Közlöny, 1849. március (41-67. szám)

1849-03-24 / 61. szám

Debreczen, 61. sz. fi I­­­I hivatalos lap. A* „Közlöny“ hétfőt kivéve, naponkint jelenik meg. — Ára lapjainknak helyben 7 írt, és postán négyszeri szétküldéséé­ hetenként 7 firt 12 kr pp., naponkinti szétküldéssel np. — Felvétetnek mindennemű hirdetések, mellyek hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. — Előfizethetni minden álladalmi postahivataloknál és a’ kiadó hivatalban Debreczenben. — Ir ' 5,’i: . "i ^I mi.: i.. . :i : .­­ Szombat, mártius 24. 1849. HIVATALOS RÉSZ. Szemere Bertalan, felsömagyarországi teljhatalmú országos főbiztos úr következő iratokat bocsátott közre: I. Rendelet a’ papírpénz iránt. Kereng a’ hír, mikép az ellenség fővezére rendeletet bocsátott ki, hogy a’ magyar bankjegyeket az a­u­s­t­r­i­a­i császári kincstárakban nem fogadják el, és e’ hir után a’ pénz elfoga­dására nézve az uzsorások és kislelkűek nehézségeket csinálnak. finnek folytában szükségesnek tartom 1-er a’ figyelmez­tetést’, és 2-or a’ parancsolatot. Tehát 1-ször. Figyelmeztetem a’ közönséget, hogy az el­le­n­s­é­g fővezére hazánkban érvényesen nem rendelkezhetik. Ha meggyőz, elveheti nemcsak pénzünket, de életünket is, de addig minden efféle rendelet csak nevetség tárgya. Figyelmeztetem, hogy azon rendelet csak az a­u­s­t­r­i­a­i császári kincstári fizetésekre szorítkozik, hova fizetni egy becsü­letes magyar sem kiván. Ellenben a’ magány forgalomra maga az úgy nevezett rendelet sem terjeszkedik ki, és igy a’ magá­nyosok pénzértékét illetni sem akarja. Figyelmeztetem , hogy miképen az austriai bankjegyet, bár az törvénytelennek nyilváníttatott sok országgyűléseink ál­tal, nem bírtuk az országból kiszorítani, mivel általánosan el­terjedt , úgy nincs hatalom melly képes volna a’ törvényes ma­gyar bankjegyet érvénytelenné tenni. Az ellenségnek az fáj, hogy Magyarország gazdag, bankjegyeinek a’ külföldön is jó kerete van, mig az austriait, határainkból egészen kiszorítja, és ennek értéke külföldön 100-ról 85-re csökkent. Figyelmeztetem végre, hogy ezzel az ellenség csak és egyedül a’ szabadság háborújának folytatását akarja lehetet­lenné tenni, miután ő maga nem bírja katonáit sem fizetni, mint­hogy Austria 80 millió kölcsönt kért most, de egész Európában senki nem találkozott késznek a’ szerződésre. Ezért sóházaink­ból , hatósági pénztárainkból rabolja el a’magyar pénzt,’s egy részről érvénytelennek hirdeti, más rész­ről azzal fizeti saját katonáit. E’ cselfogást minden józan értelmű értheti, és ki is ne­vetheti. Minden esetre azonban, miután a’ rész akaratnak minden alkalmat megragadnak a’ zavarokozásra, addig is mig a’ nem­zeti kormány rendelkeznék, én teljes hatalmamnál fogva ■ , ■ t . 2-szor Rendelem. a) A’ m. é. September havában költ belügyministeri ren­deletnél fogva, a’ pénznemekben válogatni nem szabad, mind az érvényes pénz lévén,a’ mit a’ kormány pénz gyanánt kibocsát. b) Ki a’ bankjegyet elfogadni vagy azok nemeiben válo­gatni merészelne, az, a’ megyei ’s illetőleg k. városi hatóság által tüstint elfogatni és haditörvényszék elé­be állíttatni rendeltetik. E’ rendelet végrehajtására minden egyes illető hivatalnok, t.i. megyékben esküdt, szolgab.alispán, városokban a’ polgármes­ter, kerületekben a’ kapitány, a’ legszigorúbb felelet terhe alatt köteleztetik. Ha a’ beadott és bizonyított vádra a’ tettes be nem foga­­tik, az illető hivatalnok maga mint részvevő fog lakolni. A' haza minden előtt! Miskolcz, mart. 16. 1849. Szemere Berta­lan, felsőmagyarországi t. h. országos biztos és az országos honvé­delmi bizottmány tagja. II. RENDELET a* lőfegyverek beadása iránt. Miután a' Védsereg felállittatik, annak szüksége, hogy magánosult lőfegyvereiket megtartsák, elenyészett. Megvéd min­ket a’ hadsereg, vagy a’ védsereg, ha e’ kettő nem véd meg, magokat nem egyesek fogják megvédhetni. Rendelem tehát: 1. Minden lőfegyver az illető járásbeli vagy k. városi hi­vatalnoknak beadandó, 10 nap alatt. 2. A’ védsereg főtisztei fel vannak jogosítva minden lő­fegyvereket a’ magánosoktól erővel beszedni. 3. Kinél 10 nap múlva lőfegyver találtatik, és megtartá­sára, rendkívüli okoknál fogva, korm. biztos, alispán vagy pol­gármester által írott engedelmet nem nyert, az legfölebb három hónapra el fog zárattatni és minden darabtól 200 pftig terjedhe­tő büntetéssel fog suttatni. A’ lőfegyverek lajstrom és becs mellett átveendők és ne­kem a’ lajstrom beküldendő. E’ rendelet végrehajtásával az illető korm. biztos, alispán és polgármester urak bízatnak meg. Miskolcz, mart. 18. 1849. Szemere Bertalan, felsőmagyarországi t. h. országbiztos és az or. honv. bizottm. tagja. III. RENDELET. A’ katonaság részéről igen gyakran követtetik el azon visszaélés, hogy húst és kenyeret nem vévén ki az élel­mezési biztosságtól, mindkettőt a’ szállásadó gazdától ingyen jö­ve­teli, ’s ekképen mind a’ kincstár, mind az egyes polgár ká­rosodik. .. Ennélfogva meghagyom a’ mint következik: 1. A’ katona az álladalomtól kenyeret kap, ’s húst adni vagy hózni megfőzés végett maga tartozik. 2. A’ melly katona illetéktelenül kenyeret és húst zsarolni mér, az ellen a’ szállásadó panaszt intézzen a’ helybeli főparancs­nokhoz, ki, felelet terhe alatt, elégtételt adni köteleztetik. 3. Vannak rendkívüli esetek, midőn kenyeret és húst is a’ szállásadó köteles adni, de mivel ezért az álladalom külön fog fizetni, erről az illető község ’s az egyes lakosok a’ szálláscsi­­nálók és élelmezési biztosok által eleve értesitendők. Mind a’ katonaság, mind a’ polgárság ismerje a’ maga jo­gait és kötelességeit. 4. A’ polgár azt, a’ mivel tartozik ne tagadhassa meg, a’ katona azt a’ mi­­t nem illeti, ne követelhesse büntetés nélkül. Jelen rendelet kihirdettetvén, minden községházban ki­függesztendő. Miskolcz, február 25. 1849. Szemere Bertalan, felsömagyarországi t. h. pr. biztos és az or­­konv. bizottmány tagja. IV. Hazafius kérelem. A’ hadseregnek, melly a’ haza ’s nemzeti lét független­ségéért vérét ontja, fehérneműre van szüksége. Miután Miskolcz városában van lenni szerencsém, e’ város lakóinak hazafiai szivét sértném meg, ha nem hozzájok for­dulnék. Szerezzetek tehát vásznat ti férfiak, ti pedig lelkes nők varrjátok meg, mert ti együtt képesek vagytok néhány nap alatt egy hadsereget felruházni. Az ajándékot gyermekeitől elfogadja a’ haza, de köszö­nettel fizet is és pedig szivesen mindent, a’ mire szüksége van. Az elfogadással ’s illetőleg bevásárlással megbízom a’ vá­ros lakosaiból a’ következőket: Soltész Nagy János, Vadnay Barna, Gerga Antal, Lichtenstein, Bede György urakat, Dominkovics Lajosné, Pista Jánosné Karacs Teréz, Furman Ferdinandné, Tóth Jánosné, lelkes hölgyeket. Minden házi­gazda ide ad vagy elad egy párt saját fejér­­neműiből, minden háziasszony kész vásznából egy párt varrat, és három nap alatt 5—8000 vitéz áldást mond e’ hü népre. A’ fényes süker új koszorút tüzend Miskolcz városának ősi magyar nevére. Miskolcz, mart. 17. 1849. Szemere Bertalan, felsőmagyarországi t. h. országos biztos és az orsz. honvédelmi bizottmány tagja. 3696. E. Ámbár a’ képviselőháznak f. évi febr. 13. határozata, a’ rögtön ítélő vegyes polgári ’s katonai bíróságok tárgyában, elég világosan kimondja, miként: az elnök lehet akár polgári, akár katonai egyén, a’ közbirák közül pedig kettő mindig polgári ’s kettő katonai leend, kiket, az országgyűlési testület tagjainak kivételével, a’ honvédelmi bizottmány nevez, ’stb. mindazáltal, nehogy az a’ fölötti kétkedés miatt, váljon a’ bíróság elnökének katonai vagy polgári egyénnek kellen-e lennie ? valamelly ve­gyes bíróság törvénykezési eljárásának megkezdésében gátol­­tassék, kijelentetik, miszerint egyedül a’honvédelmi bizottmány kinevezése határozza meg, ha polgári vagy katonai egyén le­­gyen-e valamellyik vegyes bíróságnál az elnök. Debreczenben mart. 20. 4849.­­ A’ honv. bizottmány nevében. E. 6842.­­ h.n. Az országos honvédelmi bizottmány f. évi matius 17-én 3418 f e szám alatt kelt rendelete alapján: Nagy Sándor, 2. huszár ezredbeli ezredes, ki a’ f. hó 5-i szolnoki csata alatt olly vitézül és ügyesen működött, hogy seregünk általa több ágyú, tttegkocsi és egy pénztár birtokába jutott, a’halás nemzet jutalmául a’ katonai érdemjelek máso­dik osztályával, ugyancsak a’ szolnoki csata alkalmával vitézségük és tapintatteljes működéseik által kitűnt. Vysocky ezredes.­­ Knezics Károly, 34. sz. gy. e. alezredes. Puchly Jáno­s, 3. sz. huszár ezredbeli alezredes. Aschermann Ferencz, táborkari őrnagy és karsegéd. Bobich János, a’ 3. sz. zászlóalj őrnagya. Melczer János, 3. sz. huszár ezredbeli főhadnagy. Gr. Poninsky, lengyel dzsidás csapatbeli százados. Grohowalski, Wysocky nevet viselő lengyel csapatbeli százados-segéd. Mukics Aurél, 2. sz. huszár ezredbeli százados. Philipowski és Freudenreich Venczel, tüzér századosok. C­se­tik százados és a’ lengyel légió parancsnoka. H­ü­g­­ Ernő, 2. sz. huszár ezredbeli őrnagy. Ruzsinsky Tivadar, 2. sz. huszár ezredbeli őrnagy. Kleinheinz Oszkár, táborkari őrnagy, ki a’ csata tervet készité, és a’ csata folyama alatt is igen vitézül és ügyesen viselé magát, a’ katonai érdemjelek harmadik osztályával földiszesitettek. Debreczen martius 23. 1849. Mészáros Lázár, hadügyminister. KINEVEZÉSEK. C. t. 965. sz. Kineveztetnek a’ honv. tüzérséghez: H­a­d n­a­gy o kat: E­KG,sK­T' l —»*• Rang és illetmény mart. 16. 1849. Simig Rezső Rang és illetmény mart. 22.1849. Debreczen, martius 20. 1849. Mészáros Lázár, hadügyminister. A’ hadügyminister úr által Kanka Károly százados fő­orvos , a’ 2-ik hadosztályhoz, törzsorvos és őrnagyi ranggal ki­neveztetett. Debreczen, mart. 20. 1849. Flór Ferencz osztály főnök. 3697 . o. A’ honvédelmi bizottmány szükségesnek látván mindenik rögtön ítélő hadi ’s polgári vegyes bírósághoz külön egy állan­dó szavazatnélküli jegyzőt nevezni ki 1200 pft évi fizetéssel, — azok tehát, kik ezen hivatalt elnyerni óhajtják, képességeiket in­dokoló folyamodásaikat nyújtsák be a’ honvédelmi bizottmánynak. Debreczenben mart. 22. 1849. a’ honvédelmi bizottmány, 41. Rendelet. Miután tapasztaltam hogy némelly tábornok vagy törzs­tiszt urak segédtiszteikkel ide érkezvén, az elsők ugyan mago­kat nálam jelentették, de segédtiszteik ezt tenni fölöslegesnek találták, emlékeztetek ezennel minden segédtisztet, hogy ide érkezte után magát nálam rögtön jelenteni tartozik. Debreczen már. 23. 1849. Kis Ernő, altábornagy. 622. H. 1—3 A’ Tisza mentében felállított tábori kórházakban létező fogyatkozások és hiányok megelőzése és orvosolhatása tekin­tetéből, valamennyi kórházak parancsnokai utonta felszólittat­­nak, hogy a’ bárhol mutatkozó hiányokat, még a’ legcsekélyebb, rövidségeket is, az egészségi osztálynak haladéktalanul felje­lenteni annál inkább siessenek, mert miután az osztály ekkorig mindezt feljelentett hiányt rögtön pótolni nem csak kész, de egy- 61

Next