Közlekedéstudományi Szemle, 1966 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1966 / 12. szám - Gáll Imre: Az Erzsébet-híd szerepe Budapest közlekedésében

n­­ ) 538KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI szemle Az Erzsébet-híd szerepe Budapest közlekedésében Dr. GALL I­M­R­E Amikor két évvel ezelőtt áthaladt az első ember az újjáépített Erzsébet-hídon, mindenki tisztában volt azzal, hogy Budapest közlekedésének egyik leglényegesebb ütőerét állította helyre a szükség tör­vénye. A napisajtó és a szakemberek egyaránt han­goztatták, hogy az újjáépített hídnak a régit mesz­­sze meghaladó szerepe és jelentősége van és lesz Budapesten mind a közúti, mind a tömegközleke­désben. Az a nagy figyelem, amellyel az új híd megnyi­tását és forgalombahelyezését vártuk, nagyrészt arra a feltevésre épült, hogy a híd várható forgalma igazolni fogja a régi híd méreteinél sokkalta na­gyobb pályaszélességet és azokat a nem csekély költségeket, amelyeket az új híd valóban színvona­las, esztétikus szerkezetének kialakítása, továbbá mindkét hídfő többszintű, keresztezésmentes ki­képzése felemésztett. Minden új alkotás, már csak újszerűségénél fogva is, lenyűgözi szemlélőjét. Az újszerűség hatása alól nehéz magunkat kivonni, ezért az új létesítmény értékelését reálisan csak némi idő elteltével kísérel­hetjük meg, amikor az új létesítményhez már hoz­zászoktunk, azt hétköznapi életünk kereteibe beil­lesztettük és létét már természetesnek tekintjük. Az Erzsébet-híd megszokásához, hétköznapi éle­tünk kereteibe való beillesztéséhez nem volt szük­ségünk hosszú időre. Az új útvonal szinte hetek alatt szerves részévé vált fővárosunk közlekedésé­nek, magára vonva mindazt a forgalmat, amelynek útban, időben vagy költségben előnyt nyújt. Kísé­reljük meg tehát megvizsgálni, mit jelent ez a híd fővárosunk közlekedésében, mit ad és mit fog nyújtani a jövőbeli fejlődés során. Ezzel kapcsolat­ban tegyük mérlegre mindazokat a számításokat és előrebecsléseket, amelyek a híd megnyitásáig napvilágot láttak, vessük össze e számítási eredmé­nyeket a forgalom tényleges számadataival és érté­keljük egyrészt az előrebecslési eljárásokat, más­részt a forgalom alakulására ható egyéb körülmé­nyeket. Az Erzsébet-híd forgalmának vizsgálatába való elmélyedés során egyre inkább kiütköznek az ösz­­szefüggések a többi Duna-híd, főként a két szom­szédos híd forgalmának alakulásával. Ezért a rész­letes vizsgálat nem mellőzheti az Erzsébet-híd mel­lett a többi Duna-híd, tehát a Pest és Buda közötti teljes dunai átkelőforgalom vizsgálatát. Az Erzsébet-híd fennállása, rombadöntése és új­jáépítése során eltelt időszakban kb. 30 év az az időköz, amelyen belül a híd forgalmára több-keve­sebb adattal rendelkezünk. Ez az időköz a főváros fejlődésében már igen jelentős korszak, amely — mind a közúti, mind a tömegközlekedés vonatko­zásában — igen mélyreható változást hozott. A közúti közlekedésben ez az idő a gépkocsi térhódí­tásának kora, amely a lófogató- és kézikocsik foko­zatos visszafejlődését, majd eltűnését eredményezi. A tömegközlekedésben ez a korszak korai pró­bálkozások, majd egészségesebb fejlődés és korlát Budapesti hídjaink Megjegyzés: Az 1873—1915. évi adatok a gyalogosforgalom millióban kifejezett egészévi számértékei a hídvám Híd 1875 1880 1885 1890 millió 0//0 millió 0//0 millió 0//0 millió 0//0 Margit-híd...................................................... 1,48 16,5 2,20 18,7 2,89 22,0 Lánchíd............................................................ 9,75 100 7,44 83,5 9,55 81,3 10,24 78,0 Erzsébet-híd ................................................— — — — — — — — Ferenc József-híd........................................— — — — — —­­—— Együtt............................................................. 9,75 100 8,92 100 11,75 100 13,13 100 Híd 1949. febr. 1949. ápr. 1949. máj. 1949. aug. 1949. szept. Újpesti-híd.................................................. Árpád-híd VII. 21....................................— — — — Margit-híd VII. 20.................................... 8 278 8 607 13 945 12 999 11 522 Kossuth-híd ............................................. 14 979 11 085 13 467 12 356 10 825 Lánchíd VII. 14........................................— — — — — Petőfi-pontonhíd.......................................— 8 764 7 021 3 712 5 850 Erzsébet-híd VII. 6..................................— — — — __ Szabadság-híd VII. 13............................. 14 397 14 413 15 691 16 451 12 289 Petőfi-híd VII. 13.....................................— — — — — Lágymányosi vasúti híd.......................— — — — — Összesen ..................................................... 37 654 42 869 50 124 45 518 40 486 Megjegyzés: Az 1949—50. évi adatok összegei a két vasúti híd gyalogosforgalmának figyelmen kívül hagyásával másokat foglalja magában.

Next