Köznevelés - Minisztériumi rendeletek, közlemények, 1951 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1951-01-01 / 1. szám - 1400–77/1950. V. K. M.
A történelem-tanítás módszertana.— Aaonoc az I. évfolyam anyagával. FÖLDRAJZ (I. évfolyam.) I. A Szovjetunió földrajza. a) Általános bevezetés (Tájékoztató). — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentősége — kapcsolatban a Szovjetunió megalakulásával. — A szocialista társadalom rövid jellemzése, termelési viszonyok, a természet tervszerű átalakítása és a termelőerők szocialista elosztása. (Gazdasági körzetek, tájak.) — A Szovjetunió politikai és gazdasági jelentősége. . b) Természeti viszonyok. — A Szovjetunió földrajzi helyzete. — Óceánokhoz való viszonya, tengerpartjainak jelentősége. — A Szovjetunió méretei. — A Szovjetunió földjének főbb szerkezeti elemei: a felszín kialakulása, a felszín jellegzetességei és nagy természeti tájai. — Az éghajlat kontinentalitása és zónái; periferikus területek (óceáni hatás). — A lefolyástalan területeken nagy folyórendszerek. Vízszabályozás, csatornarendszerek. c) Gazdasági élet: 1. A Szovjetunió népe, alkotmánya, művelődés. 2. A Szovjetunió köztársaságai. 3. Termelési viszonyok, gazdálkodás. — A Nagy Szocialista Forradalom és a gazdasági fejlődés. A népesség foglalkozási ágak szerinti megoszlása. — Energiagazdálkodás és bányászat, a villamosítási tervek jelentősége és eredményei. 4. Az ipari fejlődés jelentősége a szocialista állam építésében, a nehézipar szerepe és fejlődése. — A kombinátok létrejötte és jelentősége. — Az ipar szerepe a Honvédő Háborúban és a béke védelmében. — A könnyűipar, jelentősége, szerepe. 5. A mezőgazdaság jelentősége és fejlődése. — A mezőgazdaság kollektivizálása. — A mezőgazdaság gépesítése. — A tudományos eredmények felhasználása. — A földművelés és állattenyésztés produktumai, eredményei. (9. A közlekedés és kereskedelem. 7. A gazdasági körzetek és központjaik. 8. A szoc. gazdálkodás magasabbrendűsége. Kötelező irodalom: Földrajz a közgazdasági technikumok számára II. rész. A Szovjetunió. Ajánlott irodalom: Baranszkij: A Szovjetunió Gazdasági földrajza. II. A népi demokráciák földrajza: A népi demokratikus országok létrejötte. — Jelentőségük a szocialista és imperialista tábor szempontjából. — A népi demokráciák fejlődésének útja. — A Szovjetunió baráti támogatása. — A kölcsönös gazdasági kapcsolatok új jellege. — A népi demokráciák: Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Albánia, Németország, Kína, Mongol Népköztársaság, Korea, Vietnam földrajzi helyzete, természeti viszonyaik és gazdasági életük, politikai jelentőségük. Tankönyv: Földrajz gimnázium I. rész. Ajánlott irodalom: Markos György: Épül az új világ. (II. évfolyam) 1. Leíró és gazdasági földrajz: a) Afrika földrajzi helyzete, szerkezete, felszíne, természeti viszonyai. b) Afrika megismerése és benépesülésének története. c) Afrika politikai felosztása, gazdasági élete. A gyarmatok és a szabadságmozgalmak. d) Észak-Amerika földrajza — különös tekintettel az USA-ra. e) Közép- és Délamerika földrajza, — különös tekintettel az ABC-államokra. f) Ausztrália és Óceánia földrajza. g) Antarktisz. 2. A földrajz tárgyköre és helye a tudományok között. Természeti- és gazdasági földrajz. 3. A földrajztanítás módszertana. Útmutatás (ált. iskolai és ált. gimnáziumi). Irodalom: Földrajz gimnáziumok I. rész. Földrajz a közgazdasági technikumok számára. NÖVÉNYTAN. (I. évfolyam.) A zárvatermők jellemzése, felosztása, fontosabb fajaik gazdasági jelentősége. — Mezőgazdasági, ipari és gyógynövények. — Az akklimatizáció jelentősége. (rizs, gyapot, stb.) — Növénytermelésünk fejlesztése az ötéves tervben. — A növényvilág elterjedése a Földön. — A nagy növényzónák. — A növényegyüttes fogalma. — Hazai növényegyüttesek. — A növények meghatározási módja. — Növények preparálási módja. — A mikroszkópium szerkezete és kezelése. — Növénytani metszetek készítési módja. — A legfontosabb növénytani művek ismerete. — A növények rendszere. Irodalom: Haraszty—Móczár: Természetismeret (Új Nevelés Könyvtára). Javasolt irodalom: Haraszty—Hortobágyi—Tétényi: Növénytan (középiskolák számára 1950). A Természet Világa c. sorozatból: A növény és élete I., II. BIOLÓGIA. (I. évfolyam.) Az élő szervezetek anyagai. (Hortobágyi: A sejt c. Tanulj jobban füzet.) — Az élet keletkezése. Különböző felfogások az élet eredetéről. Mi a mai álláspont? (Keller: Hogyan keletkezett az élet? Oparin: Az élet eredete. Természettudományi Kiskönyvtár 7. és 9. sz.) — A szovjet agrobiológia alapelvei. (Gluscsenko hasonló c. műve Szikra kiadás.) — A Liszenko szakaszos fejlődési elmélet. (LiszenkoAgrobiológia 72. tv 119. o. Megjelent az Agrártudomány c. folyóirat 1949. 8. számának 345—373. oldalán) — A talaj keletkezése és élete (Kacsinszkij hasonló c. műve, a Természettudományos Kiskönyvtár 6. sz.). ÁLLATTAN. (II. évfolyam) Az állatok rendszerének ismerete a rendekig bezárólag. — Az állatok elterjedése a Földön. — Az állati életközösségek lényege. — Állattenyésztésünk fejlődése az ötéves tervben. — Az emberi test részei, váz-, izom-, kültakaró-, lélekző-, véredény-, emésztő-, nyirokér-, kiválasztó-, és elválasztó szervek. — A hormonok, vitaminok. — Az idegrendszer, érzékszervek. — Az állathatározás szempontjai. — Állatok preparálási módja. — Állattani mikroszkópiumi preparátumok készítési módja. — A legfontosabb állattani művek ismerete. — Az akvárium és terrárium berendezésének ismerete. Irodalom: Haraszty—Móczár: Természetismeret (MK) Javasolt irodalom: Stobl—Török: Állattan (Gimnáziumok részére 1950) A Természet világa sorozatból: Az állat és élete I—II. BIOLÓGIA (II. évfolyam) Az ember származása. — A munka szerepe az emberréválásban. — Az emberi faj fejlődéstörténete. Ősember típusok. — A társadalmi törvények döntő szerepe az ember fejlődésében. — Az emberi faj egysége. — Jelenlegi emberfajták. — A földtörténet egyes korainak jellemzése. — A biológia tanításának módszertana. Irodalom: Biológiai jegyzet a Pedagógiai glimin. IV. oszt. számára. B. A. Keller: Hogyan alakítja át az ember a növényeket. (Természettudományos Kiskönyvtár 16. sz.) A. I. Molodsikov: A szovjet tudomány a természet átalakítója. (Természettudományos Kiskönyvtár 15. sz.) Gluscsenko: Micsurin tanítása az idealista biológia elleni küzdelemben. (Természettudományos Kiskönyvtár 12. sz.) Nyikolszkij—Jakovlev: Hogyan tanultak meg az emberek beszélni. (Természettudományos Kiskönyvtár 14. sz.) M. Sz. Pliszeckij: Az ember keletkezése és fejlődése (Természettudományos Kiskönyvtár 50. szám) Szkatkin: A természetrajz elemi iskolai tanításának metodikája. K. M. Zavadszkij: Micsurin a természet átalakítója. (Marxista Ismeretek Kiskönyvtára) Krupszkája: Válogatott pedagógiai tanulmányok (283—287 old.) MENNYISÉGTAN (I. évfolyam.) 1. Geometria. Szögek és síkidomok leíró tárgyalása. Szögek és szögpárok. Háromszögek alkotórészei közti összefüggések. A háromszög nevezetes vonalai és pontjai. Parallelogrammák, trapézok, általános négyszögek. Sokszögek, szabályos sokszögek. Kör. Thales tétele. Kerületi és középponti szögek. Húr és érintőnégyszögek és sokszögek. Valamennyi síkidomra vonatkozó szerkesztési feladatok. Háromszögek egybevágósága. Eltolás, forgatás, nyújtás, tükrözés. Szerkesztések geometriai transzformációk alapján. Területátalakítások. Síkidomok területe. Pythagoras tétele. Hasonlóság. A háromszögre vonatkozó hasonlósági tételek. 2. Egyenletek. Elsőfokú egyismeretlen egyenlet megoldása és a közben felmerülő azonosságok. Elsőfokú egyenlet grafikus megoldása. Elsőfokú egyenletrendszerek megoldása (grafikusan, helyettesítéssel, egyenlő együtthatók segítségével). Tiszta és vegyes másodfokú egyenletek megoldása. (Grafikus megoldás, teljes négyzetté kiegészítés, megoldó képlet) összefüggés a gyökök és együtthatók között. A másodfokú egyenlet gyöktényezős alakja. A másodfokú egyenlet megoldhatóságának feltétele, diszkrimináns, megoldásainak száma. Másodfokú függvény. Irodalom: Matematika a középiskolák I. osztálya számára 1950. Matematika a gimn. II. osztálya számára 1950. Kárteszi—Erdősi: A tér megismerése. Péter Rózsa: A számok világa. (II. évfolyam) 1. A síkmértan rövid áttekintése és kiegészítése. Egybevágóság, területszámítás (kör kerülete és területe is), hasonlóság. Pythagoras tétele. Irodalom: Matematika a középiskolák I. osztálya számára. Péter Rózsa: A számok világa 128—131. lap. 2. Testek leíró geometriája. Hasáb (tégla-kocka) gúla, csonkagúla származtatása, síkmetszetei, palástja, hálózata. Szabályos testek. Euler tétele.