Közlöny, 1849. május (93-119. szám)

1849-05-16 / 106. szám

Debreczen, 106 sz. Szerda, május 16.1840.­vatalos lap. A* „Közlön­y“ hétfőt kivéve, naponkint jelenik meg. — Ára lapjainknak helyben 7 Ért, és postán négyszeri szétküldéssel hetenként 7 frt 12 kr. pp., naponkinti szétküldéssel 7 frt pp. — Felvételnek mindennemű hirdetése, mellyek hasáb soráért 5 p. kr. vétetik. — Előfizethetni minden álladalmi postahivataloknál és a’ kiadó hivatalban Debreczenben. — HIVATALOS RÉSZ. HADI TUDÓSÍTÁSOK. 587. Görgei,tábornok,hadügyminister és a’hadsereg főparancsnokától Kossuth Lajos kormányzóhoz következő szikrázó’s minden magyart, kiben a’ nemzeti önérzetnek egy szikrája él, a’magyar nemzet gyilkosai iránt kérlelhetlen boszúra határozó tudósítás érkezett: Folyó hó 11-én az ellenség 3 osztály dsidással, 3 zászló­alj gyalogsággal és vadászokkal, 6 ágyúval és röppentyűvel Lesvár felé közeledvén előőrseinket megtámadták, de Pölten­­berg ezredes úrtól segítségre küldött 3 osztály huszár és 9 ágyú megérkeztével az ellenséget különösen tüzéreinknek jól irányzott lövéseivel Encséig visszaverték, ki egész Csarnáig visszavonult. Veszteségünk 2 sebesült tüzér, a’ huszároktól pedig egy tizedes és 3 közvitéz elfogatott; az ellenségtől elesett egy dsi­­dás tiszt, több ember és ló, és a’ mint egy később átszökött őr­mester és 2 közember állítják, huszonhét halottat, sok sebesültet és 12 lovat vesztett az ellenség. Trebersberg tüzér százados ez alkalommal igen jelesen viselte magát, miután ágyúival az ellenséget visszavonulásra bírta, a’ keskeny töltésen egy ágyúval személyesen az ellenség után nyomult, és a’ legnagyobb golyózáporban az ágyút maga irányozva, kemény és jó tüzelése által az ellenség hát-csapatát szaladásra kényszerűté, melly bátor előnyomulás által a’ többi ágyuk is tért nyelvén, felállíttathattak. E’ kitűnő viseletért Tre­­bersberg százados 3-dik osztályú érdemjellel diszesittetett fel. Ugyan az nap reggeli 6 órakor a’ Csallóközben is 3 osz­tály lovasság 3 ágyúval Dunaszegnél felállított előőrseinkre tör­tek, de 3 órai csatázás után ismét Hédervárra visszavezettek. Az átszökött őrmester beszéde szerint, minden oldalréli áta­­lános megtámadás volt e’ napra meghatározva; de mivel az en­­­ Csei oldalról a’ megtámadás visszavezetett, az ellenség terve füstbe ment. Hentzi, budai várparancsnok, fenyegetését tegnap este bor­zasztón teljesítette. — Jól czélzott számos lövések által sikerült neki a’ pompás Duna-sort több helyeken egyszerre meggyujtani. A’ tűz , nagy szél által élesztve, csak hamar elterjedt és Pest­nek legszebb részét hamuvá tette. — Borzasztó látvány volt ! Az egész várost láng-tenger borította, és a’ füst­­gomolyok közepette az égő gránátok csillag - záporként iszonyatos dörgéssel zuhantak a’ szerencsétlen városra. — Nincs toll, melly e' látványt egész valóságában leírhatná ; d­e é­n részemről az egész tüneményben az austriai dy­­nastia halál-pompájára gyújtott fáklyáknak lobo­­gását láttam, mert a’ kiben e’ hazában még egy szikrája volt a’ kegyeletnek a’hitszegett dynastia iránt, azt a’ tegnapi tett örökre kiirtotta; ’s ezért bár szívből fájlalom a’ főváros pusztulását, én az ellenség ezen gyalázatos tettét, mellyet akadályozni hatalmamban nem állott, de mellyre részemről semmi ok nem szolgáltatott, csak a' vár annál erélyesebb ostroma által megtorlani törekeden­­dem, és annál szentebb kötelességemnek ismerem, a’ fővá­rost minél hamarább illy minden emberségből kivet­kőzött ellenségtől felszabadítani. Főhadiszállás Svábhegyen, máj. 13-án 1849. Görgey Arthur. Igenis, tábornok ur érzelmeiben minden magyar keble mélyéből osztozik. Pest a’ nemzeti szabadság ápoló ölén ujult virágzással fog felüdülni az irtózatos sebekből, mikkel őt a’ Habsburgok pokoli vérebei elborították, de még a’ csecsemös gyermek is átkot szivand be anyja em öjéböl az átkozott Habs­burgokra , kiknél irtózatosabb rablókat, gyujtogatókat nem is­mer a’ banditák históriája. — Mikor könyörülend már az igaz­ságnak istene az emberiségen, hogy a’ koronás ördögök zsar­nok vágyai miatt patakokban ne ömöljék az emberi vér, ’s vi­rágzó városok, tartományok és országok ne sülyedjenek a’ pusz­tulás örvényeibe! Átok, százszoros átok a’ zsarnokra, és a’ zsarnoknak ör­dögi eszközeire! Miként ők nem ismernek irgalmat, semmi iránt, a’ mi is­ten előtt kedves, ember előtt szent — miként ők nem borzadnak halomra dönteni a’ békés szorgalom század éves munkáját, mi­ként ők kivetkeztek az emberiség minden indulatából, és bar­bár vér­ebekké változtak: úgy haljon ki kebelünkből az irga­lomnak minden érzete irántuk, foglaljon helyet szivünkben az igazságos bosszú érzete! — Ez átok legyen imádságává min­den magyarnak; távol legyen, távol szivünktől az örömnek min­den dobbanása, míg irtózatos bosszút nem állunk a’ zsarnokon, hogy még emlékezete is átkozott legyen az emberek között ez­red éveken át, hogy borzadva forduljon el tőle minden élő lény, mint elfordul a’ bélpoklostól, ’s érezze meg e’ földön az örök kárhozatnak kínjait, mik az igazságos bírótól a’ túlvilágon reá várnak. Fel, fel, magyar nép! érezd hivatásodat, miszerint nem csak az izmos férfiú, de még a’ szelíd nő ’s gyönge gyermek is arra van rendelve, hogy a’ boszu angyala gyanánt tegyen véres számadást, az eltiport, kigúnyolt emberiségért, a’zsarnokon, ’s a’ zsarnok vérebein, hadd legyen beírva a’ történetek évkönyvei­ben, miként bünteti a’ magyar az emberiség eltipróit. Prága ! Bécs! Milánó ! vigasztalódj. Pest lángjai halálfák­lyái lesznek hóhéraidnak; úgy legyen Isten velünk, a’mint bosz­­szút állunk érettetek is! úgy legyen Isten velünk a’ mint e’ fo­gadást beváltandjuk !­ Perczel Mór tábornok czerepajai táborá­ból Pancsovától 2 mértföldnyire május 9-röl a’ kormányzóhoz következő tudósítást küldött: A’ május 7-ki uzdini csata következtében a’ mokrini, ba­­sahidi, melenczei csaták folytán amúgy is tetemesen fogyott és lehangolt egyesült szerb, rácz, császári hadsereg tökéletesen megsemmisült, és nemcsak Bánát, de a’ határőrség elfoglalása is ez által bevégezve. A’ német, oláh határőrök, úgy a’ tótok is, legnagyobb részt szétfutottak, és haza takarodva helységenként adják meg magukat. A’ ráczság — ér­tem a’ bánáti megyebelieket — ma vagy ezer szekérrel adá meg magát nőstől gyermekestől. Rettenetes egy látomás, 4— 5000 népséget látni, melly pár nap óta futva mit sem evett. Ők szekereikkel, csalásaikkal, lakhelyeikre parancsoltattak; fegyvereiket a’Dunán átkelt sze­­rémi határőr csapatok és császáriak vitték el. Pancsova küldöttsége már itt volt. A’ ráczság onnét Zi­­monyba szökött. Ma délután a’ közel fekvő helységekben polgári igazgatás behozatala rendeltetik el. Perczel tábornok május 10-éről már Pán­­csováról ezeket írja: Mint már jelentem, az uzdini csata elhatározó volt: az el­lenség kétfelé oszolva vad futásban kerese menedéket. Nagy ré­sze, jelesen a’ rácz föld népe és illyen sokan a’ végvidéki tót, oláh német katonaságból elvált, vagy elmarada az ellenséges tá­borokból és haza, meg a’ szomszéd helységekbe menekült. Mig alig harmada az ellenem állott nagy erőnek volt képes a’ Teme­­sen Opovánál és úgy számukra készen állott gőzösökön és de­reglyéken Szurdoknál a’ Dunán átfutni. Bene alezredes dandárjával Opovára küldetvén, ott a’ rácz földnépböl sok ezer kocsikon megszámlálhatlan sokaságot ta­lált, és szorított meg. Férfi, nő, gyermek, bánáti és bácsi me­gyékből, kiket a’ csábitó császári had nem engede magával a’ Dunán átkelni. Rettenetes sors éré e’ bűnös és szerencsétlen népséget; több napokon át futva, éhezve, térdre hullva könyör­­gének kegyelmet. A’ férfiak csak nejeik és gyermekeik élté­ért könyörögtek, átkozva a’ császárt, a’ szerbeket, és papjaikat. Ők, miként az Uzdinnál elfogottak, eredeti helyükre pod­­gyászaikkal elutasittattak. Egyik dandárommal Pancsováig sieték, még 2 kis ágyú 30 töltés szekér, 600 lőfegyver, több dob, két császári és na­gyobb mennyiségű rácz lobogó is birtokunkba esett, sőt még két a’ magyarságtól előbb elfoglalt magyar lobogó is. Ezentúl nagy mennyiségű éles és ruha nemű. A’ népség lelkesedéssel fogada. Az elfutott lakosságnak 8 nap szabatott viszszatérésre. Polgári igazgatás fog rendeztetni, mig az országgyűlés határozand. Épen most veszem Bem altábornagy szives tudósitását, melly szerint Fejértemplomnál ő is megverő a’ császáriakat. A’ melenczei csata ápril 29-kén Becskerek és Melencze közt az eleméri, jankahidi és mitrai vonalon ment végbe. Ez nap dadammal Melenczén át haladva a’ fenti vonalban ütték tábort, másnapra az ellent Becskereken megtámadandó, ö bírva 40 ágyújában és roppant számában, ezt nem várá el, ha­nem délután 4 órakor Mitra és Elemér közt 11 erős colonneval ellenem mozdula. Én szokás szerint be nem várván, hanem szin­te elébe sieték. És mintegy 5 órakor kezdetett azon nagy csata, melly Bánát meghódittatását lehetségessé tévé, és az egyesült császári- szerb- rácz-hadak megsemmisítését következtető. Gr. Károlyi alezredes Fej­ér templomból má­jus 8-ról Bem altábornagyhoz következő jelen­tést küldött: Délután 3 órakor megérkezvén Fejér templom elébe, úgy találtam, hogy az ellenség itt erős positiót vevőn, minden áron védelmezni szándékozók magát; de a’ legnagyobb elszántság­gal neki szegzett szuronyainkat látván halált osztólag felé kö­zeledni , sebes futással szaladt a’ város utczáin keresztül Szász­ka felé. Lovasságot és ágyúkat küldék utánna, kik megtámadák, és borzasztóan megverék. Három teljes óráig üldözteték, ’s ré­szint leöletett ’s megsebesittetett, részint tökéletesen szétveretett. A’ részletes tudósítást holnap megküldendőm. RENDELETEK. 18­­ E. Ott, hol nagy és közel a’ veszély, a’ hatalom úgy munkál­kodik sükerrel, ha egy gondolat és akarat által vezéreltetik. Ezért kellett ’s kell néhol most is az alkotmányos hatalom ösz­­szegét egy kézbe, a’ kormánybiztosok kezébe letenni. Ott, hol a’ harcz és ellenség távoztával, ’s a’ lázas állapot eny­észté­vel a’ béke és csend kezd visszatérni, annál biztosb a’ siker, mennél több polgár vehet részt a’ közügy vitelében. Ezért kell illy helyeken a’ szabályos állapotnak visszaállíttatni, ezért kell a’ törvényhatóságokat cselekvő munkásságukba visz­­szahelyezni. Ennélfogva rendelem, a’ mint következik: 1. A­ kormánybiztosságok : Hevesben, Borsodban, Gömör­­ben, Szepesben, Tornában, Abaujban, Zemplénben, Ungban, Bereghben, Ugocsában, Szathmárban, Szabolcsban, a’ Hajdú és Jász-Kun kerületben, Biharban, ezennel megszüntetnek. 2. A’ törvényhatóságok, ’s különösen azoknak föispánai és alispánai minden rendeletek ’s hazafiui kötelességek teljesíté­séért szigorúan felelősökké tétetnek, ’s remélem, megvárom, követelem, hogy a’ törvényhatóságok polgárainak összege, ki­vált a’ nemzet függetlenségére vonatkozó intézkedéseiben be fogja bizonyítani, hogy leghatalmasb maga a’ polgárok egyete­me, ha az hazafiui buzgóság és egyező akarat által vezéreltetik. 3. A’ törvényhatóságok fő- és alispánai, főkapitányai és polgármesterei, engedelem nélkül, hivatalos helyeikről el nem távozhatnak. 4. Hogy azonban a’ határszélek, honvédelmi tekintetben, biztosítva legyenek, ’s minden illyen intézkedések összehangzó­­lag ’s az illető katonai parancsnokkal és vezérekkel egyetértő­­leg tétethessenek, ezen értelemben: Madocsányi Pál kormánybiztossága Liptóra. Báró Luzsánszky Pálé Szepesre és Zemplénre kiterjesztetik. Eötvös Tamásé pedig Ungra és Bereghre meghagyatik,­­ megparancsoltatván az illető hatóságoknak, hogy a’ határszéle­ket biztosító minden rendeleteiknek föltétlenül engedelmesked­­t­­ jenek. 5. A’ kik az 1-ső szám alatt érdeklett kormánybiztosok , közöl vagy felszereléssel, vagy bevásárlással, vagy bármivel különösen megvolnának bízva, az illyen különös megbizá­­­­sok jelen rendelet által meg nem szüntették. Debreczen, május 12. 1849. Belü­gyminister­­ Szemere Bertalan. < • 20­­ E. Belügyministeri intézkedések. Az útlevél és rendőrség kezelése Debreczenben, a’ hely­beli törvényhatóságnak átadatott, felelősség mellett, és az országos rendőrség felügyelése alatt. Egyszersmind az útle­­­­vélre vonatkozó szabályok, a’ körülmények szerint, enyhittettek. Úgy ez, mint a’ fogatok iránti rendelkezés, főleg a’ taka­rékosság szempontjából módosíttatott, minden elegendő ok nél­küli kiadás megkimélése, a’ kormány különös gondjai közé tar­tozván. II. A’ volt országos rendőrség, mint testület, egé­szen feloszlattatott, minden tagjának felhagyatván sza­badsága, 24 óra lefolgása alatt ujabbi alkalmazása iránt folya­modni. III. Az országos rendőrség eddigeló terv, ’s eleve kijelölt sza­bályok nélkül munkálkodván, ’s általában teendőire nézve telje­sen rendezetlenül találtatván, a’ belügyminister egy ideiglenes rendszert dolgozott ki a’ következő elvek alapján: 1. A’ rendőrség a’ közigazgatásban szükséges intézet, ezért annak teljes nyilványnyal kell működnie.A’ t­i­t­k­o­s k­é­m­­rendszer elvettetik, minden tudósítás és levelezés hivatalos úton történik. 2. A’ rendőrség, egyenes rendelet ’s rendkívüli szükség nélkül, sehol nem lép fel (a’ fővárost kivéve) mint végrehajtó hatalom, hanem az alkotmányos hatóságok irányában figyelmez­­tetőleg, javaslólag, a’ kormány irányában, tudósitólag, véle­­ményzöleg jár el. 3. A’ rendőrség mint orgánum, arra szolgál, hogy a’ kor­mány mindent megtudjon, mi intézkedésekre vagy okul, vagy­­ alapul szolgálhat. Különösen a’ mi a’ nép szükségeire az egész­­­­ségügyre; — az ínség lehetőségére; — a’ termés millyensé­­j­gére ’sat. ’S jelen körülményeink közt, az ellenség mozdulatai­ra, a’ különféle népfajok hangulatára, a’ külfölddeli közlekedés fentartására, ’s általában a’ haza megvédésére vonatkozik. 4. A’ rendőrség feladata, a’ kapcsolatot fentartani a’ kül­földdel, azoknak megtudása ’s beszerzése végett, a’ miket tudni ’s megszerezni a’ hazának érdekében van. 5. A’ rendőrség azon alapeszmére alkottatott: segíteni és nem alkalmatlankodni, szolgálni és nem uralkodni, a’ vélemény­nyel nem bajlódni, de a’ tényeket tudatni, ’s a’ visszaélések, ha­nyagság, köz baj megszüntetésére egyenesen föllépni az illető hatóságnál, ’s ha az nem használ, nyíltan tudatni a’ kormány­nyal az eseményeket. 6. Mind addig, mig uj alkotmány dolgoztatnék ki, a’ rend­őrség ideiglenes és mozgó intézet, melly különösen az ország határszélein, a’nagyobb városokban és a’ külön­böző népfajok székhelyein állittatik fel, ’s a’ körülmények sze­rint változtatja helyeit, és áll egy rendörfelügyelőböl, egy se­gédből, — és ez intézet ekképen egy országos hálózatot képez, melly által a’ szabad sajtó segedelmét hozzávéve a’ kormány megnyerni óhajtja azon mindentudóságot, melly a’ biztos kor­mányzásnak szükséges föltétele. _ UH. Intézkedés történt a’ belügyminister által, hogy 1. Minden nagyobb község, sőt a’ mennyire a’ sajtó-esz­közök itteni hiánya megengedi, minden község ingyen kapja a’ „Közlöny“ egy példányát, 2. Hogy a’,Közlönyt illető czikkei a’népnek ünnep napo­kon felolvastassanak.106

Next