Közlekedéstudományi Szemle, 1966 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1966 / 12. szám - Gáll Imre: Az Erzsébet-híd szerepe Budapest közlekedésében
n ) 538KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI szemle Az Erzsébet-híd szerepe Budapest közlekedésében Dr. GALL IMRE Amikor két évvel ezelőtt áthaladt az első ember az újjáépített Erzsébet-hídon, mindenki tisztában volt azzal, hogy Budapest közlekedésének egyik leglényegesebb ütőerét állította helyre a szükség törvénye. A napisajtó és a szakemberek egyaránt hangoztatták, hogy az újjáépített hídnak a régit meszsze meghaladó szerepe és jelentősége van és lesz Budapesten mind a közúti, mind a tömegközlekedésben. Az a nagy figyelem, amellyel az új híd megnyitását és forgalombahelyezését vártuk, nagyrészt arra a feltevésre épült, hogy a híd várható forgalma igazolni fogja a régi híd méreteinél sokkalta nagyobb pályaszélességet és azokat a nem csekély költségeket, amelyeket az új híd valóban színvonalas, esztétikus szerkezetének kialakítása, továbbá mindkét hídfő többszintű, keresztezésmentes kiképzése felemésztett. Minden új alkotás, már csak újszerűségénél fogva is, lenyűgözi szemlélőjét. Az újszerűség hatása alól nehéz magunkat kivonni, ezért az új létesítmény értékelését reálisan csak némi idő elteltével kísérelhetjük meg, amikor az új létesítményhez már hozzászoktunk, azt hétköznapi életünk kereteibe beillesztettük és létét már természetesnek tekintjük. Az Erzsébet-híd megszokásához, hétköznapi életünk kereteibe való beillesztéséhez nem volt szükségünk hosszú időre. Az új útvonal szinte hetek alatt szerves részévé vált fővárosunk közlekedésének, magára vonva mindazt a forgalmat, amelynek útban, időben vagy költségben előnyt nyújt. Kíséreljük meg tehát megvizsgálni, mit jelent ez a híd fővárosunk közlekedésében, mit ad és mit fog nyújtani a jövőbeli fejlődés során. Ezzel kapcsolatban tegyük mérlegre mindazokat a számításokat és előrebecsléseket, amelyek a híd megnyitásáig napvilágot láttak, vessük össze e számítási eredményeket a forgalom tényleges számadataival és értékeljük egyrészt az előrebecslési eljárásokat, másrészt a forgalom alakulására ható egyéb körülményeket. Az Erzsébet-híd forgalmának vizsgálatába való elmélyedés során egyre inkább kiütköznek az öszszefüggések a többi Duna-híd, főként a két szomszédos híd forgalmának alakulásával. Ezért a részletes vizsgálat nem mellőzheti az Erzsébet-híd mellett a többi Duna-híd, tehát a Pest és Buda közötti teljes dunai átkelőforgalom vizsgálatát. Az Erzsébet-híd fennállása, rombadöntése és újjáépítése során eltelt időszakban kb. 30 év az az időköz, amelyen belül a híd forgalmára több-kevesebb adattal rendelkezünk. Ez az időköz a főváros fejlődésében már igen jelentős korszak, amely — mind a közúti, mind a tömegközlekedés vonatkozásában — igen mélyreható változást hozott. A közúti közlekedésben ez az idő a gépkocsi térhódításának kora, amely a lófogató- és kézikocsik fokozatos visszafejlődését, majd eltűnését eredményezi. A tömegközlekedésben ez a korszak korai próbálkozások, majd egészségesebb fejlődés és korlát Budapesti hídjaink Megjegyzés: Az 1873—1915. évi adatok a gyalogosforgalom millióban kifejezett egészévi számértékei a hídvám Híd 1875 1880 1885 1890 millió 0//0 millió 0//0 millió 0//0 millió 0//0 Margit-híd...................................................... 1,48 16,5 2,20 18,7 2,89 22,0 Lánchíd............................................................ 9,75 100 7,44 83,5 9,55 81,3 10,24 78,0 Erzsébet-híd ................................................— — — — — — — — Ferenc József-híd........................................— — — — — ——— Együtt............................................................. 9,75 100 8,92 100 11,75 100 13,13 100 Híd 1949. febr. 1949. ápr. 1949. máj. 1949. aug. 1949. szept. Újpesti-híd.................................................. Árpád-híd VII. 21....................................— — — — Margit-híd VII. 20.................................... 8 278 8 607 13 945 12 999 11 522 Kossuth-híd ............................................. 14 979 11 085 13 467 12 356 10 825 Lánchíd VII. 14........................................— — — — — Petőfi-pontonhíd.......................................— 8 764 7 021 3 712 5 850 Erzsébet-híd VII. 6..................................— — — — __ Szabadság-híd VII. 13............................. 14 397 14 413 15 691 16 451 12 289 Petőfi-híd VII. 13.....................................— — — — — Lágymányosi vasúti híd.......................— — — — — Összesen ..................................................... 37 654 42 869 50 124 45 518 40 486 Megjegyzés: Az 1949—50. évi adatok összegei a két vasúti híd gyalogosforgalmának figyelmen kívül hagyásával másokat foglalja magában.