Közlöny, 1849. június (120-145. szám)
1849-06-10 / 128. szám
törülközőt; Tóth Jánosné 1 lepedő; Öreg Csana Péterné rongyokat; Illés Mihályné 1 lepedőt és rongyot; Móri Andrásné 1 lepedőt; Öreg Száron Istvánná 1 vánkoshaj, 1 törülköző és rongyot; Dombi Andrásné 1 gatya, 1 lepedő és rongyot; Öreg Nagy Miklós 1 vánkos, 1 törülköző és rongyot; ifj. Szőke Péterné 2 ing, 1 gatya , 1 vánkost; Reszek Sándorné 1 lepedő, és 1 vánkos és rongyot; L. Papp Mihályné 1 ing, 1 lepedő , 1 vánkos és 1 törülközőt; Sipos Sándorné 1 lepedő, 1 törülköző és rongyot; Sődüry Mihályné 1 lepedő és 1 vánkost; Száraz Jánosné 1 ing, 1 gatya, és 1 törülközőt; Cs. Nagy Istvánná 1 lepedőt és rongyot; Szabó Dánielné 1 gatya, 1 törülköző, 1 szalmazsák és rongyot; Széplaki Sándorné 1 gatya és 1 törülközőt; Összesen 8 ing, 11 gatya, 23 lepedő, 18 vánkos, 1 vánkoshaj, 1 paplan, 16 törülköző, 3 szalmazsákot és rongyokat. Miért is a’ t. adakozóknak ezennel köszönet mondatik. Debreczen, május 3-án 1849. Egészségügyi osztályfőnök Flór Ferencz. A’ n.-kátai kórházban fekvő sebesültek számára április tól következő lelkes adakozások létettek: N.-Abony m. város lakosai különösen Nagy József főorvos úr lelkes szavaira : 49 inget, 33 gatyát, 26 lepedőt, 10 asztalkendőt, 7 pár harisnyát, 5 törülközőt, 2 párnát, 1 párnahéjat, 25 font tépést, 156 sérvkötőt és több nagyobb tépetnek és sérvkötésnek való ruhaneműt. N.-Káta város lakosai: 12 inget, 12 gatyát, 28 párnahéjat, 4 lepedőt, 40 db. sebruhát 10 pólyát, 3 font tépést; ezen felül azon ritka ’s utánzatra méltó nemes részvétükért, mellyel bajnokaink gazdagon el vannak árasztva, az érdemek’ legszebb kincsét a’ honfiúi kötelességekért híven eleget tett öntudat szende babérját arassák. Szent-Márton Káta helysége : 3 inget, 3 gatyát, és 3 pólyát; Farmos helysége: 30 inget, 30 gatyát, és 1 pengő forintot; Szele helysége: 10 inget , 10 gatyát, 1 lepedőt, és 2 párnahéjat; Újszász helysége: 7 bárányt; Szászberekről hat bárányt; Blaskovics Bertalan úr nője 1 csomó tépést és 50 pengő forintot; Tó-Almás helysége 12 öl tűzifát; Batta Sámuel úr 12 mérő krumplit, szilvát több ruhaneműeket; Kubinyi Ágoston úr 2 bárányt; Holló István 1 bárányt; Katona Lajos úr N-Kátál, 2 bárányt; I. Vibigen Julius— Borbála és Róza testvérek 6 gatyát, 6 inget, 3 lepedőt, 20 db. sebruhát 1 font tépést; Almásról Francsik Lina igen finom 9 inget, 2 lepedőt 20 db. sérvkötőt, 107 pólyát 1 és 9 font tépést; Bicskei Lajos úr 1 gatyát 2 lepedőt 2 inget 10 sebruhát, 8 pólyát 1 font tépést; Kubinyi uraság N. N. kulcsárnéja: 9 gatyát, 8 inget; ezeken kivül kiemelendő gróf Keglevich Gábor úr ő méltósága nagy lelküsége, ki minden nemes áldozatra kész honunkért vérzett bajtársaink ápolása iránt, azok’ életerejük elevenitésére 18 akó bort, ágyneműeket ajándékozott, továbbá a kórházban sikerrel működő orvosaink élelemmeli ellátása ’s több más szükségesek beszerzése ’s kiállításában költséget ’s fáradságot nem kimél. Fogadják a’ nemes keblű adakozók ezen hazafias szeretetet tanúsító ritka ’s utánzásra kívánatos tettükért a’ haza ’s vitézbajtársaink nevében nyújtott forró köszönetemet. N.-Kátán május 21-én 1849. A’ n.-kátai kórház parancsnoka. 136P. M. Igazítás. A’ .Közlöny 4 I. é. 124. számában közhirré tett 1849. évi adótörvényben, valamint annak az ország törvényhatóságaihoz szétküldött több példányaiban, a’ IV. fejezet 4-ik §-a alatt a’ haszonbérlők által fizetendő keresetadóra nézve a’ a’ haszonbérül fizetni kellő öszvegnek 9 szásztolija helyett hibásan *15. száztólija lévén nyomtatva, a’ törvényhatóságok e’ hibának kiigazítása végett ezennel figyelmetessekké tétetnék. Budapest, junius 9-én 1849. Pénzügyminister, Duschert Ferencz. Belföld, Krassóbul, april 30-án. Édes magyar hazánknak a’ Habsburg-Lothringi ház három százados hitszegéssel párosult zsarnok uralma alóli szerencsés függetlenitése ünnepélyesitésére, Lugosnak minden hitfelekezetü egyházaiban isteni tiszteletek tartatván, minden igaz honfi kebeléből buzgó hálafohász emelkedett föl a’ népek istenéhez, ki elvégre megsokalván e’ bár jobb sorsra érdemes, de rabigába görnyesztett nemzetnek súlyos szenvedéseit, megszabadná azt a’ hitszegő család önkényes uralmának lelket dermesztő lánczaitól, melly a’ szent szabadság virányait lábbal tapodván, nyomai alul gombakint növének föl harczias szellemű vitéz nemzetünk három százados szenvedéseinek epekeserű gyümölcsei. Az egyházak mindenikében fölolvastatott a’ nép nyelvén kormányunk elnökének, a’ nagy Kossuth Lajosnak a’ hitszegő dynastia száműzését, ’s a’ nemzet függetlenitését tartalmazó hivatalos nyilatkozványa, különös kiemelésre érdemesítvén magát ez alkalommal a’ hazafias érzelmű helybeli zsidóság, mellynek imaházában a’ most említett nemzetgyűlési határozat magyar nyelven kihirdettetvén, ’s buzgó lelkesedéssel fogadtatván, a’ hallgatóság a’ nagyjelentékenységü ünnepélyt egy ez alkalomra készült igen czélszerű hálafohásszal fejezé be; ezzel ellenkezőleg lehellen mellőznöm a’ keresztény cath. hit fölkentjei főnökének tanúsított közönbösségét, kinek egy házában a’ nélkül, hogy a’ fennebbi okirat fölolvastatnék, vagy az ünnepélyes tszvejövetel czélja megmagyaráztatnék. Te Deum után elmondatott a’ mise, ’s a’ nép mármár oszolni kezde, midőn egy intésem következtében a’ helybeli hitszónok a’ szószékre fölmenetvén, onnan hevenyészett beszédében igyekvők ez ünnepélyes összejövetel ezélját megmagyarázni. Az ünnep befejezéséül este, mind a’ két városrész fényesen kivilágittatván, az ablakok nemzeti zászlókkal földiszittetvén , a’ nép — az oláhság kivételével — a’ város utszáin derült homlokkal, ’s örömtől dagadó kebellel csapatokban hullámzott föl ’s alá, éltetvén magát a’ szabadságot, ’s annak diadalkoszorúzott hősét Kossuth Lajost a’ nagy hazafit! Székely, vezérkari százados és lugosi térparacsnok. Három székröl. Az absolutismus Háromszéket Csikkal együtt 1764-ben sanyarú katonai lábra állitá, a’ volt nemességtől elválasztó, a' nemzetet megosztva , közükbe választó falat búza, mellyel a’gyfilölség, idegenkedés magva szóraték szét, mi a’ múlt évig egymással szüntelen tusákat idézett elő a’ nemzeti közérdek rovására; ugyanis a' katona székely védte honát , drága kegyes fejedelmét még a' Rajna mellett is egész Páris faláig, ez örzötte maga kenyerén az ország székhelyeit keletről, ez áldozat vérével legelőbb mindig — jutalma érette volt mégis semmi — voltak esetek , hogy egyszerre két, három testvér vitetett el háborúba, egy asszonynak két fia maradt a’ csatatéren, igy fogyasztatott ezen nemzet fiaiban a’ nélkül, hogy azzal a’ nemzeti érdek előmozdittatott volna; másfelől saját katonatisztei is nyomták, sanyargatták; a’ polgári tisztek pedig a’ székely katonasággal mindig ellenkezésben lévén, a’ nyomasztást teljesitették, kiszorították a’ katonaszékelyeket a' hivatalokból, a’ választást azok befolyása nélkül kedvenczeik érdekében intézték, mire adatokat lehetne fölhalmozni ; de itt nem czél a’ régi rész elösorolása, hanem csupán az, hogy a’volt székelykatonaság, nemesség, és jobbágyság közt miként lehetne az igazság kiszolgáltatásának átalakulási kulcsát megkísérteni, és a' székelykatonát, a’ ki katonai rabigát húzott, a' nemességet, melly maga magában tétlen tespedett, és a’ jobbágyságot , melly tulajdon jog nélkül urbéreskedett, egygyé, egészszé, hatalmassá egybeforrasztólag polgári jogok élvezésére békés utón kormmányzóilag átalakitni — annais, ki ezt megkísérteni szándékozik, ezen három volt érdeket közelebbről kelletik ismerni, különben kedvetlen súrlódások idéztetnek elő, mire csak alkalom adassék, azonnal megvan. Midőn a’ múlt évben a’ szabadság kimondatott, a’ háromszéki néposztály ekkor még egyik a’ másikára való neheztelés állásában lévén,azaz, a’ katona neheztelt a’ nemesre azért, hogy az semmit sem tett, ’s a’ hivatalokat is saját embereivel töltette be, a’ jobbágy azért, hogy urbéreskedni kellett ; a’ kihirdetett egyenlőség elvét ezen utolsó magának úgy kívánta értelmezni, hogy a’ tehetősebb velők köteles birtokait megosztani, a’ katona is látva, hogy a’ nemesség velük nem fog kezet, az egyenlőségnek hitelt nem adott, minthogy mindig az addigi ígéretekben nem csak megcsalódott, hanem állapotja még sulyosbittatott. Ezek miatt a’ múlt évi octoberben kiütött erdélyi forradalomkor a’ két osztály közt a’ harmadik elleni gyűlölség már csaknem kitörő félben állott , melyhez még azon elhitetés is járult, hogy a’ rabló csordát vezető császári katonaság a’ népet nem bántja, csak a’ nemességet üldözi , igy a’ gyűlölség még várva várta az alkalom bekövetkezését; ez okozá Háromszéken sok birtokos erdeinek elpusztítását, helyeinek tökéletes elfoglalását, Miklósvár, n. Ajta, Bölön, ’s más helységekben történt rablásokat. — Ezen előkészületek téteték le a’ fegyvert Erdővidékével, mire a’ katonai fedezet alatt a’ fegyvertelen vidékbe benyomult vad oláh csapat nem az idegenkedő osztályok érdekében tevén lépéseit, főként midőn Köpecz helységének férfiúit báró Heydte legyilkoltatá, vagyonait a’ rabló csapattal elhordatá, marháit elhajtatá, ’s a’ helységet felperzselteté, gyermekek, nők lak, és kenyér nélkül utolsó ínségre juttatván, ezen szerencsétlenek közt egy sem volt a’ nemesi osztályból, tehát a’ nép már kezdett ingadozni véleményében , megcsalatkozni abban, hogy csak a’ nemest, és a’ népet nem bántanák, mire Háromszék, hol az osztályi értelmesség és birtokosság túlnyomó sulylyal birt, magát hadilábra állította, és múlt évi decemberben elszigetelt állásában ereje kifejthetésére, a’ kihágások, birtokfoglalások megzabolázására, ’s a’ hitel igazítására, felelet terhe alatt, hadbíróságot állított föl azon jogosítással, hogy hozandó ítéleteit rögtön teljesedésbe is vehesse, ámbár az ostromállapot már elmúlt, mégis jelenleg Háromszéken ez az itélet törvényszék. Erdélynek sorsa jobbra fordultával fölállított hadiparancsnokok és kormánybiztosok a’ törvényszéki eljárásokat nem jobbították, sőt zavarba hozták, ’s hozzák naponként, innen egymással ellenkező több határozatok keletkeztek, a' hadibíróság körébe a’ nemzet intézménye ellenére tett bevágásoknál fogva, miket megkimélésböl ez úttal mellőzök, mindenesetre az illyenek súrlódásokat idézhetnek elő, a’ mint már idéztek is, mivel az oktatások nincsenek még egyik a’ másikával kibékítve. Ezen okból kiindulva a’ kormány által sürgönyileg megtétetni következendőket vélnék, hogy: 1) Felső Fejérmegyének Háromszéken levő része, melly a’ múlt évi december óta Háromszéktől függ, csatoltatnék Háromszékmegyéhez, nemcsak fekvésének igényléséből, hanem azon okból is, mivel ezen részről a’ háromszéki hadbíróság előtt több birtok iránti perek függőben vannak, de a’ nép a' közelebb létért ugyan ezt óhajtja. 2) A’ Háromszéken szükségből fölállított hadbíróság, melly a’ büntető és polgári perek elítélésére feljogosittatott, alakíttatnék alispáni székké át, e’pedig az osztályi kedélyek kibékitéséűl úgy lehetne czélirányos, ha az eddigi alkirálybiró, mostan már alispán a’ hadbíróság tagjaival formálná az alispáni széket , az elnöknek mint katonatisztnek kihagyásával, és ezen alispán 483 szék a’ hadbíróság működésének folyadéka lenne, az ottani hadbíró csupán a’ tiszta katonai bűntényeket igazgatná, a’ polgári bűntények tétetnének át ugyan a’ polgári törvényszékekre minden birtok feletti perekkel együtt. 3) Háromszéken állíttatnának föl árvái székek, az árvák ügyeinek kezelésére, ezt pedig a’ szükség sietőleg igényli, mivel több ezer árvák ügyei felakadva hevernek, az árvás ügyek kezelésére legczélszerűbb lenne azon módnak, vagyis eljárásnak polgárilag is leendő életbe léptetése, mellyet az eddigi volt katonai kormány czélszerüleg gyakorlott, a’ régi rendszer romjaiból ezen egyetlen egyet lehet hasznosnak ’s üdvösnek mondani, ezen eljárást pedig igen hamar kidolgoznák a’ hadügyministerium igazságügyi osztályának tagjai, kik nagyobbrészint a’ székely katonaságnál szolgálván, ezen rendszerrel nemcsak ismeretesek, hanem abban beavatottak különben is, ezen rendszerhez az eddigi katonaosztály hozzá van szokva, sikere könnyen eszközölhető lenne; azt a’ mi jó azért, hogy régi, nem lehet mellőzni. --------------A’ g u e r i 11 á k. Azon napokban , midőn a’ hazaáruló király kétségbeestében a' magyar koronát is elvetette magától, ’s kedves kis öcscsének seregei ellenségesen törtek ez országba, kormányunk tervet bocsátott ki a’ szabad portyázó csapatok alakulása iránt; mellyek feladata vala : az igy berontott ellenséget folyton mindenütt nyugtalanítani, károsítani. E tervnek sikere jön, hogy a’ portyázó csapatok országszerte elszaporodtak, s az országnak az ellenség ártalmával nagyszerű hasznokat is hajtottak be. Most, midőn a harcz zivatara az ország széleire szoritlatott, hallani mégis az itt ott történt guerilla fellépésekről, egy és más honpolgárnak áltatok történt károsodásáról, holmi lovagiatlan eljárásokról nők irányában, ’sat. Mik engem, ki e’ dolgok történeti kapcsolata által érdekelve vagyok, és az álfogalmak elhárítására talán befolyással lehetek, arra ösztönöznek, hogy a guerillahivatásnak tapasztalati értelmezését adjam. A guerilla csapatok önálló apró hadtestek, mellyek akkor járhatnak el legsikeresebben, ha hadvezéri parancsok által nem akadályoztatnak mozgásaikban, ha nem kényszerittetnek a’ hadseregbe olvadni; hanem csupán hivatalos tudomás vétetvén hollétükről, időnkint utasítással láttatnak el. — A’ hadvezér egyetlen tilalommal használhatlanokká teheti, holott más esetben általok szerezhet legbiztosabb tudomást az ellenség állásáról hadi erejéről. Az általam vezetett csapat ismeretlen szám volt az ellenség előtt, ’s igyekeztem, hogy az maradjon a’ honlakosok előtt is. Legszorosabb számadásaimat bizonytalan helyről és időben adtam be, hogy még a’ hivatalokba forakozott kémek se akadjanak nyomunkba. — A’ csapat tagjai bármelly más gyarlóságuk mellett is, tisztán meg valónak győződve ügyünk szent igazságáról; buzgó hazafiak voltak egyenkint, kik tudták, miért áldozzák fel magukat; kik midőn a’ nemzeti halál ellen harczoltak, nem rettegtek az egyéni haláltól; ismerték a’ politikai véleményeket és színezeteket, ’s elhatározott jellemet vettek fel, és igy kiküldetésükben tökéletesen megbízhatók valának.— Fegyverrel igen szűken voltunk ellátva; hanem a' szükség és körülmény megtanított, hogyan kell a’ császártól fegyvert szerezni szabadságunk védelmére. Más anyagi tekintetben nem vetettük meg a’ körülmény kedvezményét, de a’ szenvedések alatt sem törpítltünk el. Előre kitűzött tervünk nyomán , nem átallották a’ megfutamodást, hogy annak idején újabb erővel térhessünk vissza. Vissza is tértünk; 's midőn kerestek, újra eltünedeztünk; ’s igy jön közbeszéddé hogy: vagyunk mindenhol és sehol sem. — Első havi működésünkkel a’ közvélemény nem volt megelégedve; nem csodáljuk; magunk sem valánk megelégedve; sok volt akkor a’ baj. Azonban már e’ hó végén sikerült népfelkelésre lelkesítenünk a’Hegyalját; kormánykézre kerítettük az első Kreishauptmannt; 's a’ tokaj-keresztúri csatát fedezvén, néhány nap múlva az eldöntő tokaj-rakomázi csatában tettleges részt vettünk ; hol miután alkalmunk volt elhatározottságunkat kitüntetni, az irántunk támadt előbbi bizalmatlanság fokonkint bizalommá növekedett. És eljött az időszak, mellyben e’ hon terén az ellenség által lett pusztitási sivatagon gyönyörű pazokat mutathatunk, ’s büszkén mutatunk mai napiglan, hol ellenséges lábnyom csak ugy fertözteté a’ vidéket, ha pórázra fűzve csapatonkint hajtottuk azon keresztül. Ó, Schlick jól ismer minket; mi vele sokat pajtáskodtunk; őnekünk csak embert, lovat, fegyvert, ruhát, érelmet és munitiót adott; pedig tőle kérni nem szoktunk; jó szomszédai valánk, még akkor is, midőn hadseregünktől messze izolálva, csupa ellenséges hadtestek által környeztetünk. — Hanem mivel vannak dolgok, miknek jövőre is hasznát vehetjük, illy érdekes tárgyakról csak löpország közt értekezhetünk. A kormány elismerte, méltányolta, jutalmazta működésünket; lelkesedésünk határtalanul növekedett; és jöjjön hát ilyenkor zsoldos tömeg, mikor isten velünk, nép mellettünk, kész fegyverünk, kerítsen kézre minket; jöjjön, vegye el tőlünk, mi neki kell. Mi igyekeztünk siettetni az ellenség mozgásait, mert gyakran szolgálatára elöfogatokkal zaklatott polgártársainkat két három százankint hajtottuk vissza hazájukba, és igy az ellenség mindig időt nyert gondolkozni — a’ futásról. A’ számára sütött kenyereket gyakran hadseregünk fogyasztotta el. A’ vasasainak requirált zabból huszáraink lovait abrakolták. Sőt úgy is megjárta Schlick uram, hogy gyöngyösi várpostjai egri foglyaink közé kerültek.128 *