Közlekedéstudományi Szemle, 1963 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1963 / 1. szám - Bognár István: A villamosvasút viszonylatvezetésének vizsgálata az új Erzsébet-híddal kapcsolatban
14 KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE 3. táblázat Az Erzsébet-híd csúcsórás utasszám-megállapítása (1958) statikus utasszám alapján ges. Ezt dinamikus utasszámlálás segítségével szerezhetjük meg. A villamoshálózaton 1948. év V. 12-én végeztek „honnan-hová” dinamikus utasszámlálást. Az akkori állapotokat ez a felvétel igen jól tükrözte és azóta is, 1958-ig, az utasáramlatok vizsgálatára — különböző tényezők alkalmazásával — ezt használták. A megbízható tervezés érdekében azonban mind sürgősebbé vált újabb dinamikus utasszámlálás végzése. Az 1958. évben sorra is került egy Budapestet átfogó, általános ,,honnan-hová’’ utasszámlálás, reprezentatív módszer alkalmazásával. Ennek adataira alapoztuk vizsgálatunkat. A számlálás óta eltelt négy év alatt annak egyes vonatkozásai már túlhaladottá váltak, azonban, mivel a híd megnyitása által a közlekedés szerkezetében beálló változások a város nagy területeire terjednek ki, az 1958. évi felvétel adatai még jól felhasználhatók. Ez a változás tette szükségessé azt, hogy az 1958. évi dinamikus számlálási adatokat az évi rendszeres statikus, keresztmetszeti utasszámlálás 1958. évi adataival is összehasonlítsuk. A Belvárosra vonatkozóan így megállapított forgalmi helyzetet a t. ábra szemlélteti. A ,,honnan-hová” forgalomszámlálás alkalmával Budapest tömegközlekedési hálózatát 0—9- ig terjedő számokkal megjelölt szektorokra bontottuk (5. ábra). A számlálási adatokból először a Pest és Buda között utazókat összesítettük, függetlenül az igénybevett hídtól. Ezután egyes szektorokon belül szakaszonként vizsgálva megállapítottuk, hogy az utasoknak hány %-a venné igénybe pest-budai útja során az Erzsébet-hidat, figyelembe véve a legkedvezőbb utazási lehetőségeket. Ennek eredményét a 6. ábra mutatja be. Az összeállításnál feltételeztük, hogy a 63-as viszonylat a híd megnyitása után is a jelenlegi 5. ábra. ,,Hornan-hová„ utasszámlálási körzetek Budapesten 1958-ban: 0 — Belváros, 1 = Kelenföld—Budafok, 3 = Hegyvidék, 3 = Óbuda—Csillaghegy, 4 = Angyalföld- Újpest, 5 = Terézváros—Zugló—Rákospalota, 6 = Thököly út—Kerepesi út—Rákosszentmihály, 4 = Józsefváros—Kőbánya—Rákosok, 8 = Üllői út—Kispest—Lőrinc és 9 . Ferencváros—Erzsébet—Csepel Pontosabb "számlálási pont Napi utasszám egy irányban, ezer Csúcsórás utasszám egy irányban, ezer 0/0 1. Kinizsi u................................................. 26,1 3,5 13,4 7. Múzeum u.............................................. 85,07,28,5 8. Rákóczi út ......................................... 84,27,18,4 9. Vasu........................................................ 65,26,3 9,7 10. MAHART.............................................. 26,43,9 14,8 11. Madách tér ......................................... 62,65,7 9,1 12. Wesselényi u........................................ 92,67,37,9 13. Tud. Akadémia ................................ 26,63,0 11,5 14. Kálmán u............................................... 52,35,09,6 16. Rudas L. u........................................... 85,27,18,3 48. Szövetség ............................................ 76,17,09,2 51. Dózsa György út............................. 54,65,19,3 52. Vorosilov út......................................... 52,1 5,0 9,6 90. Bertalan u............................................. 60,5 6,5 10,7 93. Szebenyi A. tér ............................... 41,5 4,4 10,6 97. Krisztina tér....................................... 30,0 3,4 11,3 920,5 87,5 87,5 • 100 az átlag = —920^5---- = 9,5 % ~ 10 %