Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-19 / 83. szám
Kanizsán hol barátságosan fogadtattak, a’ vendég szeretetet csakhamar rablással viszonoztak, ’s a’ ménestől minden házi álható lovat elloptak, mig végre a’ háziúr Szerviczky ia vaji, hogy vendégei vele is fenyegető hangon beszélnek, mindenét ott hagyva a’ temesvári várban keresett menedéket Karácsonyi László főispánnak, úgy szinte Karácson István Lehel huszár századosnak birkáját, ökreit, ’s egyéb ingóságait elrabolták. — így haladtak ők egész a’ Marosig, a’ vajdaság képzelt határáig, lépteiket vandalismus, öldöklés ,» a' kínzásnak minden kigondolható nemes kisérék, ’s midőn a’ foglalást megtörténtnek hitték, alakultak mindenfelé a’ szerb vajdaság teljhatalmú bizottmányai, ezek neveztek tisztviselőket, kik a’ rablást finomabb modorban, de nagyba kezdék folytatni, igy például Temesben S’apházy Ignácz, Drakulits, Sztojanovits Mladen kerületi biztosok, által vevén kerületeiket, azonnal hadi sarcz czíme alatt minden telekre 4 pengő frtot vetettek ki kerületeikben, mit irgalom nélkül a’ szegénységen rögtön meg is vettek, és most par postikon járnak kelnek, hallottuk ugyan, hogy eme gaz tettükért, miután az egész világ szeme láttára történt, feleletre fognak vonatni, meglátjuk vallyon a’ vad fajnak van e’ az igazság kiszolgáltatásáról fogalma ? Elfoglalván a’ bánságot, Rajacsics re quasi bene gesta parlamentaereket küldött be Temesvárra ’s a’ várat Bukavinától felkérette — azonban ez azt nyilatkoztatta ki nekik, hogy a’ vár a’ császár tulajdona lévén, ő nem csak nem adja nekik, de sőt kész" azt utolsó csep vérig bár ki ellen óltalmazni. — eme nyilatkozat nagy elégületlenséget okozott nem csak Temesváron, de általjában a’ ráczok közt, fenhangon kezdtek megcsalatásukról beszélni, fenyegetödztek, hogy Rajacsics 60 ezernyi sereggel jön a’ várnak, hogy ő birja a’ felség e’ tekintetbeni szavát ’s mindent mozgásba hozand, hogy jogszerű igényeinek nyomatékot is szerezzen, ’s a’ I. Rukavinának öszves várbeli ereje alig menvén 3000 főre, (Leiningen tábornok 4000 emberrel Erdély felé működik) meghökkent , hallván a’ fenyegetödzéseket, ’s azonnal futárt küldött Windischgraetzhez segítség eszközléséért egy részt, más részt pedig kérdést tett, hogy a’ ráczok irányában miként viselje magát? a’ futár visszajött ezen válaszszák „Die Ungarischen Truppen wachsen wie die Schwaemme, ich kann folglich dem General Bukavina keine Verstaerkung schicken, und zwar um so weniger als es Thatsache ist, dass die Ungarischen Soldaten wegen ihrer Tapferkeit nincht so leicht zu besiegen sind, dan habe ich Komorn in Rücken, und so lange ich diese Festung nicht besitze, muss ich auf einen entscheidenden Sieg verzichten, — bey solcher Lage der Dingen trachten Sie lieber Rukavina, wenn die Haut eines Löwen nicht hinreicht, die Haut des Fuchsen in Anspruch zu nehmen.“ — Ezen válasz következtében Rukavina csakugyan róka bőrbe öltözködött, ’s igyekszik a’ ráczokat mézes szavakkal, szép igéretekkel tartani, a’ ráczok nagy része igen jól tudja ezeket, képzelhetni tehát, hogy mi viszonyban állanak a’ császáriak, a’ vajdaság apostolaival. Rajacsicsnak működési tere most II. Becskerek és Kikinda, ott szedi az ujonczokat, ott organisálja a’ népfelkelést, hírlik hogy 60 ezer embert akar seregeink ellen lábra állítani, ezek közt volnának természetesen a’ bánsági németek is, kik Krisztust nem várhatják buzgóbb fohászkodásokkal, mint a’ magyar seregeket. Midőn Temesvárott hite jutott annak, hogy a’ rácz parlamentaiiek a’ vár felkérése végett a’ városba megérkeztek, azonnal a’ polgárság köréből nagy számú küldöttség ment Leiningen és Rukavina tábornokokhoz azon kijelentéssel, hogy ha a’ vár a’ ráczoknak adatnék, ők tömegestől kivándorolnak. Az ollmützi alkotmányt e’ napokban ágyú-dörgések közt hirdette a’ katonaság nagy piaczunkon, rendbe állított katonaságon kívül alig volt néhány ember jelen ezen erőltetett ünnepélynél, ’s midőn az olvasásnak vége jön, nem volt ember, ki zsiót kiáltott vólna, maga az öreg Rukavina , ’s az öt körülövedző haditest teljesítette ezen kötelességet. A’ magyar lapok Temesvárott rendesen szoktak olvastatni a’ hadi tanácsban, hogyan ’s mi után jönnek, azt nem tudjuk; elég , hogy azokhoz mi is néha eljutunk, ’s igy értesülünk drága imádott honunk viszonyairól. Bemtől iszonyúan félnek, seregének vitézsége felöl az ide menekült szászok sokat beszélnek, persze csak sulyomba, mert a’ magyar sereg vitézségéről beszélni annyit tesz, mint magát bezáratni, a’ megye uj épületi börtön 130—150 politicai fogoly nélkül soha sincsen, itt sanyargatják vizsgálat nélkül hetekig, sokszor hónapokig a’ jó érzésű embereket, mig végre kibocsájtják a’ nélkül, hogy elzáratását indokolnák. Bár mennyire tilos a’ reánk nézve kedvező hírek terjesztése, mégis csak megtudunk mindent nagyából, ’s midőn elleneink nem tagadhatják a’ tényeket, azzal fenyegetnek, hogy jön 40 ezer orosz majd megtanítja a’ magyarokat engedelmeskedni, jobb lelkű császári tisztek magasztalással beszélnek Bemről és vitéz seregéről. Köpet ezredes harmad magával, miután becsület szavát adta, hogy a’ magyarok ellen harczolni nem fog, Bem által szabadon bocsájtatott, ’s jelenleg köztünk van, azt mondja, hogy soha a’ császári seregekben nem volt az a’ fegyelem, melly Bem seregét jellemzi. A’ kápolnai, aradi, szebeni, reánk nézve diadallal vívott csatákról rendesen falragaszok jelentek meg Temesvárott, de mindannyiszor úgy mistificálták a’ közönséget, hogy hadi csel, vagy tactica volt Aradot elhagyni, vagy Szebent seregeinknek általadni, hogy annál bizonyosabban tétessünk semmivé. Temesvár rendes adóján felül, hetenként hadiadó fejében 600 pontot fizet a’ katonaságnak. Az itteni császári tisztektől martius i-je napjától fogva, elvétetett a’ hadi pótlék fizetés, ez nagy elégületlenséget szültt köztök. Temesvár, József külvárosát kis Debreczennek elkeresztelték a’ schwarzgelbek, törhetlen érzelmű lakosai végett. Kiss Ernő, hős altábornagyunk ingóságai, több napok óta közárverés utján adatnak el; annyira vetemültek, hogy a’ temesvári takarék-pénztárban őrizet alá tett ezüstjét is kivették, ’s árvereztetik. Rajacsics Torontálban, a’ lakosoknál találtató búzát Kikindára és N. Becskerekre fuvaroztatja, minden telek után csak 5. p. mérőt enged hátra az illető családoknak, a’ többit nyugtatvány mellett a’ mondott helyekre hordatja. A’ temesvári katonaság martius 1-je óta megkezdte az ujjonezozást Temesben, a lakosság nagyon csodálkozik, hogy octóber kezdetén, midőn a’ megye ujjonezozott, a’császári katonák azt hirdették, hogy a’császárnak nem kell katona, most pedig más húrokat penget. A’ 3600 főnyi népségű Uj-aradra 130 ujjonetet vetettek fel, ti* német lakosságra joscura nm lehetett a* schwarezgelb uralomnál, olly magyar érzelműtekké varázsoltattak, hogy a’ tisza vidéki tős gyökeres magyarokkal fognak vetélkedni hazafiságban.• Kassa, apr 10. April 1-jén délután 240 szabolcsi gyalog guerilla, körülbelül ugyanannyi lovassal érkezett Kassára, a’gyalogok vezére Egressy Gábor a’ városháza előtt kiállított csapatok élén a’ polgársághoz rövid beszédet tartott, mellybe kérte a’ tanácsot és polgárságot, hogy azon rövid idő alatt, mig Kassán időznek, csapatát szívesen lássa. A’ jámbor azt gondolta, hogy a’ városi tanács jelen lévén, ahol intézi beszédeit, pedig borzasztóan csalódott, mert midőn beszédet elvégezte, nem volt, ki válaszoljon, a’ városi tanács láthatlanná tette magát, csupán kettő volt jelen, kiknek egyikét a’ cassinóból citálták ki, és mindkettő csak mint néző elegyedett a’ sokaság közé, és világért sem tátotta volna fel száját, máskülönben a’ sok schwarzgelb tettek által szerzett érdemnek vége lett volna; tehát merő consequentiából mindkettő mint a’ hal — halgatott, így tehát a’ tanács arra sem méltatta a’ városa védelmére távolról érkezett honfiakat, hogy üdvözlésöket, egy száraz viszontüdvözlettel viszonozta volna. Koncz József Kassa városa egyik lelkes polgára volt az, ki ekkor fellépve ét szónokolva a’ kassai polgárok becsületét megmentette. Kedden érkezett Kassára Luzsinszki Pál mint sárosi kormánybiztos. Szerdán a lovas guerilla csapat ment Eperjes felé, mint mondják, minden parancs nélkül merő bravourból; ez 11. 12 órakor történt délelőtt, éjjeli 12 órakor érkezett az eperjesi előörsökhez, hol egy kis csetipati volt, a’ drotároktól 4 fegyvert elszedtek, ’s mint mondják két chevauxlegerst és 3 drotárt elejtettek. Lovasaink közöl csak egy ló esettel, mellyet szügybe lőttek. Minthogy pedig sem ló sem embernek nem volt mit enni, mert semmi rendelés nem történt a’ kormánybiztos részéről, requirálni meg nem akartak, másnap 10—11 óra tájban visszaérkeztek Kassára. Ez alkalommal történt, hogy egy őrmester — volt huszár — igen lelkesítette a’ lovas guerillákat, de őt csak 5 követte az egész csapatból, és így nem sikerült a’ 18 chevauxlegerst elfogni. A’ guerilla tisztek gyávasága lévén a’ fő akadály, a’ nevezett őrmester hozzájok fordulván, lehordta őket, hogy ne hátra húzódjanak, hanem előre, és ne igy serkentsék a’ legénységet: „Előre menjetek legények,“ hanem előre rugtatva: „Utánam jöjjetek!“ És mit gondol ön, e’ lelkes őrmester, a’ gyáva tisztek abbeli vádjára, hogy a’ legénység között ingerültséget akart gerjeszteni, Kassán elzáratott, és csak tegnap bocsáttatott ki. Notabene ezen kirándulás minden gyalogság nélkül, csupán jó szerencsére történt, a’ gyalogok egészen másfelé mentek. Csütörtökön mint emlitém a’ guerilla csapatok visszaérkeztek fáradtan és éhesen, nem volt, ki a’ fáradtaknak csak egy pohár bort is adott volna, csak Kerekes ismételt sürgetéseire rendeltetett számukra, de csak estve, egy kis vékony áldomás. Pénteken délben már combinált terv szerint elindultak ismét Eperjes felé, midőn már Beníczky is főcsapatával, az Egressy gyalog portyázói, meg Madarassy 600 főnyi guerillái is mindenfelől húzódtak Eperjes felé. Ugyanaznap Somosnál Egressy Gábor csapata a’drotárok és rendes polákok által megtámadtatott, Egressy maga megsebesült, és elfogták volna, de a’ Tárcza túl partján levő guerillák, ugyanazok, kik délben indultak Kassáról, hallván a’ lövéseket, neki ugrattak a’ Tározának, és rajta keresztül menvén, elég jókor jöttek, hogy egyesült erővel az ellenséget szétverjék, mire az nyakrafőre Eperjesnek szaladt. Előtte való nap Hanusfalvánál mint mondják Madarasy gyalog guerilla csapatát a’ polákok visszanyomták, és pénteken egyesült erővel mentek Egressy ellen, ki által viszszanyomattak. Ugyanazonnap, azaz pénteken egy sárosmegyei faluban Koncz Józsefet, ki 4 lovas guerilla kíséretében mint futár küldetett Beniczkyhez, a’ drotárok és vadászok egy vendégfogadóban elfogták, a’ huszárlovasokat mint beszélik, útközben lekonczolták, Konczczal mi történt? senki sem tudja. Annyi igaz, mindenét elrabolták, a’ csizmáját is lehúzták, és Eperjesen, hova vitték, még az asszonyok és dámák szembe pörcdösték, taszigálták, és minden csúfságot elkövettek rajta. Úsz sárosmegyei szolgabiró vezette Koncz nyomára a’ polákokat. — A’ mieink szombaton reggel mentek Eperjesre, de minthogy a’ guerillák fél órával későbben jöttek mint Beniczky, azon felül pedig tisztjeik gyávasága miatt nem sok csatakedvvel jöttek, a’ tímárokat bekeríteni nem sikerült, miért azok a’ szebeni utón tovább illantak. Beniczky 2 hat fontosával nem sok kárt tett bennök, mert messziről történtek a’ lövések, és a’ vadászok szárnyuk megűl lőttek. Azt mondják 2 drotár elesett, 3 megsebesült, 4 elfogatott, a’ drotárok töltéseiket is elhányva nyakrafőre szaladtak. Mondják, hogy a’ kórházban mintegy 600 fegyvert találtak a’ mieink és vásznat. Ma mieink Eperjesről Kassára váratnak. Bácsbó 1 apr. 8-án *) Perczel tábornok serege a’ hires „római sánczokat“ bevette. — Ma hadi szállása Goszpodinczen a’ csajkások kerületében van; — ott, honnét annyi nyomor, ínség áradt el szép megyénkre. — Szent-Tamás elfoglalása, és semmivé tétele után Turia, Földvár átkos emlékű elsánczolt fészkekből a’ rablók világnak szaladván, a’ csajkások kerületében kerestek nagy részt menedéket ; de Perczel felkeres benneteket, istentelenek! ha a’ föld alá bujtok is. A’ jeles tábornok tegnap hadseregének egyik dandáréval Goszpodincze, a’ másikkal Nádas felé rontott be a’ lázadók kerületébe. — Goszodinczénél az ellenség több erős redoutokkal bővített romai sánczoknál gátlá előhaladását; — mintegy 12 ágyúval és több ezer részint szervián és határőrök, részint Sz. Tamásról és Turiáról oda menekült fegyveresekkel kellett nem nagy számú, de személyesen vezénylett seregének szembeszállani. Hadseregének nagyobb része más után vonult be a’ vajdaság alapítóknak földére. Déli 12 órától 4-ig tartott kemény tüzelés után végre sikerült rohammal a’ sáncz-vonalon áttörni, mire az ellenség hanyathomlok megfutamlott. És igy a’ világhirességre kapót,római sánczok’ is bevétettek. Egy úttal nyolcz ágyú, és ezek közt egy 18 fontost foglaltunk el. A’ szenttamási hidfősáncz bevételével kitüntetett szegedi honv. zászlóalj Földváry derék őrnagy vezérlete alatt rettenthetlenül sebesen rohaná meg a’ sánczokat, azokat megmászó, — az egyik redoutot három ágyúval tüstint elfogó, ’s evvel a’ diadalt részünkre eldöntő. A’ 3-ik számú huszárokból is egy csapat a’ szegediek alatt a’ sánczvonalon átkapaszkodván, éré utól a’ 18 fontos ágyút. Temérdek marha, ló jött ismét birtokunkba, mellynek egy része az álladalomé, hadfiaké és főleg a’ hadsereget kisérő temerini, járeki, verbászi és más ráczok által kirablott bácskai népé lett. Goszpodincze a la Sz. Tamás porrá égettetett. Veszteségünk négy halott, ’s vagy tiz sebesült; az ellenség több száz halottat számit. — Egy csajkás császári tiszt fogollya jön. Tehát Perczelé a’ dicsőség, ki a’ némellyek szerint merő sátán, és sárkányokkal tömött római sánczokat áthágta, a’ vad csürhét azokból kikergette.— A’ Sz. tamási hős nevének hallattára is bizonyosan a’ rácz csorda kiszalad a’ világból. — Na a’ magyar vendée-nak vélt csajkás kerület ugyancsak hamar lejárja — Hjavig karácson, szomorú husvét jutott most a’ leghívebb Waffenbrüdereknek. A’ magyarok fizetik a’kölcsönt kamatostól. Csak hamarjában mintegy 26 ágyút vett el Perczel serege a’ ráczoktól. És a’ múlt nyáron, őszön, télen mennyi költség, sopánkodás, zaklatás, nyomor, aggodalom, bosszúság jutatott a magyarnak. Sz. Tamás bevehetetlennek hirdetett, de voltakép nem ismert sánczai miatt. Bezzeg okoskodunk már valahára; a’ gordiusi görcs szétvágva hever. Híjába járatlan volt az út; a’ becsületes ember mást is annak tart, de az élet egy napján többet tanulunk most, mint az előtt 50 év alatt. A’ jótevő ég küldé nekünk Perczelt. Mig Perczel tábornok az ellenséget oda lent tiporja, addig a’ megyében szét bomlott mindennemű viszonyokat gróf Battyány Kázmér Szabadkán székelve rendezi. 6 f. hó 5-kén tért vissza a’ táborból; teendője sok, mig mindent a’ rendes kerék vágásba visszahoz. Rendez, teremt, intézkedik, hogy a’ zavarteljes tömkelegből egy rendszerezet egészet csináljon. Több rendeletei közül egyet itt közlünk melly igy hangzik: Rendelet Bács megye lakosihoz. Diadalmas fegyvereinknek már is sikerült e’ megyében a’ rabló csordákat legyőzni. Az óhajtott közbátorság, csend és béke—némelly részeket kivéve—mindenütt ismét helyre áll. A’ közigazgatásnak újra rendes vágásába kell jönni, ’s minden jó honpolgárnak kötelessége őrködni, hogy a’ személy és vagyon sértetlen maradjon; kötelessége tenni mindent, a’ mi a’ közös czél elérésére, a’ közbátorság fentartására megkivántatik. A’ tisztviselők járásaikban megjelennek, hogy a’ szükséges rendet fentartsák a’ közigazgatás teendőit végezzék. Rendelem tehát, mint következik: 1- er A’ felsöbbségtöl kiadott rendeleteknek mindenki hódolva engedelmeskedjék, e’ tisztviselők intézkedései kellő figyelembe tartatván, azokhoz kiki magát alkalmazza. 2or A’ községek elöljárói minden felsőbbi rendeléseket a’ legszigorúbb felelősség terhe alatt pontosan, ’s annak idejében végre hajtani köteleztetnek; — valamint felügyelni, hogy a’ köz csend, és biztosság a’ legkevésbé se háborittassék meg, ’s előforduló esetekben a’ baj orvoslása iránt rögtön intézkedni, minden előforduló esetekről a’ járásbeli tisztviselőt halandéktalanul, és híven értesíteni kötelesek. Ha valamelly községben a’ közcsend megháborittatnék, rablás, lázongás ’s egyéb bűntettek követtetnének el, ’s az elöljárók azok meggátlására minden lehetőt el nem követnének , ’s kellő rendszabályokhoz nem nyúlnának, illy esetben magok az elöljárók, mint részesei a’ gonosztettnek, fognak lakoltatni. 4- er A’ ki más honpolgár személyét, vagy vagyonát bántani merészli, az elöljáróságnak ellenszegül, — rögtön itélő bíróság elé állitatván, — mint e’ sokat szenvedett haza ellen merénykedő akasztófával, vagy agyonlövetéssel fog bűnhődni. 5- ör Miután a’ rácz rabló csordák e’ vidéken minden polgárzati, és társadalmi viszonyokat szétbontván, — e’ megyét a’ legiszonyúbb rablás, pusztítás, öldöklés, és gyújtogatás színhelyévé változtatták, — ’s akadtak e’ megye lakosai közül számosan olly elvetemültek, kik a’ rabló gonosztevők módjára, — jó érzelmű honpolgárok javait pusztítani, és rabolni nem iszonyodtak, — annak okáért rendelem: a) Hogy mindazok, kiknél illy rablott javak léteznek, e’ rendelet vételétől számított négy nap alatt tartoznak azokat a’ helybeli elöljáróságnak feljelenteni avval, kié volt légyen az idegen vagyon; — ’s egyszersmind késedelem nélkül alaladni. b) Hogy a’ városi, és helységbeli elöljárók folytonosan nyomozzák, kiknél legyenek illy rablott jószágok elrejtve; — az illyeneket jegyzékbe vegyék; — ’s ha jó szántuknál bé nem vallanák, honnét, kitől, mikor kapták legyen a’ náluk találtató rablott jószágokat; ’s azokat az elöljáróságnak beadni vonakodnának, rögtön az elöljáróság tegyen jelentést az illető tisztviselőnél, városokban a’ kapitánynál, ki szigorú vizsgálatot tartván, a’ bűnösnek mint rablónak szigorú megfenyitése iránt lépéseket fog tenni. c) Ha a’ jobblelküek önként bevallják, mennyi és minő rablott jószág legyen birtokukba, ’s ezt jószántából az elöljáróságnak átadják, ezt is az átadott vagyon nemének, a’ volt tulajdonos, és átadó nevének feljegyzése mellett haladék nélkül a’ járásbeli tisztviselőnek, a’ városokban a’ kapitánynak bejelenteni, ’s átadni köteleztetnek. d) Tudva lévén, miszerint a’ sok rablott jószágok Bajinak, Omorovicza, Pacsér, Bajsa, Topolya, Kula, Cservenka és Szivacz községekben rejtve tartatnak; e’ helyeken főleg a’ vizsgálat szigorúan fog megtétetni, ’s az átalkodott rabló czimborák keményen fenyíttetni. 5-ör Több az ellenségtől már is ment helyeken házak, földek elhagyottan gazda nélkül vannak, — e’ tekintetben a) Tudatom azt, hogy az efféle javak,az álladalom tulajdonává váltak, ’s mint illyenek az álladalom részére lefoglaltatnak. b) Ezen földek érdemeket szerzett, ’s jó honpolgároknak annak idejében ki fognak osztatni; addig is azonban, hogy vetetlenül ne maradjanak, használat végett azonnal alkalmas egyéneknek egy évre ki fognak adatni. c) Ráczok nem fognak földet kapni. Ezeknek folytán rendelem: d) Hogy az elöljárók tüstént összeírják az illyen elhagyott javakat”; külön véve azokat, mellyeknek volt tulajdonosaik a’ haza ellenségeivel czimborálva azokhoz átszőttek, és külön ismét azokat, mellyek ismert jó honpolgárokéi, jegyzékbe tevén azt is, ha kétséges, váljon a’ volt tulajdonos nem ment-e át az ellenséghez ? e) Az ekként összeirt javak lajstromát köteleztetnek az *) Tisztelt levelezőnktől már f. hó 10-éről is kaptunk tudósítást , azonban közöljük ezen elkésettet is. S ze rk. 805