Köznevelés, 1956 (12. évfolyam, 1-20. szám)
1956-08-01 / 14-15. szám
KÖNYVEKRŐL Mándy Iván: Csutak és a többiek Évek óta közismert tény, hogy kevés a színvonalas, hozzáférhető gyermek-színdarab. Iskoláink viszont évek óta tanévenként kétszer-háromszor rendeznek műsoros ünnepélyeket a szülői munkaközösséggel karöltve. Egy-egy ilyen műsoros ünnepélyre úgy is fel lehet készülni, hogy abból ne csak az úttörőtábor vagy az iskola számára felhasználható anyagi siker bontakozzék ki, hanem jelentős erkölcsi siker is. Erkölcsi siker nemcsak a színrehozatal napján, hanem már jóval előtte — a próbákon is. Hogyan? Úgy, hogy érdekes, mulattató, tanulságos, jellemfejlesztő helyzeteket próbálva és gyakorolva, az élet igen sok fontos kérdését élhetik át a tanulók sokkalközvetlenebbül, mint a tanórákon. Ehhez persze megfelelő, főleg egyfelvonásos darabok kellenek. Különösen most, amikor a Kilián György versenyek és seregszemlék is bebizonyították, mennyire fontos és hasznos gyermekekneka gyermekdarabot (nem pedig János Vitézt vagy Moliéret egyre-másra) betanítani. Ilyen körülmények között a legnagyobb örömmel üdvözöljük a Népművészeti Intézet és a SZOT kultúrnevelési osztálya által közösen szerkesztett, a Népszava Könyvkiadó által kibocsátott ,,Színjátszók Könyvtára” sorozat száznegyedik számát, mely végre gyerekeknek szóló darabot közöl. Bár nem ártana néhány bekezdésen át elmerengeni azon, hogy miért nem előbb szánták rá magukat a sorozat szerkesztői általános iskolás diákdarabok kiadására — most inkább a sorozatos kibocsátás tényének örvendezzünk. Mert sorozatos kibocsátás reményét kelti az olvasóban, hogy a 141. szám Gergely Márta: „Négyszáz ember, egy gyerek”, a 142. szám pedig Mándy Irén: „Csutak és a többiek” című egyfelvonásosát tartalmazza. A kiadvány ára is megfelel a célnak: egy forint ötven fillérért maguk a gyerekek is megerőltetés nélkül beszerezhetik a füzetet; ily módon valamennyi szereplő saját példányából készülhet, az egész darab tanulmányozása lehetővé vélik minden szereplő számára, és ez igen nagy dolog — gondoljunk csak valamennyien darabmásolási és szerepkiosztási problémáinkra! Mándy Iván, noha nem kimondottan „ifjúsági író” (Elbeszéléskötetéért 1948-ban Baumgarten-díjat kapott) — gyakran és szívesen ír ifjúságról, ifjúságnak. Legújabban a Barabás Miklós életéről szóló ,,Egy festő ifjúsága” című regénye jelent, meg, hosszú évek után második kiadásban. Alig van általános iskolás diák, aki a rádióban évek óta játszott hangjátékait ne ismerné, vagy legalább egyet-kettőt meg ne hallgatott volna. Mándy rádiójátékaiban a gyermekek valóban gyermekei, s nem pedig a tudálékos „oktatás” illusztrációi. Fontos erkölcsi problémákat vetett fel és oldott meg, úgy, hogy hangjátékaiból nem ,.lógott ki a lóláb”, a mindenáron nevelni akarás tendenciája. A „Csutak és a többiek” tárgya például a következő. Csutakot, egy jószándékú, kicsit ügyefogyott, a színjátszás iránt lelkesedő fiút a párhuzamos osztályba helyeznek a tanév elején. Csutak színjátszó szakkört szervez osztályában. Nehezen boldogul, mert a két osztály, mint párhuzamos osztály, vetélkedik egymással, s a gyerekek idegenkednek attól, hogy egy „jövevény” érjen el náluk sikereket. Az előadás előtt a főszereplőt szülei eltiltják a játéktól, mert a család selyemhernyót tenyészt, és a fiúnak a legtöbb szabadidejét eperfalevél-gyűjtéssel kell eltöltenie. A közösség, a gyerekek azonban összefognak, segít Csutaknak új osztálya is, meg a régi is — és közösen összegyűjtik a szükséges eperfalevél-mennyiséget. Ez az egyszerű téma „belemagyarázás” nélkül, komoly nevelési lehetőségeket rejt magában: nem kiagyalt, hanem valóban megtörténthető, a gyerekéletre jellemző, összetartásra, egymás segítésére neveli a szereplőket és a darab nézőit egyaránt. A darab nyelvezete mentes a „csibész-zsargon”-tól, olyan, ahogyan a gyerekek valóban beszélnek egymás közt; tehát az egyes jellemekben a gyermekek valóban felismerik egymást, egymás tipikus hibáit, kikacagják ezeket a hibákat, ellenszenvessé válik számukra. Figyelemre méltó, ahogyan az író „negatív” figurát ábrázol. Mándy, igenhelyesen, nem szélsőséges, csibész kölyköt mutat be és „javít meg” a darab végén. Gajdar kitűnő Kvákinja óta (Timur és csapata) mintha hagyománnyá vált volna afféle tőrőlmetszett, ízig-vérig „negatív” alakokat, csibészeket, iskolakerülőket bemutatni és esetleg megjavítani — a darab végén. Mándy „negatív” hőse nem ilyen: igazi gyerek ő, kicsit hetykébb, kicsit föltűnnivágyóbb a többinél, kicsit kacsingat a „pénzezők” felé, de nem romlott, nem rossz tanuló, nem „javíthatatlan”. Egyszóval: olyan gyermek, akit minden iskolában megtalálhatunk, s akit türelmes nevelőmunka derék, kitartó tanulóvá alakíthat. „Negatív” volta nem sötét intrikákban nyilvánul meg; egyszerűen nem szégyelli, hogy nem ő a kezdeményező valamiben, hanem más, és igazi gyerek módon szeretné elgáncsolni az ügyet, Csutak és a többiek ügyét, a színjátszószakkört. Tehát a nézősereg nem gyűlöli meg a „negatív hőst”, hanem egyszerűen felismeri, megmosolyogja és elhatározza: ő nem ilyen lesz. Valóra vált a szerzőnek a tartalmas bevezetésben kifejezett szándéka: a gyerekek hétköznapjait ábrázolta. Kívánatos, hogy a Színjátszók Könyvtára olcsó, jól hozzáférhető sorozatában minél több gyerekdarab jelenjék meg s hogy ezeket minél több iskola tanulgassa s mutassa be műsoros ünnepélyein. Nemeskürthy István + tankönyvpályázatok A Tankönyvkiadó Vállalat pályázatokat írt ki tankönyvek írására. Az Oktatásügyi Közlöny július 15-i száma közli a gyógypedagógiai tankönyvek írására kiírt pályázat részletes szövegét, a lap augusztus 1-i számában pedig a Gazdasági alapismeretek és a Könyvviteli alapismeretek című technikumi tankönyvek pályázati feltételei olvashatók. ★ KÖZNEVELÉS Az Oktatásügyi Minisztérium folyóirata Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Főszerkesztő: JÓBORY MAGDA. Felelős szerkesztő: PETRÓ ANDRÁS. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay utca 10—14. sz. Telefon: 121—215, 114—282, 128—580. Kiadja a Tankönyvkiadó Vállalat. Kiadásért felelős a vállalat igazgatója. Előfizetés és reklamáció: POSTA KÖZPONTI HÍRLAPIRODA Budapest, V., József nádor tér 1. sz. Telefon: 180—850 Egyszámlaszám: 61.276. Előfizetés egy évre 24.— forint. Példányszám: 19 050 (melléklet: 12 650) 20894/2 — Vörös Csillag Nyomda, Budapest. Felelős: Poroszka L.