Közlöny, 1849. május (93-119. szám)

1849-05-08 / 99. szám

Debrecen, 99 sz. hivatalos lap. A’ „Közlöny“ hétfőt kivéve, naponkint jelenik meg. — Ára lapjainknak helyben 7 frt, és postán négyszeri nétkf­ldéssel hetenként 7 frt 12 kr. pp. naponkinti Mótküldésse 7 frt pp. — Felvételnek mindennemű hirdetése, mellyek hasáb soráért 5 p. kr. vétetik. — Elöfizethetni minden álladalmi postahivataloknál ás a’ kiadó hivatalban Debrecenben. — Kedd. május 8. 1849. HIVATALOS RÉSZ. RENDELETEK. K.­­ 1. A’ földmivelés- ipar- és kereskedelmi mi­nister, következő rendeletet bocsátott szét a’ m­egyék törvényhatósági elnökeihez: A’ múlt ősz óta hazánk majd egyik majd másik vidékét érő folytonos hadjárások és táborozások által, úgy az őszi mint tavaszi vetésekben több helyt tetemes károk és hátramaradások történvén; más részről pedig a’növekedő hadsereg élelmezési szükséglete naponkint szaporodván, nehogy a’ háború szenve­dései mellett, még jövendő szükség és drágaság is nehezedjék szegény hazánkra, — sietek megyei elnök urat ezennel hivata­losan fölhívni, hogy egyetértőleg az illető kormánybiztos úrral, haladék nélkül és czélszerűen intézkedjék, miszerint: A’hitetlen maradt földek, az éghajlat, földminőség és helybeli körülményekhez képest,­­kölönös tekintettel az olly tápláló, és kenyérnek úgy mint főzeléknek egyiránt használha­tó kukoriczára), a’ még el nem késett tavaszi magokkal azon­nal vettessenek és ültettessenek be; azon megjegyzéssel, hogy ott, hol a’ nép a’ szükséges mag nélkül szűkölködnék, az neki, a’ kormány és illető törvényhatóság részéről, előlegezés útján, vagy a’ hadi élelmezési magtárak készleteiből nyujtassék, vagy egyébként a’ legrövidebb úton szereztessék meg. Egyébiránt pedig oda utasítom megyei elnök urat: 1) Hogy a’ körükben levő gabona és minden más élelme­zési termesztmények készlete, lehető pontosan, de minden ké­sedelem nélkül, és igy a’ körülményekhez képest legalább hoz­závetőleg is számba vétessék, ’s a’ földmivelési ministerium­nak hova hamarább jelentessék be: valljon elegendő-e ezen kész­let a’ helybeli népességnek uj aratásig való ellátására ? és ha e’ részben vagy hiány, vagy a’ szükség födözésén felül fölösleg mutatkoznék, miből és mennyiből áll ez ? 2) Hogy a’ minden igyekezet mellett mégis vetetlen maradandó, vagy semmi aratást nem ígérő földeknek men­­­nyiségét, egy a’ valósághoz lehetőleg közelítő kimutatásban, i. e. junius 15-ig terjesszék föl; és e’ mellett különösen érint­sék meg, hogy a’ rendesen mivelés és illetőleg vetés alatt értani szokott földeknek milly része maradt most vetetlenül? Debreczen május 6. 1849. Gr. Bathyány Kázmér, ideigl. keresk. minister. 998­­ ig. Az ország minden törvényhatóságainak. A’ rögtön ítélő vegyes törvényszékek elébe állított azon egyéneknek kellő védelme tekintetéből, kik magokat védni vagy nem képesek, vagy védőt nevezni vonakodnak, vagy pedig vé­delmükre, gyakran szegénységük miatt ügyvédek válalkozni nem akarnának, minden törvényhatóságok akként utasíttatnak, misze­rint egyik tiszti ügyészüket rendeljék ki úgy, hogy ez fentirt esetekben, a­ befogottak védelmére lehető alkalmazása végett, az eljáró bíróság felszólítására mindenkor megjelenni köteles legyen. — Debreczen, május 5-én 1849. Vukovics Sebő, igazságügyi minister. 1043­­ ig. Az erdélyi törvényhatóságokhoz. Azon rendelet folytán, melly a’ „Közlöny“ hivatalos lap 85­ d. számában, a’ volt jobbágy és földesurak közt felmerülő úrbéri kérdések elintézésére nézve f. a. ápril 21-én 5194. sz. a. kiadatott, Erdélyt illetőleg, az ott létező úrbéri viszonyok tekintetéből, ideiglenesen, és a’jogtulajdonra lehelő minden kö­vetkeztetés nélkül, addig is, mig a’ törvényhozás eziránt hatá­rozottan ’s részletesen intézkedhetnék, rendelem, a’ mint kö­vetkezik . 1- ör: Olly birtoktól, mellynek urbérisége legkisebb kétség alatt sincs, semminemű szolgálatok vagy fizetések, és semmi czímen nem követeltethetnek. 2- or: Ott, hol tisztán áll, és kérdésbe sem vétetik, hogy a’ birtok, vagy curialis, vagy azt az illetők világos szerződés mellett bizonyos feltételek mellett használják, a’ szerződés föl­tételei, okvetetlen teljesitendők, az e’ részben vonakodók mind­­azáltal erre nem önkényleg, hanem mindig rendes búói ítélettel kötelezendők. 3- or: Ott, hol a’ birtok úrbéri vagy majorsági természete, egyik vagy másik fél által kérdésbe vétetnék, senkit addig, mig törvényhozás minden fenforgó úrbéri viszonyokra nézve ki­meritőleg és határzottan intézkedhetnék, azon föld, rét vagy ház birtokából, mellybe az illetőket az 1848-d. évi törvény ta­lálta, kimozdítani nem lehet; mindazáltal az illető hatóságok egy küldöttség által felelet terhe alatt rögtön intézkedni fog­nak az ir­ánt, hogy az illynemü birtoktól követelt és megtaga­dott szolgálatokra vagy tartozásokra nézve a’ felek közt olly ideiglenes egyesség eszközöltessék, melly a’ törvényhozásnak további rendelkezéséig, szorosan megtartandó szabályul és al­kalmazásul szolgáljon. — Kelt Debreczenben, máj. 5-én 1849. Vukovics Sebő, igazságügyi minister. 1044­­ ig. A’ rögtönitélő vegyes bíróságokhoz. Az országban felállított rögtönitélő vegyes bírósági tör­vényszékek ezennel oda utasittatnak, hogy az eljárásukra tar­tozó vétségi esetek­ következtében befogottak névszerinti jegy­zékét a’ dolog mibenlétének, ’s körülményeinek kimutatása mel­lett, most azonnal, jövendőre pedig minden 8 nap alatt ide ter­jeszteni kötelességüknek ismerjék. Kelt Debreczenben május hó 5-én 1849. Vukovics Sebő, igazságügyi minister. 1086 - ig. A’ rögtön ítélő vegyes bíróságok, czélszerübb eljárás és azon baj megszüntetése tekintetéből, minél fogva illy bíróság némelly vidéktől felette távol létezett, másutt pedig egynél több is közel találtatott, e’ bíróságok ezennel a’ kerületezés alapján következőkép rendeztetnek: 1. §. Rögtön ítélő vegyes bíróságok ezentúl az alább kö­vetkező helyeken fognak ítélni. 2. §. A’ vésztörvény alá tartozó esetek tárgyalás végett mindig azon bíróság elébe fognak vitetni, mellynek kerületé­hez a’ tény helyszíne az alábbi sorozat szerint tartozik. 3. §. A’ bíróságok helyei, a’ városokat mindenütt az illető megye területéhez oda értve, lesznek: a) Szabadka, hova Csongrád, Bácsmegye a’ volt csajkás kerülettel és a’ péterváradi vidék. b) A­r­a­d, hová Temes, Arad, Torontál, Csanád, Kras­­só megyék és a’ bánsági végvidék. c) P­e­s­t, hová Pest, Fehér, Tolna, Baranya, Zala, So­­mogy, Veszprém megyék, a’ jászság és kiskunság. d) Nagy-Várad, hova Bihar, Békés, Kraszna, Kö­­zépszolnok megyék a’ hajdú kerület és a’ Nagykunság. e) S­z­i­g­e­t, hova Marmaros, Bereg, Szatmár, Ugocsa megyék és Kővár vidéke. f) Miskólcz, hova Abaúj, Torna, Borsod, Heves, Szabolcs, Gömör, Ung, Zemplén, Sáros, Szepes megyék. g) Komárom, hová Komárom, Esztergom, Bars Nógrád, Hont, Győr, Sopron, Moson, Vas, Pozson megyék. h) Liptó, Nyitra megyék,Nyitra, hova Trencsén, Árva, Turócz, Zólyom,­­ Kolozsvár, hová Kolos, Doboka, Belsőszolnok, Torda megyék, Aranyosszék és Besztercze vidéke. k) Nagy Szeben, hová Szebenszék, Hunyad, Alsó- és Felső Fejér megyék, Szerda, Szászváros, Szászsebes, Ujegy­­ház, Megyes, Sink székek, Fogaras, és Brassó vidéke, Udvar­hely, Csik, Három, Kőhalom, és Segesvár székek tartoznak. 4. §. Azon rögtön ítélő vegyes bíróságok, mellyek a’ fel­jebb elősorolt helyek valamelyikén már felállítva vannak, to­vábbá is meghagyatnak, kötelesek azonban a’ birósági tagok név­jegyzékét e’ rendelet elolvasása után azonnal ide felterjeszteni. 5. §. Azon vegyes bíróságok pedig, mellyek a’ fenn ki­jelölt helyeken kívül másutt léteztek, ezennel megszüntetnék. De mielőtt feloszlanának, felelet terhe alatt kötelesek irattáru­kat, ’s a’ még el nem ítélt foglyokat rendes lajstrom mellett azon vegyes bírósághoz által küldeni, mellynek köréhez eddigi eljárási helyök a’ 3. § ban csatolva van. Az illető bíróság az ekép történt átvételről e’ ministeriumhoz azonnal jelentést te­­end. — Ezen rendelet alól, csupán a’ főhadsereggel együtt moz­gó vegyes bíróság vétetik ki, melly további intézkedésig a’ ma­ga hivatalában meghagyatik. 6. § Valamint törvény szerint ezen bíróság ott állittatik fel, hol a’ fenforgó körülmények annak szükségét előidézik, úgy viszont, hol a’ hazáhozi hűség megszilárdulása miatt a’ haza árulási elnök esetei többé nem fordulnak elő, ott a’ rögtön ítélő bíróság létezésének szüksége megszűnik. Ezen tekintetből a’ kormánybiztosok ’s illetőleg a’ főispá­nok kötelességévé tétetik, hogy mindkét esetben, midőn a’ kö­rülmények vagy új bíróság felállítását, vagy a’ meglevőnek megszüntetését javasolják, az iránt ide tudósítást tegyenek. Kelt Debreczenben, május 7-én 1849. Vukovics Sebő, igazságügyi minister. 602.­­ M. Azon hadorvosi tanfolyam, melly a’ pesti egyetemnél múlt év végén elrendeltetett, de első harmadában félben sza­kadt , a’kórápolói oktatással együtt f. e. junius 1-jén foly­­tattatni, az orvosi szigorlatok pedig azonnal megnyittani fognak. Hasonlóal az egyetemhez tartozó állatgyógyintézetnél egy rövid, körül­belöl három hónapig tartó tanfolyam rendeltetett el, melly szintúgy junius elsején fog kezdetni, ’s a’ felvétel az intézeti igazgatónál történni. Ezeknek végrehajtása, ’s különösen az állatgyógyintézet ideiglenes rendezése iránt Balassa János egyetemi orvoskari igazgatónak ,s illetőleg Zlamál Vilmos tanár és állatgyógyinté­­zeti igazgatónak részletes rendeletek adattak ki Debreczen, május 5-én 1849. Horváth Mihály, vallás és közoktatásügyi minister. 11968. Gyakorta előfordulván, hogy a’ szállító házakhoz, térpa­rancsnokságokhoz és más katonai hatóságokhoz, minden altiszti felügyelés nélkül, számosan, ’s néha egyenként is érkező kato­naság hátra maradt napi zsoldját veszi igénybe — sőt néme­lyike altiszti illetmény követelésével áll elő — a­ nélkül, hogy rendes átadási jegyzékkel ellátva volna; ennek folytán az illy rendetlen kezelésből eredhető visszaélések meggátlására ezen­nel rendeltetik, miszerint jövőben az egy helyről máshova szá­­litandó katona-egyének mindenkor az élelmezés idejét, napi il­letmény mennyiségét ’s a’ ruhaczikkek számát, magában foglaló szabályszerű átadási jegyzékekkel ellátassanak, ’s hogy a’ men­nyire lehet, ne egyesen, de mindig többen altisztek felügyelete alatt lesznek tovább küldendők. Kelt Debreczenben, ápril 30-kán 1849. Mészáros Lázár, ideiglenes hadügyminister. 13,802 | 1297 H. Az ország törvényhatóságaihoz.1—3 A’ vallás és közoktatási minister ur rendeletéből f. ó. jun. 1—töl egy 3 hóra terjedő állatorvosi tanfolyam kezdetvén meg a’ pesti egyetemi állatgyógyintézetben, ennélfogva az ország törvényhatóságai ezennel általam hivatalosan felszólittatnak, hogy a’ keblökben netán tábori szolgálatra jelentkező polgári kovácslegények viseleti, jellem- és képességi jegyzéköket, mel­lékelt ajánlat mellett, a’ hadügyministeri egészségi osztályhoz azon czélból küldjék be, hogy a’ közőlük kiválasztandók, se­­géddijjal, de elöleges szolgálati kötelezés mellett, a’ nevezett tanfolyamra Pestre küldethessenek. Debreczen május 7. 1849. Klapka tábornok, helyettes hadügyminister. 13802­­ 1297 H. Cl-3.) A’ magyar hadsereg lovassági parancsnokaihoz. A’ vallás és közoktatásügyi minister rendeletéből 1. évi junius 1-jétől egy három hónapra terjedő állatorvosi tanfolyam kezdetvén a’ pesti egyetemi állatgyógyintézetben; ennélfogva a’ magyar hadsereg összes lovassági parancsnokai ezennel hiva­talosan felszólittatnak, hogy a h­adseregben akár kovácsi, akár más minőségben szolgáló kitanult kovácslegényeket, kik az ál­latorvosi pályát még be nem végezték, de hallgatására hajlamot és képességet tüntetnek ki, a’ fent kitett határidőre Pestre az ál­­latgyógyintézetbe utasítsák; a’ tanfolyam alatti dijaztatásuk irán­ti intézkedés innen külön rendelet által tétetvén meg. Debreczen, május 7-kén 1849. Klapka tábornok, helyettes hadügyminister. A’ polgári hatóságoknak. Engedvén a’ körülményeknek, a’ hadügyet mostani sze­rencsés fejlése közeledtével erősebb ’s jobb kezekbe átadom; azon bizodalmas hajlamokat, a’ mellyel irántam viseltettek, mi­dőn legszívesebben megköszönném, magamat továbbra is becsei jó indulatokba ajánlom. — Debreczen, május 6. 1849. Mészáros Lázár, altábornagy. Átadván május 6-kán hivatalos eljárásomat a’ hadügyminis­ter helyettesének, mivel ezennel a’ hadügyek, és ahhoz tartozó 99

Next