Közlöny, 1849. május (93-119. szám)
1849-05-16 / 106. szám
h' r-- Fg. 13556. Luzsinszky Pál tábori főkormány biztos ur mellé Aranyosi Sándor számvevővé főhadnagyi ranggal folyó hó 16-tól kezdve kineveztetett. Kelt Debreczenben, május hó 12-én 1849. Hadügyminister megbízásából. Répásy Mihály tábornok. F. g. 13403. A’ kiállítandó ujonczok átvétele ’s begyakorlására alakított 8 ujoncz telep katonai parancsnokságok mellé következő számvevőségi egyének neveztettek ki: 1. Nagykárolyban: Vörös István, 3-ik huszár ezredben 2-od rendű számvevő segéd hadnagy — 1-ső rendű számvevő segédi hadnaggyá. 2. Nyíregyházán: Neumann Mór szegedi tábori kórodai napi dijjasirnok:2-drendű számvevő seg.hadnagygyá. 3.Egerben: Zöldesi Lipót 39—ik sor ezred 2-od rendű számvevő seg. hadnagy, 1-6 rendű számvevő seg. hadnagygyá. 4. Losonczon: Iby József nagyváradi tüzér számvevő gyakornok 2-od rendű számvevő seg. hadnagygyá. 5. Komáromban:Hoffmann Miklós, szegedi tábori kórodai gyakornok, 2-od rendű számvevő seg. hadnagygyá. 6. Kecskeméten: Gáspár Menyhárt 63-ik zászlóalji 2-od rendű számvevő segéd hadnagy , 1-ső rendű számvevő segéd hadnagygyá. 7. Holdmezővásárhelyen: Bruszt Ede, nagyváradi kórodai számvevő segédhadnagy — 1- ső rendű számvevő segédhadnaggyá. 8. Szabadkán: Rózsa József, 37—ik gyalog czr. számvevő segéd, 1-ső rendű számvevő segéd, hadnaggyá,— folyó hó 16-tól kezdve kineveztettek. 9. A’ 92—ik zászlóaljhoz: Endorffer László, nagyváradi tüzér számvevő gyakornok. —10. A’ 39-ik zászlóaljhoz: Szikra Ferencz, nagyváradi tüzér, számvevő gyakornok. 11. A’94-ik zászlóaljhoz: Nagy Lajos, uradalmi liszt ’s számvevő gyakornok. — 12. A’ 95-dik zászlóaljhoz: Haraszty László uradalmi tisztartó. — 13. A’ 96-ik zászlóaljhoz : Szentpéteri József, nógrádmegyei esküdt ’s számvevő gyakornok.— 2-od rendű számvevő segédekké, hadnagyi ranggal. — 14. A’ 97-ik zászlóaljhoz: Aknay Antal aradi katonai kórházi számvevő segéd, l-6 rendű számvevő segéd-hadnaggyá. — 15. A’98-ik zászlóaljhoz: Jokodi István, ügyvéd. — 16. A’ 99-ik zászlóaljhoz: Szalai Imre szolgált őrmester, ’s az egyedi katonai szállító háznál írnok. — 17. 100- dik zászlóaljhoz: Ábel Gábor, gazdatiszt. — 18. 101-dik zászlóaljhoz: Nagy Sándor, számvevő gyakornok.— 12. 102-dik zászlóaljhoz: Erdélyi József, ügyvéd. — 20. 103- dik zászlóaljhoz: Pataki Antal, gazdatiszt, 2-od rendű számvevő segédekké hadnagyi ranggal kineveztettek, — illetményük f. hó 16-tól kezdődik. Ezennel utasithatnak állomásaik azonnali elfoglalására. Debreczen, május 11. 1849. A’ helyettes hadügyminister megbízásából, Répásy Mihály, tábornok. Fg. 12738. Az álladalmi ruhabizottmányhoz kineveztetnek főhadnagyi ranggal első rendű számvevő segédekül: Fidy Lajos és Gondos Károly, eddigi másod rendű számvevő segédek: Petruss József Tomka János és Rokonstein Lipót eddigi dijnokok pedig hadnagyi ranggal 2-od rendű számvevő segédekül; végre a’ debreczeni fiók raktárhoz szinte 2-od rendű segédekül Nagy István és Bózsó János, mindnyájan folyó hó 1-től számítandó ranggal és illetménnyel. Kelt Debreczenben május 10. 1849. Hadügyminister megbízásából. Répásy Mihály, tábornok. A.13558. Tóth Sámuel kolozsvári tér főhadnagy, ugyanott tér századosul folyó hó 1—töl számítandó ranggal ’s illetménynyel ezennel előléptettetik. Debreczen, május 14-én 1849. hadügyminister megbízásából. Répásy Mihály, tábornok. A. 13539. András János őrnagy ur ellen beadott vádpontok hadi törvényszéki vizsgálat után alaptalanoknak bizonyodván, nevezett őrnagy ur azok alól felmentetik, ’s ártatlannak nyilvánittatik. Debreczen, május 12-én 1849. Klapka, tábornok, helyettes hadügyminister. Igazítás. A’ rögtön ítélő vegyes bíróságok kerületezése iránt május 7-röl 1086-ik sz. a. kiadott igazságügyi ministeri rendeletben Zarándmegye a’ 3-ik § b) pontja alól hibásan kimaradván, pótlólag megjegyeztetik, hogy Zaránd megye az aradi rögtön ítélő bíróság kerületébe és hatósága alá fog tartozni. Kelt Debreczenben, május 9-én 1849. Az igazságügyi ministeriumtól. 8* 395 NEMZETI GYŰLÉS. CLVII. ülés a’képviselőházban máj. 13. d. e. 10 év. elnök: Almási Pál. Gorove István hitelesítés végett olvassa a’ múlt ülés jegyzőkönyvét. Szúnyogh Rudolf: A’ tegnapi határozatban az mondatott ki, hogy a’ kormányzó az esküt a’ templomban fogja letenni, úgy szinte a’ ministerium is nyilvánosan a’ kormányzó elnök előtt teendi le az esküt, ez nincs a’jegyzőkönyvben; tehát kívánom, hogy az úgy, mint tegnap határoztatott, igtattassék a’ jegyzőkönyvbe. Elnök: Én magam is szeretném, hogy az bemenjen a’ jegyzőkönyvbe, annyival is inkább, mint hogy a’ kormányzóelnök nyilatkozatában nincs az megérintve, hogy a’ ministerek is nyilvánosan tegyék le az esküt, hanem tegnap határoztuk el, hogy valamint a’ kormányzóelnök a’ templomban, úgy a’ ministerek is ott nyilvánosan, a’ kormányzóelnök előtt tegyék le az esküt; azért annak be kell a’ jegyzőkönyvbe menni. (A’ jegyzőkönyv e’ szerint kiigazíttatott.) Halász Boldizsár : Nánás városa nemcsak köszönetet szavazott a’ függetlenség kimondásáért, hanem egyúttal a’ köztársaság iránti hajlamát is nyilvánította, mi a’ ház által örvendetes tudomásul vétetett. Ez kimaradt a’ jegyzőkönyvből, és Nánás városa azok között emlittetik meg, kik a’ függetlenségi acta iránt köszönetet nyilvánítottak. — Már pedig, minthogy az elnök is kimondá a’ határozatot, Nánás városának köztársaság iránti hajlama örvendetes tudomásul vétetett, azért annak a’jegykönyvben is meg kell említtetni. Golove István: Azért tartottam azt feleslegesnek betenni, mert a’ levél egész terjedelmében olvastatott fel. Halász Boldizsár: Ha szükséges volt betenni azt, hogy hálát és köszönetet nyilvánított a’ függetlenség iránt, akkor a’ köztársaság iránti nyilatkozatot is be kell tenni. (Helyeslés.) Elnök: E’ szerint tehát ki fog igazittatni a’jegyzőkönyv. Tóth Lőrincz: Sokkal nagyobb tisztelettel viseltetem a’ parlamenti formák és kinek kinek igényei iránt, hogy Kállaitól bocsánatot ne kérjek azért, hogy sarlómat azon gabonába vágtam, mellyet ő vezett. Én elfelejtkeztem arról, hogy az izraeliták iránt indítványát megtette. Ezen indítvány már az országgyűlés legelején megtétetett. Akkor a viszonyok ollyanok voltak, hogy nem annyira önkénytes, mint alkalmasint mesterséggel csinált ingerültségnél fogva nem tartottuk korszerűnek ezen indítványt. Azonban, utána nézvén, úgy találom, hogy az indítvány már osztályokban is felvétetett, ’s a’ dolog csak a’ központi osztály véleményének beadásánál állapodott meg; természetes tehát, ha én azon törvényjavaslatot, mellynek beadását jelentettem, viszszaveszem, ’s indítványomat csak oda módosítom, hogy a’ ház, tekintvén a’ már most megváltozott körülményeket, e’ tárgy felvételét elhatározni, és annak tárgyalására legközelebbi határidőt rendelni méltóztassék. A’ viszonyok annyira változtak, hogy most ezen eljárásnak múlhatatlan szüksége a’ legtisztább fényben tűnik elő, minthogy először : az izraeliták a’ vészes időkben a’ magyar nemzetiség, szabadság és függetlenség ügye iránt, olly kitartó hűséget tanúsítottak, hogy őket továbbá a’polgári jogoktól megfosztani nem lehet; és másodszor: közbejött azon körülmény, hogy az austriai odtroyrozott alkotmányban nekik a’ polgári jog megadatott, ’s ha ez az absolutismus fészke az austriai dynastia által megadatott, természetes, hogy mi, a’ szabadság hazája, nem jutalmazhatjuk hűségüket és ragaszkodásukat azzal, hogy tőlük a’ polgári jogokat megtagadjuk. — Egyébiránt, ha módosítványt szükségesnek fogok tartani, annak előadására szorítkozom. Elnök: Miután bementek a’ t. képviselők más dolgok tárgyalásába is, holott tegnap ki volt mondva, hogy ma nem veszünk fel egyebet, mint csak a’ jegyzőkönyvet fogjuk hitelesíteni, tehát jegyzőkönyvet kell vezetni, mellynek vitelére felkérem Gorove István jegyző urat. Halász Boldizsár: Azt hiszem, szükségtelen napirendre tűzni, mert azt tartom, hogy nemcsak az emancipatio, hanem sok dolgok vannak, mellyek az egyenlőségi közbotrányára még léteznek, ’s igy úgy gondolom, hogy midőn a’ ministerium a’ hűbéri viszonyok eltörléséről indítványt fog tenni a’ ház előtt, — minden esetre fog előadni ollyanokat is, mik az egyenlőség gúnyára még fenállanak. Én tehát illy részleteket nem szeretnék előre felvétetni, hanem átalában kívánom, hogy a’ministerium terjesszen elő egy átalános törvényjavaslatot, és akkor tűzzük ki napirendre. (Közhelyeslés ) Vukovics Sebő (igazságügyminister) Én Halász kéviselő úr indítványát a’ maga helyén látom, és ha Tóth Lörincz a’ maga indítványát olly alakban kívánta előterjeszteni, miszerint a’ zsidókról mint egy különös vallásbeli szakról történjék intézkedés, akkor annak magam is ellene nyilatkoznám, de miután alapját az indítványnak nem ismerjük, azt hiszem meg fog egyezni abban a’ t. képviselő úr, mit a’ kormány akar, t. i. hogy egy átalános törvény szüntesse meg mind azon viszonyt, melly a’ vallásbeli különbségek miatt fenáll, akkor annak előhozatalát nem gátolnám; minden esetre pedig, veszi-é a’ ház tárgyalás alá, nem-e? felfüggesztendőnek látom, mert azt óhajtom, hogy az elébb felolvastassék és kinyomattassék. (Tóth Lörincz: visszavettem indítványomat.) Tehát méltóztassék elvárni a’kormánynak előterjesztését, nemcsak a’ zsidókról, hanem teljes eltörléséről minden vallás és polgári különbségeknek. Elnök: Tehát a’ ház be fogja várni a’ kormánynak ez lteendő törvényjavaslatát, 40 képviselő ivet nyújtott be a’ ház szabályainak módosítása iránt, azt kívánván, hogy öt tagból álló választmány küldessék ki, a’ szabályok módosítási tervének elkészítésére. Engedelmet kérek a’ háztól, hogy e’ tekintetben figyelmeztetni bátor vagyok, miként ne méltóztassanak minden tárgyban választmányt kiküldeni, midőn a’ ház szabályai az illy eljárás iránt egyszerűen rendelkeznek; az osztályok azért vannak, hogy a’ választmányok kiküldését kikerülhessük. Azon képviselő urak, a kik a’ szabályok módosítását kívánják, tegyenek javaslatot, mikép kívánják a’ változtatást; a’ javaslat aztán kinyomatván, osztályokhoz utasíttassék, ’s úgy jöjjön ide tárgyalás alá; igy a’ parlamentáris szokást és rendet fentartjuk. (Helyes.) Bezerédi István: Akármilly formában érünk czélt én abban megegyezek. Tehát a’ helyett, hogy a’ választmány kinevezése határoztatnék el, határozzuk azt, hogy a’ módosításra nézve tett indítvány a’ szabályoknak felolvasása az osztályokhoz utasittassék. (Zaj.) Szaplonczai:Az elnök úr által előterjesztett módot czélirányosnak tartom, mert az aláíró 40 tag legjobban tudja az okokat, miért akarják a’ szabályokat megváltoztatni; mi, kik alá nem írtuk, nem tudjuk az ő szándékukat; tehát tegyék javaslatba, az nyomassák ki, és tárgyaljuk osztályonként. (Helyes.) Elnök: Méltóztatnak ebben megegyezni? (helyeslés.) Van szerencsém bemutatni Klapka tábornok urnak országgyűlési képviselővé lett megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet. (Éljen.) Az igazoló választmányhoz adatik. Keresztesi György képviselő folyó hó 18-tól számítandó 20 napra távozásra kér engedelmet. (Megadatik.) Hasonlóan Onücz János, és Gózon Imre képviselők is távozási engedelemért folyamodnak. (Megadatik.) Így szinte Veszter Pál is eltávozásért könyörög, arra súlyos betegsége miatt kényteleníttetvén. Egyéb tárgy nincs. Vége az ülésnek fél 12 óra után. Vegyes ülés a’ reform, nagy templomban, május 14-kén d. e. 11 órakor. Elnökök b. Perényi Zsigmond, és Almási Pál. Elnök Almási Pál: Tisztelt nemzeti gyűlés! Azon csapások alatt, mikkel szegény hazánkat a’ hitszegő árulás sújtotta, egy volt, a’ mi maradt megtörhetlenül, sőt uj életre viradt: e’nemzet szabadságérzete. A’ nemzet akarta, nemzetnek csak akarnia kell, hogy szabad legyen, ’s akarata testté lön azon hős hadseregben, mellynek zászlói a’ diadal, szabadság, ’s a’ magyar név dicsőségéért küldöttenek. — A’ nemzet akarta, hogy idegen érdekek bitorlása helyett ön maga legyen a’ mindenhatóság, melly előtt meghajoljon minden a’ hazában, hogy a’ népfelség szent uralma legyen azon egyház, mellynek ívei alatt honoljon a’ szabadság. A ’S akarata testté lön azon nyilatkozatban, melly ápril 19-kén uj korszakot nyitott független hazánk európai életének. A’ nemzetgyűlés átvette a’ nemzettől a’ reá ruházott felségjogokat, ’s Magyarhon ügyeinek élére kormányzó elnökül azon férfiút állitá, kinek neve egybefort szabadságharczunk szent érzetével, Kossuth Lajost. (Hosszas, lelkes éljenzés.) És ő a’ nemzetgyűlés akaratából ma teendő le, mint Magyarhon első hivatalnoka, a’ nemzet kezeibe a’ hűség esküjét, a’ szabadság, nemzetiség és törvény iránt. Nekem a’ souverain nemzetgyűlés egyik elnökének jutott a’ szerencse, hogy Kossuth Lajos kormányzó urat ez ünnepélyes tettre felszólítsam. Kossuth Lajos, Magyarhon kormányzója, az esküt Almási Pál által előmondott következő szavakban tette le: „Én, Kossuth Lajos, a’ nemzetgyűlés által választott kormányzóelnök, esküszöm, a’ nemzet függetlenségi nyilatkozatának minden következményeiben fentartására ’s engedelmességre a’ nemzetgyűlés törvényei ’s határozatai iránt. Isten engem úgy segéljen!“ (Szűnni nem akaró éljenzés.) Ezután imigy szólott a’ Kormányzóelnök: Uraim! az eskü, mellyet letettem, a’ nemzet felsége elvét ünnepélyesen szentesité. Önök az esküvel, mellyet elembe szabtanak, istent hívták fel bizonyságul, hogy hazánkban minden hatalom csak a’ nemzettől eredhet, és hogy nincs, és nem is lehet hatalom, melly a’ nemzetnek felelősséggel nem tartoznék. Legyünk örökké egyesek és egyetértők ezen elvnek fentartásában. Legyen távol örökké e’ nemzettől a’ szerencsétlenség, hogy akár megrettenésből, akár szeretetből vagy ragaszkodásból ezen elvet legkisebb részben is feláldozná. Egy nemzetnek nem halandó ember, de maga a’ mindenható isten sem adhat olly jótéteményt, melly megérdemelné, hogy érte árul szabadságát adja. A’ népfelség alapján kívül pedig nincsen szabadság. Én önöknek, uraim, engedelmességet eskövem a’ törvények és határozatok iránt, miket a’ nemzettől vett hatalmuknál fogva alkotandónak. De ezen engedelmességet Isten színe előtt letett, esküm első pontja szerint maguk részéről is azon kötelességhez kötötték, hogy alkotandó törvényeik és határozataik csak a’ nemzet függetlenségének és szabadságának biztosítására leendenek irányozva. (Helyeslés.) Önök hazafiusága zálogul szolgál, hogy esküm két szakasza egymással ütközésbe soha sem jövend; a’ vésznek és kísértetnek bármelly napjait is bocsássa ránk a’ gondviselés. Önök hazafiúsága zálogúl szolgál, hogy törvényeiknek engedelmeskedve a’ nemzet függetlenségét tartandom fen, és valósítandom. Ha valaha e’ kettős kötelességem ellentétbe jöhetne, fogadást teszek önöknek, uraim, hogy önként teszem le kezeikbe a’ hatalmat, mellyet reám ruháztak, miszerint magán polgár gyanánt közmunkássává szegődjem a’ nemzet függetlenségi épületének. Önök rettenthetlen hazafiuságára támaszkodva fogadom, hogy ha majd — vagy mert a’ haza megmentésének munkája be lesz fejezve, vagy mert önök hamarébb is úgy parancsolandják — visszatérendek a’ magán polgári élet egyszerűségébe, mellyre hő áhítattal vágyódom: a’ visszaélés vagy hatalomvágy szentje nélkül adandóm vissza kezeikbe a’ hatóságot, mellynek felelősségét gyenge, de hű vállaimra fektették. (Éljenzés.) Minister urak a’ nemzet parancsánál fogva tegyék le kezeimbe az esküt, mellyet a’ nemzetgyűlés jegyzője elejökbe mondand. Szemere Bertalan, ministertanács-elnök és belügyminister. Gr. Batthány Kázmér, külügyminister. Vukovics Sebő, igazságügyminister. Horváth Mihály püspök, közoktatásügyminister. Duschek Ferencz, pénzügyminister. Gorove István a’ képviselőház jegyzője által előmondott szavak után következőleg tevék le az esküt egyszerre: „Én (mindegyik minister saját nevét mondván és hivatala czimét) esküszöm: a’ nemzet függetlenségi nyilatkozatának minden következményeiben fentartására ’s engedelmességre a’ nemzetgyűlés törvényei ’s határozatai iránt, és hogy azoknak foganatot szerzendek. Isten engem úgy segéljen!“ (Tartós éljenzés.jenzés.)Kossuth Lajos kormányzó: Éljen a’ Haza! (ÉlElnök: Az ülésnek vége. BELFÖLD. fiL^hiteles kézből Pestről máj. 9-ről következő tudósítást kaptunk : Ma reggel 4 és fél órakor ismét irtoztatóan kezdő ágyazni Pest várost a’ budai osztrák basa, ’s tartott az ágyúzás és bombázás egész 5 és egynegyed óráig, ’s igy csaknem két óra hosszant. Két ház leégett, számtalan keményen megrongáltatott, a’ redoute épület különösen, az oszlopzat romban hever. Emberben azonban alig esett kár; mert az utosó ágyúzás folytán, ’s a’ pesti részen is történő készületek miatt sejteni lehetett, hogy ismét lövetni fogja a’ várost ’s annak okáért Irányi Dániel t. h. kormánybiztos egy falragaszban személye ’s vagyona biztosítására szólította föl a’ lakosságot, egyszersmind a’ köz hivatalok, pénz- ’s irattárak és a’ kórházakban levő betegek biztosításáról is intézkedett. Ezen figyelmeztetésnek tulajdonítható, hogy semmi tetemes kár nem történt. A’ Károly laktanyából a’ betegek kivitettek az üllői kaszárnyába ’s az úgy nevezett Lager ispotályba; mert Hentzi előtt semmi sem szent, még saját betegeit sem kíméli, a’ kiktől pedig tudta, hogy a’ Károly-kaszárnyában feküsznek ’s mégis mind múltkor mind most azt is lövette. Tegnap a’ várból vagy 2000 embert menekülni engedett kik , Budán meghúzták magokat. Ezek azt beszélik, hogy Hentzi úgy nyilatkozott, mikép ha már nem fogja megtarthatni a’ várat, akkor a lőport (állítólag 2600 mázsát) fogja meggyujtani, ’s a’ várat a’ légbe röpíteni. Egyébiránt egy Bécsből tegnap este érkezett kereskedő állítása szerint, a ki vasárnap Sopronban volt, az osztrák sereg arra futott keresztül, részint Bécsújhely, részint Wimpassing felé, miután Kapuvárnál szombaton délután a miéinkkel összecsapván ezek által megveretett ’s kergettetett. Ez, hiszszük, Hentzi uramat egy kis zavarba hozandja. Ezen kereskedő még azt is beszéli, hogy az osztrák császár Bécsbe ér-