Közlekedéstudományi Szemle, 1984 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 5. szám - Gáll Imre: A régi és az új Árpád-híd
közlekedéstudományi szemle német csapatok ebben az állapotban hagyták a hidat — szerencsére —robbantás nélkül. A szerelő daruk is a helyükön maradtak. Az eredetileg négy főtartós szerkezet főtartói 4,05 m magas, tömör, párhuzamos övű, csupán a közbenső alátámasztásoknál jellegzetes íveléssel kiékelt többtámaszú gerendák. A háború alatt elkészült szerkezet is így épült meg. (A főtartók távolsága 7,25 + 6,30+7,25+20,80 m.) A híd kivitelezési munkáinak felügyeletét dr. Széchy Károly irányítása mellett Böhm Viktor és dr. Palotás László mérnökök látták el. Az építkezési munkálatokat — öt évi szünet után — 1948-ban Láng-Miticzky Tibor mérnök felügyeletével kezdték meg újból, amikor még javában folyt a „hídcsata”, vagyis annak a törekvésnek az érvényesítése, hogy minél előbb, minél kevesebb anyagfelhasználással, minél több átkelőhelyet lehessen forgalomba helyezni. Ezért az Árpád-híd acélszerkezetének szerelését az eredeti tervektől eltérve, csupán a híd két középső főtartójához kapcsolódó részekkel folytatták, lekeskenyítve ezáltal a hídpályát 27,60 m-ről 13,00 m-re, azzal az elgondolással, hogy a teljes hídszélesség bármely későbbi időpontban jelentéktelen többletmunkával előállítható. A keskenyebb híd 11,00 m széles útpályának — középen villamos sínekkel — és két oldalt 1,00—1,00 m széles járdának adott helyet. Az acélszerkezet gyártását és szerelését ismét a MÁVAG végezte, illetve folytatta. A főtartók szerelésénél Magyarországon itt alkalmazták először a konzolos szabadszerelést. A főtartók tetejére épített darupályán 30 tonnás forgódaru mozoghatott, amellyel a magasságilag két részből, a kiékelésnél három részből illesztett főtartók egyes 12 m hosszú darabjait az előrehaladás irányában el lehetett helyezni. Kellő számú elem elhelyezése és összeszegecselése után a darupályát meg lehetett hosszabbítani s a daru előrébb állhatott. Alátámasztó fajármokat csak a kezdő szakaszon kellett állítani, továbbá ott, ahol a darupálya konzolja az ésszerű határokat túllépte volna. Mind az 1942— —43. évi, mind az 1948—50. évi szereléseket ezzel a munkamódszerrel hajtották végre, mindvégig Perényi Miklós mérnök vezetésével. Az 562 m hosszú hídszerkezeten két évi munkával fejezték be a szerelést s a kész hidat 1950. november 7-én átadták a forgalomnak. A híd forgalma mindjárt az első években elérte a várt értékeket s az évek során jelentősen emelkedett (1. táblázat). Érdemes felfigyelni arra, hogy az Árpád-híd forgalmi jelentősége — az 1. táblázat adatai szerint — dinamikusan növekedik. Ennek két oka van: az egyik a főváros északi peremkerületeinek a budapesti átlagot jelentősen meghaladó ütemű fejlődése, a másik a hídnak a főváros főútvonalhálózatába való alkalmas beilleszkedése. Utóbbira utal az autóbuszforgalom és a villamosforgalom fejlődésében megállapítható különbség is, amely igazolja a közforgalmú járművek vonalvezetése és az utasforgalom alakulása közötti összefüggést. Az Árpád-hídról a Vörösvári útra, valamint a Róbert Károly körútra tovább vezetendő gyorsvillamos vonal megnyitása a jelenlegi alacsony értéket bizonyára az autóbuszé közelébe fogja emelni. A hídon 1969-ben nagyobb javítási munkát végeztek. Kicserélték a hídnak a jelentős mértékű teherforgalom által elkoptatott burkolatát és e munka kapcsán — a forgalom részleges korlátozásával — felújították a vízelvezető berendezéseket. A javítási munkák során is bebizonyosodott, hogy a keskeny hídpálya a közúti járműforgalom nagymértékű növekedése miatt egyre kevésbé felel meg a követelményeknek, így lett az Árpád-híd kiszélesítése a VI. ötéves terv egyik kiemelt beruházása. A közúti forgalom Budapest hídjain mindenütt megsokszorozódott és állandó növekedése tovább tart. Ezért határozta el a hídfenntartó, hogy a híd kiszélesítésénél nem ragaszkodik a híd eredeti terveihez, hanem a jövőbe tekintve már olyan szélesítést hajtat végre, mely várhatóan hosszabb időre megoldja Budapest legdinamikusabban fejlődő két kerületének megfelelő színvonalú közúti összeköttetését. 3. ábra: Az Árpád-híd budai oldali négynyílású részének dél felé kiszélesített pályájából az első hídelem a helyére került (Forgáchné felv.) 4. ábra. Az Árpád-híd budai, négynyílású mederághídja a dél felé kiszélesített útpályával