Közlöny, 1849. május (93-119. szám)

1849-05-08 / 99. szám

nap felhőkbe takarta fényes arczát, hogy ne lássa ama népgyil­kosok borzasztó tetteit. Honczi a’ budai vár kétségbe esett parancsnoka, belátva hogy nincs többé menekvés, ágy áltatni kezdi Pestet, honnan ő meg nem támadtatott, meg nem támadtathatott; lövett bombák­kal, kartácsokkal, ’s tüzes röppentyűkkel;’s lövetett a’Duna­­parton tereglő néptömegre 24 fontosokkal és gránátokkal. 4 órakor. Több épület meg van már rongálva a­ bombá­zástól. Azonban a­ vérszopó még nem érte el főczélját; váro­sunkra szórt tüzes röppentyűi még eddig nem gyújtottak. Pol­gártársaink közül már többen részint megsebesültek részint le­lövettek. A’ városi hatóság minden lehető rendelkezéseket megtett. Fecskendők, vizhordó szekerek készen állanak, ’s a’ tűzoltók talpon vannak. Városunk nagy veszedelme daczára is, élénk vidor. Az utcsákon fel ’s alá sétálnak; az ablakokból ékes nők néznek kifelé; csupán a’Dunapartra tilos a’ menetel; ott őrök állanak. 5 órakor. Épen most látjuk, hogy vitéz seregeink a’ szent Gellért hegyre ágyúkat vontatnak. Most már a’ vár minden ol­dalról lövetni fog. Esti 6 órakor. Tüzes röppentyűink jobbak mint az ellensé­géi. A’ várban már a’ banképület és több magán házak lángokba borultak. Éjfélkor. Már 2 óra óta szórják városunkra tüzes grá­nátjaikat a’ várbeliek. Sok épület meg van sértve. Május 5-ik reggeli 2 órakor. A’ budai várban a’ burg egy részéről ’s mint kivehetni több magán házakról bor­zasztó füst és lángfelhő emelkedik. Henci­ ágyúi elhallgattak; Pestet nem lövöldözteti. A’­mieink elhallgattatták. 3 és egy fél órakor egy óra óta az ágyúzás mindkét rész­ről megszűnt. Holnap többet. .. Bácsból, april 30-­áC A’ császári sáskasereg erősen takarodik lefelé a’ Duna jobb partján. 26-kan Duna-Földváron volt a’ babkáros főnök, a’ vice Svatoplik kuczorgó serege; volt itt még egy más, marha, pulyka, csibe, lúd, ’s több efféle fegy­verrel meghódított, csapat, mellyet hős tetteik győzelmi jeleit a’ vitézek magukkal hurczolának. Embereink az innenső partról nézék a’ barom-rabló ellenséget F. hó 25-kén Eszék felé felülről jött 11 gőzös a’ 26 von­tatóval 1 ámulatra ragadt mindnyájunkat; mindenfelől jöttek a’ levelek, hogy sok gőzös ment lefelé a’ Dunán, sokfélét gyaní­tottunk e’ nagyszerű hajókázatról, ki találta el még­is leginkább annak okát ? a’ duna-vecsei bíró; mert ez 24-dikén Batthyány grófhoz irt levelében tudatván az esetet, egyszersmind kimon­dd véleményét a’ nélkül, hogy a’ budapesti események tudtára lettek volna. Uram , ezek aligha nem szöknek, jegyző meg. *S igaz is volt, mint a’ később kapott tudósítások igazolák. E’ vert hadat czipelő gőzösök közül kettő, és 5 vontatott hajó tegnap délután a’ Drávából kijővén, a’ Dunán felfelé ment még a’ hátralevő kudarczosokat leszállítandó, de Kupaszina tá­ján zátonyra ment, és 4 óráig tartott eviczkelése után bírt csak megszabadulni, ’s a’ múlt éjjel Bajánál felfelé vonult. Miért nincs már egy pár jó fajta ágyúnk a’ dunaparti füzesekben, hogy egy kis tapasztalatot lehetne szerezni; valljon mennyi látszanék ki a’ gőzös kéményéből a’ viz színén, ha a’ hajó a’ Duna fenekén ál­lapodnék meg. De térjünk e’ csőcselék néptől Péterváradra. Itt tegnap Pest visszafoglalására nagy ünnepély tartatott; 101 ágyúlövés történt, ’s Újvidék kivilágittatott. A’ császáriak hir szerint Kamenicz felől Vukovár felé vo­nulnak , ’s ott keményen sánczolják magukat. A’ ráczok uj erőt akarnak e’ napokban kifejteni; maguk megadásáról szót sem tesznek. A’ Temerinbe haza ment magya­rok közül, halljuk sokat leültek, és kocsijukat, lovukat elrab­lók. A’ római sánczokban újra hemzsegnek. Ma délben ama hir hozaték, hogy a’ Zombor mellett egy állomásnyira eső Szlapár helységbeli rácsok erősen sánczolják magukat, de később Zomborból jött tudósításokban erről szó sem tétetik. Arad, május 2-dikán, Temesvár bevételének hírét les­sük, várjuk, míg ez azonban megtörténnék, be kell érnünk azzal, hogy a’ mieink Temesvár külvárosiban vannak, és a’ várat egészen bekerítették. A’ Temesvár elleni hadi műkö­­dést gyámolitandók az aradi hadtestből nehány osztály Temes­vár felé küldetett Apr. 25-kén Orczifalvánál egy kis előőrsi csa­ta volt, hol két Lehel huszár ismét érdemessé tévé magát a’ hu­szárnévre. Ezek o­kán czirkálni lévén kiküldve, megtudák, hogy 6 d­idás hozzájok szinte közel czirkál. Elindulának fölkeresni, ’s megtalálván a’ dsidásokat, egy huszár káplár és két közle­gény hátrahuzódtak. Mocsári Imre azonban és Toláki István jobbnak tartván a’ becsületes halált a’ gyalázatos életnél, a’ há­romszor annyi dsi­lás ellen a’ legvitézebbül csatáznak. Mocsári nyakán, fején több sebet kapott, ’s mind a’ mellett lélek jelenlé­tét megtartva, egy dsidás kezéből a’ kardot kicsavarta és ma­gával vitte. Sebei nem voltak veszélyesek, és már fellábadt. Vé­­csey tábornok azután a’ tájra szemlegezni menvén, Przyemszky őrnagy segédjétől a’ magyar érdemrendet elvevén, azzal Mo­csári mellét ékesite fel; Tosákit pedig tizedessé tette, és gaz­dagon f­­egajándékozta. Csak azon hadtest képes nagy testekre, mellynek egyes tagjai illy hősileg elszántsággal bírnak. Tegnap estve beszéltem egy honvédörmesterrel, ki Te­mesvárról múlt hó 9-kén szabadult ki. Ott a’ magyar foglyok sorsa borzasztó volt. Napjára egy váltó garast, és 18 emb­ere 2 fürt húst kaptak; e’ mellett a’ legkeményebb munkára szo­­ríttattak, ’s ha félre mertek is tekinteni, volt dolga a pálczának Az erősebbeket kiválogatták közülök és Olaszországba küldték. A’ jó ruhát elszedték tölök, ’s az említe­tt őrmester Györki ne­vű, mivel nem akarta oda adni, és m­ég elvették volna tőle, kö­pönyegéből nadrágot csináltatott, ezért 50-et kapott. Egy más honvédre, mivel betegsége miatt nem tudott dolgozni, 25-öt vezettek. Ezen brutális bánásmód a’ jobb érzésű császári tisz­teket annyira bántotta, hogy midőn a’ foglyok mellett elsétáltak, ha senki nem látta, több ízben papirosba néhány garast takartak, mit mintha elvesztettek volna, elejtettek, ’s a’ szegény foglyok úgy vették fel. A’ magyarok, németek és zsidók, ha módját ejt­hették, pénzzel, kenyérrel, hússal, dohánnyal szinte segíték fog­lyainkat. E’ körülményt csak azért említem meg, hogy olly bar­bár ellenség ellen mint az osztrák, csak a’ visszatorlás használ. Apr. 26-ra viradón a’ vár reggeli fél 2 órakor Ujarad és Mikalaka felé elkezdett ágyúzni, ’s az ágyúzás egy negyed 5-ig tartott. Az 58. z. a. zászló szentelése múlt vasárnap szokott szertar­tással ment végbe. Előbbi levelembe vége felé sietségből hiba csúszván be, minden félreértés elkerülése végett igy kérem iga­­zíttatni: ,,a’ vár berekesztésére Boros őrnagy intézkedése, Herr Ádám, Margitai, Hill mérnök, Vucskics ’s Silberleitner utász­­tiszt urak felügyelete alatt mintegy 400 ölnyi hosszú árok huza­ton ’stb. fő­szegedről april 29. E’ város ma ülé meg a’napot, „melly után“ a’ külső ihlett szavai szerint „buzgó imádság epe­­dez száz ezrek ajakán,“ melly napon a’ nemzet függetlenségi chartája kihirdettetett. Ostrovszki kormánybiztosunk, kiben a’ bizalomsiülö böl­­cseség fiatal erélylyel, a’ szigor ritka affabilitással párosul,’s politicai viharos napjaink földerüöje, elöttei napon adá tudtára Szegednek a’ tartandó ünnepélyt. Szeged mint mindig, hive ön­magának , ez ünnepet szent lelkesedéssel ülé meg. A’ Marsmezőn teljes nemzeti diszben fölállított tábori ol­tár mellé közel húsz ezer ember sereg lett, melly körül a’ nem­zetőrség ’s most szerelt honvéd ’s vadászseregek egy távol négy­szöget képezének. Az áldozatot Szabados J a’ kötelesség mu­lasztás miatt már régen közkárhoztatás alatti Kreminger pré­post helyett ideiglenesen helyettesitett, Szeged derék fia ’s pap­ja mutatá be a’ nemzetek istenéhez.­­ Az oltárt a’ polgári ’s katonai tisztviselők vevék körül. Hatalmas ágyúk dörgésével, mellyeket a’ szegedi harczosok sz. Tamás és a’ római sánczok­­ból diadalos hazának kezdődött az áldozat, mellyre gőzöseink a’ Tiszán visszafeleltek. Az áldozat végeztével szószékre lépett Vadász Manó Sze­ged népének derék polgármestere, ’s szokott egyszerű, de ha­talmas erejű szónoklatával előadá a’ népek ezereinek ez ünne­pély czélját. Ezt követte a’ kormányzó elnök hazánk minden hatóságaihoz megküldött, ’s függetlenségünk ünnepélyének megtartását tárgyazó rendeletének felolvasása; és ezt, a’ m­a­­gyar nemzet függetlenségének kihirdetése, melly azonkívül sok ezer példányban a’ nép között kiosztatott. Ott ál­lott a’ népek ezere az isten derült ege alatt, arczán a’ boldog­ság mosolya játszott, ’s ezer éljenzések közt hallá megváltásá­nak szent szavait, megvető „veszent“ kiáltva bűnös hálátlan zsarnokára; ’s a’ charta örömkönyüket fakasztó szavai által megnyílt szivekhez Osztrovszki kormánybiztos szeszélyesen el­ragadó lángszavait örömsugárzó arczczal intézé befejezésül. E’ nagyszerű közös ünnepet minden hajlékban házi ünnep követte, mit a’ város estek­ pompás kivilágítása dicsőített meg befejezé­sül. A’ városházán zene riadozáza közt volt látható egy képen „Árpád Magyarhon szerzője, ’s Kossuth Magyarhon megmen­­tője“ ragyogó transparentben. Grün, vállalkozó szellemű nyom­dászunk erkélyén egy tüzglorietle közepén felállított sajtó rög­tönözve nyomá az ünnepet tárgyazó verseket, melly sok ezer példányban szóratott a’ népsokaság közé; szóval Szeged ez es­tén egy nagy hullámzó örömoceán volt. , Szegedi hírlap4 czim alatt i. e. május havától kezdve minden héten kétszer, szerdán és szombaton, fog egy uj hírlap Szegeden megjelenni, mellynek alapitója Tóth Mihály helybeli városbiró, szerkesztői Havi Mihály és Szabó Mihály. E’ lapra f. e. junius végéig postán i pfival előfizethetni. KÜLFÖLD, OROSZORSZÁG. Egy év előtt az absolut hatalom zsoldos lapjaiban hosszú időn keresztül olvastunk ijesztő híreket, újra meg újra felfrisit­­ve nagy száma orosz tábor­okról szólókat, mellyek a’ szabadság érzésére ébredt, vagy csak illy ébredésre hajlandó népek or­szágainak határai felé húzódtak volna. Néhány hét előtt köztünk is elegen találkoztak, kik előtt egy jogellenes orosz közbevágás rémképe ijesztőleg lebegett, ’s a’ rémkép ezek szemeiben annál nagyobb volt, mivel a’ czári hatalom a’ népjogokat lábbal tiporni ’s Erdély földére berontani, csakugyan megkísértette. A’ magyar fegyvert áldással kísérte a’ szabadság bátor istene, ’s a’ kik sérthetlen földünk határaira szemtelenül betola­kodtak, gyáván és szégyennel tetézve futottak vissza. Az orosz közbevágás miatti félelem azóta a’ bátortalanab­bak közül is csaknem eltűnt; eltüntette azt egy részről a’ sza­­ba­dsághősöknek a’ zsoldos seregeken vett győzelme, de még inkább azon meggyőződés, hogyha az absolut hatalom maga hordja, csak honn fentartható szolgai gondolk­ozásmódban nö­velt seregét szabad népek földére, ’s igy maga ad alkalmat, hogy a’ szabadság szeretetnek minden emberi kebelben, még az oroszb­an is, meglevő gyúanyaga szabad emberekkeli érintkezés által szikrát kapjon, akkor önmaga aLtt teremt vulkánt a’földbe, önmaga felett gyűjti össz­e a’vésziél­őket, mellyekből a’ lesújtó villám­ mielőbb fejére üt. Sőt még illy közel érintkezés sem kellett. A’ vulkán már tombol, a’ vészfelhök tornyosulnak az orosz zsarnok-hatalom felett ... A’ czárnak nagy baja van! be kell húzódnia siat sötét lakába, hogy honn olthassa a’ tüzet, mellyet a’szabadság villama gerjesztett.­­ Azon öröm­teljes jóslatok, mellyek szerint a’ bé­csi ’s e­gyéb császári hírlapok magukat és híveiket orosz se­­gélylyel olly nagy mértékben kecsegtették, rájok nézve igen Szomorú fordulatot vittek a’ teljesedésb­e. íme a’ legújabb hiteles adatok, miket biztos kutforrásból vettünk Oroszországról ápril végéről: Moszkvában nagy összeesküvés födöztetett fel, melly alig­ha az egész országban el nincs terjedve. Ez összeesküvés czélja: a’ Romanovok most uralkodó liatáját megbuktatni, ’s a’ Demit­­rovokét trónra emelni. Az összeesküvés felfedezésekor három előkelő ó­hitü orosz fogatott el 300,000 rubel assignatákkal. Tizenhatan az összeesküttek közül szerencsésen megme­nekültek szökés által Moszkvából. Pétervárott hat academiai tanuló elfogatott; Charkowban két tanár és öt tanuló. A’ kasani clubbeli orosz pánszláv propaganda minden ter­veivel együtt teljesen megbukott Kis-Oroszországban, ’s álar­­cza lerántatott. E’ bukás következtében egy nagy fractio állott össze, melly önmagában saját clubbot képez,’s czélja, a’ jelen­legi orosz kormányforma megbuktatása. Ennek és az ó-orosz összeesküdtek (a’ Romanov-család ellenségei) együtt tartásának következtében Moszkva az uj­oncz-kiállitást megtagadta, ’s e’helyett a’ nem­zetőrség létreh­ozását követelte. A’ czár, e’ miatt felboszankodván, feleletül adá, miszerint hű zsoldosaiból 100 ezeret 1000 darab ágyúval fog viszketeges eszméik elűzésére küldeni,’s Moszkaát rommá lövetendi. Innét vannak tehát Oroszországban az uj sereg-mozgal­mak . A’ Habsburgok zsoldos lapjai egyenesen bevallák utóbbi hetekben, mi szerint a’ múlt évtől követett politicájok olly szo­morú helyzetbe hozta az összefótézelni szándékolt gesammt­­monarchiát, hogy azt csak orosz fegyveres interventio hozhatja létre ’s tarthatja fen, melly nélkül okvetlenül buknia kell; most már láthatják, hogy végremények, az orosz czár, nagy készü­leteket és hadi mozgalmakat tesz ugyan, de nem az osztrák csá­szári trón támogatására, hanem saját magáénak megmentésére. A’ Moszkvában váratlan kitört villany-szikra az egész or­szágban tüzet gyújtott, ’s ettől még a’czárnak hű katona­sága sem ment.... A’ czár és bakói rendkívül el vannak fog­lalva. A’ befogottak m t sem vallanak, állhatatosak; a’zugosodás egyre hangosabb lesz, ’s a’ levegő Oroszországban, mint közel szélvész előtt, hő és nyomasztó . Az összeesküdtek közönségesen elterjeszték az ország­ban, miszerint a’ valódi trónörökös Konstantin czarevitz még életben van!... Isten megadá, hogy a’ szabadság hajnala Oroszországban is derülni kezd , így már az orosz czárnak eléggé meggyűlt a’ baja otthon, és sem ideje, sem kedve nem lehet szabadságért küzdő idegen nemzetek földjére lépni . Az 1850-ik év mellyben a’ jóslat szerint nem lesz koro­nás fő Európában, a’ megváltás e’ nagy éve, közeledik! •v-r ki ««v* Felelős szerkesztő Gyurmán Adolf. l VfcMFi m ■HB Nyomatik V álladalmi nyomdában. MBtgumg.i MiujtwKtmMBM i juh HIRDETÉSEK. Köröztetés. 1—3 Dobos János, Vernár, gömörmegyei születés, magyar, 36 éves, református, nőtelen, mészáros mesterségű, 19­ d. honvéd r.aljbeli tizedes, magas termetű, szőke hajú, veres bajuszú sza­­kállú, hosszú orrú, gömbölyű nagy kék szemű, jobb lábán ke­véssé sántít, beszél jól magyarul ’s tótul, ki f. hó 2-án a’ ne­vezett z.-alj debreczeni tartalékszázadától megszökvén, az or­szág minden hatóságai az érintett szökevénynek keblükben le­endő kerestetésére, ’s a’ mennyiben feltaláltatnék, a’ legköze­lebbi katonai hatóságnak leendő átadásra ezennel hivatalosan felkéretnek. Debreczen, május 5-én 1849. K­i­s­s Er­n­ő, altábornagy. D­­­r. 12899. 907. 1-3. A’ mezőhegyesi ménes intézetnél, 60 pft. havidij, és sza­bad lakás mellett, egy lovászmesteri állomás (Bereiter) betöl­tése kívántatik. Ezen állomást elnyerni kivánók, jó erkölcsi magok visele­tekről, a’ lovaglásban több évek óta tanúsított jártasságokról, és különösen valamelly lovagdában szerzett ügyes lovaglási képzettségűkről szóló eredeti bizonyítványaikat, a’ magyar lo­vassági főfelügyelőséghez ide Debreczenbe, — a’ hadügyminis­­terium épületébe — folyó hó végéig küldjék be. A’ magyar nyelv tudása, a’ folyamodóktól megkivántatik. Debreczen május 5-én 1849. Répásy Mihály, tábornok.

Next