Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)
1848-08-05 / 57. szám
Budapest, 57. sz. KÖZLÖNYSzombaton, augustus 5.1848. hivatalos lap. 1 Megjelenik naponkint egy — országgyűlés több — nagy regálivén. Előfizetési díj a’ folyó év hátra levő 6% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadóhivatalban (vár, Kortana - utcza, Jalics-ház 132 sz. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. — A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhirdetések nem vétetnek fel. m wmmmmmmm gBUSz* Számos felszólítások következtében a’ „Közlöny“ egyes példányokban is lesz kapható, Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében, Budán pedig a’kiadóhivatalnál, példányonként 6 pkrával. A’ pénzügyi ministerium részéről: XXIV. Folytatólagos jegyzéke azon ajándékoknak és kölcsönöknek, mellyek a’hazai kincstár felsegélésére a’ budai főpénztárnál készpénzben és ércznemüekben 1. évi julius 28. 29. 30. és 31-én tétettek. I. Budán, a) ajándokul ezüst pénzben: Szemere Bertalan belügyminister 400 frt, Buda főváros lakói 382 frt 26% krt, Lőcse sz. kir. városa 600 frt, Máriássy Zsigmondné, szül. Szepessy Mária asszony 120 frt, Hoffmann Manó 50 frt, Schober Alajos 5 frt, Tóth Lőrincz min. titkár 4 frt julius havára, fizetményéből. b) kölcsönképen ezüst pénzben: Steinbach Károly 150 frt, Tallián Károly 4 frt 52 krt reáfizetés által, Fuchs- Weber Karolina 10 frt 41 krt, Benedek József Szigeth-Monostorról 2 frt 42 krt reáfizetés által, Tóth Lőrincz Pestről 5 frt 14 krt, Dáni község 100 frt, ugyanaz 40 frt, kamat nélkül ideiglenes nyugtatvány, Kornai István Pestről 200 frt, Záborszky Alajos 100 frt, ugyanaz 20 frt kamat nélkül ideiglenes nyugtatvány, Cseh Bálint 100 frt, Gyernay János 100 frt, Ybl Lajos 50 frt, Várady József 2400 frt, Várady Erzsébet Ilona 400 frt, Miskei Samu Enyingről 30 krt és aranyban 49 frt 30 krt, Bocsor Péter Enyingről 30 krt és aranyban 49 frt 30 krt, Püspöki Dani 100 frt egy évre kamat nélkül, Székács József Pestről 13 frt 42 krt reáfizetés által, Füredy Lajos 20 frt kamat nélkül ideiglenes nyugtatvány, Konody Miksa 50 frt, Burgmann Károly 300 frt, Landesmann Jakab 50 frt, ugyanaz 600 frt, Benke Endre 5000 frt. II. Pesten, a) ajándokul ezüst pénzben, Csomád helység részéről és pedig Esztergály Mihály lelkész 5 frt, Zsarnovireczky József jegyző 2 frt, helyél evang. anyaegyház 2 frt, Hoffmann János vadász 1 frt, Ott András 1 frt, Csomád helység lakói 25 frt, ugyan e’ helység községi pénztára 10 frt, Pestváros lakosai 1142 frt 42 krt, és aranyban 17 frt 50 krt, Pestváros lakosai árverés utján eladott különféle holmikért 258 frt 56 krt, Pesti gombkötő ifjúság 8 frt, Ketzeli választókerület Pestmegyében 1209 frt 52 krt; — ércznemüekben: Pesti gombkötő ifjúság 22 frt 52 krt, Singer Veszprémből 5 frt 40 krt, Keller Mihály Veszprémből 3 frt 45 krt, Szent-Iványi helység Veszprémből 2 frt, Bakony-Tamási helység Veszprémből 2 frt, Pápasz város lakói 979 frt 20 krt, Tóth Ignácz Veszprémből 6 frt 25 krt, Tés helység lakói Veszprémből 39 frt 36 krt, Micskey Imre 11 frt 15 krt, Bajcsy János 2 frt 20 krt, Lőwinger Dávid 20 krt, Fáczy Sándor 4 frt 32 krt, Ányos István 20 frt 50 krt, Heller Lajos,Weisz Farkas és Huszkán Mayer 7 frt, Veszprém város lakói 94 frt 38 krt, Deveczen város lakói 18 frt 43 krt, Vásárhely város lakói 8 frt 48 krt, Bank helység lakói 128 frt 15 krt, Giczy puszta 2 frt 12 krt, Nagyszombathely lakói 2 frt 24 krt, Péterdy helység lakói 45 krt, Romándy helység lakói 4 frt 22 krt, Lázy helység lakói 2 frt 40 krt, Boros József 40 frt 50 krt, Boros János 9 frt 30 krt, Papp János 36 frt 18 krt, Löbl Dávid 1 frt 40 krt, Khusz József 2 frt 12 krt, özvegy Mentler Péterné 10 frt 41 krt, Mártonfalvay Sándorné 6 frt 15 krt, Homok bödögei helység 4 frt 40 krt, Palotai nevendékleányok 19 frt 18 krt. b) kölcsönképen ezüst pénzben: Nógrádi izraeliták községe 1000 frt kamat nélkül két évre; —érez neműekben: Hunkár Antal 151 frt 57 krt, Kunkár testvérek 545 frt 25 krt, Entz Ferencz 137 fit 32 krt, Deutsch Gás pár 164 frt 30 krt, Ruszék kanonok 343 frt, Szalay Imre 409 frt 20 krt, Kenesey László 144 frt 5 krt, kamat nélkül egy évre, Lewsencze Tornai kath. egyház 393 frt 27 krt, Deutsch Ignácz 23 frt 14 krt, Pribék József 80 frt 10 krt, Fiát József 155 frt 54 krt, Thász János 143 frt 22 krt, Bezerédy Mihály 969 frt 30 krt, Guthardt Józsefa asszony 101 frt 27 krt, gróf Zichy Domonkos püspök 3722 frt 15 krt. Öszvesen adatott ajándékul: 409,289 frt 33 kr, és kölcsönképen 447,572 frt 33 kr. Budapest, augustus 3-án 1848. Nemzeti gyűlés. Előleges értesítés a’ képviselők házának augustus 4 dikén tartott üléséről. Több választások ellen irányzott ’s magántárgyakra vonatkozó kérvények jelentetvén be, az illető választmányokhoz utasittattak. Repecz ki kérdést intézvén az oktatási ministerhez, intézkedett-e már a’ párbér ’s papi földek müveltetéséből eredő robot megszüntetésére? a’ minister azom választ adá, mikint mindaddig, mig az illető papi jövedelmek jelenlegi állása tudomására nincs, e’ részben nem intézkedhetik, azonban rendelkezett már, a’ szükségesek tudomására jövendenek , ’s igy a’ jövő ülésfolyam alatt határozhat a’ ház e’ tárgyban. Madarász László bejelenté, miként a’ státus azon javai tárgyában, mellyek jelenleg egyházi személyek birtokában vannak, holnap indítványt teend. Napirendre kerülvén a’ sor, az elemi iskolák tárgyábani törvényjavaslat felett az átalános tárgyalás befejeztetett, ’s többen lévén, kik azt a’ jövő ülésfolyamra kívánták halasztani, annak rögtöni tárgyalása szavazás utján határoztatott el. — Ezután a’ czikkenkénti tárgyalásra jött a’ sor, melly azonban be nem végeztetvén, holnap folytattatni fog. XXIV. ülés a’ képviselőházban aug. 3-kán reg. 10 órakor. Elnök: Pázmándy Dénes; tárgy: a’ ministerium politicája Németország irányában, interpellaliók, törvényjavaslat az elemi tanodákról. Elnök: Az ülés megnyílt. A’ közelebbi ülés jegyzőkönyve fog felolvastatni. Ludvig János: Felolvassa a’ jegyzőkönyvet. Nem volt rá észrevétel. Elnök: A’ mai jegyzőkönyvet vezeti Kazinczy, a’ szólókat jegyzi Keller. Elnök: Erdélyből a’ szász földről Wenrich Mihály és Grósz Károly választatván el követekül, megbízóleveleiket benyújtották. Hasonlóképen Verőcze vármegyének egy választókerülete részéről Antal Mihály (e’ földművelő polgár és népképviselő, a’ ház és a’ hallgatóság által igen szívesen fogadtatott) választatván követnek, ezen képviselő megbízólevele is az igazoló választmányhoz lesz utasítandó.— Szidor Ferencz nyitragalgóczi képviselő választásának törvényessége iránt tett nyomozás végett Kubica Pál képviselő lévén kiküldve, — vizsgálatáról szóló jelentésűt benyujtja ; ez is az igazoló választmányhoz lesz utasítva , jelentésadás végett. — Több rendbeli petitiok vannak a’ ház elé benyújtva , zemplénmegyei Sáros-Nagy- és Kis Patak városok választó közönségének részéről az úrbéri viszonyokat illetleg; hasonlóképen Erdélyből Kolosmegye felső kerülete Sztálva helység részéről; ezen panaszok leginkább abból állanak, hogy a’ lakosok legelő illetőségeikből ki lévén zárva, az úrbéri engedmények reájok nézve nemcsak nem hasznosak, hanem kitoltatván erdelési jogaikból inkább károsak, tehát ők a’ legeltetésbeli régi állapot visszaállítását kérik. — Van még 4 kérvény olly helységekből, mellyek Kolosmegyének felső kerületében fekszenek — Maros Vásárhely város közönsége azért esedezik a' ház előtt, hogy a' kir. táblát ezuán is keblében meghagyni méltoztassék. — Kraszna vármegye közönsége egy emlékiratot — petitiónak nem mondhatom — küldött a' ház elé, mellyben kifejezi a’fölötti sérelmét, hogy első választása érvénytelennek találtatván, oda szoríttatott, miszerint Zlahvárossal együtt válaszszon képviselőt ; ámbár ezen sérelmet mélyen érzi, a’ választást még is teljesítette.— Besze János Esztergom képviselője folyamodást nyújt a’ ház elé, hogy neki, mint őrnagynak, kit a’ haza védelme iránti kötelesség hí fel a' táborba való távozásra , addig, mig a’ béke helyre nem ál, az eltávozásra engedelem adassék. (Közhelyeslés.) Most napi rendre az elemi oktatás révén kitűzve , ez előtt több rendbeli törvényjavaslatok és indítványok lesznek bejelentendők. Első helyre van feljegyezve Gorove képviselő. Gorove István : Tudva van a’ ház tagjai előtt, hogy ministeriumunk, miután az ország kormányát által vette, első lépései közé számitozta a’ Frankfuntban összegyűlt német nemzeti gyűléshez követeket küldeni, kik a Magyarország és a’német birodalom, mint két önálló ország között létező, vagy jövendőben kifejlendő érdekek alapján a’ szövetséget előkészítsék. Nem hiszem, hogy a’ ház tagjai, vagy az ország bármelly lakosa nem a’ legnagyobb örömmel és megelégedés* sel fogadták volna a’ miniseriumnak ezen lépését. — Én úgy vélekedem, hogy ezen két ország között, értem a' Németbirodalmat és Magyarországot, mind a* mull, mind a' jelenben, számos közös érdekek léteznek de különösen a jövendő fog olly érdekeket kifejteni, mellyek egymással találkozván, a’ két nemzetnek kifejlődését okvetetten előmozdítani fogják, ’s úgy tekintem Németországot jelenleg Europa szvében, mint melly a' civilisátiónak különösen kelet felé terjesztésére hivatva van; de e’ mellett Magyarországot tekntem ollyannak, melly a' civilisatiónak leleten leendő létesítésére és annak activ életbeléptetésére van a’ végzet által leginkább kijelölve. Magyarországnak jövendője , valamint multja is nem annyira vonult nyűgöt felé, mint inkább kelet felé. Magyarországnak jövendő külpoliticája hasonlóképen az aldunai tartományokban fog leginkább nyilatkozni, és különösen az aldunai tartományoknak azon részeiben, mellyeknek népisége a’ magyar nemzet népiségének egy részével vérrokonságban is van; értem a román népfajt, az oláhokat. Ezen népfajnak kifejtése az aldunai tartományokban, 's az önállás és függetlenség felé való fejlesztése egyik első feladata az országnak; ’s megvallom, a'mint, ha létezett volna magyar kormányunk, mindig vétkéül fogtam volna tulajdonítani ezen népfaj elhanyagolását, úgy vétkül tulajdonítom azt azon gyalázatos Metternich-polticának, melly midőn a' legtávolabb nyugotban, Spanyol-, Portugál- és Olaszországban a’ szabad ág ellen ármánykodott, akkor a’ szomszéd nemzeteket a helyett, hogy függetlenségeikben elősegítette volna, akadályoztatta, elnyomta; ’s a’ midőn azok kebelében olly könnyű játékkal, csak hozzászólással is magának rokonszenvet és tért nyerhetett volna, akkor nemcsak hogy ezen térnek megnyerését elmúlása tolta, hanem kezeket nyújtott olly hatalommali szövetkezésre, melly a’ szabadságot ott is elnyomta, és hazánkra nézve is a’ legnagyobb veszélyt tette lehetségessé. — Én ollyba tekintem Németországot Magyarország irányában, mint két önálló nemzetet egymás iránt; Németországot a’ civilisatió szövétnekének tartom Europa kebelében; magunkat pedig ezen szövetnek tartóinak és hordozóinak. Ha nyugoton, Francziaországban, a’ democralia erősebb gyökeret fog verni mint azt a’ juliusi forradalom óta a’ legutolsó időkig tapasztaltuk, akkor Francziaország számára a’ szomszéd országokban uj tér fog nyílni úgy látszik, hogy azon irány, melly most Francziaországban fejlődik, egészen más fejlődést fog mozgásba hozni, mint a’ hova elértünk mi, és elértek a’ németek, 's ez a' socialis democratia; mert midőn ott a' népnek legnagyobb része nyomorban sülyedez , akkor a’ státusnak kell közbelépni, hogy a’ nyomornak forrásait bedugja és elfojtsa; nekünk magyaroknak azonban legközelebbi feladatunk az, hogy az absolutismus vas karjai közül kibontakozva, megalapítsuk azon szabadságot, melly minden kifejlődésnek alapja. — Meg vagyok győződve, a’ ház nem fog késni helyeslésével annak, hogy a’ ministerium e tekintetben a’ pályát nekünk előkészítette; de valamint tudva van a' ház elött az is, miszerint annyira ki van fejtve a’ közösségnek azon érzete, melly Németország és Magyarország között létezik, hogy a’ frankfurti nemzeti gyűlés nem mulasztotta el kinyilatkoztatni rokonszenvét Magyarország, mint független nemzet irányában , úgy nem kételkedem, hogy mi, a’ magyar nemzet képviselői, egy pillanatig sem fogunk késni kinyilatkoztatni rokonszenvünket a német birodalom irányában. Nem akarom bővebben fejtegetni azon közös érdekeket, mellyek a’ Németbirodalmat és Magyarországot egymás iránt lekötelezik; nem akarom a’ kereskedést említeni, és azon támaszt, mellyet Németország tőlünk vár, és mellyet mi várunk Németországtól, hogy pl. a’ Duna azon hatalmas ellenségtől megmentessék, melly magát annak torkolatához fészkelte; nem akarom említeni azon szellemi hasznokat, mellyek a’ két nemzetnek feladatául vannak téve a jövendőben; de ha nem is lett volna előre bocsátva az, hogy Frankfurtban Magyarország iránt rokonszenv nyilatkozott, egyszerűen felszólítom a’ házat, hogy heveselve a’ ministeriumnak eddigi eljárását, mellyet Németország irányában követett, mondja ki a ház , hogy a Németbirodalom és Magyarország mint két önálló ország között a’ közös érdekek alapján kötendő szövetség mellett egy ünnepélyes nyilatkozatot tesz (Helyes1) Teleki László: Nagyon röviden fogok az indításyhoz szólani, mert azt gondolm, lehetetlenség azt nem pártolni. Kívánom én is, mint az előttem szóló, hogy valamint a' mgy német birodalom képviselői egy követnek kijelentésére felállással és általános lelkesedéssel kinyilatkoztatták, miszerint a' magyar szövetséget pártolja, úgy viszont mi is illy általános lelkesedéssel pártosuk a’ német szövetséget. (A* ház , mintegy varázsveszszotól illetve, feláll, 's nemzetünk rokonszenvét ünnepélyesen nyilatkoztatja.) Örvend-k ezen kijelentésnek, melly itten nyivánult; mert azt gondolom, hogy Magyarhonnak németországgali szövetségében, mind a’szabadságnak mnd pedig a’ civilisátiónak lehető legnagyobb garantiája van. E hónap 6a lesz Bécsre nézve a’ nagy nap , mellyen — reményiem, nem is lehet máskép — Bécs is egyesülni fog a’ nagy német birodalommal. Ennek lenni kell, mert a' szabadság kívánja; ennek lenni kell, mert a civilisatio parancsolja ; ennek lenni kell, mert az ausztriai birodalom érdekében lehetetlen nem történnie. — Tudom én, ott van Bécsben a’ ministerium, melly — mint a’ hírlapokból olvastam—nem tudta felfogni a’ nemzet érdekeit, és hagyta magát hajtatni mindenféle irányban; lemondással fenyegetett, ’s midőn előjöttek az okok, mellyek miatt le kellett volna mondania, nem mondott le; a’ szabadság ministeriuma volt,a coquettirozott azokkal, kiknek a’ szabadság sok volt. De azt gondolom , hogy ennek határa van , az illyen hiba bizonyos fokon túl nem mehet, 's hogy a’ ministerium 6-án a nemzeti színeket ki ne tűzze, lehetetlen ; mert a’ ki a’ német ministeriumnak tagja 's ezt nem teszi, az a német egység ellen küzd, s az illyen ember véleményem szerint háromszoros áruló. Áruló mint német, mert hasonló helyzetben lenne, mint azon magyar, ki azt akarná, hogy ne legyen Magyarországban semmi centralisatio, hanem minden megye legyen suverain; az illyen embert árulónak mondanék , mert azt gondolnék , hogy machiavellisticus elvekből indul ki, ’s azt akarja , hogy Magyarország kitöröltessék a’ hatalmak sorából. Árulónak tekintem azt, ki midőn Németország szabadságának hajnala felderül, arra merne agitálni, hogy abból ne legyen semmi, hanem Németország ezentúl is fel legyen osztva 30 nál több apró fejedelemségre, mint eddig volt, a meddig a’ souverainek a’ népeket juhoknak tartották, azt gondolván, hogy mindenki egy nyájat vállalt magára. Ezen idő a’ zsarnokoskodás ideje volt. De midőn egyesültek a’ népek, midőn a' szabadság hajnala felderült, akkor megfoghatlan szemtelenség volna egy német hazafitól oda agitálni , hogy Ausztriának egyesülése Németországgal ne történhessék meg, az illyen ember kijelentené a világ szeme látára, hogy hazaáruló. Árulónak tartom az illyent az ausztriai monarchia érdekében is. Mert ezelőtt mi volt az ausztriai monarchia? Tulajdonképen sem is volt monarchia, hanem volt egy család, mellynek külön élő birtokai voltak, s a külön tartományoknak egy közös uralkodójok volt, de semmi érdek nem kötötte őket össze. Ennek következése vot az ausztriai monarchia gyöngesége, mert ausztriai házifiuság nem létezett. Olyan dolog lett volna ausztriai patriotismust képzelni valakinek, mintha az emberek Eszterházy herczeg kun jóságai iránt külön patriotismust nyilvánítottak volna. Ilyen érzések az emberi kebelben nem léteznek. Tehát egységnél, centralisationál nagyobb szolgálatot az ausztriai háznak és az örökös tartományoknak nem tehet senki midőn kijelenti, hogy ahol semmi kapocs nem volt eddig a tartományok között, legyen egy részben a német birodalombai beleolvadás által a Frankfurtban központosult német szabadságnak egy kapcsa, más részről pedig legyen kapocs Németország és a 14 millió emberből álló souverain hatalommal bíró Magyarország között a szabadság és trón elvárhatatlan érdekében. Ezt javasolja az ausztriai monarchia érdeke, és ki ez ellen tesz , az nem tudja felfogni állását, sőt az ellen tesz és lép fel, a’ mit állása parancsol. Az illyen áruló nem csak mint német, hanem úgy is, mint az ausztriai ministerium tagja, sőt áruló, az egész 69