Köznevelés - Minisztériumi rendeletek, közlemények, 1951 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1951-01-01 / 1. szám - 1400–77/1950. V. K. M.

A történelem-tanítás módszertana.— Aaonoc az I. évfolyam anyagával. FÖLDRAJZ (I. évfolyam.) I. A Szovjetunió földrajza. a) Általános bevezetés (Tájékoztató). — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jelentősége — kapcsolatban a Szovjetunió meg­alakulásával. — A szocialista társadalom rövid jellemzése, terme­lési viszonyok, a természet tervszerű átalakítása és a termelőerők szocialista elosztása. (Gazdasági körzetek, tájak.) — A Szovjetunió politikai és gazdasági jelentősége. . b) Természeti viszonyok. — A Szovjetunió földrajzi helyzete. — Óceánokhoz való viszonya, tengerpartjainak jelentősége. — A Szovjetunió méretei. — A Szovjetunió földjének főbb szerkezeti elemei: a felszín kialakulása, a felszín jellegzetességei és nagy ter­mészeti tájai. — Az éghajlat kontinentalitása és zónái; periferikus területek (óceáni hatás). — A lefolyástalan területeken nagy folyó­rendszerek. Vízszabályozás, csatornarendszerek. c) Gazdasági élet: 1. A Szovjetunió népe, alkotmánya, művelődés. 2. A Szovjetunió köztársaságai. 3. Termelési viszonyok, gazdálkodás. — A Nagy Szocialista Forradalom és a gazdasági fejlődés. A népesség foglalkozási ágak szerinti megoszlása. — Energiagazdálkodás és bányászat, a villamo­sítási tervek jelentősége és eredményei. 4. Az ipari fejlődés jelentősége a szocialista állam építésében, a nehézipar szerepe és fejlődése. — A kombinátok létrejötte és jelentősége. — Az i­par szerepe a Honvédő Háborúban és a béke védelmében. — A könnyűipar, jelentősége, szerepe. 5. A mezőgazdaság jelentősége­ és fejlődése. — A mezőgazdaság kollektivizálása. — A mezőgazdaság gépesítése. — A tudományos eredmények felhasználása. — A földművelés és állattenyésztés produktumai, eredményei. (9. A közlekedés és kereskedelem. 7. A gazdasági körzetek és központjaik. 8. A szoc. gazdálkodás magasabbrendűsége. Kötelező irodalom: Földrajz a közgazdasági technikumok számára II. rész. A Szovjet­unió. Ajánlott irodalom: Baranszkij: A Szovjetunió Gazdasági földrajza. II. A népi demokráciák földrajza: A népi demokratikus országok létrejötte. — Jelentőségük a szocialista és imperialista tábor szempontjából. — A népi demo­kráciák fejlődésének útja. — A Szovjetunió baráti támogatása. — A kölcsönös gazdasági kapcsolatok új jellege. — A népi demokráciák: Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Albánia, Német­ország, Kína, Mongol Népköztársaság, Korea, Vietnam földrajzi helyzete, természeti viszonyaik és gazdasági életük, politikai jelen­tőségük. Tankönyv: Földrajz gimnázium I. rész. Ajánlott irodalom: Markos György: Épül az új világ. (II. évfolyam) 1. Leíró és gazdasági földrajz: a) Afrika földrajzi helyzete, szerkezete, felszíne, természeti viszonyai. b) Afrika megismerése és benépesülésének története. c) Afrika politikai felosztása, gazdasági élete. A gyarmatok és a szabadságmozgalmak. d) Észak-Amerika földrajza — különös tekintettel az USA-ra. e) Közép- és Délamerika földrajza, — különös tekintettel az A­­B­­C-államokra. f) Ausztrália és Óceánia földrajza. g) Antarktisz. 2. A földrajz tárgyköre és helye a tudományok között. Termé­szeti- és gazdasági földrajz. 3. A földrajztanítás módszertana. Útmutatás (ált. iskolai és ált. gimnáziumi). Irodalom: Földrajz gimnáziumok I. rész. Földrajz a közgazdasági technikumok számára. NÖVÉNYTAN. (I. évfolyam.) A zárvatermők jellemzése, felosztása, fontosabb fajaik gazdasági jelentősége. — Mezőgazdasági, ipari és gyógynövények. — Az akklimatizáció jelentősége. (rizs, gyapot, stb.) — Növényterme­lésünk fejlesztése az ötéves tervben. — A növényvilág elterjedése a Földön. — A nagy növényzónák. — A növényegyüttes fogalma. — Hazai növényegyüttesek. — A növények meghatározási módja. — Növények preparálási módja. — A mikroszkópium szerkezete és kezelése. — Növénytani metszetek készítési módja. — A legfonto­sabb növénytani művek ismerete. — A növények rendszere. Irodalom: Haraszty—Móczár: Természetismeret (Új Nevelés Könyvtára). Javasolt irodalom: Haraszty—Hortobágyi—Tétényi: Növénytan (középiskolák szá­mára 1950). A Természet Világa c. sorozatból: A növény és élete I., II. BIOLÓGIA. (I. évfolyam.) Az élő szervezetek anyagai. (Hortobágyi: A sejt c. Tanulj jobban füzet.) — Az élet keletkezése. Különböző felfogások az élet eredeté­ről. Mi a mai álláspont? (Keller: Hogyan keletkezett az élet? Oparin: Az élet eredete. Természettudományi Kiskönyvtár 7. és 9. sz.) — A szovjet agrobiológia alapelvei. (Gluscsenko hasonló c. műve Szikra kiadás.) — A Liszenko szakaszos fejlődési elmélet. (Liszenko­­Agrobiológia 72. tv 119. o. Megjelent az Agrártudomány c. folyóirat 1949. 8. számának 345—373. oldalán) — A talaj keletkezése és élete (Kacsinszkij hasonló c. műve, a Természettudományos Kiskönyv­tár 6. sz.). ÁLLATTAN. (II. évfolyam) Az állatok rendszerének ismerete a rendekig bezárólag. — Az állatok elterjedése a Földön. — Az állati életközösségek lényege. — Állattenyésztésünk fejlődése az ötéves tervben. — Az emberi test részei, váz-, izom-, kültakaró-, lélekző-, véredény-, emésztő-, nyirokér-, kiválasztó-, és elválasztó szervek. — A hormonok, vitaminok. — Az idegrendszer, érzékszervek. — Az állathatározás szempontjai. — Állatok preparálási módja. — Állattani mikrosz­­kópiumi preparátumok készítési módja. —­ A legfontosabb állattani művek ismerete. — Az akvárium és terrárium berendezésének ismerete. Irodalom: Haraszty—Móczár: Természetismeret (M­K) Javasolt irodalom: Stobl—Török: Állattan (Gimnáziumok részére 1950) A Természet világa sorozatból: Az állat és élete I—II. BIOLÓGIA (II. évfolyam) Az ember származása. — A munka szerepe az emberréválásban. — Az emberi faj fejlődéstörténete. Ősember típusok. — A társa­dalmi törvények döntő szerepe az ember fejlődésében. — Az emberi faj egysége. — Jelenlegi emberfajták. — A földtörténet egyes korai­nak jellemzése. — A biológia tanításának módszertana. Irodalom: Biológiai jegyzet a Pedagógiai glimin. IV. oszt. számára. B. A. Keller: Hogyan alakítja át az ember a növényeket. (Ter­mészettudományos Kiskönyvtár 16. sz.) A. I. Molodsikov: A szovjet tudomány a természet átalakítója. (Természettudományos Kiskönyvtár 15. sz.) Gluscsenko: Micsurin tanítása az idealista biológia­ elleni küzde­lemben. (Természettudományos Kiskönyvtár 12. sz.) Nyikolszkij—Jakovlev: Hogyan tanultak meg az emberek be­szélni. (Természettudományos Kiskönyvtár 14. sz.) M. Sz. Pliszeckij: Az ember keletkezése és fejlődése (Termé­szettudományos Kiskönyvtár 50. szám) Szkatkin: A természetrajz elemi iskolai tanításának metodikája. K. M. Zavadszkij: Micsurin a természet átalakítója. (Marxista Ismeretek Kiskönyvtára) Krupszkája: Válogatott pedagógiai tanulmányok (283—287 old.) MENNYISÉGTAN (I. évfolyam.) 1. Geometria. Szögek és síkidomok leíró tárgyalása. Szögek és szögpárok. Há­romszögek alkotórészei közti összefüggések. A háromszög neveze­tes vonalai és pontjai. Parallelogrammák, trapézok, általános négy­szögek. Sokszögek, szabályos sokszögek. Kör. Thales tétele. Kerületi és középponti szögek. Húr és érintőnégyszögek és sokszögek. Vala­mennyi síkidomra vonatkozó szerkesztési feladatok. Háromszögek egybevágósága. Eltolás, forgatás, nyújtás, tükrözés. Szerkesztések geometriai transzformációk alapján. Területátalakítások. Síkidomok területe. Pythagoras tétele. Hasonlóság. A háromszögre vonatkozó hasonlósági tételek. 2. Egyenletek. Elsőfokú egyismeretlen­ egyenlet megoldása és a közben fel­merülő azonosságok. Elsőfokú egyenlet grafikus megoldása. Elsőfokú egyenletrendszerek megoldása (grafikusan, helyettesítéssel, egyenlő együtthatók segítségével). Tiszta és vegyes másodfokú egyenletek megoldása. (Grafikus megoldás, teljes négyzetté kiegészítés, megoldó képlet) összefüggés a gyökök és együtthatók között. A másodfokú egyenlet gyöktényezős alakja. A másodfokú egyenlet megoldhatósá­gának feltétele, diszkrimináns, megoldásainak száma. Másodfokú függvény. Irodalom: Matematika a középiskolák I. osztálya számára 1950. Matematika a gimn. II. osztálya számára 1950. Kárteszi—Erdősi: A tér megismerése. Péter Rózsa: A számok világa. (II. évfolyam) 1. A síkmértan rövid áttekintése és kiegészítése. Egybevágóság, területszámítás (kör kerülete és területe is), ha­sonlóság. Pythagoras tétele. Irodalom: Matematika­­ a középiskolák I. osztálya számára. Péter Rózsa: A számok világa 128—131. lap. 2. Testek leíró geometriája. Hasáb (tégla-kocka) gúla, csonkagúla származtatása, síkmetszetei, palástja, hálózata. Szabályos testek. Euler tétele.

Next