Közlöny, 1848. június (1-21. szám)

1848-06-10 / 3. szám

I­­ hez jövék, rögtöni elbocsátatásomat kivánta, 's tudatá velem, mi­kép némelly bizományokkal tüstént Bordeaux- és Bayonneba kell utaznom. Neked „isten hozzád“-ot mondani, vagy lakomon kívül csak egy lépést is tenni megtiltatott; természetesen mind ez vég­telen finomsággal 's a’ barátság küljeleivel adatott tudtomra. Elbocsá­tásomat nem késtem meg­írni, úti levelemet átvevén , tizenegyedfél órakor két rendőri tiszttel kocsira ültem, kik irántam leggyöngé­­debb figyelmet tanúsítottak, 's nem is voltak egyébbel megbízva, mint értesíteni a’ kormányt Bordeauxba érkezésem felől. Vannak levelek nálam Gironde és Les Landes kormányzóihoz, és némelly becsüle­temre való megbízások, de mind­ez csak ürügy, elküldetésem va­lódi alapja , mint vélem következő : mint tudhatod , kijelentettem, miszerint ha olly rendszabályokhoz nyúlnának, mellyeket én a’ köz­­békére nézve veszélyeseknek látok , azonnali elbocsátatásomat sürge­­tendem. Jól tudom , hogy szabadságom alapos okok nélkül sértetett meg, de engedelemeskednem kellett, mert mindenekfelett jó pol­gár vagyok, 's a’ visszavonás szövétneke lenni soha nem óhajtottam.“ A' National az olasz bonyodalmakról szólván, hevesen kikel a’ királyok ellen, ’s azt mondja, miszerint a’ pillantat már nincs tá­vol , midőn a’ franczia kormánynak mérsékelt de határozott politikája megkivánandja a­ beavatkozást; a’ kormánynak kötelessége az esetre haladék nélkül elkészülni. A’ kormánynak havasi táborunk iránti nyi­latkozata megnyeré a' nemzetgyűlés helyeslését, ’s megnyugtatta az országot. Tudjuk , mikép a’ legelső jeladásra számos hadsereg kelhet át a' havasokon , 's eldöntheti sorsát az olasz függetlenségnek; mind­­azáltal hogy ezen nagy feladatot annál könnyebben lehessen megol­dani, szükséges, miszerint egy hatályos tengeri erő a’ franczia lobo­gónak tiszteletet szerezzen a középtengeren, 's a’ félsziget minden partjain tekintéllyel jelenhessen meg. Tengerészeink vitézségéről, va­lamint hajóseregünk parancsnokának vitézsége­­­s ügyességéről senki nem kétkedhetik. De Baudin admirál hajóhada elégtelen arra, hogy minden történhető eseményekkel szembe szállhasson , minthogy csak 7 hadihajóból áll, — ehez kellene kapcsolni mindazokat, mikről Toulonban rendelkezhetni. A’ mennyire jól értesültünk, az ottani ki­kötőben 5 hajó van, miket szorgalom s jó akarat járulván hozzá , két hét eltelte előtt teljesen fel lehet fegyverzeni. Ezen rövid elmélke­dést , — úgymond a' fenérintett lap, — a’ végrehajtó bizottmány ’s a’ tengerészeti minister hazafiságába ajánljuk. A’ követi megbízatásnak álladalmi hivatalokkal meg nem egyez­­hetősége felőli javaslat vizsgálásával megbízott választmány e’ részben ideiglenesen határozta, hogy a’ nemzetgyűlés tagjai hivatalnokok nem lehetnek , ha eddig nem azok , valamint megbízatásuk ideje alatt elő nem mozdittathatnak. Kivételnek a' ministerek, az alstatustitkárok, a' rendőri főnök, a' párisi maire, a’ nemzetőrség főparancsnoka és a’ pá­risi főügyész. Egy képviselőnek sem szabad napdíjain kívül más fize­tést húzni, valamint senkinek sem , ki nem tisztviselő, napidíjairól lemondani. A' képviselők rendkívüli s ideiglenes küldöttségekkel bél­és külföldre megbizathatnak. A végrehajtói hatalom a' máj. 15-dikei események felől jelen­tést adott be a’ nemzetgyűléshez, 's azt a’ lapokban közzé téve. Benne iparkodik megmutatni, hogy azon napon sem gyöngeséget, sem ha­tározatlanságot nem tanúsított, 's a' történteket nem róhatják neki hibául. A' N­a­t­i­o­n­a­l a’ nemzetgyűlés május 31-dikei üléséből a’ kö­vetkezőt közli: Mai napon az ülés kezdetén felszólítások intéztettek a­ kormány­hoz , a’ nápolyi események iránt. A’ külügyminister Bastide előadta a’ dolgok állapotját, mint ez az utosó , egyébként már ismert tudósítá­sokból kitűnik, előadta egyszersmind a’ végrehajtó bizottmány e’ tárgy­­bani határozatát. Egy teljhatalmú rendkívüli minister küldetett Nápoly­ba a* végett, hogy az ottani rendkívüli dolgoknak határ szabassék. E­­zen kívül Baudin-nak telegrafi sürgöny által meghagyatott, hogy hely­zetét a’ tengeröbölben megtartsa. Reméljük, mikép az ottani kormány ’s a’ mi ügyviselőink megakadályozandják ismétlését azon jelenetek­nek , mik Nápolyt vérrel fertőztették, és biztosítandják az elnyomás ellenében a’ jog diadalát. Bastide közlései után az admiráli tanács új rendszeresítése ke­rült szőnyegre , melly tárgyban a tengerészeti miniszter Cazy admiral hajózási ékesszólásának néhány szerencsétlen kísérleteit hallata. Beszédére Dahriel válaszolt: önöknek , úgymond , nem volt jo­guk újon rendszeresíteni az admiráltanácsot. Ezen új rendszeresítésnek, hogy törvényes legyen, a nemzetgyűlés által kellett volna megszavaz­tatnia. Én tehét önöknek május 25-kei határozatát a tengerészeti bi­zottmányhoz utasíttatni kérem, melly azt megvizsgálván róla tudósí­tást teend. Lacrosse a tengerészeti bizottmány elnöke hevesen védte az admirált. A gyűlést már felingerle a vita hosszasága, midőn Cremieux felállván csak­hamar véget vetett a zivatarnak; bebizonyitá tudniillik, mikép Cazy az ideiglenes kormánynak május 3-án kelt rendelete sze­rint cselekedett, melly a tengerészeti minisztert a tengerészetnek jobb alapokoni uj rendszeresítésére meghatalmazta, — e szerint tehát e tárgynak kívánt átküldése azon határozatnak megsemmisítését is ma­gában foglalja, mi a gyűlésnek egy előbbi végzésével ellenkeznék. Az átküldés tehát nem is mondatott ki. Egy közbejött igen fontos s váratlan esemény hirtelen félben szakasztá a gyűlés működését. Lénart — Buchez-nek az elnöki szék­ben helyettese —jelenté, mikép fontos közleni valója van. A figyelem és csend azonnal helyre áll. Az elnök felolvasta a párisi feltörvényszék főügyvéde Portalis Ágoston, és az első bíróság ügyvéde Landrin-nak megkereső levelét, mellyben a nemzetgyűléstől felhatalmazást kérnek, hogy Blanc Lajos ellen, ki a 15-dik májusi merénybeni részvéttel vádoltatik, a nyomo­zást megtehessék. A megkereső levél főleg két beszéden mellyek egyikét Blanc Lajos a peristyl ablakából, másikát pedig a Pas-Perdus teremében mondá , s miket a nép nagy örömzajjal fogadott, — és mint állitta­­tik, magában az ülésteremben a tömeghez intézett ezen szavain ala­pul : „szerencséltetlek benneteket, hogy jogotokat, kérelmeiteket a kamarába hozhatni, visszanyertétek ; ezentúl nem fogják azt tőletek megtagadhatni“. Blanc Lajos erélyesen visszautasítá azon vádat, mellyel őt a megkereső levél terheli. A leghatározottabban tagadta, hogy ő a 15-ik májusi gyűlöletes és esztelen kísérletben akármi részt vett volna. Né­zete szerint ezen kísérlet valódi merény volt; következéskép a fő vét­kesek annak vezetői, kik a tévútra vezetett tömegnek nemes érzelmei­re számitva, ezt akarata ellen bűntársukká tevék. Azt nyilvánitá Blanc Lajos , hogy a gyűlésnek , melly általános megegyezéssel választatott, felforgatása csak anarchiára vezethetne, és hogy olly tanokkal, mi­­nőkre a május 15-kei összeesküdtek támaszkodtak, minden kormány­zás lehetlenné válnék. Meg kell vallanunk, mikép Blanc Lajosnak — több társa által támogatott nyilatkozata — az erélyes rosszalás, mellyel a Francziaországot, olly mélyen sértő és boszantó merény ápolóit és fejeit illette, végre azon mód is , mellyel azoknak gyűlöletes esztelen­­ségét jellemzé , kik az ő nevét lázadási zászlóul tűzték ki, természe­tüknél fogva a gyűlésre nagy hatást gyakoroltak. Több tag Blanc Lajos mellett tanúnak ajánlkozott. És a’ többi közt kétségbevonhatlanul bebizonyult, mikép ő a’ néphez szólni előbb nem akart, mig arra az elnöktől meghatalmazást nem kért. Élénk izgatottság uralkodott a’ teremben. Cremieux igazságügy­­minister kivánta , hogy a’ gyűlés azonnal vonuljon hivatalaiba , 's ott egy tizennyolcz tagból álló bizottmányt nevezzen ki, melly azon vizs­gálatai meghatalmazást tárgyszó keretet megvizsgálandja. Ezen indítvány elfogadtatván , többen a’ képviselők közös nyil­vánítók , miszerint részükről a' megkereső levél másodszori felolvasá­sát szükségesnek tartják. A’ levél szövegének azon helye, melly Blanc Lajosnak a’ fenebb idézett szavakat adja szájába, részéről erélyes meghazudtolásra szolgáltatott alkalmat. A­ kérdéses megkereső levél­ben foglalt egyetlen komoly vádat azon szavak teszik. Azonban lehet­­lenség, hogy azon napnak rémítő zavarában, midőn a’ szónok szavaiba ezen kiáltás vegyült, valaki képes lett volna olly szavakat hallani, mik nem mondattak, vagy legalább miket mások rosszul hallottak, vagy rosszul értelmeztek. Ezen egyedüli kétely, hozzá járulván még Blanc Lajosnak nyilatkozata és tagadása, nem elegendő-e arra , hogy a vét­kesség gyanúját eloszlassa. „A gyűlés nekünk meg fogja engedni — mond a „National“ hogy viseletéről egy megjegyzést tegyünk. A gyűlésben nem volt meg azon komoly méltóság, mit a körülmény megkívánt. Hogy Blanc Lajos élénken fel volt indulva , s hogy kedélyének izgatottságát szavai is elárulák, ez igen természetes. De a gyűlés helyzete ettől egészen kü­lönböző volt; a gyűlés bíró volt, s tagjai egyikének sem kellett volna elhagyni azon nemes komolyságot, melly a bírónak higgadt nyugalmát bizonyítva, egyszersmind ítéletének részrehajlatlansága iránt is bizto­sítékot nyújt“. A’ képviselők gyülekezete, melly a’ Palais national-ban székel, végkép megalakitá magát; hivatala ekkép van összeállítva. Elnök: Dupont (de l'Eure); segéd-elnök: Audry de Puy­­raveau. A1 e 1 n ö к ö к : Marrast, Landrin, és Vaulabelle. Titkárok: Robert (des Ardennes), Raynal Tivadar, Barthé­­lemy — Saint-Hilaire és Latrade. Páris, május 30. Blanqui A. elfogatásának közelbi körülmé­nyei szerint, azt Yon rendőrbiztos vitte véghez , ki három tenyeres­talpas társával a’ Montholon utczai 14. sz. a. házba ment, hol amaz egy urnás menhelyet talált. Ez utóbbi a­ második emeletben lakott, 's családjával együtt ebédnél volt. Lakása gondosan átvizsgáltatnék, ’s Von már siker nélkül távozni akart, midőn egy körülmény szemébe ötlött. A’ ház három emeletes volt, a’ lépcső azonban a’ második e­­meletben végződik. Ebből azt következték­ , hogy a’ második emeleti szobákban kell szükségkép felvezető lépcsőnek és ajtónak lennie, mely­­iket csakugyan felfedezett. ... A’ harmadik emeletbe jutván, Yon megnyit egy ajtót é s belépett. Az Blanqui három barátjával ebédnél ült. Midőn Yon őt a’ törvény nevében fogolynak nyilatkoztatá, Blan­qui 's barátai gyorsan felkeltek. „Hogyan, Yon polgártárs,“ szólt Blan­qui , „ön tehát most is azon mesterséget űzi, mellyet Lajos Fülöp alatt, ’s befogdossa a’ hazafiakat?“ E’ hangból azonban csakhamar fenyegetésekre ment által; de sem ő sem barátai nem látszanak fel­fegyverkezve. Yon maga megadásra szólitá fel őt, különben a’ közelálló nemzetőrség gonosz tréfát űzhetne vele. A­ nemzetőrség említésére Blanqui társai az ajtón kiszöktek, kiket a’ foglárok megelégedvén Blan­qui kézrekerítésével, futni hagyának. Ezt még azon éjjel Vincennesbe vivék. Útközben mond­a’ ,Presser minden összefüggés nélkül be­szélt, hol sírt, hol nevetett, dalolt, 's gyermekekről beszélt; egyet­len republicanus van Francziaországban, úgymond, 's ez én vagyok. Vincennesben azt mondá : „Csak Barbéshoz ne vigyetek , az hígvelejű ember, tönkre tévé a’ hont — rész játékos.“ Aztán teljes csüggedés­­be esett. ... A' rendőrség egy hozzá intézett iratot talált fel, melly pártja jelleméről és tacticájáról nevezetes felvilágosításokat közöl: ,,A’ bourgeoisie“ így szól ez irat: „diadalmaskodik az egész vonalon. Nyíl­tan meg nem támadhatni, hogy elnyomassék és széthányassék—ezen bourgeoisie, melly maga megsemmisíteni akarja a’ népszerű érzelmet. De ha önkénytes csapatok nagyon csekélyek arra, hogy nyílt csatatéren küzdjenek, azért nagy tábort kimerítnek és szétvernek katonai rejtett titkos harczban, így a’ vendeék 1793. folytonos nyugtalanitások és zavargások által a’ kereskedést, melly a’ bourgeoisie lelke , megaka­dályozhatni hogy újra hitelre ne vergődjék, 's kicsikarhatni utolsó darab pénzét. Pénz a­ bourgeoisie vére és a’ tönk halála. A’ 3 és 5 százték­nak bukása Waterlooja. Egyébiránt neki mindegy , folyjék bár a’ nép vére, ha csak a' kamat emelkedik, ez okból óhajt végetekre járni. A’ statustönk, a’ bank tönkje — mindennek el kell veszni, 's erre békétlenség , súrlódás , czivódás , kell, de nem csaták , mel­­­lyekben előnyök volna. 1831-ben értettél hozzá, hitelükben aka­dályozni őket, pedig a’ helyzet jobb volt a­ mainál. A’ hitel­t e’ halál nemben kell a’ bourgeoisienak kimúlnia, különben lásd, mit lesz veled szent Mihály. Mert gyakorlandja rajtad felsőbbségét, erre nem kell soká várnod. Te vagy utálat tárgya előtte, te és a’ tieid.“ A nemzeti műhelyeket illető határozat mai napon a nemzetgyű­lés által majdnem egyhangúlag elfogadtatott. Ennek következtében ezen­túl a munkások nem napszám, hanem végzett munka szerint fognak fizettetni, s így a visszaéléseknek eleje vétetik. Azon munkások, kik három hónapnál kevesebb idő óta laknak a szajnai kerületben, vagy hazájukba , vagy pedig választásuk szerint, másfelé , hol munkát kapni remélnek, utasíttatnak. Ez esetben útlevelet, s utazási költséget kap­nak, így a határozat ezen rendszabályban mindent egyesít, mit az eszélyesség parancsol, s megkíván az emberszeretet. Páris, május 31. Beszélik, hogy nagy álladalmi kölcsönterv van munkában , melly által a’ kincstárjegyek és takarék­pénztárak hi­telét megszilárdítani szándékoznak, czélszerütlennek találtatott. Sir G. Grey belügyminister az indítványo­zót a­ jelenleg még ülő egésségi bizottmány elé utasítá. Rövid vita után az indítvány 55 szóval 43 ellen elvettetett.­­ További tárgya­lások közt Bouverin több rendelet elfogadását sürgeté , mellyekben a’ középkorból átjött papi törvényszékek eltörlése szükségképinek mon­datnék ki. A belügyminister az indítvány elvében megegyezett, 's a’ legközelebbi parlamentülés elejére e’ czélra bilit ígérkezett felhozni, mi­re az angol­ egyházi párt igen nagy ingerültségbe jött,­­s az indítvány szokott szenvedélyességgel, de nem vallási szempontból, hanem azért ellenezte, mert általa új lépés történik a­ centrális adóra. Azonban a­ minister nyilatkozata után Bouverin nem sürgetett szavazást, hanem visszavonta indítványát. — Ezután dr. Bowring nyolcz rendelményt indítványozott, a’ miniszterek szigorú ellenőrzése iránt a’ közpénzek kiadása körül, megjegyezvén , miszerint évenkint mintegy 7 millió font adatik ki, miről a­ parlament nem kap számadást. Hume az in­dítványt pártoló. A’ státuskorlátnak megegyezett a­ dr. Bowring által felállított elvekben, azonban még sem pártolható a’ költségvetés terve­zetének gyökeres változtatását. Azonban az indítvány 56 szóval 51 ellen elfogadtatott, melly győzelme a mérsékelt radical pártnak zajos tetszéssel fogadtatott. Végezetül némi változások történtek azon kül­döttség személyei közt, melly O Connor tervét, egy nemzeti földmű­velő társulat iránt, megvizsgálja. O'Connor egy kis földbirtokos kart kíván alkotni, melly mind inkább eltünedezni kezd. Nagybritannia, London, máj. 31. A’felsőházban Lucan gróf által tett indítvány, az ithoni szegény-törvény némelly hatásainak megvizsgálására kine­vezendő bizottmány iránt, 33 szóval 27 ellen elfogadtatott, bárha Lansdowne marquis, Grey gróf és Campbell lord a kormány nevében ellene nyilatkoztak. A’ Standard a' szavazást e’ diadalmaskodó felirat alatt­ ,a' ministerium csatavesztével közli. Az alsóházban lord Grosvenor indítványa, a’ sütölegények hely­­zetének javítása iránt, visszhangra talált ugyan , de a’ kiviteli eszköz Schweiz. A’ szövetségi gyű­lés május 30. ülésében a’ genfi inditvány, a' Nápolyban levő schweizi ezredek visszahivatását illet­őleg , tárgyalta­tott, szavazat még nem történt. Eddig a' rendek többsége kimondá ugyan sajnálkozását a’ felett, hogy a’ schweiziak illy ügy mellett csa­táztak , azonban úgy találták, miszerint kötelességüket teljes­ték, ’s becsületre méltó bátorságot tüntettek ki, mellyet egyszersmind nem mocskoltak be kicsapongásokban a részvét által. Olaszország, Róma, május 24. Ma délután érkezett meg Gioberti. A1­cor­­so több épületein zászlók lengettek. Számos tömeg kisérte 's éljenez­te őt a’ sorson keresztül mentében. A' vele találkozók, a’ papok is, üdvözlék. Ő pedig , ámbár pap , még is világi öltözetben volt, mi ró­mai papnál hallatlan ; kalapját kezében tartá , francziásan köszönt, 's általában nem annyira olasz, mint párisi ember módjára nézett ki. Spanyolország- Bulwer Henry angol követ köztudatul Spanyolországból az utol­só zavargások következtében kiutasíttatott, melly eset nagy ellenszen­­vet idézett elő az angol népnél a’ különben is népszerűtlen Palmerston politicája ellen. A’ hivatalos közlés, mellyben Sotomayor hg. spanyol külminister Bulver urnak kiutasíttatását értésül adja, következő: „Madrid, máj. 17. Uram! A’ legnagyobb fontosságú tekintetek szo­morú kötelességemmé teszik, önhöz fordulnom, hogy önnek a' kormány egy határozatát tudtára adjam, melly szint annyi kedvetlenséggel hoza­tott, mint a’ becsületesség legtisztább érzete által sugallatott. „Tudva van Ön előtt, mint nyilatkozott ellene ez országban a sajtó utján és minden más módon a' közvélemény a’ minapi esemé­nyekre nézve. A' kormány törekvései nem lennének elegendők azon mély keserűség fékezésére, melly e’ város érdemes lakosait és hű őr­ségét eltölti; s ő felsége kormánya komolyan aggódik Nagybritanniá­­nak Madridbani képviselője biztos volta iránt, ha azon események, mellyek e­ békés fővárost már kétszer töltik el nyugtalansággal, sze­rencsétlenségre ismételődnének. „Ön viseletét fontos küldetése gyakorlatba vételénél a' közvé­lemény Angliában rosszalotta, a brit sajtó gyalázta,’s a' brit parlament elitélte. A’ cath. felség kormánya nem védelmezheti azt, ha a’ brit felség kormánya nem védelmezte. A’ viszonyok e' helyzetében ennek e’ honban maradását, kétségtelenül ok nélkül, a’ kormány gyengesé­gének tanúságául tekintik , 's ha e’ nézet előre vergődnék, olly vitát idézne elő, mellyet minden áron szü­kségkép el kell kerülni. Ez okok­nál fogva, mellyeket a’ brit nép és kormánya igaz­ érzete máskép, mint valódi beesők szerint, nem méltányolhat, ő felsége kormánya elhatá­rozta, mind e szerencsétlen lehetőségeknek az által vetni véget, hogy Önnek úti leveleit elküldi, 's önt felkéri, negyvennyolcz óra lefolyása alatt, vagy ha lehet még hamarább elhagyni e fővárost, mert a’ kö­rülmények sürgetők, 's nagyon sajnálandó lenne, ha ez későn történnék. „Midőn a’ fájdalmas kötelességet teljesítem, hogy önt olly kel­lemetlen közléssel látogatom, teljes őszinteséggel ki kell nyilatkoztat­nom, miszerint ő felsége kormánya e’ lépés által legkisebbé sem akar­ja a­ brit kormány vagy a’ brit nép méltóságát sérteni; sőt ellenben czélszerűnek tartja, önnek ez alkalommal kinyilatkoztatni, miszerint nem csak nem hiszi, hogy ön elutazása a’ Spanyol- és Angolhon közt fen­­álló barátság és jó egyetértés viszonyainak, melly szövetséges senki jobban a’ spanyol kormánynál méltányolni nem tudja , megingatására okul szolgálhatna; hanem inkább azon nézetben van, hogy e­ lépés sokat teend arra, azon viszonyokat még szorosabbra vonni, minthogy Európa kétes viszonyai, 's a' két nemzet érdekei is ezt sürgetik. Ő felsége kormánya azzal hízeleg magának, hogy ő brit felsége kormánya czéljai becsületessége iránt igaz méltánylattal fog viseltetni, főleg ha az előbbi a’ czélszerű felvilágosításokat megadandja, mellyek a’ st. jamesi cabinet gyöngédségét kielégíthetik. Van ez okból szerencsém, önnek és önt kisérő személyek számára a’ szükséges útleveleket, és a' postalovak iránt megkivántató engedélyt ide csatolni. Ez alkalommal különben 'stb. El Duque de Sotomayor.“ Dánia. A' dán lapok nem akarják, hogy Dánia bármi engedményekbe is bocsátkozzék a’ béke helyreállítása végett. A’ Timesnek azon indít­ványa, hogy VII Fridrik, az augustenburgi herczeg legidősb fiját, fijául fogadja, egészen férevettetett, miután a' herczeg kijelentette , hogy az ideiglenes kormány működését támogatni fogja, 's miután a’ porosz királytól hozzá intézett levélből kiderült, hogy közölték már ez előtt is honárulási tractatusok léteztek . Ugyan azon lapok telvék a' diadal reményével. Győzni fogunk — úgymond — mert három nép áll itt a’ törvényes szabadság birtokában 's bizalommal viseltetik kormánya iránt. Németország büszkélkedik ingatag trónjaival; keletet és nyu­­gatot elszakadási merényletek dúlják; az osztrák birodalom vég fel­oszlásához közelít; Poroszország Berlin pórnépe befolyása alatt nyög; Frankhon a­ Rajna határai felé kacsingat._________________________ H­IVAT Igazságügyi hirdetések. Г 02. Pestváros jelentése szerint helybeli fűszeres kereskedő Glatz Ede hitelezőinek összejövetelére f. é. junius 19-dik napja tűzetvén ki, ide­ ALOS HIRDE­ iglenes tömeggondnokul Czetner Antal, perügyelőül Kiczei Jakab hi­tes ügyvéd rendeltettek. Ugyan Festváros felírása szerint Goldberger Adolf helybeli ke­reskedő hitelezőinek összejövetele, f. é. julius 3-dik napjára tűzetett T­É­L­E­K. ki, ’s ideiglenes tömeggondnokká Strasser Salanton , perügyelövé pe­­­dig Schiller Károly h. ügyvéd neveztettek ki. Szinte Pestváros felírása folytán helybeli kereskedő Jankovits P. hitelezői összejövetelére 1. évi julius 5-dik napja tűzetett ki, ’s ideig­*­lenes tömeggondnoknak Burgmann Károly, perügyelőnek pedig Jordán 3*

Next