Közlekedéstudományi Szemle, 1960 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1960 / 12. szám - Lehotzky Kálmán: Az Erzsébet-híd forgalmi vizsgálata
KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE feleztük fel. A Belváros forgalma legalább a város forgalmának átlagos növekedésével egyenlő mértékben növekszik. Ezért az Erzsébet-híd megnyitása (1965) alkalmával várható forgalmi helyzetet az előzőek szerint az 1959. évre kidolgozott forgalmi terheléseknek a fenti szorzószámokkal történt megnövelésével állítottuk elő. A budai hídfőkörnyék kialakításának módosításával kapcsolatban — amiről később szólunk — 1960. október 4-én a Szarvas tér környékén kiegészítő forgalomszámlást tartottunk. Ennek eredményét összevetve az 1959. évi október 21-i forgalomszámlálással megállapítható, hogy a közben eltelt nem egészen egy esztendő alatt a budai Duna-part forgalma mintegy 20%-kal emelkedett. Ez az általunk végzett forgalomelőrebecslés helyességét alátámasztja. Ill A DUNA-HIDAK ÉS AZ ERZSÉBET HÍD HÍDFŐIHEZ CSATLAKOZÓ ÚTHÁLÓZAT TELJESÍTŐKÉPESSÉGÉNEK ÉS FORGALMI FEJLŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA 1. A DUNA-HIDAK TELJESÍTŐKÉPESSÉGE ÉS FORGALMUK FEJLŐDÉSE A Duna-átkelőforgalom lebonyolítása szempontjából alapvető fontosságú a meglevő és létesítendő Duna-hidak teljesítőképeségének ismerete. A teljesítőképesség megállapításához a hazai adatokon kívül elsősorban a Highway Capacity Manual (HCM) értékeit használtuk fel. Az ott található értékeket az európai tapasztalatoknak megfelelően a folyó pályán átlagosan 25%-kal megnöveltük. A hídfők zavaróhatását 25 km/ó átlagos haladási sebesség alapulvételével vettük figyelembe. Az így nyert értékek megfelelnek a Lánchíd és Szabadság-híd tapasztalati teljesítőképességi értékeinek és így ez a számítások helyességét alátámasztja. 7. táblázat A budapesti közúti Duna-hidak számított teljesítő- képessége vezett kiépítés) ........... 4990 Margit-híd 18,00 те útpálya, középen kétvágányú villamos, 7% jobbra és 7% balrakanyarodó szigeti forgalom ............................. 4500 Lánchíd 6,45 те útpálya ............. Erzsébet-híd 18,20 те útpálya, középen kétvágányú villamos (tervezett kiépítés) . . . Szabadság-híd 10,68 те útpálya, középen kétvágányú villamos. . Petőfi-híd 18,00 те útpálya, középen kétvágányú villamos. . 4940 Az egyes hidakra kapott értékeket a 7. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatban feltüntetett teljesítményi értékek csak akkor érhetők el, ha a hídfőknél nincsen lényegesebb keresztező forgalom és az odavezető, valamint elvezető utak és csomópontok kiképzése a feltüntetett forgalmi mennyiségek folyamatos áramlását lehetővé teszi. Ezután összehasonlítottuk a hidak teljesítőképességét a várhatólag feléjük irányuló forgalmi igényekkel. A szemléletesség érdekében az összehasonlítást grafikusan is elvégeztük (5. ábra). A forgalom fejlődését az egyes hidakon egyenletesnek feltételezve, az alábbi következtetésekre juthatunk : A Duna-hidak összesített tejesítőképessége jelenleg (1959) 13 121 Ejmű/ó, csúcsóra terhelése 6672 Ejmű/ó. Ez a terhelés azonban nem a teljesítőképességek arányában oszlik meg az egyes hidakon. Amíg ugyanis a Szabadság-híd és a Lánchíd a csúcsidőszakban már teljesítőképessége határán van és az Árpád-híd is néhány éven belül eléri azt, addig a másik két hídon — különösen a Petőfi-hídon — még jelentős szabad kapacitás mutatkozik. Az Erzsébet-híd terve- A híd megjelölése Jellemző adatok Teljesítőképesség Elmúló Árpád-híd 11,00 те útpálya, középen kétvágányú villamos, 20% jobbrakanyarodó szigeti forgalom ......... 18,20 те útpálya,középen kétvágányú villamos, 6% jobbrakanyarodó szigeti forgalom (ter-1075 1556 4970 1050