Közlöny, 1848. július (22-52. szám)

1848-07-22 / 43. szám

Budapest, Szombaton, julius 22.1848. 43. sz. hivatalos lap. Megjelenik naponkint egy — orszaggyülés alatt több — nagy regál íven. Előfizetési díj a’ folyó év hátra levő havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadó­hivatalban (vár, Fortuna - utcza, Jalics-ház 132 sz. a’ m­. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. — A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjuak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhirdetések nem vétetnek fel. ■I Rendelet: Fegyveres erőt ellenség eleibe küldeni, a’­nélkül, hogy az századokon tett tapasztalásokból merített hadifegyverszabá­­lyok alá ne rendeltetnék, lehetetlen. Ezen törvények felállítása nélkül nem csak hogy nemzetünk dicsőn érdemlett harczias vi­téz hire, ’s neve koczkáztatva volna, mi a’ Nemzetbecsületével össze nem fér, de hazánkat is nagy veszély érhetné. E’ végett rendelem ezennel hogy . Minden kiinduló nemzetőrseregosztály azon naptól, mellyen székhelyét elhagyja, miglen vissza fog térni, a’ honvédsereg rendszabályainak 2-dik osztályában kiszabott hadi törvények alatt áll, melly törvények a’ kiindulás első napján— az ujonan leteendő, 1848 dik évi XXII. t. cz.-ben meghatározott eskü után lelolvastassanak, és az idegen ajkuaknak nyelvükön meg­­magyaráztassanak. A’ főparancshelyeken (Hauptquartier) állitassék fel egy itélőszék, mellynek elnöke egy katonatiszt, ülnökei felében nemzetőrök, felében katonák, a’ hol magyar hadügyvéd nincs, melléje egy megesketett, a’ magyar, német, vagy más ajkú vádlott nyelvét tökéletesen beszélő tolmács állíttassák. Ezen itélőszék fog minden a’ kiinditott nemzetőrseregnél előforduló sulyos­ fenyítékeknél határozni, kisebb büntetéseket úgy kell kiszabni, a’ mint a’ nemzetőrsereg rendszabályai mondják. E’ rendeletem a’ mint a’ „Közlöny“ útján az illetőkhöz érkezik, a’ katonai hatóságok közremunkálásával tüstént foga­natba veendő, a’ kormánybiztosok, és nemzetőrségi törzstisztek felelőssége alatt. Pest, julius 21, 1848. Gróf Batthyány Lajos. A’ kereskedési minister Appiano Lajos zengi harminczad­­hivatalhoz tartozó szent-mártoni árúvizsgálót pozsonyi harmin­­czadi raktárnoknak nevezte ki. Budapesten, julius 15-dikén 1848. A’ kereskedési minister a’ debreczeni ellenőrködő posta­­tisztségi állomásra Toborffy Lajost, a’ budai főpostaigazgatóság eddigi járulnékát alkalmazta. Budapest, julius 16-kán 1848. A’ pénzügyministerium részéről. XIX. Folytatólagos jegyzéke azon ajándékoknak és köl­csönöknek , mellyek a’ hazai kincstár felsegélésére a’ budai fő­pénztárnál készpénzben és ércznemüekben f. évi julius 16., 17. és 18-dikán tétettek. I. Budán, az ajándékul adtak ezüst pénzben: Ghyczy Kálmán 50 ft, folyó évi júliusi fizetéséből; Lang György 5 ft, júliusi fizetéséből; Weisz Bernáth 29 ft 10 fr, julius havára, Kiss Ernest 1000 ft, Nagy János, Nagy Károly és Debreczenyi Dániel miskolcziak 214 ft 12 fr, ezen aláírással „Miskolcziak“ a’ Bécsben lakó ’s tartózkodó magyar kereskedők között körö­zött ív felszólítására, a’ hon szükségeinek fedezésére öszve­­gyüjtött öszveg; alsó-fejérmegyei casino 50 ft, Esztergomvár­­megye lakosai 5773 ft 34­0 kr, és 121 ft 20 kr aranyban. Posavecz Zsigmond 25 ft, Krajnik Imre 25 ft, Deák Ferencz minister 200 ft julius hóra. b) Kölcsönképen: Remete József 50 ft, Csanádi Fe­rencz 350 ft, Szabó József 50 ft, Márai Lucza 900 ft, Boros József 200 ft, Kisujfalu helysége 200 ft, Redli Károly 50 ft, Länderer és Hekenast 4000 ft, alsófejérmegyei casino 240 ft kamat nélkül, a’ nagyenyedi óvoda felállításáig, Kunszt József 400 ft, egy évre kamat nélkül, Druguth József 100 ft 3 évre kamat nélkül, Nagy József 100 ft 3 évre kamat nélkül, Tóth helység lakosai 8 ft. N­. Pesten, a) ajándokul, Szigeth Sz.-Márt. községe 40 ft, Nagy-Kovács helysége 41 ft 28 kr. b) Kölcönképen: Mátyás Pál 167 ft 24 kr. n­érez­­értékben 3 esztendőre kamat nélkül, Kiss József 170 ft 30 kr. Öszvesen adatott ajándokul 264,923 ft, és kölcsönképen 386,770 ft 38 kr. A’ Győri­ Pápa és Devecser között eddig fennállott heten­ként kétszen rendes levélpostajárás megszüntetvén, e’ helyett Győr Pápa és Városlőd között i. e. augustus 1-je napjától kezdve máraennapi levélpostajárások fogn­ak életbe léptetni, mellyek­­által nem csak Pápáról és Pápára mindennapi levelezési alkalom fog nyílni, de ezen levelezés szállításánál, az eddigihez képest, általában 20 — 29 órányi idő fog meggazdálkodtatni. A’ távolság Pápa és Városlőd között 1 % postaállapodásra (3­­2 geographiai mértföldre) határoztatott. Egyébiránt a’ Pápa és Devecser közötti eddigi postai össze­köttetés sürgönyök és utazók szállítására ezután is megtartatik. Budapest, julius 17-kén 1848. Nemzeti gyűlés. Előleges értesítés a’jul.21-diki felsőházi ülésről. Szőnyegen volt, ’s elfogadtatott a’ trónbeszédre készített válasz-javaslat, — Ujházy László sárosi főispán szól­ván azon pont ellen, hol az olaszországi viszonyoknak a’ trón méltóságával és igazaival egyeztethető alkotmányos szabadság elve szerinti kiegyenlítéséhez, ha megzavart belbékénk ő fel­sége királyi hatásának mérlegbe-vetése által helyre állandó ré­szünkről erélyes elősegítés igértetik. Előleges közlés a’ nemzeti képviselők jul. 21-i országos üléséről. A’ tegnapi megállapodás folytán a’ pénzügyminister írásban nyújtá be az olasz ügyekre vonatkozó magyarázatát, je­lentvén , hogy ez okirat az összes ministerium nyilatkozványa. Ezen okiratot a’ baloldal egynéhány szónokai tárgyalás előtt ki­nyomatni szorgalmazák. Az igazságügyminister ezen szor­galmazásban következetlenséget látott, mert midőn a’ ház teg­nap a’ ministerium politicáját felfedező két határozat tárgyalá­sába bocsátkozott a’ nélkül, hogy ezen határozatok kinyomatá­­sát kívánta volna, nem látott logicát abban, hogy a’ további vitatkozás e’ határozatok egyike magyarázatának kinyomatásától függesztessék fel. — E’ kérdésből igen élénk vita keletkezett, mellynek lecsilapulta után a’ válaszfelirat feletti átalános ta­nácskozás folytattatott. XV. ülés a' képviselőházban, julius 20. v. 10 ó­r­akor. Elnök: Pázmándy Dénes; tárgy: a' trónbeszédrei vá­lasz. Elnök: Az ülés megnyílt. A’ tegnapi jegyzőkönyv fog felol­vastatni. Zákó István (jegyző) olvassa a’jegyzőkönyvet. Elnök: Nincs észrevétele a' háznak? (Nincs!) Rubinyi Ferencz: Az mondatik a' jegyz könyvben, hogy a’ hadügyminister a’ Ludoviceára nézve hozzá intézett felszólításra megnyugtató választ adott; de az nincs kifejezve, miből áll a vá­lasz ? Ezt kívánom bele tétet­ni. Elnök: Az eddigi jegyzőkönyvekben is csak úgy volt megem­lítve , hogy kielégítő válasz, mert különben az egész választ bele kel­lene tenni. (Nem szükséges!) Fejér megye népjegyzőinek közönsége töb­bek által aláírt kérelmet nyújtott be aziránt, hogy a’ népjegyzők sorsa jö­vendőre nézve biztosittassék. Ezen kérelem a’ petitionalis választmány­hoz utasittatik. Továbbá Pillér Gedeon megválasztása ellen petitio nyuj­­tatott be, úgy a' szamosujvári képviselők ellenében is, melly petitiók az igazoló választmányhoz tétetnek át. (Ma már késő!) Egyébiránt ma lévén utolsó napja a’ kérvények beadásának, holnap már nem fogad­tatnak el. Keller János: A’ jegyzőkönyvben július 20-dika tétetik ki határnapul; kérdés tehát: lehet-e e’ kérvényt ma elfogadni? Pap Zsigmond: Ezen határnapot inclus­ive, nem pedig ex­clusive kell érteni. Elnök: Ma a’ válaszfelirat lévén tárgyalásra kitűzve, miután hihető, hogy nagyobb vitatkozások lesznek, a' szólok feljegyzésére czélszerűnek látok két jegyző urat felszólítani. Zákó úr fogja jegyezni azokat, kik a’ válasz ellen Keller úr, kik mellette akarnak nyilatkozni. Besze János: Lehetetlen, hogy a’ jegyzők tudják, kik fognak ellene , kik mellette szólani. Elnök: A’ szabályokban az van, hogy a’ szólókat azon rend­ben kell felszólitni, miszerint az egyik mellette, a’ másik ellene szól­jon. Ha egy jegyző jegyzi a’szólókat, nagyobb lesz a’ zavar, mert mindenkitől meg kell kérdenie, mellyik részről akar szólani? Kazinczy Gábor (jegyző) olvassa a’képviselőház válasz­javaslatát a’ trónbeszédre, melly következőleg hangzik : „Javaslata a’képviselőház válaszának a’ trón­­beszédre. A’ magyar nemzetet, az átalakulás nagy munkája közben, künn és benn tornyosuló vé­z jelentkezései találták. Föls­éged, atyai aggódó szívvel, egybehiván a’ haza képvise­lőit , tért nyitott alkotmányszerüleg, hogy a' jelenben i­ntézkedve ha­tározzanak a' jövő fölött. ’S Magyarhon képviselői, az édes haza illy szorongó helyzeté­ben is azon biztató reménynyel gyülének egybe, hogy koronás ki­rályuk fölséges személyében leend tanúja e’ hálás nemzet ünneplő hódolatának. Annyival inkább vala szabad ezt remélniük, miután Fölséged, ha Magyarország a szívből fakadó emez óhajtásának teljesítését leg­újabban kegyelmesen megígérni méltóztatott. Annál sujfösóbb fájdalommal értesültek, miszerint Fölséged, atyai szándékának kegyelmes teljesítésében súlyos betegség által jön ez időre akadályozott. S vallják bár a’ legforróbb hála érzéseivel, hogy az uralkodó­­ház országosan tisztelt egyik tagjának, István főherczseg ’s nádornak, f­ölséged legmagasb személye teljhatalmú képviselőjévé választását, mint e’ nemzet enyészhetlen rokonszenveivel találkozót, Fölséged atyai hajlamának új drága zálogául tekintik: mind a­­mellett sem bír­nak azon magasztos reményről lemondani, hogy Föl­­éged, egészsége­­ helyreállásával — mit istentől forrón esdekelnek —­­ hű népeit boldo­gító jelenlétével megajándékozva, királyi legfensőbb jogainak sze­mélyes gyakorlata végett, kegyelmes ígéretét is beváltani méltóztatko­­dik. (Harsány éljenzés.) E’ vallásos ragaszkodás érzetében, Európa jelen mozgalmai között, a’ királyi szék ’s nemzeti létünk válhatlan érdekében hazafiai legfőbb kötelességünknek véltük, Föl­éged királyi felhívását követve, oda fordítni gondjaink elsőjét, hogy hazánk önállása ’s függetlensége 's a’ korona egysége ’s méltósága az események bármely fordulatában biztosittassék. 'S azért megelőzve e’ rendkívüli körülmények között azon javaslatoknak ’s intézkedéseknek tárgyalását, mellyeket Fölséged felelős ministeriumának, a’ legközelebbi országgyűlés rendeleténél ’s megbízásánál fogva is, előkészitni ’s bevégezni kell vala, — felhatal­mazást szavaztak az ország kormányának, rendkívüli időkben rendki­­vülileg, a’ nemzet tábori erejét, a’ kifejlendő szükséghez képest, 200 ezerig emelni, a’ fölszerelésre kellő 42 millió pftot mindent ál­dozni kész lelkesedéssel megajánlván. Megtevők, mit tőlünk a’ királyi szék ’s a­ hon egységes érdeke igényelt, hüven , öntekintetlenül; megtevők azon mély érzelmivel e' nemzet nagyszerű hivatásának­ lenni, ha kell, miként a’ múltban, védbástyája a' polgárisodásnak; megtevők azon öntudattal, hogy e’ magasztos köteleztetésnek méltóan úgy felelhetünk meg, ha az a magi erőn túl, alkotmányos teendőink következetes és czélszerű tovafejlesz­­tésében keressük azon erkölcsi alapot, min­t’ nemzet ’s trónja érdeke nyugodjék rendithetlenül. Illy körülmények közt annál méltóbb fájdalommal kell vala hogy sújtson azon nyílt támadás, mellynek a’ kapcsolt részek lőnek egyik szintere, miket e’ hazához századokon át jó és bal, de mindig közös szerencse szőtt. Mert nyugodtan hívhatja föl e’ nemzet a századok világitéletét: volt-e egy , de csak egy jog is, mellyben meg nem osz­­tozék testvérileg; volt e egy, de csak egy méltányos tekintet is, melly önkénytesen mellőztetett ? 'S a’ milly bátran tárhatja föl tanúságul e’ nemzet a’ múltnak évkönyveit, olly nyíltan ismételi, hogy valamint bármi áldozatra kész , mit önállósága 's koronájának épségben tartása 's becsülete igénylene , úgy más részről ha rokon kezet nyújt, hogy a’ kapcsolt részek mind azon óhajtásai, miket a' százados testvéri vi­szony megállapít, a’méltány utján békésen egyenlettessenek ki, —szint­­oly határzo­tan nyilatkozván azon rablócsoportok lázongásának meg­­semmitése fölött, mellyek szilaj elbizakodással terjengnek az ország alsó részein. "S illy állásban is kétszeres fájdalommal suj­á e’ hü nemzetet, hogy ámbár Fölséged, önatyai indulnának sugallatát követte , midőn a közelebb lefolyt országgyűlésen legfelsőbb királyi helybenhagyásá­val szentité azon törvényeket, mellyek a’ hon jobblétének felvirágzá­sára a kor igényei szerint szükségesek valának, mind a­ mellett is ta­lálkoztak részakaratu lázitok , kik annyira is vetemültek , hogy a’ tör­vényes hatalomnak tettlegesen ellenszegülve, kárhozatos eme’ merénye­­ket Fölségednek s fölséges királyi házának érdekében . Fölséged vagy királyi háza tudtával ’s elnézésével történtnek h­ídelgették. A’ vakme­rész ármány eme­ bű­nmerénye ellenében, Fölséged atyai nyilatkoza­­tában, melly szerint erősen el van határozva, magyar királyi koroná­jának egységet s épségét minden kűl megtámadás ’s belső szakadás ellen királyi hatalmával megvédeni 's az általa szentesített törvényeket mindenkor sértetlenül megtartani — kienyészhetlen hát­ért-k­el leljük mi újabb zálogát azon vallásos ragaszkodásnak, mellyel Fölséged 's a' föls. uralkodóház a' korona egység- ’s épségben megóvá­ a ’s a' tör­vények megtartása iránt viseltetni méltozatik; nyújtván nekünk ez ünnepélyes nyilatkozat szentsége o­ly erkölcsi erőt melly a’ királyi szék és nemzet egy és oszthatlan érdekeinek magában is minden egyéb fölött hatalmas védbástyája lesz. És midőn Felseged, atyai indulata kegyelmeit tetézve, hű ma­gyar- és erdélyországi népének buzgó óhajtása szerint a' testvérként egymásnak visszaadta annyi század után, az ekként egygyé forrt két ország, erejének ’s felvirágzásának egyesült kifejlődésével, a' trón és szabadság mielősb támasza leend. A’ milly hő örömmel érté a’ nemzet, miszerint Fölséged ’s a' külhatalmasságok legtöbbjei közt sértetlenül fönnáll a’ béke­s egyetér­­tés, mit jövőre Fölséged kegyelmes atyai gondjai csak állandósíthat­nak, olly sajnálattal értesült, hogy a’ lombard velenczei királyságban, hol a’ sardiniai királynak s némelly más olaszországi hatalmasságok­nak seregei harczczal támadták meg Felséged seregeit, a’ háborút be­végezni nem sikerült. És a­ milly őszinte azon hódulat, mellyel ha Magyarország fölséged iránt viseltetik , szintúgy óhajtja , hogy e’ kér­dés , a’ trón méltóságához 's a’ viszonyos jogos igényekhez képest ol­­dassék meg. 'S midőn egy alkotmányos nemzet ’s illy értelemmel fog a' ki­rályi ’ széknek ’s szabadságnak elválaszthatlanul egyesült érdekében mind annak elintézésébe, mit a’ hon java olly igen sürgetőleg kíván, ebben Fölséged legbiztosb kezességét találandja azon tár­torithatlan ragaszkodásnak, mellyel e’ nemzet, a’ királyi ház ’s ön alkotmányos letele iránt viseltetni meg nem szünendik.“ Elnök: A’ szabályok értelmében először a’tárgy érdemére nézve általánosságban fog megkezdetni a' tárgyalás. Felkérem a' há­zat , hogy ezen tárgyalás alatt a’ rend és csend meg ne háborittassék, és közbeszólások ne történjenek; mert a’ tárgy nagyszerűsége meg­kívánja, hogy illő csendességgel és komolysággal tárgyaltassék; a’ szó­lásra fel van jegyezve Irinyi (A’pénzügyminister akar szólani. Halljuk !) Kossuth Lajos: Uraim! nem annyira szónokiam akarok, mint érzem azon kötelességet, hogy a’ ház mielőtt e’ tárgyban határoz, bizonyos dolgokra nézve a’ felelős ministerium politicája iránt tökéle­tesen felvilágosítva legyen, miszerint elhatározhassa , hogy jövendő­ben ezen politiacát kivánja-e követni, vagy czélszerűbbnek tart más po­­liticát választani? E’végett lépek a’ szószékre, hogy a’ háznak két tárgy iránt adjak felvilágosítást, nem várva e­ részben semmi inter­­pellatiót, mert igy tenni kötelességem. Az első azon politica, mellyet a' ministerium a' horváth bonyodalmak irányában követni, eddig jónak ’s czélszerűnek vélt; a' másik pedig a’ külügyek 's különösen az olasz­­országi kérdés. Mi a’ horvátországi ügyeket illeti, erre nézve jul. 11-én 48

Next