Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)

1848-08-05 / 57. szám

Budapest, 57. sz. KÖZLÖNYSzombaton, augustus 5.1848. hivatal­o­s lap. 1 Megjelenik naponkint egy — országgyűlés több — nagy regál­ivén. Előfizetési díj a’ folyó év hátra levő 6% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadó­­hivatalban (vár, Kortana - utcza, Jalics-ház 132 sz. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. — A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjm­entesek maradnak. — Magánhirdetések nem­ vétetnek fel. m wmmmmmmm­ gBUSz* Számos felszólítások következtében a’ „Közlöny“ egyes példányokban is lesz kapható, Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében, Budán pedig a’kiadóhivatalnál, példányonként 6 pkrával. A’ pénzügyi ministerium részéről: XXIV. Folytatólagos jegyzéke azon ajándékoknak és kölcsö­nöknek, mellyek a’hazai kincstár felsegélésére a’ budai főpénz­tárnál készpénzben és ércznemüekben 1. évi julius 28. 29. 30. és 31-én tétettek. I. Budán, a) ajándokul ezüst pénzben: Szemere Bertalan belügyminister 400 frt, Buda főváros lakói 382 frt 26% krt, Lőcse sz. kir. városa 600 frt, Máriássy Zsigmondné, szül. Szepessy Mária asszony 120 frt, Hoffmann Manó 50 frt, Schober Alajos 5 frt, Tóth Lőrincz min. titkár 4 frt julius ha­vára, fizetményéből. b) kölcsönképen ezüst pénzben: Steinbach Károly 150 frt, Tallián Károly 4 frt 52 krt reáfizetés által, Fuchs- Weber Karolina 10 frt 41 krt, Benedek József Szigeth-Monos­­torról 2 frt 42 krt reáfizetés által, Tóth Lőrincz Pestről 5 frt 14 krt, Dáni község 100 frt, ugyanaz 40 frt, kamat nélkül ideiglenes nyugtatvány, Kornai István Pestről 200 frt, Zá­­borszky Alajos 100 frt, ugyan­az 20 frt kamat nélkül ideig­lenes nyugtatvány, Cseh Bálint 100 frt, Gyernay János 100 frt, Ybl Lajos 50 frt, Várady József 2400 frt, Várady Erzsébet Ilona 400 frt, Miskei Samu Enyingről 30 krt és aranyban 49 frt 30 krt, Bocsor Péter Enyingről 30 krt és aranyban 49 frt 30 krt, Püspöki Dani 100 frt egy évre kamat nélkül, Székács József Pestről 13 frt 42 krt reáfizetés által, Füredy Lajos 20 frt kamat nélkül ideiglenes nyugtatvány, Konody Miksa 50 frt, Burgmann Károly 300 frt, Landesmann Jakab 50 frt, ugyanaz 600 frt, Benke Endre 5000 frt. II. Pesten, a) ajándokul ezüst pénzben, Csom­ád helység részéről és pedig Esztergály Mihály lelkész 5 frt, Zsar­­novireczky József jegyző 2 frt, hely­él­ evang. anyaegyház 2 frt, Hoffmann János vadász 1 frt, Ott András 1 frt, Csom­ád helység lakói 25 frt, ugyan e’ helység községi pénztára 10 frt, Pestváros lakosai 1142 frt 42 krt, és aranyban 17 frt 50 krt, Pestváros lakosai árverés utján eladott különféle holmikért 258 frt 56 krt, Pesti gombkötő ifjúság 8 frt, Ketzeli választó­­kerület Pestmegyében 1209 frt 52 krt; — ércznemüek­­ben: Pesti gombkötő ifjúság 22 frt 52 krt, Singer Vesz­prémből 5 frt 40 krt, Keller Mihály Veszprémből 3 frt 45 krt, Szent-Iványi helység Veszprémből 2 frt, Bakony-Tamási hely­ség Veszprémből 2 frt, Pápa­sz város lakói 979 frt 20 krt, Tóth Ignácz Veszprémből 6 frt 25 krt, Tés helység lakói Vesz­prémből 39 frt 36 krt, Micskey Imre 11 frt 15 krt, Bajcsy János 2 frt 20 krt, Lőwinger Dávid 20 krt, Fáczy Sándor 4 frt 32 krt, Ányos István 20 frt 50 krt, Heller Lajos,Weisz Farkas és Huszkán Mayer 7 frt, Veszprém város lakói 94 frt 38 krt, Deveczen város lakói 18 frt 43 krt, Vásárhely város lakói 8 frt 48 krt, Bank helység lakói 128 frt 15 krt, Giczy puszta 2 frt 12 krt, Nagyszombathely lakói 2 frt 24 krt, Pé­­terdy helység lakói 45 krt, Romándy helység lakói 4 frt 22 krt, Lázy helység lakói 2 frt 40 krt, Boros József 40 frt 50 krt, Boros János 9 frt 30 krt, Papp János 36 frt 18 krt, Löbl Dávid 1 frt 40 krt, Kh­usz József 2 frt 12 krt, özvegy Ment­­ler Péterné 10 frt 41 krt, Mártonfalvay Sándorné 6 frt 15 krt, Homok bödögei helység 4 frt 40 krt, Palotai nevendékleányok 19 frt 18 krt. b) kölcsönképen ezüst pénzben: Nógrádi iz­raeliták községe 1000 frt kamat nélkül két évre; —­érez ne­műek­ben: Hunkár Antal 151 frt 57 krt, K­unkár testvérek 545 frt 25 krt, Entz Ferencz 137 fit 32 krt, Deutsch Gás­ pár 164 frt 30 krt, Ruszék kanonok 343 frt, Szalay Imre 409 frt 20 krt, Kenesey László 144 frt 5 krt, kamat nélkül egy évre, Lewsencze Tornai kath. egyház 393 frt 27 krt, Deutsch Ignácz 23 frt 14 krt, Pribék József 80 frt 10 krt, Fiát József 155 frt 54 krt, Thász János 143 frt 22 krt, Bezerédy Mihály 969 frt 30 krt, Guthardt Józsefa asszony 101 frt 27 krt, gróf Zichy Domonkos püspök 3722 frt 15 krt. Öszvesen adatott ajándékul: 409,289 frt 33 kr, és kölcsönképen 447,572 frt 33 kr. Budapest, augustus 3-án 1848. Nemzeti gyűlés. Előleges értesítés a’ képviselők házának au­gustus 4 dikén tartott ülésér­ől. Több választások ellen irányzott ’s ma­gántárgyakra vo­natkozó kérvények jelentetvén be, az illető választmányokhoz utasittattak. R­e­pecz k­i kérdést intézvén az oktatási minister­­hez, intézkedett-e már a’ párbér ’s papi földek müveltetéséből eredő robot megszüntetésére? a’ minister azom választ adá, mi­­kint mindaddig, mig az illető papi jövedelmek­ jelenlegi állása tudomására nincs, e’ részben nem intézkedhetik, azonban ren­delkezett már, a’ szükségesek tudomására jövendenek , ’s igy a’ jövő ülésfolyam alatt határozhat a’ ház e’ tárgyban. Ma­darász László bejelenté, miként a’ státus azon javai tárgyá­ban, mellyek jelenleg egyházi személyek birtokában vannak, holnap indítványt teend. Napirendre kerülvén a’ sor, az elemi iskolák tárgyábani törvényjavaslat felett az átalános tárgyalás befejeztetett, ’s többen lévén, kik azt a’ jövő ülésfolyamra kí­vánták halasztani, annak rögtöni tárgyalása szavazás utján ha­­tároztatott el. — Ezután a’ czikkenkénti tárgyalásra jött a’ sor, melly azonban be nem végeztetvén, holnap folytattatni fog. XXIV. ülés a’ képviselőházban aug. 3-kán reg. 10 ó­­rakor. Elnök: Pázmándy Dénes; tárgy: a’ ministerium politicája Németország irányában, interpellaliók, törvényjavaslat az elemi tano­dákról. Elnök: Az ülés megnyílt. A’ közelebbi ülés jegyzőkönyve fog felolvastatni. Ludvig János: Felolvassa a’ jegyzőkönyvet. Nem volt rá észrevétel. Elnök: A’ mai jegyzőkönyvet vezeti Kazinczy, a’ szóló­kat jegyzi Keller. Elnök: Erdély­ből a’ szász földről W­enrich Mihály és Grós­z Károly választatván el követekül, megbízóleveleiket benyújtották. Ha­sonlóképen Verőcze vármegyének egy választókerülete részéről An­tal Mihály (e’ földművelő polgár és népképviselő, a’ ház és a’ hallgatóság által igen szívesen fogadtatott) választatván követnek, e­­zen képviselő megbízólevele is az igazoló választmányhoz lesz utasí­tandó.— Szid­or Ferencz nyitragalgóczi képviselő választásának törvényessége iránt tett nyomozás végett Kubic­a Pál képviselő lévén kiküldve, — vizsgálatáról szóló jelentésűt benyujtja ; ez is az igazoló választmányhoz lesz utasítva , jelentésadás végett. — Több rendbeli petitiok vannak a’ ház elé benyújtva , zemplénmegyei Sáros-Nagy­- és Kis Patak városok választó közönségének részéről az úrbéri viszonyo­­kat illetleg; hasonlóképen Erdélyből Kolosmegye felső kerülete Sztál­­va helység részéről; ezen panas­zok leginkább abból állanak, hogy a’ lakosok legelő illetőségeikből ki lévén zárva, az úrbéri engedmények re­­ájok nézve nemcsak nem hasznosak, hanem kitoltatván erdelési jogaik­ból inkább károsak, tehát ők a’ legeltetésbeli régi állapot visszaállítá­sát kérik. — Van még 4 kérvény olly helységekből, mellyek Kolosme­­gyének felső kerületében fekszenek — Maros Vásárhely város közön­sége azért esedezik a' ház előtt, hogy a' kir. táblát ezu­án is keblében meghagyni méltoztassék. — Kraszna vármegye közönsége egy emlék­iratot — petitiónak nem mondhatom — küldött a' ház elé, mellyben kifejezi a’fölötti sérelmét, hogy első választása érvénytelennek talál­tatván, oda szoríttatott, miszerint Z­lahvárossal együtt válaszszon képvi­selőt ; ámbár ezen sérelmet mélyen érzi, a’ választást még is teljesí­tette.— Besze János Esztergom képviselője folyamodást nyújt a’ ház elé, hogy neki, mint őrnagynak, kit a’ haza védelme iránti köte­lesség hí fel a' táborba való távozásra , addig, mig a’ béke helyre nem ál, az eltávozásra engedelem adassék. (Közhelyeslés.) Most napi rend­re az elemi oktatás révén kitűzve , ez előtt több rendbeli törvényjavas­latok és indítványok lesznek bejelentendők. Első helyre van feljegyezve Gorove képviselő. Gorove István : Tudva van a’ ház tagjai előtt, hogy minis­­teriumunk, miután az ország kormányát által vette, első lépései közé számitozta a’ Frankfuntban összegyűlt német nemzeti gyűléshez köve­­­teket küldeni, kik a­ Magyarország és a’német birodalom, mint két ön­­­álló ország között létező, vagy jövendőben kifejlendő érdekek alapján­ a’ szövetséget előkészítsék. Nem hiszem, hogy a’ ház tagjai, vagy az ország bármelly lakosa nem a’ legnagyobb örömmel és megelégedés­* sel fogadták volna a’ minis­eriumnak ezen lépését. — Én úgy véleke­dem, hogy ezen két ország között, értem a' Németbirodalmat és Ma­gyarországot, mind a* mull, mind a' jelenben, számos közös érdekek léteznek de különösen a jövendő fog olly érdekeket kifejteni, mellyek egymással találkozván, a’ két nemzetnek kifejlődését okvetetten elő­mozdítani fogják, ’s úgy tekintem Németországot jelenleg Europa sz­vében, mint melly a' civilisátiónak különösen kelet fe­lé terjesztésére hivatva van; de e’ me­llett Magyarországot tek­ntem ollyannak, melly a' civilisatiónak leleten leendő létesítésére és annak activ életbelép­tetésére van a’ végzet által leginkább kijelölve. Magyarországnak jö­vendője , valamint multja is nem annyira vonult nyűgöt felé, mint inkább kelet felé. Magyarországnak jövendő külpoliticája hasonló­képen az aldunai tartományokban fog leginkább nyilatkozni, és kü­lönösen az aldunai tartományoknak azon részeiben, melly­eknek népisége a’ magyar nemzet népiségének egy részével vérrokonság­ban is van; értem a­ román népfajt, az oláhokat. Ezen népfaj­nak kifejtése az aldunai tartományokban, 's az önállás és függet­lenség felé való fejlesztése egyik első feladata az országnak; ’s megvallom, a'mint, ha létezett volna magyar kormányunk, mindig vétkéül fogtam volna tulajdonítani ezen népfaj elhanyagolását, úgy vétkül tulajdonítom azt azon gyalázatos Metternich-pol­ticának, melly midőn a' legtávolabb nyugotban, Spanyol-, Portugál- és Olaszországban a’ szabad ág ellen ármánykodott, akkor a’ szomszéd nemzeteket a­ helyett, hogy függetlenségeikben elősegítette volna, akadályoztatta, elnyomta; ’s a’ midőn azok kebelében olly könnyű játékkal, csak hozzászólással is magának rokonszenvet és tért nyerhetett volna, ak­kor nemcsak hogy ezen térnek megnyerését elmúlása tolta, hanem ke­zeket nyújtott olly hatalommali szövetkezésre, melly a’ szabadságot ott is elnyomta, és hazánkra nézve is a’ legnagyobb veszélyt tette le­­­­hetségessé. — Én ollyba tekintem Németországot Magyarország irá­­­­nyában, mint két önálló nemzetet egymás iránt; Németországot a’ ci­vilisatió szövétnekének tartom Europa kebelében; magunkat pedig ezen szövetnek tartóinak és hordozóinak. Ha nyugoton, Francziaor­­szágban, a’ democralia erősebb gyökeret fog verni mint azt a’ juliusi forradalom óta a’ legutolsó időkig tapasztaltuk, akkor Francziaország számára a’ szomszéd országokban uj tér fog nyílni úgy látszik, hogy azon irány, melly most Francziaországban fejlődik, egészen más fejlő­dést fog mozgásba hozni, mint a’ hova elértünk mi, és elértek a’ né­metek, 's ez a' socialis democratia; mert midőn ott a' népnek leg­nagyobb része nyomorban sülyedez , akkor a’ státusnak kell közbe­lépni, hogy a’ nyomornak forrásait bedugja és elfojtsa; nekünk magya­roknak azonban legközelebbi feladatunk az, hogy az absolutismus vas karjai közül kibontakozva, megalapítsuk azon szabadságot, melly min­den kifejlődésnek alapja. — Meg vagyok győződve, a’ ház nem fog késni helyeslésével annak, hogy a’ ministerium e tekintetben a’ pályát nekünk előkészítette; de valamint tudva van a' ház elött az is, misze­rint annyira ki van fejtve a’ közösségnek azon érzete, melly Német­ország és Magyarország között létezik, hogy a’ frankfurti nemzeti gyű­lés nem mulasztotta el kinyilatkoztatni rokonszenvét Magyarország, mint független nemzet irányában , úgy nem kételkedem, hogy mi, a’ magyar nemzet képviselői, egy pillanatig sem fogunk késni kinyilat­koztatni rokonszenvünket a német birodalom irányában. Nem aka­rom bővebben fejtegetni azon közös érdekeket, mellyek a’ Németbi­rodalmat és Magyarországot egymás iránt lekötelezik; nem akarom a’ kereskedést említeni, és azon támaszt, mellyet Németország tőlünk vár, és mellyet mi várunk Németországtól, hogy p­l. a’ Duna azon hatalmas ellenségtől megmentessék, melly magát annak torkolatához fészkelte; nem akarom említeni azon szellemi hasznokat, mellyek a’ két nemzetnek feladatául vannak téve a­ jövendőben; de ha nem is lett volna előre bocsátva az, hogy Frankfurtban Magyarország iránt ro­­konszenv nyilatkozott, egyszerűen felszólítom a’ házat, hogy heve­­selve a’ ministeriumnak eddigi eljárását, mellyet Németország irányá­ban követett, mondja ki a ház , hogy a Németbirod­alom és Ma­gyarország mint két önálló ország között a’ közös érdekek alapján kötendő szövetség mellett egy ünnepélyes nyilatkozatot tesz (Helyes1) Teleki László: Nagyon röviden fogok az indít­á­sy­hoz szólani, mert azt gondo­lm, lehetetlenség azt nem pártolni. Kívánom én is, mint az előttem szóló, hogy valamint a' mgy német birodalom képviselői egy követnek kijelentésére felállással és általános lelkese­déssel kinyilatkoztatták, miszerint a' magyar szövetséget pártolj­a, úgy viszont mi is illy általános lelkesedéssel pártosuk a’ német szö­vetséget. (A* ház , mintegy varázsveszszotól illetve, feláll, 's nemze­tünk rokonszenvét ünnepélyesen nyilatkoztatja.) Örvend-k ezen kijelen­tésnek, melly itten nyivánult; mert azt gondolom, hogy Magyar­honnak németországgali szövetségében, mind a’szabadságnak m­nd pedig a’ civilisátiónak lehető legnagyobb garantiája van. E hónap 6­a lesz Bécsre nézve a’ nagy nap , mellyen — reményiem, nem is lehet máskép — Bécs is egyesülni fog a’ nagy német birodalommal. Ennek lenni kell, mert a' szabadság kívánja; ennek lenni kell, mert a civi­­lisatio parancsolja ; ennek lenni kell, mert az ausztriai birodalom ér­dekében lehetetlen nem történnie. — Tudom én, ott van Bécsben a’ ministerium, melly — mint a’ hírlapokból olvastam—nem tudta felfogni a’ nemzet érdekeit, és hagyta magát hajtatni mindenféle irányban; le­mondással fenyegetett, ’s midőn előjöttek az okok, mellyek miatt le kel­lett volna mondania, nem mondott le; a’ szabadság ministeriuma volt,­­a coquettirozott azokkal, kiknek a’ szabadság sok volt. De azt gondolom , hogy ennek határa van , az illyen hiba bizonyos fokon túl nem mehet, 's hogy a’ ministerium 6-án a nemzeti színeket ki ne tűzze, lehetetlen ; mert a’ ki a’ német ministeriumnak tagja 's ezt nem teszi, az a német egység ellen küzd, s az illyen ember véleményem szerint háromszoros áruló. Áruló mint német, mert hasonló helyzet­ben lenne, mint azon magyar, ki azt akarná, hogy ne legyen Magyar­­országban semmi centralisatio, hanem minden megye legyen s­­uve­­rain; az illyen embert árulónak mondanék , mert azt gondolnék , hogy machiavellisticus elvekből indul ki, ’s azt akarja , hogy Magyarország kitöröltessék a’ hatalmak sorából. Árulónak tekintem azt, ki midőn Németország szabadságának hajnala felderül, arra merne agitálni, hogy abból ne legyen semmi, hanem Németország ezentúl is fel legyen osztva 30 nál több apró fejedelemségre, mint eddig volt, a meddig a’ souverainek a’ népeket juhoknak tartották, azt gondolván, hogy min­­denki egy nyájat vállalt magára. Ezen idő a’ zsarnokoskodás ideje volt. De midőn egyesültek a’ népek, midőn a' szabadság hajnala felderült, akkor megfoghatlan szemtelenség volna egy német hazafitól oda agi­tálni , hogy Ausztriának egyesülése Németországgal ne történhessék meg, az illyen ember kijelentené a­ világ szeme látára, hogy haza­áruló. Árulónak tartom az illyent az ausztriai monarchia érdekében is. Mert ezelőtt mi volt az ausztriai monarchia? Tulajdonképen s­em­ is volt monarchia, hanem volt egy család, mellynek külön élő birtokai voltak, s a­ külön tartományoknak egy közös uralkodójok volt, de semmi érdek nem kötötte őket össze. Ennek következése vo­t az ausztriai monarchia gyöngesége, mert ausztriai házifiuság nem létezett. Olyan dolog lett volna ausztriai patriotismust képzelni valakinek, mintha az emberek Eszterházy herczeg ku­n jó­ságai iránt külön pa­triotismust nyilvánítottak volna. Ilyen érzések az emberi kebelben nem léteznek. Tehát egységnél, centralisationál nagyobb szolgálatot az ausztriai háznak és az örökös tartományoknak nem tehet senki midőn kijelenti, hogy a­hol semmi kapocs nem volt eddi­g a tartományok között, legyen egy részben a német birodalombai beleolvadás által a Frankfurtban központosult német szabadságnak egy kapcsa, más rész­ről pedig legyen kapocs Németország és a 14 millió emberből álló souverain hatalommal bíró Magyarország között a szabadság és trón elvárhatatlan érdekében. Ezt javasolja az ausztriai monarchia érdeke, és ki ez ellen tesz , az nem tudja felfogni állását, sőt az ellen tesz és lép fel, a’ mit állása parancsol. Az illyen áruló nem csak mint német, hanem úgy is, mint az ausztriai ministerium tagja, sőt áruló, az egész 69

Next