Közlekedéstudományi Szemle, 1963 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1963 / 1. szám - Bognár István: A villamosvasút viszonylatvezetésének vizsgálata az új Erzsébet-híddal kapcsolatban
KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE 1. táblázat A hidakon átvezetett villamos viszonylatok különböző pesti részekből eredő egyesült áramlata érkezik. A budai oldalon az áramlás a topográfiai viszonyokból következően több ágra oszlik ami továbbra is több viszonylatot tesz szükségessé. A felszabadulást követően a Margit-híd, Szabadság-híd, Petőfihíd újjáépítése és az Árpád-híd megépítése után a közúti forgalom döntő részét a Margithídon és a Szabadság-hídon át kellett lebonyolítani, mivel a legközpontosabb hidunk, az Erzsébet-híd hiányzott. Az Árpád-híd és Petőfi-híd — részben a városszerkezeti adottságok miatt — nem vehettek részt kapacitásuknak megfelelően a tehermentesítésben. Az Erzsébet-híd hiánya miatt a villamosviszonylatokat is át kellett alakítani. Az utasok egy részének szállítása csak a kocsikilométer-teljesítmény és az utazási idő növelésével volt lehetséges. A 3. ábra szemléltetően mutatja a viszonylatok alakulását és azt a kerülőt, amelyet a híd hiánya miatt a járműveknek meg kell tenniök. A kerülőnek az a következménye, hogy a változatlan úticél elérésére most több jármű, energia és idő szükséges. Az Erzsébet-híd hiánya miatt az összes villamos átkelő forgalomból a Margit-híd 40%-ban, a Szabadság-híd 37%-ban részesedik, ami a két híd erős megterhelését jelenti, különösképpen ha az autóbusz és egyéb járművek forgalmát is figyelembe veszszük. A megépülő Erzsébet-híd villamosvasúti forgalmának helyes megszervezésével tehát el kell érni, hogy a három központi híd (Margit-, Erzsébet- és Szabadsághíd) lehetőleg arányosan vegye ki részét a teherviselésből, de ugyanakkor a h°t külső híd (Popusnyák тег tőfi- és Árpád-híd) is komolyabb szerepet kapjon. Az Erzsébet-híd megépítésével a környék, illetve a város belső részének villamos forgalma is lényegesen megváltozik. Az új helyzet azonban nem lesz azonos a régi híd fennállása idején kialakult helyzettel, mivel a megváltozott a város szerkezeti összetétele, b) minőségi és mennyiségi szempontból az utóbbi 15—20 évben a forgalomban is változás állott be, c) a híd nagyobb közúti kapacitásra készült és a két hídfő felvezető útjai is korszerű kialakítást nyernek. A forgalmi tervek, különösen a perspektivikus tervek elkészítéséhez igen fontos a jelenlegi forgalom ismerete. Minden tervezés bizonyos fokig előrenézés, mikor a meglevő adatok alapján kell egy-egy ismeretlen tényezőt meghatározni. A becsléseket a jelenlegi forgalom, a fejlődés várható ütemének és időtartamának ismeretében lehet minél kisebb hibahatárok között elvégezni. Megvizsgálva a hidak 1933— 1960. közötti terhelési arányait, megállapítható, hogy azok lénye- Híd 1933 1944 Margit ......................9 5 Erzsébet ...................9 7 Ferenc József ....5 2 Petőfi ........................1 Összes viszonylat : 2315