Közlöny, 1848. június (1-21. szám)
1848-06-30 / 21. szám
Budapest,21. sz.Pénteken, június 30.1848 KÖZLÖNY, hivatalos lap. ■I ■_____ ■ [UNK] Megjelenik naponkint egy — országgyűlés alatt több — nagy regál íven. Előfizetési díj a’ folyó év hátra levő 6*1 havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben.—Előfizethetni Budán, a’ kiadd - hivatalban (vár, Fortuna-utcza, Jalics-ház 132 sz. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. A’ szabott díjú hivatalihirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhírdetések nem vétetnek fel. Miután báró Jellachich József az „Öster. Z.“ 147-dik számában megjelent azon felszólításban, mellyet az Olaszországban lévő horvát ezredekhez, Insbruckból, jun. 20-ról intézett, következőleg szól: „Én a’ ti bántok, szerencsés voltam tegnap ő Felségénél, a’ mi kegyelmes urunk ’s császárunknál audientián lenni, hol ő Felsége nekem azt méltóztatott nyilvánítani, hogy fenséges János főherczeget közbenjáróul rendelte, ki Magyarország és a’ mi hazánk közötti viszonyokat, a’ mi kivánataink tekintetbe vételével , kiegyenlítse.“ Ő Felségének báró Jellachich Józsefhez jun. 19-én intézett válasza szóról szóra íme közöltetik: „Nyíltan meg kell önnek mondanom, hogy Engemet az én parancsaim iránti ellentörekvése mélyen megsértett. — E’ miatt, a’ vizsgálat megtételére, báró Hrabovszkyt, kiküldöttem; azonban a’ kiegyenlítést még magam is óhajtom, mire nézve magyar ministeriumom nagybátyám János főherczeg közbenjárását hozta javaslatba. — Használja ezt ön a’ magyar és horvát országok közötti kapcsolóknak általam szilárdul elhatározott fentartására. A’ földmivelés ipar és kereskedési ministertöl. Az austriai dohánygyártmányoknak az 1840-ik évi magyar beviteli vámjegyzék 474-ik tétele által engedélyezett, vámmentes behozatalát ezennel megszüntetvén rendelem. Az austriai tartományokban készített és onnan közvetlen behozott dohánygyártmányok, úgymint dohány vágva, vagy tekercsbe , burnót tört állapotban, vagy rudakban, úgy nem különben dohány- liszt- és por 1 Spco mázsája 15 ftm beviteli vám alá van vetve. A’ külföldi behozott dohány czikkekért a’ változatlan fenálló beviteli vám mindenki által kivétel nélkül fizetendő. Az ausztriában termesztett dohánylevelek behozatala és a’ magyar dohány kivitele iránt a’ fennálló vámszabályok változatlan meghagyatnak. Jelen rendeletem jövő jul. hó 1-én foganatba veendő. Budapesten, jun. 20-án, 1848. Klauzál Gábor. A’ kereskedési minister Mikelényi Lajost lajtaszentmiklósi harminczadi írnokot, ugyan azon minőségben a’ bécsujvárosi harminczadi hivatalhoz áttette. Képviselő urakhoz. A’ képviselő urakat ezennel van szerencsém megkérni, hogy Pestre megérkezvén, neveiket és szólásaikat a’ királyi főlovászmesteri irodában (Színháztér 3-dik sz. 2-dik emelet) tüstint beíratni szíveskedjenek. Budapest, jun. 29-én, 1848. belügyminister Szemere Bertalan. Rendelet. Mai napig még több helyhatóság nem küldé be a’ nemz. őts. összeírást. A’ beküldés megkönnyítésére a’ nemz. őti tanács által rendeltetik, hogy ezentúl a’ névszerinti nagyobb terjedelmű összeírás helyett csak helységekként összetettett küldjenek be; de a’ helségek olly formán soroztassanak, a’ mint járásokban fekszenek. Az erre fordítandó figyelem annál inkább szükségeltetik, mert csak úgy leend lehetséges a’ zászlóaljak legczélszerűbb összeállítása, csak így lehet meghatározni ez vagy amaz helység, mellyik századhoz vagy zászlóaljhoz lenne sorozandó. Pesten, junius 28. 1848. Baldacci. Nyilvános köszönet, ’s hálás elismerés szavaztatik Egressy Sámuel honpolgárnak, ki lángoló haza szeretetétől ösztönözve a’ nemzeti honvédsereg szükséges fedezésére tulajdon vásznából 100 pár fejér nemüt varratott, ’s a’ haditanács elnökségének beszállított. Illy követésre méltó áldozattal a’ haza oltárára járultak több más érdemes hazafiak is, kik azonban megneveztetni nem akarván, a’ hazának be nem mulattathatnak. A’ városi színház igazgatósága pedig 9 f. 53 kr. pp. tett le, hason czélra forditandót. Baldacci. Felhívás. Hazánkban az annyira szükséges gyors- és málhaposták felállítását leginkább a’ rész karban lévő„ifal £"akadályoztatják. Ezen akadályt czélszerü, az útak minőségéhez alkalmazott szerkezetű szekerek, vagy kocsik használata által kevésbbé érezhetővé tehetni. Felszóllttatnak tehát hazánk iparosai, hogy a’ mennyiben olly alkatú szekereket, vagy kocsikat tudnának feltalálni, mellyek a’ hazánkbeli útakon postai szántásokra czélirányosabban használtathatnának, mint az eddigi postakocsik, azoknak tervrajzait akár közvetlenül, akár pedig a’ főpostaigazgatóságok és postahivatalok utján mielőbb a’ földművelési, ipar és kereskedési ministeriummal közöljék. A’ gyors vagy málhapostákhoz használandó kocsik, vagy szekerek kellékei következendők: 1. hogy bennök legalább három utazónak, és egy postavezetőnek kényelmes ülése legyen; 2. hogy az ülések egészen fedve, és az idő viszontagságai ellen tökéletesen védve legyenek; 3. a postavezető ülése úgy legyen alkalmazva, hogy az, az útra, kocsisra, és átaljában a’ szállításra felügyelhessen; hogy tehát a’ vezető mindig előre, de nagyobb alkalmatlanság nélkül hátra is nézhessen; 4. hogy ezen kívül a’ postakocsisnak illése legyen, melly azonban fedetlenül is maradhat; 5. hogy a’ levélcsomók, és más nyalábok fevételére mintegy 8—12 köblábnyi szekrénnyel (ládával) ellátva legyen, mellyhez az utazók háborgatása nélkül minden állomásnál könnyen hozzájutni, ’s abba a’ levélcsomókat elrakni lehessen, és hogy ezen szekrény úgy legyen szerkezve, hogy abban a’ levélcsomók és nyalábok bár minő tartós essőzések alatt is meg ne ázzanak; 6. hogy ezen szekerek minél könnyebbek, azaz aránylag kevesebb előfogattal könnyen vontathatók; 7. az útközbeni igazítások és javítások kikerülése végett minél tartósbak, és 8. minél biztosabbak legyenek, azaz netalántáni rablók általi megtámadás esetében annak szekrényei ’s ládái egy könnyen fel ne törettethessenek; 9. hogy könnyen fel ne dűljenek, végre 10. hogy rugókon feküdjenek, és csinos külsejüek legyenek. — Egyébbiránt óhajtandó, hogy a’ tervezők rajzaikhoz, a’ mennyiben szükséges részen, mind az egyes részekhez használandó anyagokra, mind pedig az egész kocsinak, és főbb részeinek mértékére, valamint arra nézve is írásbeli felvilágosítást függesszenek, elfogadnák-e, és mi árért a’ tervezett kocsiknak készítését. — Budán jun. 26-án 1848. A’ postaigazgatóság. Az országgyűlési szállások öszeiratása, ’s azoknak az országgyűlés tagjai közt leendő kiosztása ministerileg lévén rám bízva, Pest háztulajdonosait és lakóit felszólítom, hogy a’ házanként történt összeíráskor bármi okból be nem irt, üres, vagy általok nélkülözhető lakrészeiket nálam írassák be, ’s önkényt adják át országgyűlési szállásnak; nehogy az 1844. ll.törvényczikk 9- és 16-dik $$-ban megirt kényszerítő rendszabáshoz legyek kénytelen nyúlni. Az országgyűlés érkező tagjait pedig figyelmeztetem; miként szállásuk iránt nálam folyvást intézkedhetnek, mivel már eddig 300-nál több áll üresen. Lakásom színháztér 3-ik sz. 2-ik emeletben. Ministen tanácsos Farkas János m. k. delkezést vél teendőnek. Mit a’ kir. és rr. egyértelmüleg elfogadván, s az ismeretlen érintett t. czikket az eredetivel egybevetvén, a’ kormányszéket ennek szellemébeni gyors és erélyes rendelkezésre utasították. Ezután gr. Teleky D. az országgyűlés jegyző- és irománykönyvek kinyomatását hozta szóba, felszólítván az elnökséget, tétetettek-e kinyomatásuk iránt lépések ? Minek következtében kijött, hogy sem az ideji, sem a’ múlt országgülési jegyző-és irománykönyvek kinyomatva, sőt még kiegészítve sincsenek. A’ szükséges intézkedések megtételére az elnökség jön megbízva. Kormányzó önmaga kijelentvén, hogy az unio-törvényczikk szentesítve leérkeztéig országos ülések tartatni nem fognak, az ülés eloszlott. (Kolozsv. Híradó.) ________________ %" Belföld. Erdélyi országgyűlés. A junius 23-ai 11-dik országos ülésben jegyzőkönyvolvasás után gr. Bethlen Farkas, küküllőmegyei egyik követ, ámbár tudja ’s méltányolja a’ rt. azon határozatát miszerint az országgyűlés folyama alatt a' szentesítendő unió-törvényczikken kívül más tárgyat felvenni nem szándékoznak, most kapott utasítása nyomán, egyfelől, mert az úrbéri tartozások megszűntek, 's munkásokat vagy felben és harmadában vállalkozókat uj polgártársaink közül nem kaphatni, másfelől, mivel csaknem egész országunkban szárazság uralkodik, minek igen könnyen szükség és éhenhalás lehet következése: a’ ministeriumot magtárak felállítása iránt megkéretni indítványozván, elnök őrmaga és gr. Teleky D. előadásai értelmében mint egyenesen közigazgatási tárgy, a’ királyi kormányszékhez tétetett át. Ezután a’ kormányszék megjelenvén , két rendbeli iromány olvastatott fel; egyik fenséges főleg István szeretetett nádorunk kir. helytartói leirata, melly mellett a’ jul. 2-ki budapesti hongyülésre küldendő követek képviselet alapján választásáról szóló t. czikk szentesítve leküldetik; másik: a' ministerium Erdély törvényhozásához intézett irata aláírva a’ ministerelnök és valamennyi minister által. Mindkettő zajos örömmel fogadtatott, ’s éljennek és kardcsörtetésnek, főként főherczeg nádor ő fensége a’ ministerelnök és Kossuth nevénél, vége hossza nem volt. Kormányzó ő nmaga előadó, miszerint miután a’ kir. és rr. az iménti királyi helytartói leirat azon rendeletének , miképp a’ függőben levő vagy netalán még eligazításra váró tárgyak a’ jövő közös országgyűlésre halasztassanak , már eleve eleget tettek, kéziratra adását ’s bővebb tárgyalását nem tartja szükségesnek, hanem a’ ministerium iratával együtt kedves tudomásul vevén, a’ mellékelt t. czikknek t. hatóságonkénti kihirdetése ’s életbe léptetése iránt haladéktalan renA’ kolozsvári Híradó következő a’ jelen körülményekben figyelemre méltó nyilatkozatott közöl: „Románok ő felsége imádott fejedelmünk , ’s már most magyar királyunk, megerősíti az unio törvényczikkelyt; láttuk az erről szóló értesítést nagyméltóságu főkormányzónk gr. Teleki József ur tulajdon keze aláírása és hivatalos pecsétje alatt. Az unió tehát már nem csak óhajtás, hanem valóság. Felséges királyunk , ki atyai gondjait, törekvéseit minden hiv alattvalói boldogitására faj- és nyelvkülönbség nélkül egyformán kiterjeszti, követeink által elébe terjesztett ismeretes tartalmú kérelmünk vétele után is román ajkú hiv alattvalói boldogitását úgy találta szilárdabb alapra állíthatónak, ha Erdélynek Magyarhonnali egyesítését, a’ más , e’ honi három nemzet közkívánata szerint legfelsőbb akarata hozzá járultával megszentesiti. Románok! hőn szeretett kedves rokonunk ! Ti, kik szeretett honunk (a’ régi Erdély) népességének két harmadát teszitek, ti kik engedelmes, jámbor, ’s szelíd jellemetekről híresek vagytok, t kiknek jelesen a’ mivelt rendbéli nagy része Balásfalván május 15-kén az eskütő felsége, s a’ dicsőségesen uralkodó habsburg-lotharingiai ház iránt, eddig is mindig is szentül megőrzött hivségre ’s ragaszkodásra az isten és világ színe előtt szent áhítattal és innepélyesen letettétek , és abba azt is belefoglaltátok , hogy eddig , habár méltatlanul, nélkülözött politikai nemzeti jogaitokat békés és igazságos uton fogjátok keresni és követelni, hajoljunk meg mindnyájan kedves rokonunk szeretett királyunk , és jó atyánk akarata előtt, irtsunk ki sziveinkből minden itt ott netalán volt ellenszenvet az unió irányában, nyújtsunk baráti kezet a’ magyar nemzetnek a’ szabadság egyenlőség és testvériség alapján azon teljes bizalom fejében, hogy azon hős nemzet is, melly népünknek az urbériség járma alól önkéntes felszabadítása által olly nagy áldozatot tön , ugyan azon három jelszó alapján fogja méltányolni nyelvünk, vallásunk és nemzetiségünk iránti igényeinket és jogviszonyainkat, ’s nem fogja szem elől téveszteni sem azt, hogy a’ már egygyé vált hazában három millión felüli román ajkú polgártársai segítségére számíthat, kik készek lesznek vagyonukat, ’s életüket a’ közhaza oltárára tenni, sem azt, hogy e’ hazát még nagyobb számú keletbéli románok veszik körül, kiknek rokonszenvét csak úgy nyerhetik meg a’ magyarok, ha nemzetiségünket, nyelvünket igéretek szerint tiszteletben tartandják; bízzunk szeretett véreink! felséges királyunk igazságszeretetében, fenséges nádorunk lovagiasságában egyenességében , és budapesti tisztelt ministeriumunk loyalitásában , annak minden egyéniségei szilárdságában, ’s ismeretetes jellemeik őszinteségében; és ezen bizodalmunk nyomán éltessük kebleinkben azon hitet, hogy balásfalvi kérelmünk pontjai teljesittetni fognak. Nyújtsuk baráti jobbunkat szász polgártársainknak is , szólítsuk fel őket egyetértésre, felejtsük régi, de méltó fájdalmunkat azon feltéttel, hogy ők is adott parolájokat az igaz egyenlőség és testvériséget szentül megtartandják ’s a románokat többé igazságtalanul nyomni nem kívánják. És igy , uraim! kiáltsuk mindnyájan egy szívvel és lélekkel: éljen forrón szeretett királyunk 5-dik Ferdinánd! éljen az unió! éljen és virágozzék a’ budapesti felelős ministerium! Lemény János, fogarasi püspök; Fekete János, kolozsvári görög egy. lelkész és esperes; Füle Mózses, iskolák igaz. és esperes, ifj. Moga János , esperes és hitanár; Pannovics János, esperes és józsefvárosi lelkész; Bodilla Péter, esperes és nagyszebeni lelkész; S. Dunka Illyés , k. kincstári levélkiadó ; soosmezei Vajda Gábor, főkorm. írnok; Pap Balázs, k. kincstári gyakornok; Dunka Károly , k. kincstári gyakornok ; Arszenia János, gurarui lelkész ; S. Dunka Pál, k. kincst. fog- és ns. alsófejérmegyei t. biró; Penes Ábrahám Miklós, ügyvéd; Penes Ábrahám, k. kincs. gyak.; Popovics Servián, ügyvéd; Folyovits Demeter, k. kincst. írnok; Pintye Péter, k. kincst. írnok; Pintye Samu , kincst. gyakornok; ifj. Móga János, kincsári gyakornok.“ Több követválasztási tudósításaink érkeztek, mellyekből ezúttal csak az eredményt közöljük: Aradmegyében: a’ világosi kerületből Fábián Gábor; a’ kisjenőiből Simonyi Lajos; a’ pécskaiból Szőke Károly; a’ buttyiniból Urbán Gyula; a’ marosnémetiből Szerb Tivadar; a’ sz. annaiból Malek Ferencz. Krassóban: a’ lugosi és facséti kerüetből: Murgu Euphim; a’ nagyzorlencziből :Vlád Alajos;a’ bogsáriból : Joanneszko István. Jászkunságban a’ karczagi kerületből: Pap Móricz; Berény városa részéről előbb Kossuth Lajos választatott, de ki a követséget el nem vállalván, újabb választás utján Ilcsy János választatott el. Halasról: ifj. Gózon Imre; Szabadszállási kerületből: Nagy Károly. Marmarosban: a visói kerületből Mihályi Gábor; a’ szigetiből: Szaplonczay József; az ökörmezőiből Se 1evér Elek; a’ kaszóiból Mánn József; a’ husztiból Asztalos Pál. Szakolczáról: Vagyon Antal. Hajduvárosokból: nánási kerületből: Molnár György; szoboszlóiból: Kovács Miklós. Zemplénből. A’ megye nyolcz kerületében folyó hó 24-én történt meg a’ képviselők választása. Az újhelyi kerületben , Kazinczy Gábor; a’ helmecziben Sennyei Pál; a’ megyaszaiban Lónyai Gábor; a’ liszkaiban Szirmai Ödön, a’ módiban 21