Közlöny, 1849. július (146-162. szám)
1849-07-01 / 146. szám
Budapest, 146. sz. OZLONY.Vasárnap, Julius 1.1849 hivatalos lap. Megjelenik, hétfőt kivéve, naponkint egy — országgyűlés alatt több — irén. Előfizetési díj jövő félévre helyben 7 frt, vidékre 8 frt p.p. — Előfizethetni Budán a* kiadó-hivatalban (vár, Fortunantera, Jálics-ház 132. sz. a., a’ magy. or sz. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében, vidéken minden álladalmi postahivatalnál. — A’ szabott diju hivatalos hirdetések és csatolmányok után a’ szokott beiktatási ’s felvételi dijak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig dij nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magán hirdetések nem vétetnek föl 559. III- B. Folyó esztendő julius 1-tól kezdve a’ „Közlöny“ uj felelős szerkesztő által fog vezettetni. Emődi Dániel hadnagy neveztetett ki általam főszerkesztőül, ki ez okból is, keleti küldetését máskorra halasztó. Az új viszonyok uj feladatot tűztek ki a’ hivatalos lapnak. Akaratom, hogy azokat a’ Közlöny megoldja; szüksége van rá a’ nemzetnek, a’ szerkesztőnek ereje van hozzá . Ennélfogva a’ hivatalos lapra nézve a következő elveket állapitani meg. 1 Miután a’ háborúk zivatarai miatt a’ hírlapokra általában nem történik előfizetés, úgyhogy po*stán a* legolvasottabb hírlap alig bir kétszáz előfizetővel, azonban kell, hogy a’nemzet az eseményekről és rendeletekről értesittessék: a’hivatalos lap minden községnek, melly bizonyos népességgel bir, ingyen fog megküldetni Sőt a’ táborokba is olly számmal fogom elküldeni, hogy hazánk védei is ismeretére jussanak mindannak, a’ mi érdekli a’ szent földet, mellyért véröket ontják. 2. Kétségkivüli, hogy mivel a’ Közlöny legszámosabb példányban küldetett, mivel leghűbb, ’s legkimeritebb rajzát adta a’ történeteknek, mivel legbiztosabban eljutott a’ nép közé, a’ nagy közönségre a’ legnagyobb hatással volt. Ezért találtam szükségesnek, hogy vele egy melléklap jelenjen meg, melly a’ nép józan eszéhez mért fejtegetéseket foglaland magában. Egyszersmind intézkedtem, hogy ezen czikkei ünnep és vasárnapokon a’ nép előtt nyilván felolvastassanak. A’ Közlöny ezután nemcsak a’ rendeleteknek lesz közlője, hanem a’kormány elveinek is képviselője. Fogja vallani mindig a’ kormány elveit; fogja azokat magyarázni, fejtegetni, védeni, ha kell; fogja a’ nemzetet tájékozni a’ kormány politikájára nézve. Nem felel ugyan a’ kormány minden tételéért a szerkesztőnek, de a’ czikkek irányának a’ kormányéval nem szabad ellenkezni. E’ szerint a’ hivatalos lap uj stádiumba lép, uj életet kezd, cselekvő állásba helyezi magát,’s bajnoka, véde, képviselője, magyarázója leend a’ kormány elveinek, tehát mindig azon hatalomnak, melly a’ nemzet többsége által fog fentartatni. Ezen elvek alapján szerkesztetek az itt következő programm-értesités. ~ . Budapest, junius 24-kén 1849 Belügyminister, _______ Szemere Bertalan. Fentebbi kinevezésnél fogva a’ „Közlöny 44 szerkesztését f. é. julius 1-se napjától kezdve alulirt vendi. Hivatalos lapja, mellynek főrészét a’dolog természete szerint a’kormány tudósításai, rendeletei, felhívásai,’s a’ nemzetgyűlés vitái teszik, a’ szerkesztő-változás nem gyakorol olly felötlő befolyást, minővel az más lapokra nézve bir. A’ „Hivatalos rész 44 rendeltetése tovább is az eddigi marad. Helygazdálkodási szempontból mindössze is csak annyi fog történni, Hogy a’ hazafiui adakozások rovata apró betűkkel nyomatván, nem foglaland annyi helyet mint eddig. Ha pedig — mi szívből óhajtandó — a’hon oltárán áldozók száma jövendőben tetemesen megszaporodnék, akkor neveik hetenként rendkívüli mellékletekben fognak átadatni a’ nyilvánosságnak. Ez fog történni hasonló szempontból más ollyan rovatokkal is, mellyeket elhallgatni nem lehet, de halasztani, vagy összevonni tanácsos. Végre, könnyebb áttekintés kedvéért, a’ hivatalos rész ministerségi ügyvezetés szerint leend rendezve, az elsőbbséget mindenkor a’ tárgyak érdekessége fogván meghatározni. A’ lap „nem-hivatalos részén“ kissé több lesz a’ változtatás, inkább a’ mostani kormány állásából ’s bevallott irányából, mint a’ szerkesztői változásból folyó. A’ „Közlöny“ nevezett része ezentúl programmal ’s határozott politicai iránynyal lépend föl-Programmja és iránya nem lehet más, mint a’ melly május 2-kán Debreczenben a’ ministerelnöki beszédben kimondatott, ti. democratia’s respublicai irány. Hogy ezen változtatás történjék: a’ dolgok természetéből folyónak, hogy a’ múltban nem történt, azc akkori körülmények által igazolva találjuk. Tekintsünk vissza az 1848-ki első ministeriumra. Mint Mohammed koporsója ég és föld közt lebeg, ollyforma helyzet volt az, mellybe hazánk ezen első rendű kapacitásai az önző monarchia igényeinek, ’s a’ népakarat követeléseinek összealkudtatása által gyakran sodortattak. Nem volt sehol biztos terrénum lábaik alatt. Jól tudá ezen férfiak legnagyobb része, hogy a’ kivitt jogokat a’ magyar nem a’ dynastia jóakaratának köszönheti, hanem az európai forradalom okozta földrengésnek, mellynek közelgő morajára elsápadtak a’ bíbort viselők, ’s fejéken inogni kezdének a’ koronák. Azonban más választása e ministeriumnak nem vala, mint vagy megalkudni, mig lehet, a’ körülményekkel, vagy forradalmi térre lépni. Az utóbbira még akkor nem mutatkozott nagyon vigasztaló kilátás. Az ország nagy része a’ független parlamenti kormányzat mézes heteinek örvendett, ’s a’ nép még mindig azon csalódásban élt, hogy a’ nyert engedmények kárpótlásul régi szenvedéseiért, ’s jutalmul százados ragaszkodásáért mind a’ Habsburg-háztól jőnek. Hiszen ez időben aratá köztünk a’ leghangosabb tetszést ama kitanult udvari vendégszereplő, a’ király