Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-10 / 75. szám
sak azt mondanám: te ha nem írsz, csak ennyit kapsz, és nem többet. Ez lealacsonyító, és a’ ház méltóságával ellenkezik. Kazinczy indítványa szerint, ha valaki engedelmen túl marad el, akkor nem képviselő , következőleg nem kap napolist; mert első tétel az, hogy a’ képviselő teljesítse kötelességét, és ha elmarad , mert nem teljesíti kötelességét, megszűnt képviselő lenni , tehát nem kap napolíst. Ha ezen szempontból indulunk ki érteném az indítványt, különben reánk nézve igen comicus játékot fog okozni. Csíki Sándor: úgy tartom, az indítványozónak czélja nem az volt ezen javaslattal, hogy a’ követeket 5 fttal az itt maradásra kötelezze, vagy pedig nakik ez által ösztönt nyújtson hazafiui kötelességök pontosabb teljesítésére. Az indítvány oka az lehetett, hogy vannak a’ statusnak olly kiadásai, mellyeket kevesbíteni lehet, miután szabadság-háborúnk rendkívül sok költségbe kerül, a’ hol lehet, gazdálkodni kell. És itt ezen módja lenne a’ gazdálkodás egyik ágának. Ha ezen kérdés szőnyegre nem jön, megfeledkezünk a’ status gazdálkodás egyik ágáról, melly a’ napdijakra vonatkozik; ’s ha megfeledkeztünk volna, nem a’ legjobb szinben tűnt volna fel azok előtt, kik a’ dolgot vizsgálni kívánták. Én az indítványt helyén lenni találom, de nem úgy, mint indítványozó úr előadta, mert nem látom igazságosnak , hogy a’ képviselőtől, ki a’ ház vagy elnök engedelmével van távol, napdija elvonassék; azonban ha engadalmon túl marad el, tovább egy peresig sem kívánom, hogy napi díjban részesüljön. Román indítványát pártolom. Szacsvay Imre: A’ tárgyhoz szólani nem akarok, mert annyira ki van merítve, hogy egyebet hozzá mondani nem lehet, mint mit Beserédi előadott; tapasztalni fogjuk, hogy mind az indítvány, mind módosítvány kivihetetlen. Ennélfogva tisztán a’ szavazásra szorítkozom, és miután az inditvány előadatott, és annak ellenében nem a’ módositvány felveendő, hanem az elnyomó inditvány minden módosítással együtt tétessék félre; — az első kérdés tehát az lesz, valljon a* tett inditvány, vagy Bezerédié az elnyomó vettessék félre ? (helyes.) Elnök: A’ kérdés az, valljon az inditvány minden módosítással félrevettessék-e vagy nem? — A’ kik az indítványt minden módosítással együtt félrevetni akarják, álljanak fel. (A’ többség felállott.) A’ jövő ülés szokott módon fog hirdettetni. Most egyéb tárgy nincs. Az ülés eloszlott 12 óra után BELFÖLD. Szeged, april. 4-kén. Torontólról hónapok óta mit sem olvasónk a’ Közlönyben. Tollunk elvénfllt januar 18-án, midőn 9 hónapi nehéz küzdelem után, ott kelle hagyni a’ helyet, hol annyit szenvedénk. Nem akartuk festeni a’ nyomort, az ínség iszonyát, mellybe taszittatott a’ megye magyar ajkú népe, elhagyni kénytelven — a’ katonaság kivonulásával — tűzhelyét; nem akartunk lehangolva hatni a’ kedélyekre. A’ megtörténteket nem állván hatalmunkban megváltoztatni, fátyolt vetve a’ múltakra, kezünkbe veszszük a’ tollat, ’s megkezdjük ismét tudósításainkat, ’s okunk van azon biztos reményünket kifejezni, miként nem sokára Torontóiból handjuk sorainkat. A’ gaz rácsok diadallal vonultak be Becskerekre, Kikindára, Becsére, pedig nem volt minek örülni, annál kevésbbé okuk büszkélkedni, mert a’ hadi munkálatok kívánták a’ katonaság kivonulását, ’s ők csak igy jöhettek be a’ gazdag megye kebelébe. Szemtelenek valának ugyan megkísérteni Szeged megtámadását is; de ekkor ismét okulhattak volna, miként nem fél ám ez a’ magyar olly lázongó fajtól. A’ hazafi érzelmű derék tábornok Perczel, ide érkezte után másnap mindjárt megmutatta, hogy velök akar, ’s könnyen is fog végezni. Nem rettent vissza a’ hírektől, mennyi ezer meg ezer fegyveres erővel kell neki megküzdeni, ugyan kis számú sereggel tisztította meg Szeged vidékét a’ torontáli oldalról, ’s a’ győzhetetlen had futott, mint a’ villám, lovasságunk nem volt, ’s igy ők élnek még; de ha a’ Dunán túl nem szöknek, úgy kevés fog közülök hiszem életbe megmaradni. — Meg kell boszulnunk a’ védtelen magyarokon elkövetett iszonyú kegyetlenkedéseket. Damjanics tábornok utósó szavait be kell a’ magyarnak váltani, ezt kívánja tőlünk az örök istenség is. Perczel tábornok lépteit Bácsban vitézség és szerencse kísérik. Megnézte Péterváradot, megtisztította nehány gaz schwarzgelb vérebektől, ’s visszajövett Kulánál megverte a’ rácz csordát, sokakat levágván közülök. Most kapjuk az örvendetes hirt, hogy tegnap a’ megvílatlan rácz várat Sz. Tamást egy óráig tartott ütközet után ostrommal bevette, ennek hire tudva van már ez óta Torontálban, ’s gondoljuk az országgyűlés Becskereken, Rajacsics urammal együtt nehezen fognak bevárni bennünket, hanem melegebb vidékre költözendnek. A’ német községeknek jó leczke volt ez a’ 3 hónap, bezzeg nem mondják most: „Kein Schritt mehr für das Ungarische Ministerium.“ Naponta küldik a’ hirt Makóra, ’s ide Szegedre, hogy epedve várják a’ magyart. Átlátják bezzeg, ki ád nekik szabadságot, mi nélkül kin, nyomor az élet. E’ munkás néposztály, ha neki lelkesülend sok hasznára leend honunknak, kényszerítők őket katona adásra; de ők azt felelték: „Már adtunk Ferdinandnak, most nem adhatunk ’s nem fogunk adni Ferencz Józsefnek.“ Készebbek hamuvá porlasztatni engedni lakjaikat, mint a’ magyar ellen fegyver fogásra engedni fiaikat; de nekünk a’ hamuvá égettetést, nem kellene bevárnunk. Menjünk mielőbb segítségükre, még sok százezer p. m. búzát találandunk, ’s erre nekünk nagy szükségünk van. A’ magyar nép, már már az utósó ínségben várja a’ visszamehetést. Fájdalom, nehányakat nem találunk ott lelkesbejeink közül , elhunyt a’ többek közt Gyulán, derék becskereki térparancsnokunk Finke az nap, midőn őrnagyi kineveztetése megérkezett. E’ férfiúnak Becskerek igen sokat köszönhet, ő oktatott bennünket, a’ nehéz napokban, velünk volt, a’ hova csak a' nemzetőrség kirendeltetett, végre is buzgalmának esett áldozatául, mert a’ kórházakat látogatván typiusba esett; ugyan e’ betegségben halt el itt Szegeden orvosaink egyik legjelesbike Krüner Ferencz, számos családot hagyva maga után, ’s mi legkeserűbb, minden vagyona elpusztittatott a’ gazok által Kikindán, hol kerületi főorvos vala; mind kettő megérdemli, hogy családjaikról a’ haza némileg gondoskodjék. Béke mind kettőnek poraira. Erdélyből, mart. 30. 1849. Vannak érdemek, mellyeket az öntudat érzetén kívül méltányos igazság a’ világnak is átadni. Szabadságharczunk Bem altábornagy ur fővezérsége alatt már már bevégzödvén, a’ kényuralom helyein is ma népszabadság honol, ’s harczosaink a’ többi rabigázott népek fölszabadítására készülnek. Magyarhoni véreink ’s kik a’ történet lapjai szerint először jövétek segélyünkre, fogadjátok szives köszönetünket, és testvéri csókjainkat az elválhatlanság örök zálogául azon nemes önföláldozástnkért, mellyel bennünket újból szabaddá tenni, gaz elleneinket pedig meghódítani közös fegyvereiteknek sikerült Éljetek! És most hozzátok szólok különösen biharmegyei lovas nemzetőrök, kik eddig szerény ibolyakint hírlapokban nem mutatkoztatok; nem dicsérni, csak hazafi lelkesedés szülte néhány tetteiteket akarom fölidézni. Ti voltatok, kik 350en saját jó lovaitokon a’ legtöbbet áldozott megyétek által fölszerelve, őrnagy Gencsi Pál zászlóalji parancsnoksága alatt ezelőtt három hóval bérez hazánkban megjelenvén, legelőbb is a’ halmágyi táborba határszéli őrködések alkalmával több rabló móczokat levágtatok , ’s a’ magyar birtokosoknak sok marháit, javait visszaszereztétek; ti voltatok,kik a’ kájáni völgyen át alezredes Gál László vezérlete alatt Déván csatlakozván Bem tábornok Vízaknáról visszavonuló táborához, midőn Déván pihenendők éjfélkor több ezer móczoktól megtámadtattatok, az első vészjelre lóra ülvén, csata rendbe állottatok, ’s számtalan móczokat lekonczoltatok; ti voltatok, kik a’ piski véres csatában 2 ember és 11 ló veszteséggel irtózatos kereszttüzet állottatok ki; és ti voltatok végre, kik a’ csata után az oliy fontos közlekedést az egész erdélyi táborban Deézstöl Medgyesig fentartottátok, melly alkalommal egyszersmind több tribünök és óláh rablók elfogására is használtattatok. Melly hazánk és nemzetünk érdekében jó kedvvel tett szolgálatotokért fáradhatlan buzgalmatokért és becsületes viseletetekért Bem atyánk haza bocsátván, fogadjátok hazánk forró köszönetét, ’s mielőbb élvezhessétek a’ családi tűzhely édes örömeit azon boldogító öntudattal, mikép látni fogjuk még egymást a’ Szabadságharczban. Kormányunk méltánylandja érdemeiteket. Isten veletek!!! Egy erdélyi nemzetőr. . . ii v aoö áansosieszTU moJrsH vvod .teltei lavfcllubvol üsvßf ß'JöiftJi ■ : eTeMwm )S iioáo'iöv Uoaodtel isiik iif üswynkvlilmi te nklm:/ HIRDETÉ SEK. 127. Köröztetés: 2—S Ratter Antal számvevő segédtiszt, bécsi születésű, 21 éves, alacsony testalkatú, hosszúkás ábrázatu, vastag nagy orrú, jobb arczán a’ füle mellett egy seb forradással, sötét barna hajú, bajuszti szakáll visel, nőtelen, beszél csupán németül, a’ 4-dik huszárezred tartalék százada irodájából martius 31-én Nagyváradról megszökvén, az ország minden közhatóságai a’ nevezett szökevénynek keblekben leendő keresésére, ’s a’mennyiben feltaláltatnék, a’ közelebbi katonai hatóságnak leendő átadásra, ezennel felszólittatnak, vajd Kelt Debreczenben april. 5-én 1849. Kiss Ernő, , irt altábornagy. 99. sz. Az ország minden hatóságainak. 2-3 Ung megyei ohokoczi Stricsik János, czigányoczi Burick Péter, dobrovai Tóth Mihály, szerednyei Majdán János, 42-dik h. zászlóaljbeli köz vitézek mart. 26-án Pircsről megszöktek. Az országnak minden közhatóságai a’ nevezett szökevények keblökben leendő kerestetésére ’s a’ mennyiben feltaláltatnának, a’ legközelebbi katonai hatóságnak való átadására utasitatnak. Debreczenben ápril 3-án 1849. Az orsz. főhadi parancsnok hivt. távollétében. Pulszky, ezredes. 106B. .vxtX umUUw. 3—3 Csongrádmegye megkeresése folytán Zentáról menekült Gábor Mihály útközben eltévedt fiacskája a’ végett köröztetik, hogy megtalálás esetében Csongrádmegyének azonnal jelentés tétessék. A’ gyermek 6 éves, haja gesztenyeszin, szemei sárgák, volt rajta egy hosszú ing. Debreczen mart. 28. 1849. 556. 1. Az igazságügyi ministeriumtól, Debreczen városa felírására, Kmeti Pál orvostanár folyamodása folytán, bizonyos Tusnádi Pálfy József által, Sinai árvák részére 1822-dik oszt. mart. 26-kán 4,800 vforintokról kiadott, ’ u. a. évi julius 7-kén betáblázott, továbbá ugyanazon adós Pálfy József által a’ debreczeni árva-pénztár részére 1831-dik oszt. april 28-kán 1400 vftokról kiadott, ’s u. a. év és hó 30-án betáblázott, ’s végre ugyancsak említett Pálfy Józsefet tartozólag, a’ debreczeni árva-pénztárt pedig követelőleg illető 1,100 vfkról szóló 1831-dik észt. május 26-kán kelt, és azon év ’s hó 30-kán betáblázott, de valóságos kifizettetésök után eltévedt kötelezvényeknek megsemmisítésére, jelen hirdetmény kelami! »»■«■¡ ')• UVmnM 5 awntf vntgwasuBUÉ SMt * * •**» .vtétel ««ámítandó egy évi ’s napi határidő azzal tétetik közzé, hogy azok, kik netalán a’ leirt kötelezvényekhez igényt tartanának, magokat ezen határidő alatt Debreczen városa törvényszéke előtt igazolni el ne mulaszszák, különben annak elteltével az említett kötelezvények kitábláztatni fognak. Kelt Debreczenben ápril 3-kán 1849. Csődületek. 3—. A’ Tőketerebesi postaállomás elnyerését tárgyszó, már azelőtt is közhírré tétetett csőd, ezennel megujjttatik. Ezen postaállomást elnyerni kívánó egyének, folyamodványaikat eddigi hivataloskodásukról, erkölcsi magok viseletéről, tudományos ismereteikről és vagyonuk mennyiségéről szóló hiteles bizonyítványokkal ellátva, az országos postai kormányhoz czimezve, az alírt postafőigazgatósághoz i. e. április hó végéig mulhatlanul beküldték. Kait Debreczenben április 3-án 1849. A’ debreczeni kir. posta főigazgatóságtól. 3—3 Bereg megye képviselő bizottmánya a’ munkácsi járásbeli vareczkei alorvosi állomás betöltését, 300 pft. tisztilakás 6 és fa fizetés mellet, csődület utján kívánván eszközölni, az ajánlkozni akarók f. évi május hó 31. tartandó bizottmányi ülés eleibe folyamodványaikat, okirataikkal felterjeszszék. Kelt Beregszászban mart. 31. 1849. Péchy Pál, Beregmegye m. alispánja. Tanszéki csődület. 3—3 Debreczen városában a’ római katholikus elemi tanodák 1-ső osztályú tanszéke 150 pengő forint készpénz, 3 köböl, 3 véka tiszta búza 3 köböl, 3 véka gabona, 4 öl tűzifa évi fizetéssel és szabad szállással — megürülvén; ez olly megjegyzéssel tétetik közhírré, hogy az ezen állomást elnyerni óhajtók bizonyítványokkal ellátott folyamodványukat jövő április hó 35- kéig városi polgármester Poroszlay Fridrikhez adják be. Debreczenben március 30-kán 1849 tartott tanácsülésből kiadta Nagy Lajos, közigazgatási aljegyző. Hirdetés: 3—3 Alólkrottak tisztelettel jelentik, miként mindennemű tiszti egyenruhához megkivántató arany, ezüst és iszpáhán zsinórokkal *’ leggyorsabban és jutányos áron szolgálhatnak Goldstein és társa, Pesten, hatvani utcza 1531. sz. a. Vásárhelyi féle házban. 970 1— Csődület mérnöki, főorvosi, sebészi háromorvosi, bábái állomásokra. Megyénkben ürességben lévő egy mérnöki, egy főorvosi, egy sebészi, két három orvosi, három bábái állomások csőd utján lévén betöltendők, — az ezen állomásokat elnyerni kívánók — kiképzettségeket igazoló hiteles okirataikkal folyó évi május 20-ik napjáig első alispán Bálint Elek urnái Tasnádon bérmentes levélben vagy személyesen jelentkezzenek, hol egyszersmind az ezen állomásokkal egybekötött illetményekről tudomást szerezhetnek. Kelt Tasnádon 1849. mart. 28-kán tartott képviselő bizottmányi gyűlésből. Közép Szolnokmegye közönsége nevében a’ képviselő bizottmány. 129.B. Megsemmitéz. 2—S Mármaros megye közönségének mart. 1-ső napjáról 287. sz. alatt kelt felterjesztése szerint, Szeklenczey izraelita néhai Jakab Dániel által a’ kincstári szenesi pusztának több évek előtt általa történt kibérlése alkalmával, biztosítékul letett egy zálogos levél, melly mellett néhai Szaplonczay Josepha asszony özvegy Pogány Lajosnétól, ’s fia Pogány Lajostól bizonyos benecsei részjószágot 270 pft 48 kr. summa erejéig 1855-dik év lefolytáig zálogba vett — történetesen eltévedvén, mindezideig is nyomába jönni nem lehetett; minélfogva érintett záloglevélnek az illető zálogos feleken kívül más idegenek irányábani megsemmisítése elrendeltetik, ’s ez ezennel országszerte közhírré tétetik. Kelt Debreczenben apr. 4. 1849. belügyi álladalmi titkár távollétében Zeyk Károly, osztályfőnök. 1—2 Hirdetés. A’ Szabolcsvármegyébe kebelezett Újfejértó határával egybefüggő Róth és Szegegyházi puszták tagosítása iránt folyamatban levő pörbeli eljárásra e’ f. hó 19-kére kitűzve volt határidő az illető birtokosság kivonata folytában elhalasztatván, az újabbi határidő i. e. május 24-d. napjára tétetik által. Kelt Debreczenben april 3-án 1849. Elek Mihály, eljáró helyettes alispán. Árverés. F. hó 18-án a’ Kállay-család mező-túri jószágához tartozó túl a’ Körösi puszta, Mező-Túron a’ tiszttartói lakban fog árverés útján egy vagy több évre is a’ körülményekhez képest bérbe adatni. Bérleni kívánók ezennel hivatalosok. Nyomatik az álladalmi nyomdában. KÜLFÖLD. Megint jutottunk nehány bécsi lapnak birtokába, mikből azonban csak töredékesen lehet némelly dolgokat megtudni. Olaszországban a’ hares Sardinia és Austria közt csakugyan kitört, ’s a’ bécsi lapok és Radeczkynek egy jelentése nagyszerű győzelemről szólnak, mellyel az osztrákok Navarránál Károly Albert király fölött nyertek volna, ’s mellyben a’ piemontiak állítólag összesen mintegy 6—7000 embert, 12 ágyút ’s 1 zászlót vesztettek; osztrák részről maga Radeczky bevall 2—3000et. Továbbá az mondatik, hogy Cassato piemonti tábornok Sardinia részéről fegyverszünet ajánlattal ment volna az osztrák táborba, hogy Károly Albert a’ koronáról lemondott ’stb. Ismét későbben ollynemü hírek említetnek, mintha az osztrák hadsereg egy része, melly Romarino üldözésével foglalkozott , megsemmitetett volna. A’ hírek általában igen összeütközők , ’s ha meggondoljuk, minő hazugságokkal szokta az osztrák kormány a’ közvéleményt ámitgatni, úgy bízvást azt gyaníthatjuk , hogy Austria ügye Olaszországban nem igen fényesen áll, ’s ha a’ magyar seregek diadalmas előnyomulása tudva leend, nem kételkedünk, hogy az olasz szabadság védői kettős kitüréssel állandanak ellent a zsarnoknak, ki csak minden szabadság legyilkolásával képes magát fentartani. Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. vjggmyüiáWüflh «MÜKa .MWtatswfciiitomf imuminsb