Közlöny, 1849. május (93-119. szám)
1849-05-20 / 110. szám
412 burgert oltott ki az élők sorából. Kár, hogy minden gazemberre nem jut az igazságos istennek egy egy mennyköve! Május 3-kán jött ide, osztrák ministerelnök Schwarzenberg és hadügyminister Cordon kíséretében, egy vén muszka generalis Freitag, ’s vele egy másik orosz tiszt, kik azóta Weiden és Simunicscsal itt conferentiázgatnak. A’ muszka seregek maholnap nyakunkon lesznek. — KÜLFÖLD, AUSTRIA. Az orosz interventio az időszaki sajtó legfontosabb kérdése. A’ kezünkhez érkező lapok telvek ellentétes nézetekkel; egyik rózsa színben látja Austria jövőjét, a’ másik borúit sejtelmeiben romlását jósolja, ha az interventio csakugyan valósulna. Az „Ost-Deutsche Post“ következőleg nyilatkozik: ,,A’ háború Austriában orosz segéllyel nem egyéb lenne, mint Austriának tehetlenségi nyilatkozata. Azon államban, melly nem talál elég erőt magában részeinek összetartására, nincs életrevalóság. Igényelt-e Oroszország tőlünk segélyt, midőn 1831-ben Lengyelhont már már elveszté? Igenis beleszólt Francziaország Belgium ügyébe, midőn ez Hollandtól fenyegetteték; Modena, Parma és Toskána is kényszerült idegen segélyre támaszkodni. De azt nyerték vele, hogy hatalmas szomszédi kegyelméből kelle élniök. Belgium egész a’ februári forradalomig Francziaország protektorsága alatt állott, mint a’ kisebb olasz státusok is, még az egyházi birtokot sem véve ki, harmincz éven keresztül Austria gyámsága alatt nyögtenek. E’ sorsot akarja tehát megkísérteni Austria ? Nem tudjuk, váljon édes és hízelgő-e Oroszország beszéde, de bizonnyal állítjuk, hogy jövőre keserűvé és daczossá fog változni. Az aldunai tartományok önállása Austriának életkérdése; félig ugyan már el vannak veszve, de mi leend sorsuk, ha a’ védő kozák délezeg paripáján osztrák földön robog keresztül ? Kinek esik a’ török örökség birtokául, ha az, kinek őrködni kelle vala, orosz nagylelkűség karjaiba vetendi magát? A’ ministerium nem akarja a’ mart. 4. alkotmányt feladni. De váljon segitendi e’ Oroszország annak fenállását ? sőt lehetend e’ szó alkotmányról általában Austriában, ha az oroszt mentőül elfogadjuk? Mondják, hogy saját birodalma békéjének fentartása elegendő ok arra, hogy Oroszország a’ magyar ellen segélyt nyújtson. De hát biztosnak hiendi-e az orosz a’ békét Lengyel- és Oláhországban, mig Galicziának és Bukovinának alkotmányos kormánya van ? Nem kellend-e egyik kéznek mosni a’ másikat ? Nem fog a’ magyar forradalom elfojtása az osztrák alkotmány árán megvásároltatni ? Mi a’ birodalom épségét akarjuk! de nem csak területének épségét, hanem becsületének, méltóságának szabad akaratának épségét is, és azon függetlenséget, mellyel kell hogy bírjon anyagi és szellemi érdekeinek kifejtésében. Azt akarjuk, hogy jövőnk saját kezünkben legyen, ne pedig legveszedelmesebb szomszédunkéban. Nem akarjuk, hogy fejedelmünk, törvényhozásunk, népjogi kötéseink egy, a’ tett szolgálat érzetében felfuvalkodott befolyás szolgái legyenek. Mi az álladalmat saját erejéből akarjuk fentartani, nem pedig egy idegennek ereje által összeférczeltetni, úgy látszik, Prága is forradalmi állapotban van; mert a’ város május 10-én ostromállapotba tétetett. OLASZORSZÁG. Ki hitte volna, hogy a’ februári Francziaroszág, azon Francziaország, mellynek programmját a’ nemeslelkű Lamartine küldötte meg Európának, alig 15 hónap múlva a’ szabadság vérébe fogná mártani fegyverét ? — ’S mégis úgy van. A’ franczia köztársaság beavatkozott a’ római ügyekbe, még pedig nem az ifjú népszabadság érdekében, hanem Sz. Péter roskadozó székének támogatására, honnan sajátlag a’ pápáknak részint becsvágya, részint gyöngesége miatt, legtöbb gonosz áradt a’világra. A’ franczia kormány azon ürügy alatt, hogy Romát, Nápoly és Austria berohanásai ellen védeni kívánja, fölhatalmazást csikart ki a’ nemzeti gyűléstől, illy szellemben fegyveres erővel beavatkozni a’ romai ügyekbe, minek hihetetlen czélja azonban nem valt más, mint IX. Pius világi uralmának helyreállítása. Ki ne ismerne rá ezen eljárásban a’ császári traditiokra, mellyek a’ concordatum és a’ romai székbeli kötések által olly megbocsáthatlan csorbát ejtettek az első franczia forradalom napfénytisztaságú tanain? — A’ hadjárat vezetésével Oudinot tábornok bízatott meg. A’ tábornok Civitavecchiánál szállt seregével partra ; de ez alkalommal a’ franczia háromszinü zászlónak szégyennel ’s veszteséggel kelle visszavonulnia a’ római köztársaság szabadságharczosai elöl. Oudinot a’ rómaiak által kétszer veretett meg. Jövő lapunkban részleteiben állitandjuk össze a’ kezeinknél levő töredékes adatokat. NÉMETORSZÁG: A’ német forradalom már kitörő félben van! Ez őszinte vallomással kezdi május 5-ki számát egy bécsi lap. És valóban, ha végig tekintünk a’ legközelebbi napok eseményein, azt kell hinnünk, miszerint a’ német föld nem sokára véres jeleneteknek leend színhelye, a’ minthogy már egy részben most is az. Berlinben ápril 27-kén megkezdődött a’ véres dráma. Magdeburg és Potsdam népe forrong. Darmstadt, Boroszló, Köln, München, Nürnberg izgatottsága rendkívüli. Azonban Dresda és Frankfurt azon fő pontok, mellyek ez idő szerint leginkább igénylik figyelmünket. Dresda: A’ kamarák föloszlatása, ’s a’ frankfurti gyűlés újabb határozatai Szászország alakját egészen megváltoztaták. A’ birodalmi alkotmány melletti nyilvános izgatás minden körökben űzetik; a’ szász kérdéseknek háttérbe kelle vonulniok az egyetemes német ügy érdeke előtt. Eleinte piacátok által nyilatkozott a’ közvélemény, utóbb demonstratiók történtek. Május 1-jén a’ „hazafiak egyesülete“ mintegy kétezernyi nép kíséretében, német zászlókat hordozva elöl, megjelent az igazságügy ministerium előtt, ’s a’ ministerelnököt fölszólitá az alkotmány elismerésére, ’s követeié Held, Weiling és Ehrenstein ministerek elbocsáttatását; mire Beust minister jelenté, hogy kivánataikat a’ király ebbe terjesztendi, ’s rájok még az nap estére feleletet eszközlend. Erre a’ nép nyugodtan szétoszlott. Sajnáljuk, hogy itt további adataink megszakadnak, ’s a’ közben történteket nem, hanem csupán annyit tudunk, miszerint 4-kén a’ királyt elkergették, ’s ideiglenes kormányt állítottak. 4-től 7-ig ismét nincsenek adataink; e’ napról következő tudósításunk van. Dresda, május 7. A’ katonaság a’ 36 órai folytonos harcz Után egészen eltikkadt. Azonban egy uj porosz gránátos zászlóalj állott ismét a’ tűzbe. A’ néphez csatlakozott szász katonaság közül néhányat elfogtak. A’ rendőri hatóságokhoz rendeletet bocsátott a’ ministerium, mellyben meghagyja azoknak, hogy egyfelől a’ kormány és távollevő király ügyét minden hatalmukban álló eszközökkel előmozdítsák, más felöl az ideiglenes kormány rendeleteinek ellenszegüljenek, ’s azok sikeretlenné tételére mindent elkövessenek. Az angol és franczia követ a’ porosz katonaság behozatala ellen tiltakoztak. A’ ministerium egyezkedési pontokat is terjesztett már a’ nép elé, de ez azokról nem akar tudni semmit. A’ város el van barikadozva, a’ nagyobb erős épületeket a’ nép elfoglalta, ’s innen mint várakból intézi támadásait, ’s ezekben védi magát a népen.Május 9-ig még a’ katonaság nem tudott erőt venni a’ Frankfurt. Nem csalódánk, midőn azt állitók közelebb hogy ápril 24-dike új korszakot kezdend a’ birodalmi gyűlés történetében. Azóta folyvást a’ legerélyesebb határzatok születnek Pál templomában. April 29. Raveaux, Löwe, Nauwerk, Freese, Melly, Schulz, Vogt, Hehner, Eisentuch, Claussen és Reitter követek aláírásával következő felhívás jelent meg a’ frankfurti hírlapokban: „A’ haza veszélyben van; a’ porosz kamarák feloszlatvák. A’ katonai csapatokat concentrálják; az odtrogálásra katonaságot kell használni. A’ marczius előtti despotismus meg akarja tenni az utolsó csapást Frankfurtnak föl kell, föl fog kelni végre! Most egy követ se hagyja el helyét, a’ ki távol van, azonnal jelenjék meg. A’ környékbeli népgyülések ne csodálkozzanak, ha illy körülmények közt képviselők nem jelenhetnek meg közöttük.“ April 30. Ismét nevezetes ülése volt a’ nemzetgyűlésnek. Az elnök jelenté, hogy 15 osztrák követ lemondott; a’ würtembergi kormány és képviselőház az alkotmányt elismeri, ’s kívánja, hogy reá a’ katonák és hivatalnokok eskettessenek meg. Több rendű interpellatiók után Goltz és Simon indítványa nyomán elhatároztatott: 1) miszerint a’ n. gyűlés elnökének hatalmában áll akármelly helyen és időben tartani meg az ülést; 2) határozat hozatalára száz tag jelenléte is elégséges. Továbbá Kierulff indítványára 3) a’ porosz és hannoveri kamrák feloszlatását a’ n. gyűlés az egész német nép előtt határozottan roszolja; 4) ’s felszólítja mind a’ két kormányt, hogy uj választásokat rendeljen; 5) a’ kérdéses statusok törvényes orgánumait pedig,hogy a’nép akaratát a’ birodalmi alkotmányra nézve, kormányaik ellenében nyilatkoztassák ki. Zimmermann Stuttgartból megérkezvén, jelenti, hogy a’ nép hangulata a’ legjobb, ’s a’ bajorok fegyverzik magukat. Interpellálták a’ hadügyministert, adjon fölvilágositást: igaz-e, hogy a’ magyarok ellen német birodalmi (porosz) katonaság is használtatik? A’ minister azt válaszolta, hogy előbb majd gondolkodik felőle, ’s aztán fog e’ kérdésre felelni. E’ nap szónokai közül ki kell emelnünk Simont, ki folytonos tetszéssel kisért beszédében a’ többek közt igy szólt: Akarják önök okát tudni a’ porosz kamara feloszlatásának? Megmondom. Ennek oka egy hármas szövetség Austria, Porosz és Oroszország közt, mellynél fogva a’ porosz 40,000 katonát küld Csehországba. Mérsékelni akarjuk magunkat a’ cselekvésben; tartsunk már egyszer mértéket a’ semmittevésben is. A’ hazának minden részéből egymást érik a’ fölhívások e’ házhoz, hogy legyen valahára erélyes. Ne akarjuk, hogy a’ nép szutytyongasson bennünket, mi képviselőik vagyunk, úgy kell cselekednünk, a’ mint ők éreznek. Frankfurt, május 1. „Tegnapi határozatai által a’ forradalmi térre ment át a’ bírod, gyűlés, (igy is a’ Wiener Ztg.) ’s a’ történendők félelmes várakozással töltik el keblünket.“ Elhiszszük biz azt. Mert a’ nép mindenütt maga fölfegyverzésére szólittatik, ’s rhenusi Bajor országban már egészen fölfegyverkezve jelentek meg. Még e’ hét folytában föl kelle eskettetniök a’ sorkatonáknak az alkotmányra; hasonló fogott történni Hessen nagyherczegségben. Május 7. Gagern jelenti a’ n. gyűlésnek, miszerint Szász és Bajorországban a’ béke fölbomolván, helyreállítására birodalmi biztosok küldettek ki. Ezután Wesendonk következő indítványnyal lépett föl. Miután a’német nép az alkotmány védelmére mindenütt fölállni kész, különösen Szász és Bajorhonban már átalánosan fölkelt; miután a’ népet támogatni ’s e’ részben erélyesen rendelkezni a’ nemzetgyűlésnek, annál szorosabb kötelessége, mivel elnyomására a’ kormányok, minden szolgálatukban álló szuronyt fölhasználnak; ’s miután erre nézve főleg a’ porosz katonaság szolgál eszközül, mellyet annálfogva kötelességéről fölvilágosítani kell, a’ n. gyűlés határozza 1) az összes német katonaság, egy a’ központi hatalom által kinevezendő fővezér parancsnoksága alá helyeztetik; és 2) az alkotmány iránti hűségre fölesketik; 3) minden német tartományokba úgy, mint a’ sereg minden osztályaihoz biztosok küldetnek, e’ határozat teljesedésbe vételére. Az indítvány ellen szólott a’ hadügyminister és Gagern; mindketten fölöslegesnek állították a’ hadsereg fölesketését; a’ ki mellett a’ kormány, — mondák, — a’ mellett a’ hadsereg is, nyerjük meg azért a’ kormányokat és megnyertük a’ katonaságot. Erre Simon Lajos kelt föl. Azt hallottam itt, igy szólt, hogy a’ ki mellett a’ kormány,a’ mellett a’katonaság is; én megfordítom ez állítást, és azt mondom: a’ kié a’ sereg, azé a’ kormány is. Vogt: bocsánatot kér a’ néptől, hogy hangulata felől mindeddig csalódásban volt. Nem hitt benne annyi erőt és elhatárzottságot, millyet most a’ legnagyobb mértékben tapasztal mindenfelé. A’ nép egészen mienk, kész mellettünk ügyünkért vagyonát és vérét áldozni. — Hanem az idő már itt van, és nekünk itt a’ gyűlésben oda kelle jutnunk, hogy a’ kétes barát többet árt, mint a’ nyílt ellenség, (jobb oldalra néz) csatlakozzanak önök párthoz uraim, vagy a’ hazáért, vagy a’ haza ellen, de legalább valamellyik párttal tartsanak, mert igy nem tudjuk mit higyünk felölök. Volt, mint mindig, zajos tetszés közt végző beszédét. Határozat még nem hozatott. POROSZORSZÁG, Berlin, május 1. Tegnap későn este csöndesült le a’ nép. Ma 10 órakor ismét fegyveres csoportok jártak az utczákon, vörös zászlókat hordozva körűl Blum Robert arczképével, ’s kiabálva: „éljen a’ respublica!“ A’ Landsberger, Weismann, és Weber utczákat barrikádokkal zárták el. Nem sokára két zal Sándor gyalogság jelent meg, a’ torlaszokat bevette, a’ népet szélűzte. Az utczák végein mindenütt örök állanak, ’s az átjárást nem engedik. A’ vendéglők katona-csapatokkal vannak megrakva. A’ társalgási csarnok (conversationshalle) az oppositío gyűlhelye, el van zárva, ’s körűlé őrök állanak. A’ város újra csöndes. Május 2. A’ külügyminister gróf Arnim leadta lemondását. Helyette ideiglenesen g. Brandenburg vette át a’ külügyi tárczát. Frankfurtból a’ porosz követek visszahivattak. FRANCZIAORSZÁG. A’ római események hire Parisban, főleg a’ nemzeti gyűlésben roppant benyomást tett. Mindenki átlátja, mikép a’ franczia sereg, melly a’ római kormány engedelme ’s beleegyezése nélkül foglalá el Civita vecchiát, nem mint barátja, hanem mint ellensége lépett föl a’ fiatal római szabadságnak, ’s hogy a’ hadjárat egészen eltért azon czéltól, melly a’ franczia nemzeti gyűlés által elébe volt tűzve, t. i. Róma megvédése, Nápoly és Austria berohanásai ellen. A’ tárgy május 7-én a’ nemzeti gyűlésben rendkívüli izgalmak közt szőnyegre hozatott; az olasz ügyek megvizsgálására bizottmány küldetett ki olly meghagyással, hogy véleményét még az nap adja be. Az előadó Senard, ezek folytában az esti ülésben előterjeszti a’ bizottmány véleményét, mellynek tartalma következő: ,,A’ gyűlés fölszólítja a’kormányt, haladék nélkül intézkedéseket tenni az iránt, hogy az olaszországi expeditió ezentúl ne vonassák el azon czéltól, melly eredetileg elébe tűzetett.“ Ezen a’ kormányt élesen megróvó indítvány, minden elleninditványok és a’ külminister mentegetése daczára 328 szavazattal 241 ellen elfogadtatott. Mind e’ mellett is azt hiszik, hogy a’ közvéleményben tönkre silányult Odilon Barrot ministerium nem fog visszalépni, hanem a’ legközelebbi törvényhozó gyűléstől várandja be sorsának eldöntését. Nyomatik as álladalmi nyomdában. Felelős szerkesztő Gyurmán Adolf. HIRDETÉSEK. KÖRÖZTETÉSEK. 1166,1170,1171,1172 B. u. m. Eperjes város jelentése folytán: „Kiss Robert Eperjes város volt levéltárnoka az ellenség serege után eltávozván, 45 nap alatt Eperjesen személyesen jelenjen meg, a’ levéltár különben az ujonan kinevezett levéltárnoknak fog átadatni, ’s az ebből eredő következések ötét sujtandják.“ Krasznamegye jelentése folytán: Gyilkosság elkövetése után krasznamegyei Csizér helységbeli lakos Petronya Petro, ki is 28 éves, g. e. hitü, nős, középtermetű, barna ábrázatu, gesztenye szinü, kondor nyiratlan hajú, szeme fekete, orra rendes, bajusza, szakála fekete ritkás, még a’ múlt évben megszökött; mi is olly végre köröztetik, hogy az öt bárhol is megtaláló említett szökevényt, a’ helybeli elöljáróságnak a’ krasznamegyei börtönbe való kisérés végett adja által. Debreczen máj. 18. 1849. Belügyministeriumtól. Az adó iránti pénzügyministeri törvényjavaslat, ahhoz mellékelt ministeri jelentéssel együtt, kinyomattatván, képviselő urak azt az országgyűlési irrattárból elvitethetik. Debreczen, május 20. 1849. Bojthor Endre, irattári igazgató. 1-3 Werfer József Debreczenben levő jól felszerelt Kőnyomdája, az ellene Tollassy kérelmére elrendelt váltói végrehajtás folytán, f. évi junius 12-én a’hely színén reggeli órákban árvereztetni fog. Sárváry Ferencz, végrehajtó. 1-1 Néhai Juhász Jánosné asszony halálával hátra hagyott javak árverezési idejéül jövő junius hónap 20-ik napja tűzetett ki, mi olly meghagyással tétetik közönségessé, hogy a’ közvagyont terhelő követeléseket az illetők a’ fent irt árverezési határidőig nálam mutassák be, az azon túl bemutatandók érvényteleneknek tekintendők. Biharmegye Sámson helysége, Hamar Mihály, osztoztató bírósági elnök. Vaskereskedés eladás. 1—3 Szatmármegye Nagy-Károly városában, ez előtt Hultflész Ferencz, most Tollassy Tamás vaskereskedése, melly számos évek óta a’ legszilárdabban fenáll; szabad kézből házzal együtt vagy a’ nélkül eladó Venni szándékozók értekezhetnek iránta személyesen és bérmentett levelek által, magában a’ vaskereskedésben, vagy Debreczenben Tollasy T. özvegyénél. Tudomásul: 3—3 Annyi zavar, gyanúsítás, ’s félreismerés további elkerüése tekintetéből, mellyeknek a’ név ugyanazonság miatt tévedésből már többször kitéve voltam, az illetők kedvéért felvilágosítom , miszerint Szilágyi Sándor, — Erdélyből, — a’ Pesti Hírlap szerkesztője, ’s a’ Figyelmező kérdéses dolgozó társa; továbbá, Szilágyi Sándor, a’ színész; ’s végre alulirt Szilágyi Sándor, —N. Kunságról — mint pesti ügyvéd, testben és lélekben három egymástól különböző személyek. Azért kinek kinek a’ magáét. Azoknak, kik polgári jellemem , ’s helyzetem ismerik, nem volt szükségük felvilágosításra , hogy a’ Pesti Hírlap fentebb előnevezett szerkesztője, ’s a’ Figyelmező dolgozó társa nem én voltam, ’s nem lehettem. Ez legyen félreismerőim ’s a’ tévelygők kedvéért. Pesten april. 28. 1849. Szilágyi Sándor, N. Kunságról, ügyvéd, két sas u. Blühdorn ház-FELSZÓLÍTÁS. 1-1 Keresztesi Sándor úr, ki a’ Madarász rendőrségétől, ennek szétoszlatásánál mintegy három héttel elébb, egyenesen egri férföhadnagynak neveztetett ki, mint magyar ember, ki előtt a’ becsületszó emberek emlékére mindig szent volt, ez előtt mintegy harmadfél hónappal adott becsületszavának, i. e. junius 15-ig leendő béváltására általam felszólittatik; ellenkező esetben, az egész dolgot, melly becsületét érdekli, a’ közönség elébe terjeszteni el nem mulasztom.