterségesen előidézett kényszerhelyzettel elősegítették a túlterhelt Szabadság-híd tehermentesítését. Ha elgondoljuk még azt, hogy a Margithídtól délre nincsen olyan híd, melyet napközben a nehéz tehergépjárművek igénybe vehetnek, megértjük, hogy milyen nagy szerep jut az újjáépített Petőfi-hídnak az épülő főváros forgalmának lebonyolításában. A forgalombaadással kapcsolatban új viszonylatokat létesítettek a tömegközlekedési járműveknél, (5. ábra) így a 4-es jelzésű villamosjárat a Móricz Zsigmondkörtér s Margit-híd budai hídfő között, 6-os jelzésű villamosjárat a Petőfi-híd budai hídfő s Moszkva-tér között, 66-os jelzésű villamosjárat a Petőfi-híd budai hídfő s Nagyszombat utca között, 20-as jelzésű villamosjárat a Mester utca Nagykörút sarok és Népliget között, 45-ös jelzésű autóbuszjárat a Moszkva-tér Móricz Zsigmond körtér között közlekedik. A híddal kapcsolatos a 22-es villamosjárat útjának megrövidítése, a Lónyay-utcai villamos felszámolása is. A forgalom megjavítása érdekében rendelték el a hidat és a belvárost összekötő két párhuzamos utca (Lónyay-utca és Báday-utca) egyirányúsítását is. A Lónyayutca a belváros felé, a Ráday utca pedig a belváros felől a Boráros tér irányában egyirányú. Az új híd megnyitása robbanásszerűen javított a forgalmon, a vártnál is nagyobb mértékben tehermentesítette a Szabadság-hidat. A pesti oldal leglényegesebb közúti ráhordó vonala a Nagykörút és a Soroksári út. A Nagykörút a főváros egyik legforgalmasabb útvonala s azon felül, hogy a leglényegesebb észak-déli összekötő útvonalak egyike, a sugárirányú forgalom számára még jelentős elosztószereppel is bír. A Nagykörút mind a belső városmagból, mind a kívüleső városrészek forgalmából elszív, a sugárirányú utcák forgalmát lazítja, illetve összegyűjti, köríves vonalvezetésénél fogva szinte az egész város rajta lebonyolódó forgalmát a) 1938—39. b) 1952. december 19. c) 1952. december 19. a járműnemek százalékos arányának feltüntetésével JÉlMAGYARA'zAT....... AVTOeV^IViriONYLVr ílnVOtttU VII VILI HMOVVTj'ZOHYLAT VTVONALA 5. ábra. Az újjáépített Petőfi-híd forgalomba adásával kapcsolatosan a villamos- és autóbuszviszonylatokban beállott változások