Közlöny, 1849. május (93-119. szám)
1849-05-22 / 111. szám
Debreczen, 111 s*,1 Kedd, május 22. 1849. hivatalos’ lap. A’ „Közlöny“ hétfőt kivéve, naponkint jelenik meg. — Aza lapjainknak helyben í írt, tt pontán négyszeri szétküldéssel hetenként 7 frt 12 kr. pp., naponkinti szétküldéssé 8 frt pp. — Felvételnek mindennemű hirdetése, mellyek hasáb soráért 5 p. kr. vétetik. — Előszeretni minden álladalmi postahivataloknál és a’ kiadó hivatalban Debreczenben. — HIVATALOS RENDELETEK.RÉSZ. I. A’ miniszeri tanács előterjesztése a’ kormányzóhoz. Az országot idegen hadsereg beavatkozásának veszélye fenyegeti. A’muszka katonaság egy csoportja azóta talán már át is lépte a’ magyar föld határait. Mi nem hisszük, hogy Európának alkotmányos kormányai a’ zsarnokhatalom e’ példátlan vakmerőségét tétlenül elnézzék. Mi nem hisszük, hogy ha a’ kormányok azt elnéznék is tétlenül, Európa szabad népei a’ nemzetek örök jogának e’ halálos megsértésére harczra ne keljenek. Mi nem hisszük, hogy volna Európában szabad kormány és szabad nép, mellynek mind jogérzetével mind érdekeivel ellentételben nem állana elnyomása egy nemzetnek, melly egykor a’ kereszténységnek bástyája volt a’ keleti bálványimádás ellen, ’s jelenleg előharczosa a’ szabadságnak a’sötétség és szolgaság ellen, egy nemzetnek, melly idegen segély és a’ szomszéd népjogok sérelme nélkül képes volt jogszerű önállóságra és függetlenségre emelkedni Europa szabad nemzeteinek sorában. Mi nem hisszük soha, hogy a’ népek elhagyjanak egy népet, ’s hogy isten veszni engedje a’ szabadság és emberiség örök elveinek dicsőséges diadalát. Mi megvárjuk az Europa, sőt az egész művelt világ által megállapított és bevallott nemzeti jogok sértetlenségének nevében, hogy Európa népei fogják teljesíteni kötelességeiket. Azonközben a’ magyar nemzet is fogja teljesíteni kötelességét, hogy saját függetlenségét megvédvén, ereje legyen Európa minden népet veszélyezett szabadságának biztosításában is közremunkálni. Isten, az igazságos és mindenható, megáldotta eddig fegyvereinket, a’ szent szabadság fegyvereit, az osztrák hadsereg legyőzésében. A' muszka had segedelem nonveneink langpallosa elöl gyalázatosan futamlott ki hazánk földéröl. Folytassuk a’ harczot bátran; seregeink megszokták a’győzelmet; Europa népei ébredeznek fegyverrel kezökben; Isten pedig kísérletbe ejti bár a’ szent ügyet, de áldása még nem hagyta azt el soha. Megnyugtató ugyan annak tudása, hogy a’ nemzet sorsa felett egy hatalmas hadsereg áll őrt, mellynek mind számát, mind lelkesedését, mind vitézségét tekintve, az igazságos diadal kivívásán egy pillanatig sem kételkedhetünk, kivált miután néhány rövid hét lefolyása alatt számra nézve csaknem még egyszer annyival fog az szaporittatni. De kell, hogy hadainkon kivül az összes nemzet részt vegyen a’ harczban. Veszélyben van hazánk, nemzetiségünk, vallásunk, szabadságunk, életünk; mind ezt megmenteni hirdettessék keresztes háború országszerte. A’ muszka jogtipró beavatkozás által mindenkinek mindene veszélyezve van. A’ muszka szabadságunkat fogja elragadni, mert a’ muszka csak rabot és szolgát ismer. A’ muszka hazánkat fogja gyarmattá alacsonyitni, mert a’ muszka nem tűr maga körül önálló’s tőle nem függő birodalmat. A’ muszka nemzetiségünket fogja kiölni, a’ magyarét, a’ németét, az oláhét, a’ ráczét, a’ tótét egyiránt, mert gyűlöli mindazt, mi nem muszka, ’s testvérjének a’ lengyelnek ásott sírjába minden más nemzetiséget is, még kegyetlenebb szívvel eltemetend. A’ muszka vallásunkat fogja eltiltani, mint Lengyelországban a’ catholicismust üldözi, Liellandban Esthlandban a’ protestánsokat kínozza, az óhitüekre saját formáit és patriarcháját erőteti, az izraelitákat pedig rémületes szenvedésekkel sanyargatja. És vele, mint sötét borulat, a’ vadság és műveletlenség hosszú uralkodása közeledik. Nincs e’ szerint sem jog, sem érdek, nincs vallás, nincs nemzetiség e’ hazában, mellyre a’ muszka beavatkozás által védelem helyett eltipratás és végveszély ne várakoznék. Tehát minden vallás, minden nemzetiség, a’ szabadság, a’ függetlenség mind egyesülni fog, mindennek egyesülnie kell, az országos keresztes háborúban részt venni. Hadseregünkhöz igy milliók csatlakoznak. Egyesek elvesznek, de a’ nemzet megél ’s megáll, és megmenti erejével és példájával Európát magát. E’ keresztes háborúja a’szabadságnak felső- Magyarországra nézve, véleményünk szerint, azonnal kimondandó, hogy, ha a’ fölkelés órája itt, az országos háborúra a’ nép készen találtassék. Szükségesnek tartjuk különösen: 1) Hogy a’ muszka beavatkozás ellen, Europa szine előtt, a’ nemzet nevében, ünnepélyes óvás tétessék. 2) Hogy a’ nép felhívások által az átalános fölkelésre buzdittassék. 3) Hogy folyó hónap 27-étől kezdve 3 héten keresztül minden ünnepnapon és csütörtökön az egyházakban mise tartassák és könyörgések ’s egyházi beszéde’ mondassanak elhárítása végett azon irtózatos veszedelemnek, melly az európai népek szabadságát, különösen a’ magyar nemzet legdrágább kincseit fenyegeti. 4) Hogy minden polgárra nézve a’ f. ó. junius 6-dikára a’ böjtölés kötelezőleg mondassák ki. 5) Hogy a’ 2-dik pontban meghatározott napokon, napjában kétszer, minden templomban, minden harangok meghazattassanak. 6) Hogy annak idejében a’ püspöki kar és a’ papság, papi öltözetében a’ fölkelő néppel együtt jelenjen meg, ’s a’ népet az emberi nem szabadságáért halált szenvedett megváltó nevében hősi harczra buzditsa. 7) Hogy intézkedés történjék, miképen a’ határszéleken a’ beavatkozó muszka sereg elől minden élelmiszerek és szükségletek egész mértföldekre elhárittassanak, az álladalom tökéletes kárpótlást ígérvén azoknak, kiknek ez által kár okoztatik. Mind ennek végrehajtásával a’ közoktatási, és a’ polgáriakra nézve, illetőleg, a’ belügyminister bízatnék meg. E’ hallatlan, zsarnoki, jogelles beütés illy rendkívüli módokra kényszeríti a’ kormányt, az ön kormányt, melly a’ nemzet által megállapított népfölség elvét, a’nemzeti jogok szentségét és a’ magyar név becsületét minden áron épségben meg akarja őrizni. ’S a’ ministeri tanács óhajtja önnek megegyezését és nevét itt is szemlélni ’s szemléltetni, miután a’ nemzet megszokta annak sükeres vezérlete és elölvilágitása mellett vívni, és kivívni a’ szabadság diadalát. Debreczen, máj. 18. 1849. Ministerelnök Szenere Bertalan. Kül.gyminister gr. Batthyány Kázmér. Vallás és közoktatási minister Horváth Mihály. Pénzügyminister Duschek Ferenc*. Közlekedési minister Csány László. Igazságügyminister Vukovich Sebők. A’ ministeri tanács fönki előterjesztését az igazságos isten segedelmébe vetett bizodalommal, sikerének teljes reményében helyeslem, jóváhagyom ’s meg irősitem, annak végrehajtásával a’ belügyi, vallás és közoktatóí mesterek azon meggyőződésem kijelentésével bízatván , hogry a’ nemzet e’ mdelet leiuivásanak vallásos ihlettséggel fog megfelelni, es leszen országos tételünknek ’s vallási és polgári szabadságunknak dönthetlen oszlopa, — mert istennek, vallásnak ’s a’ hazaszeretetnek paizsa alatt egy lelkesült nemzet győzhetetlen. Kelt Debreczenben, május 18-án 1849. Kossuth Lajos, Belügyminister kormányzó. Szemere Bertalan. II. A’ magyar nemzet ünnepélyes óvása az orosz avatkozás ellen. A’ magyar nemzet országos életének velejében megtámadtatva, az igazságos isten segedelmével lehóditotta a’ pártütést, mellyet törvény és alkotmány ellen, maga a’ hitszegő uralkodó ház a’ legirtózatosbb ármány, és erőszak által felbujtogatott. És az ország határszéléig visszakergette a’ nemzet szabadságának ’s önállásának meggyilkolására törő austriai hadseregeket. ’S az egész nemzetnek egyhangú lelkesedésével, ’s közmegegyezésével, elidegenithetlen nemzeti jogánál, ’s az önfentartás szent kötelességénél fogva kimondotta örökre való száműzetését a’ Habsburg-lotharingiai háznak, melly magát a’ legirtózatosbb bűnökkel, és hitszegésekkel megfertőztette. Soha nemzet igazságosabb harczot nem vívott. Soha uralkodó ház igazságosabban nem büntettetett. Soha nemzet méltóbb várakozással nem reménylhető, hogy közmegállapodással alakított nemzeti kormányának a’ béke, ’s nyugalom ölén azon sebek gyógyítására lehetend fordítani gondjait, mikkel a’ trónvesztett zsarnok e’ nemzet keblét elárasztotta. És íme minden hadüzenet nélkül orosz fegyveres tömegek mutatkoznak a’ szomszéd Gallicia és Krakkó területén, Magyarországot az istentelen habsburgház fölhívására betöréssel fenyegetők. Minden készületek, minden tudósítások arra mutatnak, hogy a’ szintolly zsarnok, mint saját bűnei miatt erőtlen habsurg-lotharingiai ház, az orosz hatalommali szövetkezés által igyekszik a’ sokat szenvedett magyar nemzet sírján emelni fel újra zsarnok hatalmának trónusát. A’ magyar nemzet el van határozva, e’ megtámadásnak is ellentállani. El van határozva inkább utolsó emberig elvérezni, mintsem hogy gyilkosát urának fogadja el valaha. De midőn e’komoly és renditletlen határozatában ájtatos reménnyel hiszi, igazságos fegyvereinek győzelmét, egyszersmind az engesztelhetlen elkeseredés érzetével kiált fel isten ’s a’ mivelt világ népei előtt, és ünnepélyes óvást teszen az orosz hatalmasság igazságtalan avatkozása ellen, melly egy hitszegő zsarnok kedvéért minden emberi ,és nemzeti közjogot szentségtelen lábbal készül tiporni. Teszi ezen óvást, a’ kényszerittett önvédelem kétségbe vonhatlan kötelességének érzetében. Teszi azon köz népjog nevében, melly az álladalmak köli csönös viszonyainak felszentelt alapját képezi. . . teszi azon szerződések, nyilatkozatok, és óvások nyomán, mellyek a’ nemzetek életét a’ bitorlás túlhatalmaskodásai ellen, , minden más képek jogérzetének közös oltalma alá helyezik. teszi a’ szabadság, az európai egyensúly ’s a’ civilisatio nevében. Teszi az emberiség, V. azon ártatlan vér nevében, melly illy háborúban kiontva, bosszúért kiáltaná fel az igazságos istenhez. A’ magyar nemzet biztosan számit reá, hogy ezen óvására minden jogot tisztelő és szabadságot szerető nép, meleg rokonszenve felelend. De bár az egész világ által elhagyatnék is, határozott öntudattal jelenti ki, isten és világ előtt, hogy a’ zsarnok erőszaknak meghajolni nem fog, hanem önvédelmének igazságos harczát utolsó csep vérig megvivandja. Isten, ’s a’ mivelt világ legyen bíró közöttünk és zsarnok megtámadóink között. Kelt Debreczenben május 18. 1849. A’ magyar nemzet nevében. Kossuth Lajos, G.Batthyány Kázmér, kormányzó, külügyminister. III. Felszólítás ’s illetőleg rendelet a’ haza minden felekezetbéli lelkészeihez. A’ magyar nemzet szabadságharczának első szaka az igazságos isten segedelmével szerencsésen bevégeztetett. A’ hitszegő dynastia zsarnok hatalmának egyedül az évtizedek óta begyakorlott seregek erejében, ’s hadi szereinek felhalmozott készletében volt alapja. És ezen alap, mellyet sem isten, sem morális erő, sem a’ népeknek csak egyedül igazság, becsületesség és jogméltánylat által megnyerhető őszinte ragaszkodása, nem támogatott, ezen alap meg van döntve. Az évtizedek óta anyagi erőfeszítéssel felkészített seregei, a’ nemzeti ügy szent igazsága érzetétől lelkesedett hadaink által számos harczokban megveretve futottak ki az általuk négy hónapig sanyargatott, kipusztított hazánkból. És ez másként nem is történhetett. Az igazságos isten nem nyújthat segedelmet a’ hitszegőnek. Nem gyámolithatja azt, ki jogot, igazságot, ki mindent, mi szent, gonosz megátalkodottságban lábbal tapad. Nem erősítheti karját, nem áldhatja meg fegyverét annak, ki azt az emberiség legszentebb jogai ’s érdekei ellen emeli fel. A’ mi ügyünk szent; a’ mi harczunk a’ jog, az igazság, az önvédelem harcza. És azért áldá meg isten fegyvereinket, azért vezette hadainkat győzelemről diadalra. És ez másként nem is történhetett. A’ jog és igazság érzete magasztos lelkesedéssel villanyozta át a’ haza minden hű fiainak keblét. A’ hitszegő dynastia és zsoldosai által elkövetett szentségiéi , jogtapsdás, a’ békeszeretö nemzet leigázására beküldött hadak iszonyú pusztításai, rablásai és gyilkolásai felébresztették a’ nemzet erkölcsi erejét: fegyvert ragadt a’ nemzet számos fia, ’s az erkölcsi erő által támogatott nemzeti sereg szétverte, kiűzte a’ mindennel felkészült zsoldos hadakat. Szabadságharczunk első szaka ekként isten segedelmével szerencsésen bevégeztetett. De ne higyjük, hogy dicső diadalaink már nyugalom párnájául szolgálhatnak. Ne higyjük, hogy a’ hitszegő dynastia, mivel már annyi iszonyatosságot követett el, mennyit a’ történet egy lapja sem mutathat fel, mennyi, ha el nem követte volna hihetetlennek látszanék, ne higyjük, hogy e’ dynastia már annyira kimerült volna ármányaiból, hogy újabb istentelenségre vetemedni képes nem volna. Külföldi hírlapokból szintúgy, mint honi hivatalos tudósításokból mind bizonyosabbá válik, hogy az atyáskodó császári család, saját erejével nem győzhetvén le bennünket, barbár orosz zsoldosokat hoz be leigaztatásunkra, nemzeti létünk és szabadságunk legyilkolására. De ne csüggedjünk! Igazságos isten él és áll őrt felettünk ; él, és sujtandja a’ zsarnokot. Ö, ki eddig diadalokra vezérlette hadainkat, a’ népszabadság esküdt ellenségének zsoldosai ellen is gyámolitandja vitéz seregeinket. Ne csüggedjünk! A’ morális erő, melly a’ sereg, fegyver, mindennemű hadiszerek kiállításának ezernyi nehézségeit ’s akadályait leküzdve, győzhetetlenné edzette vitézeinket, most annyi diadal után, lelkesítve ezektől is, a’ szabadsággyilkosok sokszorta nagyobb csordáit is legyőzendi. Ámde, hogy az igazságos isten segedelme bennünket folytonosan gyámolitson, hogy a’ morális erő vitéz seregünket és egész nemzetünket egyiránt megtörhetlen kitartásra, ernyedetlen bátorság és áldozat készségre lelkesítse, a’ti buzgó, fáradhatlan közremunkálástokra van a’ hazának szüksége, hazánk minden vallás felekezetbeli lelkészei! Ti tehát lelkészek! kiknek ajkairól függ a’ nép szive, kiknek azon magasztos hivatás jutott, hogy a’ vallás, emberiség és igazság szent érdekeit e’ földön az alkalmas szó hatalmas fegyvereivel kiküzdjétek; ti, kik az isteni gondviselés által hivatva vagytok a’ világ isteni megváltójának tanai, evangeloma által megállapított lelkiösméret és népszabadság előharczosai gyanánt állam hű népeitek élén — lelkészek ébredjetek, bóduljatok fel ! Nagyszerű és szent munka vár reátok, és szélit benneteket, megfeszítni értelmetek minden erejét, kebletek minden buzgalmát ! A’ muszka készül betörni hazánk leigázására 1 Lelkészekl Nem ismeritek e’ barbár és zsarnok hatalmát? Nem tudjátok-e, hogy a’ hol ö magát megfészkeli, ott vége a’ lelkiösmeret és